Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-19 / 20. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Számla-egyenlítés Guatemalában Nemcsak ezt az országot, de az egész világot izgalomban tartja, hogy a Forradalmárok Fegyveres Alakulata (FÁK) enogta Guatemala propagandaminiszterét és a legfelsőbb biróság elnökét, s mint túszokat tartja őket, követelve, hogy a kormány adja át azt a 28 politikai foglyot, akikről két hónapi kutatás és vizsgálat után sincs hir. A családtagok és a segítségükre siető ujságirók, laptudósi- tök, sőt birók nem tudtak felvilágosítást kapni a propaganda-miniszter úrtól, vagy a főbírótól. Az FAR kezében vannak, mint túszok Baltazar Morelos de la Cruz miniszter és Romeo Augusto de Leon, a főbiróság elnöke, akik most halálra ijedve, könyörögnek a kormánynak, hogy állitsák elő a 28 politikai foglyot, vagy nekik is életükkel kell fizetniük, hogy ha igaz, amit a washingtoni Star- ban írtak és amit sok más lap is közölt az egész világon, hogy 26 forradalmárt titokban legyilkoltak. Ezt a borzalmas hirt itt nem is merték megemlíteni, csak szóbeszédnek tartották még a PR lapjai is és nyugalomra, bizalomra intették a lakosságot és az eltűntek családjait. Most, hogy az FAR akcióba lépett és ilyen nagy kormányemberek élete forog kockán, még a legfelsőbb püspök, Monsenor Casariego, valamint a Vöröskereszt elnöke és a San Carlos dékánja is közben járnak, hogy a forradalmárok követeléseit teljesítsék, állitsák elő az elfogottakat, ha még életben vannak. A kormány azonban azt állítja, hogy nincsenek politikai foglyok a börtönökben. Lehet, hogy igazuk van, de akkor legyilkolták őket, amint a Star Írja, melynek itteni tudósítója nagyon bizalmas viszonyban van a “Gorillákkal”, a rendőrökkel és az őket uszító magas kormányemberekkel. Meglepő, hogy most még a kormányt támogató lapok is elég tisztességesen írnak erről az ügyről, sőt közlik úgy az FAR leveleit, nyilatkozatait, mint az elfogott nagy kormányemberek és családjaik nyilatkozatait, kérelmeit. Közlik a megkínzott foglyok családjainak kérelmeit is, Írnak feleségek, gyermekek, testvérek kálváriájáról, akik keresik hozzátartozóikat. Most már sok olyan polgári egyén aki eddig nem mert, vagy nem akart beleavatkozni az ügyekbe, követeli, hogy az uj képviselőház kezdjen beható vizsgálatot és függesszen fel addig bizonyos rendőri és bírósági közegeket, nehogy az es’etleges tanukat is eltüntethessék. Mert most is vánnak tanuk, akik azt állítják, hogy dr. Fernando Arcé Behrenst halálosan összetörve látták a börtönben, pár nappal a választások után. ő egyike azoknak, akiket keresnek és akit valószínűleg meggyilkoltak. Tanárok, ügyvédek, munkás szervezetek vezetői vannak az eltűntek, vagy legyilkoltak között. A tanuk nem mernek a nyilvánosság elé lépni, vagy nevüket közölni, mert amíg a gyilkos banda hatalmon van, az ő életük sem biztos. Az uj kormány csak julius elsején veszi át a hatalmat és ugylát- szik, hogy a forradalmárok ezt a tragikus ügyet akkorra el akarják intézni. Baltazar Morelos feleségének nagyon szép levélben fejezik ki sajnálatukat az FAR vezetői. Fiuk meghait a támadás közben, amikor fegyverrel akar ta apját védeni. Rokonszenveznek az anyával, feleséggel, de ugyanakkor mindenkinek figyelembe kell vennie, hogy az eltűnt 28 családtagjai: feleségek, gyermekek, testvérek, szülők, szintén kimondhatatlan aggodalmon, gyötrelmen mennek keresztül már hónapok óta, amiből a két elfogott vezető családjának csak kóstoló jutott; van nekik miből élni, amig az eltűntek családjai nyomorognak, nélkülöznek. Ez az ügy nagy izgalomban tartja ezt a kis meggyötört országot. Tudósitó Csehszlovákia válaszol Bomwiak A csehszlovák kormány az Egyesült Államok prágai nagykövetsége utján jegyzéket küldött Bonnba. Az okmány válasz az NSZK kormányának március 24-i jegyzékére. “Csehszlovákia már évek óta arra törekszik — hangsúlyozza a többi között a válasz —, hogy rendezze kapcsolatait az NSZK-val. Az erre irányuló törekvést azonban a szövetségi kormány mind ez ideig visszautasította. A bonni kormány nem hajlandó arra, hogy levonja a szükséges következtetéseket a náci Németország vereségéből, revansista politikájával veszélyes feszültségi gócot teremtett és akadályozza az európai biztonság megteremtését.” A csehszlovák válasz a leghatározottabban visz- szautasitja a nyugatnémet jegyzéknek azt a kísérletét, hogy egész Németország nevében szóljon. A csheszlovák—NSZK kapcsolatokról szólva a válaszjegyzék hangsúlyozza: a rendezés alapja csak az lehet, hogy a bonni kormány nyilvánítsa TALÁLKOZUNK A VVUWVIMWWMAAnWtfUVVMAM KELETI NÉPÜNNEPÉLYEN! iSWWMWVMWWWWWWWWWWWWWWWWti Csuda világban élünk. Az események villámgyor- sasággai követik egymást. Sztrájkolnak a taxi-sofőrök, tömegesen lemondanak az ápolónők, sztrájkolnak az ujságirók, lázonganak a buddhisták Dél- Vietnamban, tüntetnek itt az Egyesült Államokban a békeszeretők, stb., stb. Sokszor az ember feje csak úgy szédül, mert próbál lépést tartani az eseményekkel. Ilyen helyzetben szükség van egy kis pihenőre. Friss levegőre, jó ételre és italra, jó beszélgetésre, tereferére. Erre ad alkalmat a junius 12-én, vasárnap tartandó NAGY KELETI NÉPÜNNEPÉLY, ami persze nem egyéb, mint jó magyar piknik. Adjunk találkát egymásnak. Legyünk ott valamennyien. És ami a legfontosabb, hozzuk el magunkkal barátainkat és ismerőseinket. LAPUNK EGYIK OLVASÓJA ÍGÉRTE, HOGY HARMINCAD- MAGÁVAL LESZ OTT. Tudjuk, hogy nem mindenki tud harminc barátot elhozni, de egyet, kettőt mindenki tud mozgósítani. Szép időről, jó ételről, italról és szórakozásról gondoskodik a rendező bizottság. Hely: Castle Harbour Casino (1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y.) Dátum: Vasárnap, junius 12, egész nap. SÜTEMÉNYEKET KÉRÜNK A PIKNIKRE Ezúttal is kedves newyorki asszonyainkhoz fordulunk és arra kérjük őket, hogy már most gondolkozzanak azon, milyen süteményt sütnek majd a Keleti Népünnepélyre junius 12-re. Mint köztudomású, a finom Herbst-féle rétesek mellett a legkelendőbbek a házi sütemények, melyek nemcsak az éhes gyomrokat segítik, hanem a Magyar Szó newyorki lapbizottságának a kasszáját is. Mivel a newyorki lapbizottság ezzel az összejövetellel kívánja a kvótáját betölteni, nagyon fontos, hogy süteményekkel is hozzájáruljanak ehhez a nemes célhoz. Kérjük tehát, hogy ne feledkezzenek meg a Keleti Népünnepélyről és készítsenek süteményeket a sütemény-asztal részére. Akinek pedig van valamilyen bazártárgya, azt is szívesen fogadjuk a bazár-asztal javára, melynek ugyancsak az a célja, hogy a piknik jövedelmét fokozzuk. Előre is köszönünk minden hozzájárulást. 15,009-en tüntettek Washingtonban Julian Bond egységes akció szükségét hangsúlyozza WASHINGTON, D. C. — 15,000 főből álló tüntető tömeg vette körül a Fehér Házat vasárnap, május 15-én. A tüntetők két óra hosszat piketel- ték Johnson elnököt. Majd dr. Spock gyermekgyógyásszal az élen a Washington műemlékhez vonultak. A nagy tüntető tömeg férfiak, nők és az ifjúság az ország minden részéből jöttek a SANE és a Women Strike for Peace szervezetek hívására, hogy felemeljék szavukat a vietnami háború továbbfolytatása ellen és hogy megfogadják, hogy a novemberi választásokon csakis azokat a jelölteket támogatják, akik hajlandók a békéért síkra szállni. Egységre szólit Julian Bond A tüntetésen Norman Thomas, dr. Benjamin Spock, Irwing Howe a “Dissent” folyóirat szerkesztője és több más szónok is beszélt. Kihangsúlyozzuk Julian Bond beszédét, aki rámutatott arra, hogy: “a néger nép jogaiért és a békéért hareolók érdeke egy és ugyanaz s szükséges, hogy e két mozgalomban résztvevők együttműködjenek a közös cél elérésére.” Julian Bondot Georgiában megválasztották állami képviselőnek, de megfosztották állásától, mielőtt azt elfoglalhatta volna, mert ellenzi az Egyesült Államok vietnami politikáját. Az ügy most a biróság előtt áll. A tüntetők 75,000 szavazó fogadalmát hozták magukkal, akik a novemberi választásokban csakis a béke jelöltekre szavaznak. Dr. King üdvözli a tüntetőket A Southern Christian Leadership Conference országos elnöke, dr. Rév. Martin Luther King Jr., üdvözlő táviratot küldött a tüntetőknek, melyben teljes egészében jogtalannak s^törvénytelennek a müncheni egyezményt. Thursday, May 19, 1966 sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehet jelen e békemegmozdulásban. “Ez a zavaros háború pusztító hatással van országunk gazdaságára, belügyeire. A Nagy Társadalmat csak ígéretek formájában látjuk. Minél tovább tart a háború, annál kevesebbet költünk a hazai problémák megoldására, annál nagyobb teher hárul a néger és fehér szegények vállára, annál több fehér és néger ifjú veszti el életét Vietnamban”, mondotta dr. King táviratában. A tüntetők azzal az elhatározással tértek vissza lakóhelyükre, hogy fokozott erővel folytatják a békéért és a nyomor elleni küzdelmüket. 3áúldaiyÚAacl&' Mindennek van határa, igy minden országnak is. Ezeket a határokat az úgynevezett határkövek jelzik és amikor elérünk egy ilyen határkőhöz és átlépünk rajta, akkor egy másik országba jutunk. így az életkornak is megvannak a határkövei és amikor elérünk egy bizonyos korhatárt, megállunk egy pillanatra, hogy visszanézzünk a múltra éá elgondolkozzunk afelett, hogy mit is csináltunk, amig ezen határkövet elértük. Hasznos, dolgos tagjai voltunk-e a társadalomnak? Megtettük-e kötelességünket embertársainkkal szemben? Azért, hogy valaki megöregedett, nem jár tisztelet, csupán “gratuláció”. De tisztelet jár olyan embernek, aki életének legnagyobb részét nemes ügyért, az emberiség legszentebb ügyéért: A BÉKÉS, BOLDOGABB ÉLET MEGMENTÉSÉÉRT, a magyar munkásság sajtójának emgteremtéséért, fenntartásáért és építéséért áldozta. Ezért határozta el a Miami-i Lapbizottság, hogy ezen öreg (de szivben még mindig fiatal) harcos munkástársat, aki elérte az élet országutján a 85-ös határkövet, SZÜLETÉSNAPI ÖSSZEJÖVETEL keretében megtiszteli, megünnepli. Felkérjük a miami-i lapolvasóinkat, és lapbarátainkat, hogy jöjjenek el és tegyék megjelenésükkel sikeressé ezt az összejövetelt és üdvözöljék élete alkonyán ezt az öreg munkástársat. A születésnapi összejövetel junius 11-én szombaton délután 2 órakor lesz a 3901 NW 2nd Ave. alatt. Mindenkit szívesen lát a RENDEZŐSÉG. Képviselői állásra pályázik dr. Herbert üptheker NEW YORK, N. Y. — A hírneves amerikai történész, dr. Herbert Aptheker nyilvánosságra hozta, hogy pályázik a novemberi választásokon a 12-ik képviselő-kerület lakosainak képviseletére Washingtonban. Nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: “Független, béke és szabadságprogram alapján pályázom a képviselői állásra. Kihangsúlyozom majd, hogy a vietnami háború aljas, piszkos és erkölcstelen, hogy kormányunk külpolitikája reakciós és népellenes. “Rámutatok majd arra, hogy a néger nép elleni faji megkülönböztetés politikája bűnös és káros a nemzet részére. Követelni fogom, hogy a milliókat, amiket most az ázsiai népek meggyilkolására és a latin-amerikai milliók elnyomására használunk, fordítsuk a nyomortanyák felszámolására, gyermekeink iskoláztatására, betegeink gyógyítására és a nyugdíjazottak életének javítására! “Olyan adótörvényért harcolok, mely az adóterhet azokra helyezi, akik képesek azt megfizetni. Mentesíteni kell az adófizetés alól a lakosság szegény rétegét. “Követelni fogom a háború a befejezését, a megkülönböztetés politikájának felszámolását és a Mc Ca^hvzmus eltörlését. “Egész életemben harcoltam a fasizmus, a faji megkülönböztetés és a McCarthyzmus ellen. Ez lesz a választási kampányom alapja is. “Köztudomású, hogy a hosszú évek során kommunista voltam és ma is az vagyok. Sohasem titkoltam és büszke vagyok erre. A kommunisták jogainak kivívása a nemzet egyik legfontosabb feladata. “E kampányban azonban nem küzdők szűk, korlátolt célokért. Fentebb ecseteltem programom lényegét. Ez a program az amerikai néü létérdekét szolgália. Kérem mindazon nolgár támogatását, aki hive a békének, aki hisz abban, hogy minden ember egyenlőnek született! “Miüiárdokat az élet szebbé téi^iér^ p«v centet sem háborúra”, fejezte be nyilatkozatát Mr. Aptheker. Algéria kormánya döntést hozott a francia bányák államosítására. A francia kormány tudomásul vette e döntést, de tárgyalások utián próbál kártérítést nyerni a francia tulajdonosok részére.
