Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-19 / 20. szám
Thursday, May 19, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 tAJLdbomrvcuuf tochruka ••©SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSäääSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS» HOGYAN TALÁLTÁK EL A VENUS BOLYGÓT A SZOVJET TUDÓSOK? Miközben a két derék kutya, Vetyerok és Ugol- jok, alaposan felmüszerezve még szorgalmasan rója a köröket, hogy minél több információt küldjön a világűrből, a planéták közti közlekedés bonyolult tudománya uj, hatalmas sikert könyvelhetett el: a szovjet tudósoknak sikerült a Venus 3. laboratóriumot eljuttatni a Venusra! A tudományos világ rendkívül nagyra értékeli ezt az eredményt. Miben rejlik a feladat bonyolultsága, és mi a kisérlet jelentősége, hogyan jutottak el idáig a szovjet tudósok? 1. A legnagyobb szenzáció a Venus 3. sikerében a páratlanul pontos célba találás. Ennek a pontosságnak természetesen nemcsak a Venus-utazás, hanem általában a bolygóközi közlekedés szempontjából is nagy a jelentősége, nem is beszélve a ra- kétairányitás más vonatkozásaira levonható megnyugtató következtetésekről. A Venusra is Föld körüli pályáról indították el a Venus 2. és a Venus 3. űrhajókat 1965 november 12-én és november 16-án. A dátummal kapcsolatban mindjárt említésre méltó: csupán meghatározott időszakban másfél évenként egyszer, amikor “csak” 40 millió kilométerre van tőlünk a Venus, vagyis közelebb, mint a Naprendszer bármelyik másik bolygója, érdemes Venus-utra küldeni űrhajót. Egyméteres tévedés —^Ó8 ezer kilométeres hiba A kezdősebesség és az irány meghatározása a Föld körüli pályáról való elindításkor különlegesen bonyolult dolog. Minden méter “tévedés” a Venus körzetébe érkezéskor 68,000 kilométer eltérést jelent. A kezdősebességet és az irányt, a Föld és a Venus kölcsönös helyzete alapján kell meghatározni. j. . , « L De ezután kezdődik még az igazi nehézség. Repülés közben a Föld, a Nap és a Venus vonzása is “irányítja” az űrhajó mozgását, vagyis mindezt számításba kell venni a pályakorrigálásoknál. Emellett a röppályára még más planéták is —- különösen a Jupiter—zavaró hatást gyakorolnak, amelyet a berendezéseknek érzékelniük kell, s a megfelelő helyesbítő utasításokat ki kell adniuk. Elképzelhető, hogy mindez csak a leggyorsabban működő számítógépek segítségével és komplikált eljárással, rendkívül magas tudományos és műszaki felkészültséggel hajtható végre. 2. A Venus nehezebben kiismerhető, mint a távolabbi Mars vagy a Jupiter. Közelebb van a Naphoz, mint Földünk, s ez a körülmény zavarja a földi megfigyelést. Hatalmas atmoszférája van, sokszor “burkolózik felhőbe”, és igy teleszkóppal nem igen lehet felderíteni. Emellett szerencsétlenségünkre. amikor éppen a “közelünkbe kerül”, az említett 40 millió kilométerre, akkor is ' sötét oldalát” mutatja. Lakható planéta? Nagyon fontos volna a csillagászat, a bolygóközi közlekedés és még sok más szempontból, pontosabb értesülésekét szerezni a Venusról. A Venu- son levő viszonyok ugyanis, feltevések szerint olyanok, mint kétszázmillió évvel ezelőtt a Földön voltak, Ezért egyes tudósok úgynevezett “lakható planétának” nevezik, s természetesen — kicsit előrevágtatva képzeletben — már arról álmodoznak,, hogy “lakók” is odatelepithetők lehetnének. Ezek a lakók, ha nem is értelmes lények, de valamiféle növények és mikroorganizmusok lennének. Tudni kellene azt is, van-e mágneses pólusa a Venusnak. A hőmérsékleti viszonyok ismerete is alapvető fontosságú lenne. Az eddigi tudományos vizsgálatok és főleg feltételezések azt mutatják, ha a Nap a zeniten áll, akkor 200—300 Celsius- fok meleg van a Venuson, éjszakára viszont nulla fok körül lehet a hőmérséklet. A Mariner 2. amerikai űrhajó 480 fokos hőmérsékletről is beszámolt. A harkovi csillagvizsgálóban egyébként 1964 augusztusában a Venuson sötét foltokat vettek észI PAUL’S SHELL SERVICE f GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS » 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ® | Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos ® SSSSSSSSSSsSSSÄSSSsiSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsd re és fényképeztek le, illetve mutattak ki fotomet- rikus és spektográfiai eljárással. Ez a “csekély” 20 millió négyzetkilométernyi terjedelmű folt 20 nap alatt eltűnt. A jelenség izgalomba hozta a tudósokat, s különböző elméletek születtek. Nincs egységes vélemény a Venus felhőtakarójának anyagi természetéről sem. A legvalószínűbbnek az a magyarázat látszik, hogy mivel visz- szatükrözi a fényt, valamiféle jeges kristályokat is tartalmaz. Ugyancsak megfigyeltek hatalmas elektromos kisüléseket is. Hasonlókat, mint a földi viharok villámcsapásai, csak éppen ezerszeres erős- ségüeket. Minderre választ ad, illetve megbízható értesüléseket a Venus 2., illetve Venus 3. űrhajó sikeres tevékenysége. 3. A Venus kutatásának már több fontos előző lépése is volt. ,1961 februárjában bocsátották fel a Venus 1. űrhajót a Szovjetunióban. Már ez is fontos információkkal szolgált, de a Venus titkainak feltárására csak kevéssé volt hasznosítható. Másfél évvel később a U.S. Venus-kutatója, a Mariner 1., rögtön a fellövés után letért a pályájáról, tudományos kiaknázásra tehát nem volt alkalmas ez a kisérlet. Az 1962 augusztusában megismételt amerikai kisérlet a Mariner 2-vel már sikeresebb volt. Ez 34,000 küométerre közelítette meg a Ve- nust. 1965 novemberében négy napon belül egyszerre két Venus-tipusu űrhajót bocsátottak fel a Szovjetunióban. Akkor sokan csodálkoztak, miért küldik a bolygóközi kutató laboratóriumokat párosán. Még olyan feltételezés is volt olvasható egyes újságokban, hogy talán az első fellövés, a Venus 2. pályára juttatása nem sikerült, ezért indították útjára a Venus 3-at. Amint ’ most a célba érésnél kiderült, nagyon alaposan meggondolt tudományos eljárás volt két űrhajót bocsátani útjára. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a csak másfél évenként adódó közvetlen kutatási lehetőséget optimálisan kihasználják. Emellett biztosítani lehetett, hogy a pályahelyesbitésnél, ha nagyon kis eltérésekkel is, de különböző variánsokat alkalmazzanak, próbáljanak ki. Az összehangolás, páros Venus-repülés tette tehetővé, hogy az egyik űrhajó telibe talált, s a másik, a Venus 2. — bár 24 ezer kilométeres megközelítéssel — mégis elképesztő pontossággal teljesítette feladatát. Egyébként imponálóak a Venus 2. és 3. méretei is, s a szovjet rakétatechnika fejlettségét mutatják. A Venus 1. 643.5 kilogramm volt. A Mariner 2. 202.3 kilogramm, a Venus 2. 963 kg súlyú, a Venus 3. 960 kg súlyú volt. Egyébként alakjuk és berendezésük javított mása a Venus 1-nek, amely henger alakú volt, 203.5 cm hosszú és 105 cm átmérőjű (antennák nélkül). Az energiaforrást ezeknél az űrhajóknál kémiai és napelemek alkotják. A méretek azért is figyelemre méltóak, mert érzékeltetik, milyen solkoldalu vizsgálatra alkalmas bérén dezéseknek biztosítottak helyet, különösen ha a műszerek és berendezések miniatürizálásának már a Luna 9-nél megcsodált nagy eredményeire gondolunk. Csak egyet lehet érteni az AFP francia hírügynökség megállapításával: a Venus 3-mal a Szovjetunió a kozmikus pontosság minden rekordját megdöntötte. Tudományos információk 153 millió kilométer távolságból A Szonda 3. szovjet önműködő bolygóközi állomás, amelyet 1965 julius 18-án bocsátottak fel, állandóan távolodva a Naptól, folytatja útját heliocentrikus pályáján. Március 1-én a Szonda 3. 153 millió 520 ezer kilométerre volt a Földtől. A bolygóközi állomás valamennyi fedélzeti berendezése kifogástalanul működik. A több mint héthónapos Űrrepülés alatt 135-ször léptek rádióösszeköttetésbe a Szonda 3-mal. E rádió-összeköttetések idején az állomás fényképfelvételeket továbbított a Földre a Hold láthatatlan oldaláról, továbbá sok tudományos tájékoztatást adott. A bolygóközi állomással megbízható a rádióösszeköttetés. A koordinációs számítóközpontban folyik a beérkezett adatok feldolgozása. Újabb földrengés volt a sokat szenvedett Taskentban Újabb földrengéseket észleltek Taskentban; a legutóbbi földrengés következtében a korábbal} megsérült házak falai beomlottak és uj épületek is megrongálódtak. A sebesülteket elsősegélyben részesítették. Közben tovább folytatódik a munka a korábbi földrengések következményeinek felszámolásán. Az első földrengést április 26-án észlelték az üz- bég fővárosban, amikor is a város központi részén sok régebbi építmény összeomlott. A MOZDONYFÜTŐK ÉS TÁRSADALMUNK PROBLÉMÁI 1964-ben washingtoni törvényhozóink kongresz- szusi döntéssel arra kényszeritették az ország vasutvállalatainál dolgozó mozdonyfütők szervezetét, hogy “pártatlan” bíróság elé vigyék, joguk van-e a vasutbáróknak elbocsátani állásukból a Diesel-mozdonyokon dolgozó fűtőket. A “pártatlan” bírósági (Arbitration Committee) a vasutbárók magatartását pártolta és a döntés' alapján 18,000 fűtőt elbocsátottak. A ‘^pártatlan” semleges döntés határideje lejárt. A munkások követelték, hogy az elbocsátott munkásokat tanítsák be mozdonyvezetői állásra,, de a vasutbárók megtagadták a munkások jogos követelését. Erre a munkások sztrájkba léptek. A vasutbárók a bírósághoz folyamodtak segítségért. Holtzoff szövetségi biró személyében meg is kapták a remélt segítséget. Holtzoff biró ideiglenes tiltóparancsöt adott ki a sztrájkolok és szak- szervezetük ellen. A munkások meghátráltak és visszatértek a munkába. Állandósítják a tiltóparancsot Az ideiglenes tiltóparancs is lejárt. A munkások ismét a sztrájk fegyverét akarták használni, hogy jogos követeléseiket érvényre juttassák, de Holtzoff biró ismét közbelépett — a vasutbárók kérésére és az ideiglenes tiltóparancsot állandósította. H. E. Gilbert a vasúti fűtők szakszervezetének országos elnöke Holtzoff biró tiltóparancsával kap csolatban ezeket mondotta: “Holtzoff biró tiltóparancsa állandósítja a pártatlan biró döntését, noha a kongresszus kimondottan ideiglenesnek minősítette azt. A biró e döntésével megsemmisíti a munkások jogát, hogy kollektiv tárgyalások utján határozzák meg bérükét és munkaviszonyaikat.” Először a kongresszus jött a vasutbárók támogatására, majd a bíróság vette át ezt a hivatást. Ha a munkások ennek ellenére sztrájkba lépnek, akkor kirendelik a Nemzeti Gárdát, amint azt a múltban is sokszor megtették és az ország elnöke minden bizonnyal “a nemzeti biztonság” hangoztatásával visszarendeli a munkásokat a munkába. Sem a kongresszusnak, sem a bíróknak, de az ország elnökének sem jutna eszébe, hogy a problémát könnyen megoldhatnák azzal, ha az elbocsátott munkások ezreit munkához juttatják. A mozdonyfütők tragikus helyzete világosan megmutatja, hogy törvényhozóink és törvényein; két végrehajtó közegeink, kiknek az érdekeit szolgálják. A mozdonyfütők helyzete nem elszigetelt jelenség. Az acéimunkások, újságok alkalmazottai,. az irodákban dolgozók milliói, vagyis akik bérért, fizetésért dolgoznak, hasonló helyzetben vannak. Csupán idő kérdése, mikor válik ezeknek a helyzete olyan válságossá, mint amilyen ma a 18,000 fűtőé. KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich ■ , 5 John Kochis watchmaker — Tel.: DU 3-5865 ■ Í...jöEFsölosy....] | FUNERAL HOME Lincoln Park • Telefon: DUnkirk 3-1870 S • Detroit Telefon: Vlnewood 1-2353
