Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-19 / 20. szám

Thursday, May 19, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 AZ ÁR- ÉS BÉRRENDEZÉSEK HATÁSA Több zsírt, szalonnát, vajat, valamennyivel kevesebb húst vásárolnak — Megnőtt a leszállított áru ruházati cikkek forgalma — Hat százalékkal nőtt az átlagkereset az iparban és az épitőiparban BUDAPEST. — A Központi Statisztikai Hiva­tal az I. negyedév adatai alapján megvizsgálta, hogyan hatottak az év elején végrehajtott ár- és bérintézkedések a belkereskedelmi forgalomra és a keresetek alakulására. Tekintve, hogy az uj árak, illetve a béremelések jórészt csak február­ban kerültek bevezetésre, igy csak rövid időszak adatai állnak rendelkezésre, s ez természetesen nem ad minden tekintetben végleges képet a be­vezetett intézkedések hatásáról. Ezt is figyelem­be véve azonban, megállapítható, hogy az I. ne­gyedévben végrehajtott intézkedések hatása nagyjából a vártnak megfelelő. A kiskereskedelmi forgalom Az év első negyedében a teljes kiskereskedelmi forgalom — folyó árakon számítva — 12 száza­lékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Ezen be­lül az élelmiszer-forgalom 11 százalékkal volt na­gyobb. Az áremelés után a forgalom a viszonylag olcsóbb hús- és húskészítmények felé tolódott el, és megélénkült a leszállított áru zsir- és szalonna­eladás. Húsból és húskészítményekből — a menv- nyiségi adatok alapján számítva — januárban 20, illetve 18 százalékkal adtak el többet, mint 1965 januárjában, februárban a forgalom mintegy 13- 14 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt de márciusban már növekedett a vásárlás, húsból mindössze 9, húskészítményből 1 százalékkal ad­tak el kevesebbet, mint 1965 márciusában. A kis­kereskedelem igy 1966. I. negyedévében — súly alapján számolva — csaknem ugyanannyi húst adott el, mint tavaly ilyenkor. Zsírból és szalon­nából januárban valamivel kisebb volt a forgalom, de'februárban 28, márciusban pedig 9 százalékkal többet adtak el — ugyancsak súly alapján szá­molva —, mint egy évvel korábban. A vajeladás csak februárban esett vissza — 14 százalékkal —, márciusban 37 százalékkal több vajat vásároltak, mint 1965 márciusában. Az élelmiszerek márciu­si árszínvonala (az élvezeti cikkek nélkül számít­va) körülbelül 5—6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A leszállított áru textilipari és ruházati cikkek közül a legnagyobb mértékben az ágynemű-anya­gok és kész ágynemük, az orkánkabátok, valamint a nylonharisnyák eladása nőtt. Idén februárban 1965 februárjához képest több mint háromszor annyi orkánkabátot adtak el. A nylonharisnya forgalma különösen márciusban nőtt: 76 száza­lékkal volt nagyobb az eladás, mint egy évvel ko­rábban. A ruházati cikkek árszínvonala összességé­ben 1966 február—március hónapokban 5—6 szá­zalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel koráb­ban. A bérek kialakulása Munkabérek címén a végrehajtott béremelések és részben a foglalkoztatottság növekedése ered­ményeként 1966 márciusában 430 millió forinttal (9.4 százalékkal) fizettek ki többet, mint 1965. márciusában. A növekedés csaknem 60 százaléka az ipart és építőipart érintette. Az átlagkeresetek 1966 márciusában a szocialista iparban 5 száza­lékkal, a szocialista épitőiparban 10 százalékkal, együttvéve 6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az ilyen mértékű emel­kedéshez hozzájárult, hogy a vállalatok a kor­mányrendeletben megjelölt béremelésekre rendel­kezésre bocsátott összegeken felül felhasználták a tavaly megtakarított kereteket, és az idén ren­des bérfejlesztésre tervezett összegek egy részét is. Az iparban a munkások átlagkeresete többnyi­re azokban az ágazatokban emelkedett nagyobb mértékben, amelyekben korábban a fizetések az átlagosnál alacsonyabbak voltak. Az egy főre ju­tó bruttó átlagkereset 1966 márciusában az ipar­ban és az épitőiparban a következőképpen ala­kult (zárójelben a növekedés forintösszege a nyugdíj járulék levonása után, 1965 márciusához képest: bányászat 2,390 Ft. (86. Ft.), kohászat 1964 Ft (116 Ft) gépipar 1792 Ft (75Ft), épitő- anyag-ipar 1722 Ft (105Ft), vegyi- és gumiipar 1725 Ft (79 Ft), könnyűipar 1565 Ft (100 Ft), élelmiszeripar 1617 Ft (123 Ft), szövetkezeti ipar 1687 Ft (101 Ft) állami építőipar 1849 Ft (131 Ft) szövetkezeti építőipar 1806 Ft (205 Ft), ipar és építőipar összesen 1801 Ft (100 Ft). A családok jövedelmét növelte az is, hogy 1966. I. negyedévében 14.6 százalékkal többet fizettek ki nyugdíjra, és a tavalyi év közepén, valamint a február 1-én végrehajtott emelések következmé­nyeként 57 százalékkal növekedett a kifizetett családi pótlék. Kedvezően éreztette hatását az is, hogy az idén a tavalyinál több nyereségrészese­déshez jutottak a dolgozók. Bővül a Székesfehérvári Könnyűfémmű A magyar—szovjet timföld—aluminium egyez­mény keretében — mint ismeretes — 1967-től fo­kozatosan növekvő mértékben 330 ezer tonna timföldet küld feldolgozásra Magyarország a Szovjetunióba, és onnan 1970-ben már 60,000 ton­na — ez több, mint az 1965-ös hazai termelés —, 1980-ban pedig 165,000 tonna tömbaluminiumot — a timföldből kinyert teljes mennyiséget — szállítanak vissza Magyarországra. E nagy mennyiségű aluminium további feldol­gozására jelentős beruházásokkal készül fel a ma­gyar ipar. Ezek sorában a legfontosabb a Székes- fehérvári Könnyűfémmű bővítése. A nagy beru­házás első ütemében mintegy 1.6 milliárd forintos keretből uj szélesszalag-hengermü épül, amely ötszöröséi-e növeli a gyár jelenlegi kapacitását. Az uj üzem felfutása 1970-re a jelenlegi termelés megháromszorozását teszi lehetővé. Bővítik az öntődét, a kazánházat, az olvasztókemencéket földgáztüzelésre tervezik. Üzemi lakótelepként három négyemeletes, összesen 126 lakásos házat építenek. Épül egy 150 és egy 350 fős munkás- szálló is. Bővül az üzemi vizmü. Az üzem főbb technológiai berendezéseit a Szovjetunió szállítja, és a gépszállitások már az idén a harmadik ne­gyedévben megkezdődnek. A beruházás első üteme a harmadik ötéves tervben befejeződik, 1968-ban a berendezések egy részét már üzembe helyezik, és 1969-ben már 5,000 tonnával növekedhet a termelés. A teljes kapacitás elérésével évi 60,000 tonna hengerelt aluminium félgyártmányt állítanak majd elő. A negyedik ötéves tervben a széles-szalag-henger- müvet teljesen kiépítve tovább növelik a gyár hengereltáru-kapacitását és termékeinek válasz­tékát. Tovább bővül a présmü kapacitást is. A beruházásra az előző két évben 93 millió fo­rintot fordított a népgazdaság, az idén 300 mil­lió forint szerepel a tervben. A kivitelező vállala­tok — a fővállalkozó ÉM 22-es Állami Építőipari Vállalat és az alvállalkozók tervszerűen dolgoznak, bár a forintterv teljesítése ellenére egyes célki­tűzéseknél van elmaradás. így például az említett és átmenetileg felvonulási épületeknek szánt — lakóépületeket a tavaly év végi határidő he­lyett csak most fejezik be. Ortociddal a fodrosodás ellen Megtalálták az őszibarack legvesze­delmesebb betegségének ellenszerét Magyarország nagy őszibarack — termő táján — a Balaton-felvidéken, a budai hegyekben, Pécs és Szatymaz környékén — állandóan fenyegetést jelentett eddig a termelők számára a levélfodro- sodás, az őszibarack legveszedelmesebb betegsége. Az utóbbi fél évszázadban húsz alkalommal lépett fel erős mértékben és ilyenkor a gyümölcstermés 40—60 százaléka elpusztult. A betegséget gom­bák okozzák, a levelek megduzzadnak, fodrossá válnak, majd lehullanak a terméssel együtt. Dr. Varga István, a Szederkényi Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetője 1958 óta folytat kísér­leteket a levélfodrosodás előrejelzése és az ellene való védekezés legjobb módszerének kidolgozá­sára. Munkája során fontos biológiai megállapításra jutott. A szakirodalom feltételezése szerint a gombaspórák a fák ágain telelnek át. A fiatal szakember kísérletekkel igazolta, hogy a spórák a talajban telelnek és tavasszal légmozgás utján kerülnek a levelekre. Sikerült felderítenie a beteg­ség kezdeti tüneteit. Fertőzés esetén néhány nap múlva parányi vörös foltok jelennek meg a leve­leken és ha nem védekeznek, két-három hét múl­va megkezdődik a fodrosodás. Dr. Varga István, nagyüzemi kísérletekkel megállapította, hogy amennyiben a fertőzéstől számított tiz napon be­lül Ortociddal permetezik az őszibarackfákat, ak­kor a gombák elpusztulnak és nem lép fel levél­fodrosodás. A termelők eddig bordói lével véde­keztek a betegség ellen; minden fát végigperme­teztek, mert nem tudhatták, melyik fertőzött. A termésveszteséget azonban igy sem tudták húsa százaléknál kevesebbre csökkenteni. A szederké­nyi növényvédő szakember módszere alapján csak a fertőzött fákat kell védelemben részesíteni. Női fehérnemű és gáztűzhely AZ ÜZÉRKEDŐ PLÉBÁNOS Alább közlünk egy cikket a budapesti Nép- szabadság 1966 május 4-i számából az üzérke­dő plébánosról. Ezzel az üggyel kapcsolatban a polgári sajtóban máris tendenciózus cikkek jelentek meg, mintha a plébánost azért helyez­ték volna a magyar hatóságok előzetes letar­tóztatásba, mert papi hivatását végezte. Az alábbi cikk rámutat a valóságra. A magyar rendőrség devizagazdálkodást sértő bűntett, üzérkedés és vámbüntett miatt előzetes letartóztatásba helyezte Thurzó Árpád Kálmán 46 éves, győrszentiváni plébánost. A vizsgálat ed­digi megállapításai szerint Thurzó papi hivatásá­val visszaélve, nagyszabású üzleteket bonyolított le, és híveit kihasználva, jelentős anyagi haszon­ra— mintegy 240,000 forintra — tett szert. Thurzó 1959-től tízszer járt Csehszoláviában és többször Nyugaton. Pozsonyban megismerke­dett Végh Miklóssal, aki már régóta szerteágazó és virágzó csempészkereskedelmet folytatott. Thurzó készségesen ajánlkozott Végh partneré­nek. Látogató útjairól hozzávetőlegesen 40,000 forint éi'tékü árut, a többi között női fehérneműt csempészett be és adott el busás felárral. (Végh- et közben már elitélték!) Thurzó hosszú ideig üzletelt. A tömjénnel nem­csak füstölt, hanem kereskedett is. Kilóját 15 cseh koronáért vette, Magyarországon pedig 200 forintért árulta paptársainak. Kollekciójában minden előfordult: fürdőkád, női kesztyű, szi­vacskosztüm, motorlánc, hűtőszekrény, stb. Az eredményes csehszlovákiai csempészutaktól vérszemet kapott, és rátért a “nagyüzemi” feke­tekereskedelemre. Thurzó már régóta jelentős anyagi támogatást kapott néhány nyugati or­szágban élő pap ismerősétől. Ezt a misemondási szándék (miseintenció) cimén vette fel, mégpedig a következőképpen: a kinti hívők bizonyos pénz­összegért misét mondattak. Ezt az összeget az is­merősök Thurzó rendelkezésére bocsátották azzal, hogy ő celebrálja majd Magyarországon az isten­tiszteleteket. A valutát a Magyar Nemzeti Bank révén át lehet utalni, ám Thurzó ezt a nagy ha­szon reményében “elhanyagolta”. A kitűnő üzleti érzékkel megáldott plébános ugyanis rájött, hogy a gáztűzhelyek iránti keresletet a magyar keres­kedelem még nem tudja kielégíteni. Az intenció­ajándékozókkal tehát közölte, hogy ne valutát, hanem az IKKA-val gáztűzhelyeket küldjenek, amelyért beszedi a forintot, és ez lesz a misein­tenció ára. Először 30 gáztűzhelyet rendelt és kapott, és a jó üzlet megindulásával az intenciókkal keres­kedni kezdett: Thurzó miséket vásárolt. Lázár Dezső naszályi plébánostól például négyezer (!) miseintenciót vett. (A kánonjog szerint egy pap évente maximálisan háromszázat mondhat.) A mi­semennyiséget 8—10 forintos darabáron albér­letben továbbadta, hogy társai visszaigazolják a misemondást. Ennek fejében pedig ő és az üzlet­be vont társak címeket gyűjtöttek gáztűzhely el­adására. Az intenciógáztüzhely-manipuláció második fel­vonásában 70 darabot dobott piacra 50,000 forin­tos haszonnal. Később megismerkedett dr. Vö­rös Lajosné nagyigmándi lakossal, aki Nyugaton nagyobb dollárösszeggel rendelkezett, és ehhez iL legálisan akart hozzájutni. Nem ügyeskedtek hiá­ba: 75 gáztűzhely érkezett, és az elszámolás a szokott módon történt: Thurzó becsapott minden­kit: háromezer finrtjával számolta el a kétezer forintos tűzhelyeket. A harmadik kályhafelvonás­ban Kiss Géza nagybaráti plébános segitségével 19 tűzhely került eladásra a már bevált recept szerint. Ennyit állapított meg eddig a nyomozás. Lehet, hogy még kiderül egy-két nem éppen lelkipásztori akciója. Becsapott mindenkit: híveit, paptársait, barátait. A vizsgálat tart. Sz. F.-ÍMMMMMMMMMMHMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMNMNM is Déli-sarki pingvint kapott ajándékba a Mirnfl expedíciótól a jászkiséri úttörőcsapat. A gyerekek Hirling Györgytől, az expedíció magyar tagjától kérték a különös ajándékot. A pingvin bőrét só­zott állapotban küldték el Budapestre, ahol prepa­rálták, majd az időközben hazatért Hirling György vitte el a jászkiséri úttörőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents