Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-19 / 20. szám
Thursday, May 19, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 AZ ÁR- ÉS BÉRRENDEZÉSEK HATÁSA Több zsírt, szalonnát, vajat, valamennyivel kevesebb húst vásárolnak — Megnőtt a leszállított áru ruházati cikkek forgalma — Hat százalékkal nőtt az átlagkereset az iparban és az épitőiparban BUDAPEST. — A Központi Statisztikai Hivatal az I. negyedév adatai alapján megvizsgálta, hogyan hatottak az év elején végrehajtott ár- és bérintézkedések a belkereskedelmi forgalomra és a keresetek alakulására. Tekintve, hogy az uj árak, illetve a béremelések jórészt csak februárban kerültek bevezetésre, igy csak rövid időszak adatai állnak rendelkezésre, s ez természetesen nem ad minden tekintetben végleges képet a bevezetett intézkedések hatásáról. Ezt is figyelembe véve azonban, megállapítható, hogy az I. negyedévben végrehajtott intézkedések hatása nagyjából a vártnak megfelelő. A kiskereskedelmi forgalom Az év első negyedében a teljes kiskereskedelmi forgalom — folyó árakon számítva — 12 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül az élelmiszer-forgalom 11 százalékkal volt nagyobb. Az áremelés után a forgalom a viszonylag olcsóbb hús- és húskészítmények felé tolódott el, és megélénkült a leszállított áru zsir- és szalonnaeladás. Húsból és húskészítményekből — a menv- nyiségi adatok alapján számítva — januárban 20, illetve 18 százalékkal adtak el többet, mint 1965 januárjában, februárban a forgalom mintegy 13- 14 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt de márciusban már növekedett a vásárlás, húsból mindössze 9, húskészítményből 1 százalékkal adtak el kevesebbet, mint 1965 márciusában. A kiskereskedelem igy 1966. I. negyedévében — súly alapján számolva — csaknem ugyanannyi húst adott el, mint tavaly ilyenkor. Zsírból és szalonnából januárban valamivel kisebb volt a forgalom, de'februárban 28, márciusban pedig 9 százalékkal többet adtak el — ugyancsak súly alapján számolva —, mint egy évvel korábban. A vajeladás csak februárban esett vissza — 14 százalékkal —, márciusban 37 százalékkal több vajat vásároltak, mint 1965 márciusában. Az élelmiszerek márciusi árszínvonala (az élvezeti cikkek nélkül számítva) körülbelül 5—6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A leszállított áru textilipari és ruházati cikkek közül a legnagyobb mértékben az ágynemű-anyagok és kész ágynemük, az orkánkabátok, valamint a nylonharisnyák eladása nőtt. Idén februárban 1965 februárjához képest több mint háromszor annyi orkánkabátot adtak el. A nylonharisnya forgalma különösen márciusban nőtt: 76 százalékkal volt nagyobb az eladás, mint egy évvel korábban. A ruházati cikkek árszínvonala összességében 1966 február—március hónapokban 5—6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A bérek kialakulása Munkabérek címén a végrehajtott béremelések és részben a foglalkoztatottság növekedése eredményeként 1966 márciusában 430 millió forinttal (9.4 százalékkal) fizettek ki többet, mint 1965. márciusában. A növekedés csaknem 60 százaléka az ipart és építőipart érintette. Az átlagkeresetek 1966 márciusában a szocialista iparban 5 százalékkal, a szocialista épitőiparban 10 százalékkal, együttvéve 6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az ilyen mértékű emelkedéshez hozzájárult, hogy a vállalatok a kormányrendeletben megjelölt béremelésekre rendelkezésre bocsátott összegeken felül felhasználták a tavaly megtakarított kereteket, és az idén rendes bérfejlesztésre tervezett összegek egy részét is. Az iparban a munkások átlagkeresete többnyire azokban az ágazatokban emelkedett nagyobb mértékben, amelyekben korábban a fizetések az átlagosnál alacsonyabbak voltak. Az egy főre jutó bruttó átlagkereset 1966 márciusában az iparban és az épitőiparban a következőképpen alakult (zárójelben a növekedés forintösszege a nyugdíj járulék levonása után, 1965 márciusához képest: bányászat 2,390 Ft. (86. Ft.), kohászat 1964 Ft (116 Ft) gépipar 1792 Ft (75Ft), épitő- anyag-ipar 1722 Ft (105Ft), vegyi- és gumiipar 1725 Ft (79 Ft), könnyűipar 1565 Ft (100 Ft), élelmiszeripar 1617 Ft (123 Ft), szövetkezeti ipar 1687 Ft (101 Ft) állami építőipar 1849 Ft (131 Ft) szövetkezeti építőipar 1806 Ft (205 Ft), ipar és építőipar összesen 1801 Ft (100 Ft). A családok jövedelmét növelte az is, hogy 1966. I. negyedévében 14.6 százalékkal többet fizettek ki nyugdíjra, és a tavalyi év közepén, valamint a február 1-én végrehajtott emelések következményeként 57 százalékkal növekedett a kifizetett családi pótlék. Kedvezően éreztette hatását az is, hogy az idén a tavalyinál több nyereségrészesedéshez jutottak a dolgozók. Bővül a Székesfehérvári Könnyűfémmű A magyar—szovjet timföld—aluminium egyezmény keretében — mint ismeretes — 1967-től fokozatosan növekvő mértékben 330 ezer tonna timföldet küld feldolgozásra Magyarország a Szovjetunióba, és onnan 1970-ben már 60,000 tonna — ez több, mint az 1965-ös hazai termelés —, 1980-ban pedig 165,000 tonna tömbaluminiumot — a timföldből kinyert teljes mennyiséget — szállítanak vissza Magyarországra. E nagy mennyiségű aluminium további feldolgozására jelentős beruházásokkal készül fel a magyar ipar. Ezek sorában a legfontosabb a Székes- fehérvári Könnyűfémmű bővítése. A nagy beruházás első ütemében mintegy 1.6 milliárd forintos keretből uj szélesszalag-hengermü épül, amely ötszöröséi-e növeli a gyár jelenlegi kapacitását. Az uj üzem felfutása 1970-re a jelenlegi termelés megháromszorozását teszi lehetővé. Bővítik az öntődét, a kazánházat, az olvasztókemencéket földgáztüzelésre tervezik. Üzemi lakótelepként három négyemeletes, összesen 126 lakásos házat építenek. Épül egy 150 és egy 350 fős munkás- szálló is. Bővül az üzemi vizmü. Az üzem főbb technológiai berendezéseit a Szovjetunió szállítja, és a gépszállitások már az idén a harmadik negyedévben megkezdődnek. A beruházás első üteme a harmadik ötéves tervben befejeződik, 1968-ban a berendezések egy részét már üzembe helyezik, és 1969-ben már 5,000 tonnával növekedhet a termelés. A teljes kapacitás elérésével évi 60,000 tonna hengerelt aluminium félgyártmányt állítanak majd elő. A negyedik ötéves tervben a széles-szalag-henger- müvet teljesen kiépítve tovább növelik a gyár hengereltáru-kapacitását és termékeinek választékát. Tovább bővül a présmü kapacitást is. A beruházásra az előző két évben 93 millió forintot fordított a népgazdaság, az idén 300 millió forint szerepel a tervben. A kivitelező vállalatok — a fővállalkozó ÉM 22-es Állami Építőipari Vállalat és az alvállalkozók tervszerűen dolgoznak, bár a forintterv teljesítése ellenére egyes célkitűzéseknél van elmaradás. így például az említett és átmenetileg felvonulási épületeknek szánt — lakóépületeket a tavaly év végi határidő helyett csak most fejezik be. Ortociddal a fodrosodás ellen Megtalálták az őszibarack legveszedelmesebb betegségének ellenszerét Magyarország nagy őszibarack — termő táján — a Balaton-felvidéken, a budai hegyekben, Pécs és Szatymaz környékén — állandóan fenyegetést jelentett eddig a termelők számára a levélfodro- sodás, az őszibarack legveszedelmesebb betegsége. Az utóbbi fél évszázadban húsz alkalommal lépett fel erős mértékben és ilyenkor a gyümölcstermés 40—60 százaléka elpusztult. A betegséget gombák okozzák, a levelek megduzzadnak, fodrossá válnak, majd lehullanak a terméssel együtt. Dr. Varga István, a Szederkényi Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetője 1958 óta folytat kísérleteket a levélfodrosodás előrejelzése és az ellene való védekezés legjobb módszerének kidolgozására. Munkája során fontos biológiai megállapításra jutott. A szakirodalom feltételezése szerint a gombaspórák a fák ágain telelnek át. A fiatal szakember kísérletekkel igazolta, hogy a spórák a talajban telelnek és tavasszal légmozgás utján kerülnek a levelekre. Sikerült felderítenie a betegség kezdeti tüneteit. Fertőzés esetén néhány nap múlva parányi vörös foltok jelennek meg a leveleken és ha nem védekeznek, két-három hét múlva megkezdődik a fodrosodás. Dr. Varga István, nagyüzemi kísérletekkel megállapította, hogy amennyiben a fertőzéstől számított tiz napon belül Ortociddal permetezik az őszibarackfákat, akkor a gombák elpusztulnak és nem lép fel levélfodrosodás. A termelők eddig bordói lével védekeztek a betegség ellen; minden fát végigpermeteztek, mert nem tudhatták, melyik fertőzött. A termésveszteséget azonban igy sem tudták húsa százaléknál kevesebbre csökkenteni. A szederkényi növényvédő szakember módszere alapján csak a fertőzött fákat kell védelemben részesíteni. Női fehérnemű és gáztűzhely AZ ÜZÉRKEDŐ PLÉBÁNOS Alább közlünk egy cikket a budapesti Nép- szabadság 1966 május 4-i számából az üzérkedő plébánosról. Ezzel az üggyel kapcsolatban a polgári sajtóban máris tendenciózus cikkek jelentek meg, mintha a plébánost azért helyezték volna a magyar hatóságok előzetes letartóztatásba, mert papi hivatását végezte. Az alábbi cikk rámutat a valóságra. A magyar rendőrség devizagazdálkodást sértő bűntett, üzérkedés és vámbüntett miatt előzetes letartóztatásba helyezte Thurzó Árpád Kálmán 46 éves, győrszentiváni plébánost. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint Thurzó papi hivatásával visszaélve, nagyszabású üzleteket bonyolított le, és híveit kihasználva, jelentős anyagi haszonra— mintegy 240,000 forintra — tett szert. Thurzó 1959-től tízszer járt Csehszoláviában és többször Nyugaton. Pozsonyban megismerkedett Végh Miklóssal, aki már régóta szerteágazó és virágzó csempészkereskedelmet folytatott. Thurzó készségesen ajánlkozott Végh partnerének. Látogató útjairól hozzávetőlegesen 40,000 forint éi'tékü árut, a többi között női fehérneműt csempészett be és adott el busás felárral. (Végh- et közben már elitélték!) Thurzó hosszú ideig üzletelt. A tömjénnel nemcsak füstölt, hanem kereskedett is. Kilóját 15 cseh koronáért vette, Magyarországon pedig 200 forintért árulta paptársainak. Kollekciójában minden előfordult: fürdőkád, női kesztyű, szivacskosztüm, motorlánc, hűtőszekrény, stb. Az eredményes csehszlovákiai csempészutaktól vérszemet kapott, és rátért a “nagyüzemi” feketekereskedelemre. Thurzó már régóta jelentős anyagi támogatást kapott néhány nyugati országban élő pap ismerősétől. Ezt a misemondási szándék (miseintenció) cimén vette fel, mégpedig a következőképpen: a kinti hívők bizonyos pénzösszegért misét mondattak. Ezt az összeget az ismerősök Thurzó rendelkezésére bocsátották azzal, hogy ő celebrálja majd Magyarországon az istentiszteleteket. A valutát a Magyar Nemzeti Bank révén át lehet utalni, ám Thurzó ezt a nagy haszon reményében “elhanyagolta”. A kitűnő üzleti érzékkel megáldott plébános ugyanis rájött, hogy a gáztűzhelyek iránti keresletet a magyar kereskedelem még nem tudja kielégíteni. Az intencióajándékozókkal tehát közölte, hogy ne valutát, hanem az IKKA-val gáztűzhelyeket küldjenek, amelyért beszedi a forintot, és ez lesz a miseintenció ára. Először 30 gáztűzhelyet rendelt és kapott, és a jó üzlet megindulásával az intenciókkal kereskedni kezdett: Thurzó miséket vásárolt. Lázár Dezső naszályi plébánostól például négyezer (!) miseintenciót vett. (A kánonjog szerint egy pap évente maximálisan háromszázat mondhat.) A misemennyiséget 8—10 forintos darabáron albérletben továbbadta, hogy társai visszaigazolják a misemondást. Ennek fejében pedig ő és az üzletbe vont társak címeket gyűjtöttek gáztűzhely eladására. Az intenciógáztüzhely-manipuláció második felvonásában 70 darabot dobott piacra 50,000 forintos haszonnal. Később megismerkedett dr. Vörös Lajosné nagyigmándi lakossal, aki Nyugaton nagyobb dollárösszeggel rendelkezett, és ehhez iL legálisan akart hozzájutni. Nem ügyeskedtek hiába: 75 gáztűzhely érkezett, és az elszámolás a szokott módon történt: Thurzó becsapott mindenkit: háromezer finrtjával számolta el a kétezer forintos tűzhelyeket. A harmadik kályhafelvonásban Kiss Géza nagybaráti plébános segitségével 19 tűzhely került eladásra a már bevált recept szerint. Ennyit állapított meg eddig a nyomozás. Lehet, hogy még kiderül egy-két nem éppen lelkipásztori akciója. Becsapott mindenkit: híveit, paptársait, barátait. A vizsgálat tart. Sz. F.-ÍMMMMMMMMMMHMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMNMNM is Déli-sarki pingvint kapott ajándékba a Mirnfl expedíciótól a jászkiséri úttörőcsapat. A gyerekek Hirling Györgytől, az expedíció magyar tagjától kérték a különös ajándékot. A pingvin bőrét sózott állapotban küldték el Budapestre, ahol preparálták, majd az időközben hazatért Hirling György vitte el a jászkiséri úttörőknek.
