Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-19 / 20. szám

Thursday, May 19, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 én -Cátorn... Írja: BUN NAGY IDŐK KIS ESEMÉNYEI Nyári egyetemek Magyarországon A Richmond (Va.) Times-Dispatch jelentette, hogy Herbert White iskolai pedellus, aki az elemi iskola 3-ik osztályából 8 éves korában kimaradt, most 68 éves korában, nyugalomba vonulása ide­jén, beiratkozott a 4-ik osztályba, amelynek elvég­zése után, középiskolába iratkozik. Ezt a kis és jelentéktelen hirt azért tartom ér­demesnek közölni, mert jó példája annak, hogy ta­nulni, ismereteket szei’ezni soha nem késő. És köz­löm azért, mert éppen a napokban kaptam kézhez a magyar Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Ízléses kivitelű tájékoztatóját a magyarországi nyá­ri egyetemekről. A “Bevezető” többek között ezt mondja: A nyári egyetemek rendezvényein Magyaror­szág életét, egyes tájait, városait és azok környé­két igyekeznek bemutatni. Lehetővé teszik tör­ténelmi és művészeti emlékek, jellegzetes ma­gyar természeti kincsek, mezőgazdasági és ipari teljesítmények, a tudományos, kulturális és tár­sadalmi élet, a népszokások és népművészet egy- egy területének megismerését. Az előadásokat kiváló magyar tudósok, neves szakemberek, meghívott külföldi és hazai elő­adók tartják. Az előadásokat és vitákat kirán­dulások, városnéző séták, muzeum-, tárlat-, in­tézmény-látogatások, művészi műsorok, filmek, s egyéb bemutatók illusztrálják. Szakemberek­kel, üzemi és mezőgazdasági dolgozókkal való ta­lálkozókat, tapasztalatok szerzését és kicserélé­sét is segíti a program. A nyári egyetemeket az ország legszebb, leg­érdekesebb városaiban, hires magyar fürdőhe­lyeken rendezik, ahol az ismeretterjesztésen és szórakozáson kívül üdülést, pihenést, hajó és au­tóbusz utazásokat is nyújtanak. A változatossá­got hangversenyek, szabadtéri színpadokon mű­vészi előadások, népi-együttesek fellépései, film- bemutatók, zenés-táncos összejövetelek is szol­gálják. A nyári egyetemeket a következő városokban tartják. Sopron, Miskolc, Veszprém, Szeged, Esz­tergom, Pécs, Debrecen, Keszthely. Az időtartam mindenütt két hét, az ár kb. 55 és 70 dollár között váltakozik, ami magában foglalja a szállás, a napi háromszori étkezés, a kirándulások költségeit, va­lamint a múzeumok, hangversenyek, stb. belépőit. A két hetes szakokat julius 6 és szeptember 5 kö­zött tartják. Akik az idei nyarat, vagy annak egy részét Ma­gyarországon szándékoznak eltölteni, jól tennék, ha részt vennének a felsorolt városok valamelyiké­ben rendezendő nyári egyetemen. Miután az el­szállásolási lehetőségek korlátoltak, a jelentkezést ajánlatos lehetőleg azonnal, vagy minél előbb meg­tenni és a cim: Nyári Egyetem Titkárság — és az a város, amelyet a látogató kiszemel. Az előadásokat, az igényeknek megfelelően, tol- mácsoló-berendezés segítségével idegen nyelven is közvetítik. Olyan turisták számára, akik ismeretei­ket bővíteni kívánják és kellemes, tanulságos két hetet óhajtanak tölteni a kiválasztott városban, el­képzelni sem tudok hasznosabb időtöltést, mint a magyarországi nyári egyetemeken való részvételt. Mit akar a "TACT"? Egy szélső jobboldali uj alakulat, a “Truth About Civil Turmoil” (TACT) postán küldött röp- irattal kéri a címzettek erkölcsi és (főként) anyagi támogatását. A röpirat elrettentő példának képeket közöl, amelyek béketüntetéseket és a vietnami öl­döklés elleni tiltakozó felvonulásokat mutatnak be. Ilyen “botrányok” ellen küzd a TACT. "Amerika jövője a fiatalok kezében van. De kinek a kezében vannak a fiataljaink?" Ezt kérdezi a TACT és a röpiratból kiviláglik, hogy az amerikai fiatalságot a saját kezébe szeret­né venni, hogy eltérítse arról az útról, amelyen fiataljaink legjobbjai a BÉKE irányában menetel­nek —, persze “vörös” befolyásra! Akik megkapták ezt a röpiratot, vagy a jövőben kapnak hasonló értesítést a TACT los-angelesi vagy környékbeli irodájától, utasítsák vissza ezt az újabb támadást fiataljaink józan törekvései ellen. Újfajta "hitel-tájékozódás" Röviddel azután, hogy egyik szomszédunk elköl­tözött a saját otthonába, jói öltözött úriember je­lentkezett az ajtónknál és azon a címen, hogy volt szomszédunk “hitelt óhajt igénybe venni”, az ille­tő tőlem szeretett volna információt kapni. Meg­kérdeztem, hogy tulajdonképpen mit akar tudni, amire kérdéseket tett fel, köztük a következőket: Az illető utazott-e külföldre az utóbbi év folya­mán? Van-e levelezése a külfölddel? Vannak-e rokonai külföldön? Vett-e részt felforgató tevékenységben? (Subversive action) Türelmesen meghallgattam a jól öltözött urat és a válaszom röviden ez volt: A kérdések személyes jellegűek, amelyekre, ha tudnék, sem adnék vá­laszt, mert azok semmiben nem befolyásolhatják volt szomszédunk hitelképességét. Ha pedig a “hi­tel-tájékozódás” csupán kifogás arra, hogy az ille­tő után szimatoljon, akkor meg éppen rossz hely­re fordult kérdéseivel. A szimatolóim nem tudta, hogy én tudom: volt szomszédunk lakást és munkahelyet változtatott és — mint addig — azután is az egyik közeli repülő­gép-gyárban lépett állásba, ahol kormányrendelé­seken dolgoznak. Ilyen helyen pedig veszedelmes olyan embert alkalmazni, akinek rokonai vannak külföldön, vagy külföldivel levelezik! , "Könnyű" hitel kapható Alig múlik el nap, hogy valamelyik kölcsön-in- tézménytől ne hozna ajánlatot a posta. Az egyik ilyen intézmény — amelynek egyedül Los Angeles környékén 170 irodája van —, 3,000 dollárig ter­jedő kölcsönt kínál nekünk, mert “jó fizetők va­gyunk.” A kínálatból kilóg a lóláb, mert mi sehol, sem­mit hitelre nem vásárolunk és igy ez a ravasz tár­saság nem tudhatja, hogy milyen rossz, vagy “jó fizetők vagyunk.” Nyilvánvaló, hogy ez is a trükkök egyike, amely- lyel “könnyű” hitel igénybevételét próbálják rá­sózni emberekre. Az ajánlás persze nem szól a könnyű hitel SÚLYOS kamatairól, pedig ez az, ami a kölcsönintézményeket elsősorban érdekli. Hogy milyen sokan vannak, akik a “könnyű” hitelbe könnyen beleugranak, arra bizonyíték, hogy egyetlen ilyen intézménynek érdemes egy vá­rosban és környékén 170 irodát fenntartani. És bi­zonyíték, hogy Los Angelesben van a legtöbb csőd, amelyeknek egyik oka, hogy a hitelek — “köny- nyüek.” : APRÓSÁGOK : ► < ► Kovács Erzsi rovata < A dolfinokkal valamikor tiz évvel ezelőtt barát­koztam meg. A dolfin (Porpoise) óriási vízi emlős és állítólag az ember után a legértelmesebb lény a földön. Akkoriban a férjem Daytona Beachen dolgozott és hónapokat töltöttünk a tenger partján. Ö per­sze dolgozott, de én, a kis főzésen kívül nem igen csináltam egyebet, mint néztem a tengert. A ten­ger soha nem unalmas, de a pelikánok, és a dol- finok igazán érdekessé tették a hosszú, nyári me­leg floridai hónapokat. Szerettem nézni a peliká­nokat, azokat a nagy csőrü, nagy begyü madara­kat, amint egyenes sorban húztak el felettem, vagy “halásztak” a tengerben és hihetetlen ügyességgel csaptak le egy-egy kiszemelt halra. De a legérdekesebb, feledhetetlen szórakozást a dolfinok nyújtották. Minden nap, pontosan há­romnegyed tizenkettőkor nagy csoportban — néha huszan-harmincan is voltak — jöttek dél felől és hancurozva úszkáltak északra. Pontosan, minden­nap. Hatalmas nagy állatok, de olyan kecsesen ug­ráltak ki a vízből, félkörben Ívelve, hogy valóság­gal guruló karikáknak látszottak. Ha dagály volt, egész közel jöttek a parthoz — nem féltek az em­berektől. Kurjongató hangokat adtak ki. szinte le­hetett látni, hogy játszottak egymással. Olyan ked­ves látvány volt, hogy déli időben soha el nem lehetett csalni engem a tengerpartról. Alig vártam az időt, mig ismét megjelentek. Azóta sokat olvastam a dolfinokról. Rájöttek a tudósok, hogy rendkívül intelligens állat és érte­lemben sem a kutya, vagy majom, vagy bármely betanítható állat közel sem jöhet hozzájuk. Régi hajós mesékben sokszor előfordul, hogy ez a ked­ves, szinte mosolygós arcú hatalmas hal hogyan se­gítette a hajókat, hogyan vigyáztak és vezették a hajókat, hogy zátonyra ne fussanak. Ezeket a ha­jós históriákat sokáig csak meséknek hitték, de az utóbbi években rájöttek, hogy a dolfin tényleg sze­reti az embereket és komoly segítséget nyújtottak száz és száz esetben a veszélyben lévő hajósoknak. Ma már komolyan próbálkoznak azzal a kísérlet­tel, hogy beszélni is megtanítsák őket. A tudósok meg vannak győződve róla, hogy nemcsak meg le­het őket tanítani beszélni, de talán sok-sok min­dent meg lehet majd tanulni tőlük. Egyik hires tudós véleménye szerint a dolfinoktól fogjuk meg­tudni a tenger titkait, melyeket ember nem is fe­dezhet fel. Most aztán elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy már nemcsak az ember van abban a veszélyben, hogy kipusztul, de a dolfin is. Miért? Semmi más­ért, csak azért, mert intelligens állat és fel lehet használni háborús teljesítményre, be lehet taníta­ni pusztításra, öldöklésre. Hihetetlennek hangzik? Pedig sajnos, igaz. Los Angelesben a tengeri haderők tudósai most arra tanítják a dolfinokat, hogy bizonyos fémeket meg tudjanak egymástól különböztetni. Egyszerű dolog, mi az egy dolfinnak? Azt hiszi szegény feje, hogy segít a hajósoknak, mint valamikor az ős­apái és szívesen tanulja ezt az újabb trükköt is. Valamilyen uj, titkos fémet akarnak most a dol­finokkal megszerettetni és azzal a fémmel megje­lölik az összes hajóinkat és tengeralattjárókat. Be tanítják arra, hogy amelyik hajón, vagy tenger­alattjárón ez a fém nincs (vagyis az ellenséges ha­jókon) azokat ütni kell. Miután a dolfinnak nincs se keze, se lába, tehát a testével üt. A szegény dol­fin testére aztán egy bombát kötnek és amikor majd üti az ellenséges hajót, akkor felrobban a hajó is, a tengeralattjáró is és a dolfin is. De miért siratom a dolfinokat és miért várok tőlük többet, mint az emberektől? Hiszen ezer és ezer éve ezt csinálja az ember. És mindig akad köztük elég, aki robbantja, öli egymást. Most már csak annyi reménye van ennek a sze­gény világnak, hogy talán a dolfinnak több esze lesz, mint az embernek és nekik majd sikerül ki­találni valamit, amivel megállítják az embereket egymás gyilkolásában. Drága kedves dolfinjaim, próbáljátok meg, hát­ha nektek sikerül! Carmine V. Genovese “hősi halált” halt Vietnam­ban. Holttestét hazahozták Colonia, N. J.-be, de itt a katolikus pap nem temette el, mert Genovese nem templomban kötött házasságot. Lansing, Mich. — George W. Romney, Michi­gan állam kormányzója Robert P. Griffin képvise­lőt nevezte ki az elhunyt McNamara szenátor tiszt­ségébe. Griffin a Landrum-Griffin munkásellenes törvény egyik megalkotója. Itt a tavasz! Itt az alkalom régi barátokkal ismét találkozni a newyorki és környéki haladó szellemű magyar munkások NAGY KELETI NÉPÜNNEPÉLYÉN 1966 Junius hó 12-én, vasárnap egész nap a Castle Harbour Ca­sino szép kertjében (esős idő ese­tén szép zárt helyiség) Cim: 1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y. Finom magyaros ennivalók, kitű­nő házisütemények, Herbst-féle rétesek, frissítők, kávé. JÓ SZÓRAKOZÁS FELNŐT­TEKNEK ÉS GYEREKEKNEK “Forog a kerék” • Bazársátor! Belépődíj előreváltva 75 cent, — az ajtónál kilencven cent adóval- LEGYÜNK OTT MINDANNYIAN! -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents