Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-19 / 20. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 19, 1966 A CIA mübolygóról kémkedik az egész világon Még csak néhány évvel ezelőtt legalább egy pilóta kellett ahhoz, hogy egy U-2 kémrepülőgép megfigyelő útjára mehessen a Szovjetunió, Kina, Kuba vagy bármely más ország fölé. A U.2 repülőn felszerelt fényképezőgépek, lehallgató szerkezetek és más műszerek, 15 mérföld magasságból végzett megfigyelései akkor még hihetetlen teljesítménynek számítottak. Ma már 100 mérföld magasságban keringő mübolygókról tesznek hasonló megfigyeléseket. A mübolygók a hadügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, de a CIA kémkedési műszereivel vannak felszerelve. A U.S. a kémkedési műveletekre az országos költségvetésnek 2 százalékát, évenként több mint 3 milliárd dollárt költ, több mint hatszor annyit, mint amennyit a CIA számára egyébként kiutal. Nem minden tevékenysége áll kozmikus kémkedésből. A szervezetnek most van kidolgozás alatt olyan rendkívül érzékeny műszere, mely nagy távolságokról is ki tud hallgatni beszélgetéseket, a beszédhangnak az ablaküvegen való rezgéséből. Ez csak egyik a sokféle alattomos célú szerkezet közül, melyek révén az ember “privát élete” időszerűtlen kifejezésnek számit. Lehetséges például majdnem észrevétlenül parányi felszereléssel egy egész épület villanydrót hálózatát hangtovábbitó készülékké változtatni, mellyel az épületen belül bárhol, minden beszélgetést le lehet hallgatni. Az információ felvevése csak egyik része a feladatnak, a “leszállítása” ezután következik. Egyes mübolygók például kapszulákat bocsátanak ki magukból, melyek fényképeket és más feljegyzéseket tartalmaznak. Amin ezek ejtőernyővel a Föld felé lebegnek, Hawaii-ból C-130 tipusu repülők a Csendes-óceánon keresztül értük rohannak és hosszú trapés-szerü kábelekkel hálóba ejtik. 70 százaléknyi pontossággal elfogják a kémszállitmányt. A területi szuverénitás és az egyéni magánélet jogának semmibe vevésével a U.S. kormány feldicséri a CIA technikai felszerelését és “fenomená- lis”-nak minősiti. A légkör, úgy mondják, mindenütt tele van információval s a kémszolgálatnak az a rendeltetése, hogy összegyűjtse és hasznosítsa ezeket. Langley, Va.-ban, a CIA központjában másféle komplikált, nemrég feltalált szerkezetek a begyűjtött információt leolvassák, lefordítják, magyarázzák és kategória szerint elraktározzák. A sokszázmillió mikrofilmre vett adat közül hónapok, sőt évek múlva is megtalálhatják, ami éppen kell. Az U-2 kémrepülésekből kifolyólag keletkezett az amerikai politikai életben az un. “missile gap” elmélet, melyből az 1960-as elnökválasztási kampányban fontos politikai kérdés lett. A “missile gap” teória szerint a U.S. a Szovjetunió mögött maradt rakéták gyártásában. Későbbi kémrepülések ennek az ellenkezőjét bizonyították. A Szovjetunió fölötti kémkedés mellett a CIA műszerei meglepő pontossággal előre megjósolták Kina első atomkisérletét 1964-ben. A "piszkos munkát" mégis emberek végzik . A nap minden órájában 100—150 uj adat érkezik a szervezet virginiai központjába, hirek, pletykák és kutatások eredményei és ezeket az analizáló osztály dolgozza fel. A kifinomult szerkezetek és a komputerek mellett azért még most is éppúgy, mint a múlt században a legkényesebb munkákat emberek hajtják végre. Az elektronikus műszerek korszakában mégis emberek kémkedése készítette elő és siettette Európában Lengyelországban és Magyarországon az ellenforradalmi felkeléseket. A CIA részéről az adatok emberi átértékelése tulajdonit igazi fontosságit a beszerzett információnak. A szervezet úgyszólván óránként ad ki részletes analíziseket. Johnson elnöknek, lefekvés előtti olvasásra külön jelentéseket ad ki, melyek néha külföldi államfőkről pikáns részleteket is tartalmaznak. A kémkedések fontosabb tárgyát a CIA 14 tagú külön bizottsága, a Board of National Estimates tárgyalja meg és analizálja, az elnök útbaigazítására. Ehhez még a kormány más osztályainak szakértői is megjegyzéseket tesznek. Ezeken kívül külön kérelemre a CIA gyors analíziseket és előrelátható eseményekről való tájkoztatást is szolgáltat. Hogy milyen pontosak az információk és milyen hasznosak az átértékelések, azok kémszolgálati körökben és másutt is éles vita tárgyát képezik. Nemcsak a jelentések helytállása képezi a kritika tárgyát. Ami eredetileg tudakozódásnak indult, az gyakran, a helyszínen egész más formát ölt, sokszor felforgató tevékenység, szabotázs, politikai vagy gazdasági beavatkozás és másféle “piszkos munka” lesz belőle és igy a szimatoló ügynök, akár terv szerint, akár a körülmények befolyása alatt, aktiv részt vesz abban, amit előbb csak megfigyelt. A kémszprvezet analizáló szakértői a komputerkártyák analizálása közben, Virginiában, megállapíthatják, hogy pl. Bogotában egy uj ifjúsági csoport állítólagos kommunisták befolyása alá került. A helybeli ügynöknek a feladata, hogy az ottani rendőrséggel megbeszélje a dolgokat, hogy beszerezze a fényképeket, lehallgassa a telefonokat, hogy aztán ellenmozgalmat pénzelhessen, mondjuk keresztény fiatalságot, vagy demokrata mun- kásifjuságot mozgathat meg és segít nekik a választáson plakátok nyomtatásával és röpcédulák sokszorosításával. Tevékenységük nemzetközi komplikációt idéz elő Taiwanban számos, néha sokszáz főnyi CIA ügynököt alkalmaznak olyan egyének kiképzésére, akiket Kínába csempésztek be és a Kínából kiszököttek kihallgatására. Ezek az ügynökök képezték ki taiwani kínaiakat U-2 kémrepülésekre Kina fölött, ezek szereznek kapcsolatot és barátkoznak olyanokkal, akik Chiang K^i-shek után esetleg átveszik a hatalmat. Ők továbbítanak propaganda rádió programokat Kínába, ők szervezik meg a kisebb portyázásokat a partmenti szigeteken és ők szolgáltatnak fegyveres segítséget a CIA működéséhez Laoszban, Thailandban, Vietnamban, a Fü- löp-szigeteken és Indonéziában. Ezekben és más hasonló esetekben a kémügynök, aki névleg csak információt szerez be, a valóságban aktivan befolyásolja a helyzet fejlődését vagy kimenetelét. Ebből aztán a legveszedelmesebb komplikációk fejlődhetnek. A CIA legszerényebb, közvetlen beavatkozásai a nyugat-európai szövetséges országokon belül történnek; Angliában, Franciaországban, Nyugat-Né- metországban^ de még Kanadában is. A szervezet berlini irodája különleges tevékenységekkel foglalkozik, mint pl. a hires titkos alagút Kelet-Berlin alatt, melyen keresztül lehallgatták a szovjet hadsereg központjának beszélgetéseit. Véletlenül bukkantak rá keletnémet munkások. Münchenben többek között olyan fontos propaganda intézményeket támogat, mint a Radio Free Europe és a Radio Liberty. Az utóbbi a Szovjetunióba továbbit. A propaganda kifejtése mellett ezek a névleg “privát” leadó állomások és más intézmények munkaalkalmat nyújtanak a Szovjetunióból, Magyarországból és Lengyelországból kiszökött egyéneknek. Egyéb tevékenységük abból áll, hogy a szocfalista országokban kémeket igyekeznek beszervezni, azonkívül nyugati intellektuelek kommunista-ellenes előadásait támogatják, könyveik kiadását elősegítik és írásaikat eljuttatják tudósoknak és újságíróknak minden világrészben. Afrikában és Délkelet-Ázsiában Afrikában a CIA leltárt tart fenn a különböző országok függetlenségi mozgalmáról és Algériában, valamint az Egyesült Arab Köztársaságban ügynökei olyanokkal barátkoznak, akik az ellenzékhez tartoznak északik változás esetén uralomra kerülhetnek. A latin-amerikai országokban, a guate- malai és a kubai beavatkozás mellett a kémszervezet a legtöbb helyen “technikai segítséget” nyújt, kommunista-ellenes rendőrség felállítására és elősegíti különböző kommunista-ellenes ifjúsági, munkás, hivatásbeli, kereskedelmi, paraszt és politikai szervezetek létesítését. Azt is elősegíti, hogy ezek a csoportok összeköttetésbe kerüljenek U.S. szak- szervezetekkel és egyéb intézményekkel. A CIA rengeteg pénzt öntött választási kampányokba a latijn-amerikai országokban, a baloldali jelöltek ellen és másutt olyan vezetők, .mint az angol-guianai Cheddi Jagan ellen. A legutóbbi tiz éviben Délkelet-Ázsiában a CIA olyan nagy tevékenységet fejtett ki, hogy már úgyszólván az amerikai politika leghatásosabb közegének tekintik. Az a hir járja, hogy olyan nagy sikerrel járt a CIA munkálkodása Indonézia kormányának legfelsőbb köreiben és a katonaságban, hogy a U.S. vonakodott a CIA-t fedő támogatását visszavonni Indonéziától 1964-ben és ’65-ben. Amit Washingtonban hivatalosan úgy tüntettek fel, mint elnézést Sukarno elnök jogos felháborodásával szemben, az valóban nem volt más, mint a CIA működésének a jó viszony örve alatt minél hosz- szabb ideig való fenntartása. Azután hogy Ramon Magsaysay-t sikerült az elnöki székbe ültetni a Fülöp-szigeteken és a délvietnami és laoszi jólismert tevékenysége után, a CIA ügynökei fontosabb kapcsolatot képeztek Washingtonnal, mint a hivatalosan kinevezett követek. Laoszban a CIA szállított hadi felszerelést a népi Pathet Lao ellen, mikor a szerződési kötelezettségek révén a U.S. nem akart amerikai katonaságot oda kirendelni. Kapcsolatok az egyetemi körökkel Az Egyesült Államokon belül sok esetben lapkiadók, irók és egyetemek a CIA közvetlen vagy közvetett támogatását élvezik. A kémszervezet kiutalásának egy részét titokban áthelyezhetik a külügyminisztériumhoz, vagy más kormányhivatalhoz és akkor ezelyiek a védnöksége alatt indíthatnak meg tanulmányokat, vagy bocsáthatnak ki kiadványokat. Néha létező vagy nem létező alapítványok “front”-ként szerepelnek a CIA működéséhez. Az Encounter kommunista-ellenes folyóirat, úgyszintén jónéhány könyvkiadó hosszú ideig a CIA támogatását élvezte. A Massachusetts Institute of Technology Nemzetközi Tanulmányi Központot nyitott meg a CIA pénzén és mindaddig támogatást kapott, mig ezt az összeköttetést ki nem derítették. Ez nagy zavarba hozta a MIT Indiában és másutt dolgozó tudósait. Nemrég derült ki a Michigan State University kapcsolata a kémszervezettel Dél-Vietnamban, ahol az egyetem egyes professzorai a CIA szolgálatában álltak. A Radio Free Europe és a Radio Liberty a CIA által pénzelt szervezeteknek fedezetül szolgálnak. A Free Europe Committee még nyilvános adakozásért is folyamodik, anélkül, hogy bevallaná a U.S. kormánnyal való kapcsolatát. A Radio Swan, a CIA Karib-tengeri állomása, mely a Malac-öböl- beli invázió idején különösen aktiv volt, igyekszik suba alatt tartani, hogy kapcsolatot tart fenn privát amerikai rádióállomásokkal. Ebből látható, hogy a CIA működése határtalan, mind itthon, mind külföldön. Habár a mübolygók, az elektronikus szerkezetek a kémkedések már sok gyakorlati munkáját átveszik, mégis emberek hozzák a kémszervezetet gyakran olyan kényes diplomáciai helyzetbe, mely politikai és etikai kérdéseket hoz felszínre. Ezért sokan arra a meggyőződésre jutottak, hogy a CIA-ból olyan Frankenstein- féle szörnyeteg lett, mely fölött nem lehet többé hatalmat gyakorolni. Munkája titkos természeténél fogva, nem kell megmagyaráznia, vagy megindokolnia tetteit és minden akciójára kimondhatja, hogy az “ország érdekében” történik. Azok, akik másként tekintik az “ország érdekeit”, akiknek erre vonatkozólag saját elgondolásaik vannak, nincsenek megelégedve evvel a magyarázattal és a titkolózással. Ezek meggyőződtek arról, hogy a szervezetnek van mit eltitkolnia a titkos kódexein kívül. A sorozás megváltoztatását javasolták Professzorok és statisztikai szakértők a National Service Conference első gyűlésén azt az ajánlatot tették, hogy tanulmányozzák a sorozási törvényt avval a céllal, hogy a katonaköteles korú ifjak hadi szolgálat helyett polgári közszolgálatot teljesíthessenek. William F. Ryan, (D., N.Y.) képviselő támogatta a javaslatot és azon véleményének adott kifejezést, hogy a konferencián javasolt tervek a jelen sorozási törvény igazságtalansága és hiányossága miatt jöttek létre. Mr. Ryan nyilatkozatában kifejtette, hogy a tanulmány megvizsgálná azokat a lehetőségeket, melyek módot adnának a fiatal férfiaknak, hogy a Peace Corps-nak, a polgárjogi mozgalomnak, vagy más társadalmi intézménynek ajánlják fel szolgálataikat katonai szolgálat helyett. Mindkét párt képviselői élénk érdeklődést fejtettek ki a javaslatok iránt. Az egyik newyorki választókerület demokrata jelöltje, Peter A. A. Berle ígéretet tett, hogy ha megválasztják, ennek a programnak a megvalósítása egyik legfőbb célkitűzése lesz. A gyűlés elnöke, Donald J. Ederly azt is mondotta, hogy az említett javaslaton kívül a konferencia a diákok felmentése megszüntetésének lehetőségét is tanulmányozza. A Harvard Egyetem dékánja, John Monro mondotta, hogy egyetemi körökben elégedetlenség van a jelenlegi felmentésekkel szemben, úgy érzik igazságtalan és jobb lenne sorshúzás utján sorozni a fiatalokat. Az a tény, hogy ilyen tervekkel foglalkoznak, visszatükrözi azt az aggodalmat és elégedetlenséget, mely a katonai szolgálat ellen, a fiatalok között az egész országban elterjedt. Akár igy, akár úgy, a fiatalok nem szívesen mennek ágyutöltelék- nek Vietnamba, vagy máshova. Ezt a professzor urak és szakértők nem akarják nyíltan bevallani, ezért kísérlik meg a kedélyeket megnyugtatni.
