Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-28 / 17. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 28, 1966 Mufíl<ás és szakszervezetj^hirek UJ IS? NYÍLT meg A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁSOK MEGSZERVEZÉSÉRE Kaliforniában több gyümölcsöt és zöldséget ter­melnek, mint az ország bármely más államában. A termelők jövedelme évente meghaladja a 3.7 mil­liárd dollárt. E temérdek gyümölcsöt és zöldséget kb. 300,000 munkás szedi le, takarítja be. Ezek a munkások mind között a legkizsákmá- nyoltabbak közé tartoznak. Bérük rendszerint ke­vesebb egy dollárnál óránként, lakásuk fából össze­tákolt rozoga kunyhókból áll. A munkások gyer­mekei gondozatlanul magukra hagyva vannak egész nap, mert az apának, az anyának és a na­gyobb gyermekeknek dolgozniuk kell látástól va- kulásig. Az iskolakoruak többnyire nem mennek iskolába, mert nincs rá mód. A közoktatási köze­gek nem helyeztek autóbuszokat rendelkezésükre, hogy iskolába mehessenek. Soknak ruhája és ci­pője sincs, ezért sem mehet iskolába. Orvosi kezelés úgyszólván nem létezik. Egyszó­val a jobbágyénál is rosszabb körülmények között dolgoztak mindeddig a mezőgazdasági munkások százezrei. Őket nem védte az országos minimum-bér tör­vény. Mikor munkanélkülivé váltak, nem kaptak munkanélküli biztosítást. Amikor dolgoztak, nyo­morogtak, amikor nem dolgoztak, éheztek. Sikertelen próbálkozások A munkások hosszú évek óta próbáltak szervez­kedni. Az előrehaladottak, a gondolkodók tudták, hogy csupán szervezett erővel képesek nyomorú­ságos körülményeiket megváltoztatni. Ezelőtt min­den próbálkozásuk kudarcot vallott. Az ültetvé­nyesek minden jogos és jogtalan fegyvert igénybe vettek, hogy megakadályozzák a munkások szer­vezési törekvéseit. Azt, aki agitálni mert, elbocsá­tották. Ha itt-ott egy csoport sztrájkba állt és a sztrájkolok portorikóiak voltak, felvettek mexikói sztrájktörőket. Ha a sztrájkolok mexikóiak voltak, portorikói sztrájktörőket alkalmaztak. Az állami és helyi rendőrök mindig készen álltak egy kis megfélemlítésre, hogy elvegyék a munkások ked­vét a sztrájktól, a piketeléstől. Uj erők állnak sorompóba A néger nép egyenjogúságáért való harcban uj erők kerültek a felszínre: protestáns és katolikus papok, rabbik, egyetemi diákok, professzorok és mások. Ugyanezen erők szálltak síkra a mezőgaz­dasági munkások megszervezésének előmozdítá­sára. Hét hónapos sztrájk Hét hónappal ezelőtt a Delano szőlőültetvénye­ken dolgozó 200 munkás sztrájkba lépett. A sztráj­kot támogatta az AFL-CIO, a katolikus, reformá­tus és zsidó papok egy része, az egyetemi hallgatók és tanárok. Az ültetvényesek ezúttal is meg akarták ismé­telni a múltban oly jól bevált módszereiket. Felfo­gadtak sztrájktörőket, szétverték a piketvonalat az állami rendőrök közreműködésével. A sztrájkoló- kat és támogatóikat időről időre letartóztatták, börtönbe vetették — de ezúttal nem tudták meg- törni-a sztrájkolok elhatározását, harciasságát, szo­lidaritását. A sztrájk hónapról hónapra fennállt. Minél to­vább tartott a sztrájk, annál többen siettek a sztráj kólók segítségére, támogatására. Kifejlődik a bojkott-mozgalom Az ületevények, melyeknek munkásai sztrájkba léptek, a Schenley szeszgyár tulajdonában vannak. Hogy nyomást gyakoroljanak e vállalatra, a szervezett munkások mozgalmat kezdtek a Sehen ley pálinka vásárlása ellen. Ez fején találta a sze­get. A kapitalista vállalatot legérzékenyebb he­lyén, a zsebén találták el s ez eredményt hozott. Ugyanekkor a sztrájkolok elhatározták, hogy el­zarándokolnak Sacramentoba, az állam fővárosába, hogy ott nyomást gyakoroljanak a demokrata kor­mányzóra, hogy vesse latba politikai erejét a mun­kások oldalán. Mindez meggyőzte a Schenley vállálat tulajdo­nosait, hogy jobb lesz beadni a derekukat, elis­merni a munkások szervezetét, leülni velük tár­gyalni és egyezményre jutni a munkások bérköve­telései és munkaviszonyai kérdésében. A Schenley vállalat elhatározását követte az ál­lam legnagyobb ültetvényesének, a Di Giorgio vál­lalatnak hasonló határozata. Jelentős mérföldkő, hogy Kalifornia állam két legnagyobb ültetvényese elismerte a mezőgazda- sági munkások szervezetét. Ez megnyitja az utat a 300,000 munkás megszervezésére, a munkabér fel­emelésére, a lakásviszonyok megjavítására, a mun­kások munkaviszonyainak emberi színvonalra ho­zatalára. A munkások támogatják a St. John egyetem tanárainak harcát NEW YORK, N. Y. — Van Arsdale Jr., a New York Central Trade and Labor Council elnöke ki­nyilvánította, hogy a város szervezett munkássága száz százalékban támogatja a St. John egyetem ta­nárainak jogos harcát. Van Arsdale e kijelentését a sztrájkoló tanárok által egybehívott tömeggyülé sen hozta nyilvánosságra. Ugyanezen a gyűlésen Douglas McMahon, a városi közlekedési munkások szervezetének vezető tagja beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: “A St. John Egyetem igazgatóságának arcátlan magatartását csak úgy lehet megváltoztatni, ha ugyanolyan gazdasági nyomást gyakorolunk, mint amilyent a városi közlekedési munkások alkalmaz­tak a közelmúltban.” Thomas Dernburg és Kenneth Strand közgazdá­szok igy magyarázzák meg a rejtett munkanélküli­séget az American Economic Review legutolsó szá­mában: “a csökkenő üzleti tevékenységekből ere­dő állásvesztések mellett a dolgozók egyre jobban kiesnek a polgári termelésből, ennélfogva a nyil­vántartott munkanélküliség adatai aláértékelik a munkaerő kihasználatlanságának igazi színvonalát ezen időszakok alatt... a munkanélküliség aránya az 1962-es évben 9 százalékkal magasabbra emel­kedett avval, hogy a dolgozók statisztikájába azo­kat is beleszámítják, akik a termelésből kiesnek (vagy sohasem voltak alkalmazva) a lanyha gazda­sági viszonyok miatt.” Mikor újabb fellendülés következik be, az újból munkába lépőket a statisz­tika ismét újabb alkalmaztatásnak minősiti. Természetesen, a termelésből való kiesés a La­bor Department értelmezése szerint történik. A helyes statisztika kellene hogy magában foglalja mindazokat, akik képesek és hajlandók megfelelő munkakört betölteni. Kifinomult kalkulációk alapján Dernburg és Strand kiszámította a rejtett munkanélküliség nagyságát. Minden állását vesztett 2 személy mel­lett a harmadik magától vonult vissza a termelés­ből egy teljes évtized alatt. A fellendülés idején minden 100 munkaalkalmat azok töltötték be, akik újból visszatértek, azaz a munkanélküliség csak 55 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a rej­tett munkanélküliség majdnem olyan magas volt, mint a hivatalos adat szerinti és igy az igazi mun­kanélküliség majdnem kétszer akkora volt, mint amit bevallottak. Az évtized folyamán a rejtett munkanélküliség egyre nagyobb arányokat öltött. 1962-ben 1 hiva­talos állásvesztés mellett már 3 személy lépett ki a termelésből. A közgazdászok által említett 9 szá­zalékos arány nyilvánvalóan nem foglalja magában a teljes rejtett munkanélküliséget, csak azt a bi­zonyos százalékát, mely újból a termelők sorába lépett, amikor a hivatalos munkanélküliségi arány 3 százalékra esett. 1963 óta a hivatalos munkanélküliségi arány ál­landóan csökken. Dernburg és Strand szerint, en­nek a termelő munkaerő sokmillió létszámmal va­ló növekedését kellett volna előidéznie, a lakosság szaporodásától függetlenül. Ez a növekedés nem következett be. A munkaerő létszáma csak egytized százalékkal gyarapodott évente. 1964-ben és 1965- ben. Ezenkívül a férfi munkaerő (beleértve a had­McMahon e kijelentését a jelenlevők nagy taps­orkánnal köszöntötték. Jelen voltak a gyűlésen az épitőmunkások, a közlekedési munkások, a női- ruhaipari munkások és a városi alkalmazottak szer­vezeteinek tagjai. Mind Ígéretet tettek az egyete­mi tanárok harcának támogatására, mindaddig, amig az egyetem vezetősége vissza nem helyezi az elbocsátott tanárokat és megadja a tanári karnak a szólásszabadság és gyülekezés jogát, valamint azt, hogy beleszólhassanak az egyetem vezetésébe. Fogyasztási adó New Jerseyben TRENTON, N. J. — Minden jel arra mutat, hogy New Jersey állam lakosai junius elsejétől kezdve három százalékos fogyasztási adót kényte­lenek fizetni. A republikánus és a demokrata párt képviselői és Richard Hughes demokrata kormány­zó megegyeztek, hogy egy ilyen törvényjavaslatot törvényerőre emeljenek. Az állam szervezett munkássága ellenzi a javas­latot és kimondotta, hogy nem szavaznak olyan képviselőre, vagy szenátorra, aki ezt a javaslatot támogatja. »★★**»*★**★***★*****★★★*★★**★**★**★★★★** Négyes ikreknek adott életet egy tizgyermekes édesanya Isztambulban. Jelentések szerint a négy csecsemő — három kislány és egy fiú — kritikus állapotban van. Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök Tokió­ban Szato japán miniszterelnökkel a vietnami hely­zetről és a két ország gazdasági kapcsolatairól tárgyalt. tuKiti nntintatisma iiniutitma NYUGDÍJBA menjünk? NEM! ! ! EGY UJ OLVASÓT SZEREZZÜNK! sereget is) tovább csökkent. 1965 február és 1966 február között a férfi munkaerő 0.6%-kal lett ke­vesebb. Még ha ez a 400 ezer férfi, akiket ez az arány képvisel, vissza is került volna a termelés­be, a kormánynak azon állítását, hogy a munkanél­küliség 4%-nál alacsonyabb lett, akkor is megha­zudtolta volna. A 18 és 19 évesek között a munkaerő csökkené­se és a tovább iskolába járók számának megnöve­kedése könnyen megmagyarázható, mert hiszen a fiatalok nem szívesen mennek katonának, hogy a piszkos vietnami háborúban harcoljanak. De már a 45—54 évesek 0.5%-os és az 55—59 évesek 1.2 %-os csökkenése a termelők soraiban, nem egyez­tethető össze Dernburg és Strand tanulmányaival. Még a női munkaerőben is a növekedés főleg a serdülők és fiatalok között volt, kevesebb volt a növekedés, sőt csökkenés is volt észlelhető a kö­zépkorúak között. Ezeknek a tüneteknek mik az elfogadható ma­gyarázatai? 1. A közgazdászok kalkulációiban bennfoglalt tár sadalmi körülmények radikálisan megváltoztak az utóbbi néhány év alatt. 2. A Labor Department hibás számításai egyre fokozottabban alábecsülnék mind a munkaerő lét­számát, mind az alkalmaztatás adatait anélkül, hogy ezek a munkanélküliségi statisztikára befo­lyással lettek volna. 3. A kormány szándékosan eltorzítja a munka­nélküliségi adatokat, hogy evvel támogassa a mun­kaadók “munkaerőhiány”-propagandáját és “irány mutató” taktikáját, mellyel megakadályozza a béremeléseket vagy lenyomja a reálbéreket. Lehet, hogy az igazság mind e három tényező­nek összejátszásában rejlik. Mindenesetre Strand és Dernburg közszolgálatot tettek avval, hogy lo­gikusan felépített kalkulációikkal alátámasztották azt a tény,,hogy a valóságos munkanélküliség, be­leértve a különböző természetű rejtett munkanél­küliséget, általában kétszer, vagy háromszor olyan nagy arányú, mint azt hivatalosan beismerik. Még a meglehetősen vehemens vietnami katonai konjunktúra is csak részleges és statisztikailag ki­fogásolható sikert tud felmutatni a munkanélküli­ség “kibírható” színvonalra való leszállításával. Azt lehet ebből következtetni, hogy ha vége lesz a há­borúnak, a munkanélküliség a második világhábo­rú óta a legnagyobb méreteket fogja ölteni, ha­csak a munkásság idejében akcióba nem lép, hogy megfelelő programmal ezt megakadályozhassa. BSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSÄSS» Victor Perlő: Rejtett munkanélküliség

Next

/
Thumbnails
Contents