Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-21 / 16. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.S Vol. XX. No. 16. Thursday, April 21, 1966 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4 039/ LÁZ mm A BÁNYÁSZOK Ötvenezer puhaszén bányász sztrájkban áll. A sztrájk elsősorban és főképpen a bányabárók ellen irányul. A bányászok magasabb bért, több fizetett ünnepnapot, hosszabb fizetett szabadságot, jobb orvosi kezelést és nagyobb nyugdijat követelnek. De a puhaszén bányászok nemcsak a bányabárók ellen harcolnak, hanem a United Mine Workers Union országos vezetői ellen is. Ezek a vezetők W. A. Boyle országos elnökkel az élen, szerződést kötöttek a Peabody Coal vállalattal. A szak- szervezet tagjai nincsenek e szerződéssel megelégedve és utasították az országos tisztviselőket, hogy a Peabody szerződésnél jobbat várnak. A Peabody szerződés $2.60 órabérjavitást jelent a bányászok részére, beleszámítva mindenféle javadalmazást. A lázadó puhaszén bányászok nagyobb helyi önállóságot is követelnek szervezetük országos vezetőitől. Nem akarják, hogy továbbra is a Washingtonból jött parancsokkal dirigálják őket. Ök maguk akarnak saját ügyükben dönteni és cselekedni, részben azért is sztrájkolnak. Ez a magyarázata annak, hogy a vezetők utasítása ELLENÉRE a sztrájk tovább tart. Ma már csak 100,000 bányász dolgozik a puhaszén iparban. Ma ez a 100,000 bányász több szenet termel, mint 500,000 bányász termelt 15 évvel ezelőtt. A bányászok száma még mindin r-'~kkon. Ezt az irányzatot is meg akarják állítani a harcos bányászok. TÜNTESSÜNK A HÁBORÚ ELLEN Ezrével tüntettek New Yorkban. — Béketüntetés a newyorki tőzsde előtt — Newyorki demokraták ünnepelték Morse szenátort — Amerikai repülők Hanoi környékét bombázták — A Ky-kormány időt akar nyerni New Yorkban több mint öt-1 ezren tüntettek a Times Sq-en S a vietnami háború ellen szom-; baton, április 16-án. A Fifth Avenue Peace Parade Committee szervezésében összegyűlt tiltakozó tömeg két óra hosszat vonult körül a térségen, a 47-ik utcától a 42-ik utcáig. Az egyik ifjúsági csoport a 13 csillagos amerikai forradalmi zászló mellett a Vietnami Nemzeti Felszabadító Front zászlaját is vitte, mivel mind a két zászló “forradalmi eszméket képvisel.” A békefelvonulás rendezőinek nyilatkozata kijelentette: “Azért vagyunk itt. hogy szolidaritást mutassunk a vietnami nép túlnyomó többségével, részvevők kiemelkedő jelszava mely országában az amerikai j volt: “Támogassuk a fiukat háború azonnali beszüntetését Vietnamban, hozzuk élve haza követeli... A legújabb tömeg- ■ őket!” tüntetések Saigonban és Da-1 “A vállalatok meggazdagod- nangban minden kétségen ki- nak — katonáink meghalnak”, vül bebizonyították, hogy a ilyen feliratú plakátokkal tün- vietnami nép, úgy a városok- j tetett a newyorki tőzsde épü- ban, mint a falvakban, véget | lete előtt egy békemozgalmi akar vetni a háborúnak, nem ifjúsági csoport. A fiatalok, akar több háborút.” ; fiuk és lányok, a Youth A Women Strike For Peace! Against War and Fascism szer békecsoport ugyanott, de kü- vezet tagjai, hasonló feliratú lön felvonulást tartott. A nők röplapokat dobtak a tőzsdések hosszú feliratot tartottak, me- közé szerdán, április 13-án. A Íven ez állt: ! tőzsdeügynökök és részvény“Legyen vége a háborúnak, j kuponokból élő klienseik meg- mielőtt még többen meghal- támadták a tüntetőket. Vere- nak Vietnamban!” kedés keletkezett, amelyben A fő tüntető csoportban i (Folytatás a 3-ik oldalon) MÁJUS14-ÉN "A múlt héten több amerikai katona esett el a harctéren, mint vietnami." — Ez volt a napilapok sokatmondó fejeimé. Eo^öi nynvanvalóan kitűnik, hogy a dél-vietnami "szövetségeseink" nem hajlandók saját honfitársaikat tovább gyilkolni és hogy a dél-vietnami népnek már elege volt a háborúból. Min- j den jel arra mutat, hogy a dél-vietnami nép békét akar és tudja, hogy ezt csak úgy tudja elérni, ha az amerikai csapatokat kivonják az ország területéről. Ezért vannak a tüntetések, ezért követelik a Ky-kormány lemondását és helyette polgári kormány nyeregbe ültetését és ezért követelik az általános választásokat is. Mind a Ky-kormány, mind az amerikai hatóságok félnek a választások eredményétől. De egyre többen vannak az amerikai törvényhozó testületben és az országban azok, akik egyetértenek Sherman Cooper Kentucky állam republikánus szenátorával, aki a szenátusi beszédében kinyilvánította: "ha a délvietnami népnek az a kívánsága, hogy nem akarja a mi támogatásunkat, akkor nincs más ut részünkre, mint hogy visszavonjuk csapatainkat." Ezzel szemben még mindig vannak, akik háborúra uszítanak. A Herald Tribune newyorki napilap is ezek közé tartozik. E lap április 15-i számában megjelent vezércikkben olvassuk: "egy dolog, bizonyos, hogy tovább kell folytatni a háborút." Ez a Tribune ujságkirályainak és nem az amerikai népnek a véleménye. Hogy ez mennyire igaz, annak a közönség tanujelét adja május 14-én, amikor az amerikai munkások és nolgárok százezrei elzarándokolnak az orszáa fővárosába, Washingtonba, hooy ott félreérthetetlen szavakkal Johnson elnök értésére adiák, hooy itt az ideje a dél-vietnami tömeggyilkosság minden további késedelem nélküli befeiezésének. Menjünk Washingtonba május 14-én a békéért! Tüntessünk május 14-én ifjaink életének megmentéséért! Demonstráljunk az amerikai csapatok Vietnamból való kivonásáért! Tegyük lehetetlenné a harmadik világháború kitörését. Fel Washingtonba, május 14-én! Tömegesen “lemondanak” a kórházi ápolónők NEW YORK, N. Y. — 300 ápolónő adta be lemondását 6 városi kórházban. A lemondást azzal indokolják, hogv fizetésük alacsony, munkaviszonyuk tarthatatlan. A városi közértek belátják, hogy az ápolónők panasza jogos és haj lan dók fizetésemelést adni és bérkülönbséget azoknak, akik j éjjeli munkán vannak s egyéb kedvezményeket. Ezek az engedmények azonban nem elegendők az ápolónők szempontjából. A lemondás május 23-án lép érvénybe. Közben tárgyalások folynak, melynek következtében próbálnak megegyezésre I jutni. ••MMMMMMMMCMMMHMMMMMSMtSMStMMMtttMMMMMMMMMI ALKOTMÁNYELLENES AZ ARIZONAI HÜSÉGESKÜ WASHINGTON, D. C. — A Legfelsőbb Biróság úgy döntött, hogy Arizona állami alkalmazottakra vonatkozó hü ségeskü törvénye alkotmány- ellenes; ellentétben áll az alkotmány első módosításával, mely szólás- és szervezkedési szabadságot biztosit minden polgár részére. Vernon Elfbrandt és felesége megtagadták a hüségeskü aláírását. Mindketten tanítók Tucson, Arizonában. Az állami törvény értelmében nem bocsáthatták el őket állásukból, de megtagadták fizetésüket. Most, hogy a Legfelsőbb Biróság alkotmányellenesnek minősítette az állami törvényt Vernon Elfbrandt 27,146 dollárt és felesége 33,483 dollárt kap hátralékos fizetésképpen. Amig ügyük a Legfelsőbb Biróság elé került, barátok és rokonszenvezek 20,000 dollárt adományoztak, mely lehetővé tette, hogy állásukban maradjanak és hogy az ügyet az ország Legfelsőbb Bírósága elé vigyék. A biróság 5:4 szavazattal hozta meg döntését. ELADTUK S1.70-ÉRT ÉS VISSZAVÁSÁROLTUK 21 DOLLÁRÉRT 1964-ben McNamara hadügyminiszter úgy vélte, hogy túl sok bomba áll az amerikai hadsereg rendelkezésére. A bombák Nyugat-Németország- ban voltak felhalmozva. Minden bomba 750 fontot nyomott és mindegyikben salétrom és más olyan anyag volt, amit műtrágyának lehet felhasználni. Egyetértünk abban, hogy a bombákat jobb műtrágyaként felhasználni, mint gyermekek meggyilkolására. Nem is emelünk kifogást az ellen, hogy McNamara eladta ezeket a bombákat potom áron egy nyugat-németországi vállalatnak, darabonként egy dollár hetven centért, habár eredetileg a kormány 330 dollárt fizetett minden bombáért. Szóval az amerikai adófizetők jól ráfizettek erre a csere-berére. De valóban a pénz nem számit. fő az, hogy a bombákal hasznos, emberi életet előmoz ditó célra használják fel. Igen ám, de nem igy történt. 1965-ben McNamara ur rájött, hogy, szüksége van azokra a bombákra, amiket ő egy dollár hetven centjével eladott. Oly sok bombát dobtak a vietnami népre, hogy bomba-hiány állt elő. A német vállalat persze hajlandónak mutatkozott p,°',r'i a bombákat. Hiszen a német kapitalisták nagyban támogatják a Johnson-kormány hauo- rus politikáját. Hajlandók közreműködni Dél-Vietnam népének elnyomásában, kizsákmányolásában — ha kell kiirtásában. Elvégre is Ky minisz(Folytatás a 3-ik oldalon) A HÁBORÚ ÉS AZ ÁREMELKEDÉSEK ELKESERÍTIK AZ AMERIKAI NÉPET A húsvéti szünet után Wash ingtonba visszaszállingozó képviselők olyan véleménynek adtak kifejezést, hogy választó- kerületeikben egyre nagyobb az elégedetlenség a kormány vietnami háborúja miatt. Evvel együtt egyre több panaszt hallottak az emelkedő élelmiszerárak és az általános drágaság miatt. David S. Broder, a N. Y. Times washingtoni tudósitója erről irt riportot a Times hétfői számában. A cikkben megjegyzi, hogy riporterek 11 államban a szavazókkal való beszélgetésekből megállapították, hogy úgy a kormánnyal, mint Johnson elnökkel szemben a hangulat megváltozott. A cikk írója kifejtette, hogy a Washingtonba visszatérő kép viselők azt tapasztalták, hogy a helyi, kisebb problémák mellett az infláció és a vietnami háború kérdése egyre jobban az előtérbe nyomult. A képviselők jelentették, hogy egyre terjed a “zavarodottság” és az “aggodalom a vietnami háború kérdésében és (Folytatás a 3-ik oldalon) Fokozódik a küzdelem ■Hm.^ a vietnami háború ellen
