Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-14 / 15. szám

Thursday, April 14, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD II TISZASZEDERKÉÜY Nemrég jelent meg a magyar Elnöki Tanács ren­deleté, amely várossá emelte Tiszaszederkényt. Ez már a harmadik ilyen intézkedés az idén és ezzel a magyar városok száma 66-ra emelkedett. A nemrég várossá alakult Tapolca és Gödöllő felemelkedésével egy-egy régi és már a múltban is virágzó helység ért el újabb társadalmi rangot. Tiszaszederkény azonban teljesen uj város. Ilyen nevű helység régebben is volt ugyan Magyarorszá­gon, de a most várossá lett település tulajdonkép­pen Tiszapalkonya és a régi Tiszaszederkény köz­ség határában épült. Az uj város felépítését a ti- szapalkonyai erőmű és a tiszai vegyikombinát dol­gozóinak letelepítése tette szükségessé. A két nagyüzemnek jelenleg együttesen mint­egy 3,000 dolgozója van, ők és családtagjaik lak­ják, körülbelül ötezren, az uj várost, amely min­denképpen az ország “legifjabb városa”: lakosai­nak átlagos életkora 26 év, népességének 30.1 szá­zaléka 14 éven aluli. Az uj városban mindössze egyetlen nagyszülőt, egy nagymamát tartanak nyil­ván. A városépítés óta eddig több mint 1,500 lakás, 12 tantermes iskola, 175 személyes óvoda, 130 férőhelyes bölcsőde, gyógyszertár, kisvendéglő, eszpresszó, halászcsárda, s természetesen egész sor üzlet épült. A lakásépitési, továbbá a szociális és kulturális beruházásokat most tovább gyorsít­ják, hogy gondoskodjanak a gyarapodó lakosság ellátásáról. Középiskola épül, mozit és színházat befogadó művelődési ház, uj strandfürdő, posta- hivatal, telefonközpont, s természetesen újabb üz­letek is nyílnak. Magyarország legújabb városa tehát a szó szoros értelmében is uj, amely hamarosan egy uj, virág­zó iparvidék központja lesz. Elvesztették magyar állampolgárságukat A Magyar Közlöny — a Magyar Népköztársaság hivatalos lapja — közzétette a Népköztársaság El­nöki Tanácsának 10/1966 számú határozatát, mely nek szövege a következő: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi — külföldön tartózkodó és bűnöző életmódjukkal a magyar állampolgárságra érdemtelenné vált — személyeket az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény 15§-a alapján a magyar állampolgársá­guktól megfosztja. Baranyai Ferenc született Alsószölnök község­ben 1926 április 12-én, anyja neve: Horváth Julia. Dinger Károly, született Budapesten 1907 feb. 17-én, anyja neve: Weiner Mária. Filla Kálmán, született Aszódon 1931 feb. 28-án, anyja neve: Fábián Mária. Keresztes József, született Budapesten 1913 okt. 2-án, anyja neve: ismeretlen. Kertész János, született Sárváron 1922 márc. 28-án, anyja neve: Takács Rozália. Olajos Gyula, született Nyírpilis községben 1936 ápr. 2-án, anyja neve: Garancsi Anna. Szidon Dávid Anna, született Torkos községben 1924 nov. 24-én, anyja neve: Opzis Mária. Tomsitz József, született Budapesten 1929 aug. 9-én, anyja neve: Tomsitz Teréz. 125 kilométer hosszú a magyar levéltárak iratanyaga Ha a magyar levéltárakban őrzött iratanyagot — a lapokat élükre állitva — egymás mellé helyez­nék, az irat-kötegek hossza 125 kilométer lenne. Hosszabb ez a táv, mint az ut Budapesttől Sió­fokig. Ez a roppant irattömeg azonban nemcsak mennyiségileg számottevő, a magyar múlt történe­tének is valóságos kincsesbányája. Kiváltképpen értékesek azok az 1848 előtti összeirások, amelyek — több évszázadra visszamenőleg •— felsorolják városaink, falvaink hajdani lakóinak nevét, foglal­kozását, a lakosok szántóföldjeit, szölleit, a termé­sek hozamát, a földesúri dézsmát, az iparosokat, kereskedőket. Ezek a régi összeirások a napjaink­ban egyre több helyen megkezdett helytörténeti kutatásoknak, a modern honismeretnek alapvető forrásai. A temérdek helytörténeti adatot tartal­mazó forrásanyag kutatását könnyiti meg most a Művelődésügyi Minisztérium levéltári osztálya az­zal, hogy áttekinthető, magyar nyelvű jegyzéket bocsát ki az 1715. évet követő adóösszeirásokról, a XVII—XIX. századbeli “lélek” összeírásokról (va­gyis népszámlálásokról). A jegyzéket sok évi mun­kával készítették el a levéltárosok, s az 5,800 régi magyar községről mondja el: milyen összeírásban szerepel a község, s az összeírást melyik állami le­véltárunk őrzi. (MTI) PETŐFI KULTUSZA MAGYARORSZÁGON Magyarországon Petőfi emlékének leghivatot- tabb gondozója a költő nevét viselő budapesti Pe­tőfi Muzeum, amely az utolsó évtizedben nőtt or­szágos intézménnyé. A muzeum Petőfi alakját, pá­lyafutását, életművét állandó kiállításon mutatja be az érdeklődőknek; ezt évente átlagosan félszáz­ezren látogatják. Gyűjti az eddig mintegy 50 nyel­ven megjelent Petőfi-kiadásokat, a Petőfivel kap­csolatos képzőművészeti, tárgyi, kéziratos és sok­szorosított emlékeket, az eredeti Petőfi-kéziratok- ból több mint kétszázat, Szendrey Julia, Petőfi István és Petőfi Zoltán kézirataiból mintegy három­százat őriz. A gyűjtemény 1965-ben is több értékes darab­bal gyarapodott. A muzeum tulajdonába került többi között az “Ivás közben” cimü 1844-es kelte­zésű, Debrecenben irt vers kézirata,'“A nép barát­ja” cimü 1848-ban Budapesten szövegezett politi­kai lap programtervezetének kézirata, Orlay Pet- rich Somának “Petőfi Mezőberényben” cimü, a költőt karosszékben, pipázva ábrázoló ismert olaj- festményének eddig ismeretlen eredeti változata. A muzeum munkatársai nemrég nagyszabású uj Petőfi-kutatásba kezdtek. Nyilvántartásba veszik az ismert, felkutatják a még ismeretlen Petőfi- szobrokat és Petőfi-emléktáblákat, valamennyit megörökítik fényképen s feljegyzik keletkezésük történetét. Ezt a fényképes-szöveges dokumentá­ciót a későbbiekben albumban kívánják megjelen­tetni. Hat emlékház vidéken A budapesti múzeumon kívül ha vidéki emlék­ház is Petőfi kultuszát ápolja. Közülük a leghíre­sebb a kiskőrösi, amelyben Petőfi először pillantot­ta meg a napvilágot. A szabadszállási, a kiskunfél- egyházai, a dunavecsei, a háború óta létesített dömsödi és a tavaly felavatott borjádi emlékháza­kat is sokan látogatják. Petőfi élete és munkássága napjaink irodalom- történészeit, nyelvészeit, történészeit, könyvtáro­sait is élénken foglalkoztatja. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében Lukácsy Sándor irányításával uj háromkötetes Pe- tőfi-életrajz készül. A készülő mü egy eddig tudo­mányosan fel nem tárt problémára ad majd vá­laszt, a költő élete és világnézete közötti kapcsola­tokra. Az anyaggyűjtés munkájában és az előkészí­tő tanulmányok megírásában a magyar irodalom- történészeken kívül osztrák, szlovák, lengyel, jugo­szláv és román szerzők is résztvesznek. Az uj Pe- tőfi—életrajz első kötete előreláthatóan 1967-ben jelenik meg, ezt kétévenként követik majd a to­vábbiak. Ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársai, Kiss József és Mártinké András készítik elő Petőfi ösz- szes müveinek uj kritikai kiadását, Pándi Pál, a budapesti tudományegyetem docense “Petőfi mű­vészete, költői pályája” cimü müvét Írja, ennek el­ső kötete már meg is jelent. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia Iro­dalomtudományi Intézetének munkatársai nemrég a Petőfi-bibliográfia összeállítását fejezték be, megjelentetésére könyvben azonban csak később kerülhet sor, mert a kézirat száz iv terjedelmű. A Magvar Tudományos Akadémia Nelvtudományi In­tézetében pedig Petőfi-szótár készül. Relikvia a tengerentúlról A Petőfi-kultusz lelkes ápolói azonban nemcsak a hivatásos irodalmárok közül kerülnek ki. így az­tán Dunavecsén például két Petőfi-muzeumot is megtekinthetnek a látogatók. A hivatalosat az egy­kori Petrovics-portán és Vasberényi Géza idős du­navecsei lakos magán-muzeumát. Vasberényi Gé­za megvásárolta ugyanis azt a házat, amelyben Pe­tőfi egykor Dunavecsén megszállt, verset is irt a szállásadó gazda lányához, Nagy Zsuzsikához, s a házban saját maga gyűjtötte relikviákból múzeu­mot rendezett be. Szabó László az államvasutak dolgozója pedig a budapesti Petőfi Irodalmi Muze­um lelkes társadalmi munkatársa. Az ország külön­böző helyein található Petőfi-szobrokat és a Petőfi- emléktáblákat kutatja fel, fényképezi és gyűjti az adatokat keletkezésük történetéről. De Petőfi emlékének tisztelete a nagyvilágba szakadt magyarokban is él. így több mint száz­éves lappangás után Milton Smith New Yorkban élő öreg magyar jóvoltából a közlemultban érté­kes dokumentum került a Petőfi Irodalmi Mu­zeum birtokába. Levelében egy eredeti Petőfi-kéz- irat fotókópiáját küldte el a múzeumnak, azzal a kéréssel, hogy agnoszkálják a kézirat valódiságát. A kutatók nagy meglepetésére a tengerentúlról érkezett borítékból az a szerződés került elő, ame­lyet Petőfi Sándor Emich Gusztávval az “Összes költemények” kiadására kötött. A kutatók ugyanis erről az írásbeli megállapodásról mindezideig nem tudtak, s ezért korábban úgy következtettek, hogy az “összes költemények” szóbeli megegyezés alapján került kiadásra. A szerződés egyes pontjai egyébként több korábbi értékelést is uj megvilágí­tásba helyeznek. Petőfi nevét a magyar tudat a költő fogalmával azonosítja. Az élő Petőfi-kultusz ezt tanúsítja nap­jainkban. RÖVIDEN v0 A Magyar Színházművészeti Szövetség köz­gyűlésén uj elnökséget választott, amely március 17-én tartotta alakuló ülését. A szövetség Sulyok Mária Kossuth-dijas, kiváló művészt választotta el­nökévé. A főtitkári tisztséget továbbra is Kazimir Károly, a Thália Színház Kossuth-dijas főrendező­je tölti be. v* Három aranyérmet szerzett a magyar ipar az idei lipcsei vásáron. Aranyéremmel tüntették ki a CHEMOKOMPLEX külkereskedelmi vállalat AJKO féle légkamrás, magas nyomású szürőprését, a Láng Gépgyár termékét, MEDICOR Müvek Spiro- test nevű légzés- és tüdőfunkció elemző készülé­két, valamint a TECHNOIMPEX külkereskedelmi vállalat átlal kiállított, EM 250-es, 0.03 millimé- ternyi pontossággal dolgozó félautomata vezérlésű másolóesztergát, a kőbányai Szerszámgépgyár ter­mékét. c+J> i* Külön autóbusz-járatok Bécsből a Hortobágyra. Március 14-én elutaztak Debrecenből azok az oszt­rák idegenforgalmi szakemberek, akik tájékozódó jelleggel keresték fel a Hortobágyot és Debrecent. Az utazási irodák képviselői elmondták, hogy az idén a budapesti és a balatoni járatokon kivül a Hortobágyra is indítanak autóbuszokat. Az oszt­rák csoportok közben felkeresik Budapestet és Egert is, innen mennek a Hortobágyra, ahol lovas­bemutatót tartanak a részükre. Az osztrák turis­ták első csoportját májusra várják a Hortobágyra, illetve Debrecenbe. Az uj tüzelőanyag árak április elsején életbe léptek Magyarországon. A szénféleségek ára át­lagban 25%-kal, a brikettek ára pedig 13—32%- kal emelkedett. Lignitbrikett ára nem változott. A koksz- és a tűzifa-féleségek ára átlagban szintén 25 százalékkal lett magasabb. ^ Rokkant Fiatalok Termelőszövetkezete. Kerté­szeti termelőszövetkezet alakult a budapesti Moz­gásjavító Általános Iskola és Nevelőotthon mellett Alapitó tagjai azok a fiatalok, akik korábban vala­milyen baleset következtében vagy gyermekparali- zis miatt nyomorékok lettek, az iskolán az általá­nos ismeretek elsajátításával párhuzamosan vissza­nyerték mozgáskészségüket, majd az iskola kerté­szetében szakmunkás-képesítést szereztek. Az or­szág első ilyen jellegű szövetkezete egymillió fo­rintos hitelt kapott a gazdálkodás megalapozására. C-*J> i* Ezer év magyar zenéje hanglemezen. Négy hosszan játszó lemezen nemrégiben megjelent a “Musica Hungarica” — ezer év magyar zenéje, a honfoglalástól Liszt Ferenc haláláig A zenetörténet kínai dallammal kezdődik és ennek a magyar meg­felelőjével folytatódik. Egy cseremisz dallam kö­vetkezik és utána egy magyar néndal, amely a cse­remisz melódiával összecseng. Felhangzik — ma­gyarul — az Ómagyar Mária-siraiom is. amely 1280—1310 körül keletkezett és 1922-ben fedezték fel a belgiumi egyetemi könyvtár tulajdonában le­vő kódexben. ISMÉT KAPHATÓ I “LEARN HUNGARIAN” \ Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul jj akarnak tanulni $ Gyönyörű, keménykötésben, finom papíron, raj- jj g zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti í Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN * 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents