Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-14 / 15. szám
10 Thursday, April 14, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Ml TóRTéNU(*2 ÓhAzA&AN ORSZÁGJÁRÁS: Hf *12 A Balatontól hat kilométerre lévő Héviz-fürdő nem tartozik a patinás európai gyógyfürdőhelyek sorába. Kiváló gyógytényezou csak a mai orvos- tudomány kezdi megfelelőképpen gyümöicsöztetni. A gyógyfürdőre utaló első oklevél 1577-ben kelt, amely szerint Bornemissza János, a kanizsai vár kapitánya engedélyt kért ErmVhercegtől, hogy hé- vizi orvosokkal kezeltethesse magát. Vak Bottyán kuruc generális is a feltevések szerint 1707-ben azért tette főhadiszállását a tóhoz közeli Keszthelyre, hogy betegségét gyógyíthassa Hévizén. A külföldi szakemberek közül elsőnek, Richard Bright angol világjáró és neves orvos 1815-ben figyelt fel Héviz értékére. Festetich György gróf, Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgi- kont alapitó haladó gondolkodású magyar főur kezdte el 1820-ban az első fürdőházak építését. A 45,000 négyzetkilométer kiterjedésű tavat az alatta feltörő melegvizü forrás táplálja. A szakemberek szerint a gyógyforrás hozama szinte egyedülálló a világon: naponta mintegy 86 millió liter 38 fokos hőmérsékletű viz tör fel a tóba. Ez a nagy víztömeg azonban naponta kicserélődik, mert a feleslegeset a tóból kiágazó Héviz patak levezeti. A tóban megfigyelhető többféle áramlás egyenletes hőmérsékletet biztosit és a gyógyitó hatású iszapot is körben vándoroltatja. A viz télen is mindössze 2—3 fokot vészit hőmérsékletéből. A számítások szerint a hatalmas meleg víztömeg évente 630,720 millió kalóriát jelent. A tó gyógyhatását fokozzam viz és a feltörő gázok radioaktiv tartalma is. A hévízi tó rádiumhatása a gyógyászat szem pontjából rendkivül előnyös. A radioaktivitás ilyen arányban ugyanis kizárólag serkentő hatású, ideálisan befolyásolja a biológiai folyamatokat, a sejtekben és az egész szervezetben egyaránt. A hévízi tó partján álló kórházat évente több' mint 4,000, főleg mozgásszervi bántalmakban szén védő beteg hagyja el. A beutaltak túlnyomó többsége gyógyultan távozik. A tavat azonban sokszáz ezren látogatják, s előfordul, hogy a fürdővendégek száma naponta eléri a 20 000-et is. Héviz szanatóriumában és gyógyüdülőjében a téli időszakban is ezrek tartózkodnak. Az itteni orvosok a tó természetes gvógyténye- zőjének kihasználásával, az újszerű balneológiái módszerek alkalmazásának eeész sorával emelték Héviz hírnevét. Századunk elején dr. Schulhof Vilmos fürdőorvos balneológiái gyógyeljárásai már Európa-szerte figyelmet keltettek. Az ő munkáját folytatta tovább öccse, a jelenleg Budapesten dolgozó dr. Schulhof Ödön. aki szintén nemzetközileg elismert szaktekintélynek számit. Dr. Moll Károly, a hévízi gyógyfürdő kórház idős főorvosa a súlyfürdő feltalálásával vitt újat a balneológia tudomá- nvába. Ezzel a módszerrel különösen a nehéz munkában szerzett porckorongsérvet gyógvitják eredményesen. 1960-tól dr. Tóth András főorvos kísérletei alapján létrehozták Magyarország első inysu- gárfürdőjét, a fogágybetegek balneológiái kezelésére. Ez a szájfürdő ma már a világ leglátogatottabb speciális gyógyintézménye, 5 év alatt 5,000 beteget részesítettek 50,000 kezelésben. A gyógyászati statisztika is szembetűnő eredményekről vall, éppen úgy, mint az a sok levélíró, aki gyógyulásáról számol be a kórház szakorvosainak. A vizalatti masszírozással, a vizben tornásztatással, a beteg testrészeknek az archimedesi törvény előnyeit hasznosító megmozdulásával és a zárt iszapfürdővel mind kiemelkedő gyógyeredményeket érnek el. A gyógyfürdőhely jelentős rangot követel magának a Balaton-vidék regionális tervében is. A balatoni várost, Keszthelyt és a hozzá közel fekvő Hé- vizt a téli idegenforgalom központjává emelik. A fürdőhely gyógyintézményeinek és üdülőtelepeinek felújítása 1958-ban kezdődött meg erőteljesebben s azóta 15 millió forintot költöttek különféle korszerűsítési munkálatokra. A 30 ágyas gyógykórház rekonstrukciója már a befejezéshez közeledik. Ez évben hozzáláttak a mintegy 120 millió forintos beruházási program megvalósításához is. 54 millió forintos költséggel már megkezdték az uj, modern téli fürdő építését. Az épület a Balaton vidékén egyike lesz a legmodernebbeknek. A kádfürdőkön kívül két fedett medence, fizioterápiás részleg és iszapfürdő is épül. Az épület esztétikai képét emeli az is, hogy a társalgó üvegcsarnokában Héviz jellegzetességeit idéző kisebb disztavat létesítenek. A tó partján már építik az impozáns méretű, mintegy 500 személyt befogadó, 113 betoncölöpön álló éttermet. Hozzáláttak a szakszervezeti üdülőházak központi klubjának az építéséhez is, amely üvegfalaival, modern vonalaival uj színfoltja lesz Hévíznek. Elkészültek a rövidesen épülő uj, 8 emeletes üdülőszálló tervei is. Honnan térnek vissza a vándormadarak? A század elején bevezetett madárgyürüzés segítségével ma már pontosan tudják, hogy hová költöznek Magyarországról telente a madarak. A legkisebb távolságra a feketerigó, a seregély és a nyári lúd repül; ezek ritkán hagyják el Európa déli részét. A mezei pacsirta, a fürj és a daru Észak- Afrikában, a Nílus völgyében telel. A gyurgyalag, a füsti fecske, a búbos banka és a sárgarigó az Egyenlítő környékéről tér vissza. A fehér gólya, a parti fecske és a barna kánya télen is “nyaral”: az. év egyik felét az Egyenlítőtől jóval délre, Dél-Afri- kában tölti. A földrajzi adatokból is nyilvánvaló, hogy a költöző madarak kiváló repülési teljesítményekre képesek. Tiszteletre méltó teljesítmény például a furjé, hiszen — ellentétben a legtöbb madárfajjal — nem követi a partvonalat, hanem mintegy 450 kilométeres távolságon egyenes irányban szeli át a Földközi-tengert. A leggyorsabb madarak sebessége még a személygépkocsiknak sem válna szégyenére: a sarlós fecske 110—120, a vadkacsa 80—90, a gólya 60—70 kilométert tesz meg óránként. Megfigyelték azt is, hogy a gólyák tavaszi vonulása sokkál gyorsabb, mint az őszi. S ezt a tényt — minden tudományos magyarázat nélkül is — örömmel nyugtázzák a Duna-Tisza táján. Évsnfe sok ezer hanglemez és újság a klilíöJdcsn élő magyaroknak “Jöjjön ki Óbudára” — “Hétre ma várom a Nemzetinél” — “János legyen fenn a János-he- gyen”... ki ne ismerné a huszas, harmincas évek nagy slágereit? A régi nóták ma is élnek, napjainkban is sokszor felcsendülnek — Montrealban, Clevelandban,, Sidneyben éppúgy, mint Budapesten. A külföldön élő magyarok — főleg Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Európában pedig Angliában, az NSZK-ban, Svájcban és Franciaországban — minden évben több ezer példányt rendelnek ezekből a régi nagy slágerekből. Rendkívül keresettek külföldön a népzenei felvételek is. Lakatos Sándor és Járóka Sándor lemezei ugyancsak sok ezer példányban járják be a világot. Az elmúlt év nagy sikere a Rajkó-zenekar uj lemeze volt, amely a fiatal muzsikusok előadásában 30 magyar nótát örökít meg — csárdásokat és hallgatókat vegyesen. A legújabb hanglemez-sikerek: Kodály Háryszvitje a Galántai táncok és a Marosszéki táncok —egy lemezen, továbbá a lemezen ritkán hallható Bartók II. Szvit felvétele. A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat lemezei iránti fokozott érdeklődésre egyébként jellemző, hogy az idén a hanglemezexport előreláthatólag 50 százalékkal múlja majd felül a tavalyit! A külföldi magyar haglemez-vásárlókat újabban néhány különlegességgel lepte meg a Hanglemez- gyár. Már elkészült a “Művészek a mikrofon előtt” cimü sorozat első három felvétele: Bajor Gizi, Tímár József és Somlay Artur legnagyobb szerepeiből. A közeljövőben a nemrég elhunyt kiváló művész, Ascher Oszkár lemeze indul útnak távoli tájak magyar-lakta vidékei felé. . . A másik — előkészületben lévő — sorozat iránt az óhazai magyar hanglemezgyüjtők körében is nagy az előzetes érdeklődés. A Magyar Rádió “hanglemez-múzeumából” készítik az “írók a mikrofon előtt” cimü sorozatot, amelyben Nagy Endre, Babits Mihály és Móricz Zsigmond saját hangján olvas fel müveiből. Keresett export-cikk a magyar humor és rejtvény is. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat statisztikáiban a legnépszerűbb magyar lapok listáján előkelő helyet foglal el a Ludas Matyi és a Füles. A két lapot összesen 55,000-en járatják. A legtöbb előfizető Kanadában él: de sok ezer példányt rendelnek amerikai, ausztráliai magyarok is. u* Mihaiich Győző Kossuth-dijas akadémikus, nyugalmazott műszaki egyetemi tanár, a magyar hídépítő mérnökök nesztora március 18-án, 89 éves korában elhunyt. Mihaiich Győző igen jelentős tevékenységet fejtett ki mint egyetemi tanár, mint hidépitő mérnök, továbbá mint tanácsadó a második világháború idején felrobbantott hidak újjáépítésével, valamint egyes magyarországi erőmüvek építésével kapcsolatban. A KŐSZEGI LATEX GYÄRBAN eredményesen kísérleteznek a nagy szilárdságú viscosa szálas fonalak fel- használásával. A modern szövőautomatákon már az új alapanyagokból szövik a változatos mintájú bútorszöveteket. A képen: a cérnázóban modern, nagy teljesítményű gépeken orsózzák a nagy szilárdságú viscosa szálakat (MTI Fotó — Kovács Sándor felvétele) NAPONTA 500 KÖBMÉTER BETONNAL látja el Budapest építkezéseit a 41. sz. Állami Építőipari Vállalat Betonüzeme. A felszabadulási versenyben 3 és fél millió forint értékű évi túltermelést vállaltak, ebből a téli hónapokra eső első negyedre 600 ezer forintot. A képen: üzemben a három óriás betonkeverő (Gonda György felvétele)
