Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-13 / 2. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 13, 1966 Fodor Erna: Marx Károly sírjánál A hires londoni köd vastagon feküdt a város­ra. Egy kicsit bosszankodtunk a kellemetlen idő­járás miatt, másrészt pedig örültünk, hogy a Brit Birodalom eme hírességével is megismerked­tünk. Elvégre is nem ismeri Londont az, aki nem látta ködös időben. A kontinensen korán beállt a tél az idén. Pes­ten már rég leesett a hó és vastagon beborította Magyarországot, úgyhogy már itt-ott el is akadt rövid időre a közlekedés. Anglia partjai mellett halad el a golf áramlat és igy enyhébb időjárást nyújt részére a természet. Londonban ritkán esik a hó és bár tél volt mégis nagyon kevesen jártak télikabátban. Ezidőszerint a hires londoni köd sem volt vastagabb, mint az a pesti köd, amelyet a budai Szemlőhegy tetejéről nézegettünk alig néhány héttel ezelőtt. London szivében a Russel Square öreg épületei­nek csupán a körvonalait tudtuk kivenni. Az au­tóbuszok és taxik vezetői azonban olyan tapaszta­lattal rendelkeztek, hogy a köd számukra nem okozott különösebb akadályt e napon. A tér egyik sarkában elhagyottan állt a British Muzeum, teg­nap pedig csak úgy özönlött oda a nép. Igaz, ak­kor vasárnap volt, hétfőn Londonban is, csak úgy mint New Yorkban, dolgozni járnak az emberek. Mi is ott jártunk előző napon, megnéztük azt a rengeteg műkincset, amit a Brit Birodalom év­századok óta összehordott a világ minden részé­ről. A mai napra azonban másféle látogatást ter­veztünk. Más helyen akartuk kegyeletünket le­róni. A Russel Square évszázados járdáit taposva a földalattihoz igyekeztünk. Itt a földalatti olyan mélyen fekszik, hogy lifttel működik és Hitler repülőtámadásai idején fedezékül szolgált a lon­doniaknak. Sok emeletet kitevő mélysége ellené­re nem komplikált a földalatti, úgy hogy egy-ket­tőre kiismertük magunkat rajta és minden komp­likáció nélkül közlekedtünk a városban. A “Highgate Cemetery” London külvárosában, mint ahogyan neve is mutatja, Highgate kerüle­tében van. A Piccadilly körjárattól a Kings Cross állomáson átszálltunk Highgate felé és alig fél­óra múlva Ai'chway megállónál utunk végéhez ér­keztünk. A déi órákban ritkulni kezdett a köd és lassanként keresztül tört rajta a nap. Highgate eme része magasan fekszik és igy hosszú sétánk állandóan felfelé vezetett. Az emeletes buszok végállomása is itt van és ott sorakoztak fel a jár­da szélén, hogy menetrendjeik szerint visszain­duljanak. Utunk a St. Joseph katolikus iskola mellett vezetett, amely félmérföld hosszú is le­hetett. A protestáns Angliában a katolikus egy­ház éppen olyan aktiv, mint Amerikában. Taní­tási szünet lehetett, mert a gyermekek olyan zsi­vajt csaptak játszótereiken, hogy önkénytelenül is megálltunk bámulni őket. Lassan elérkeztünk a szép Waterlow (nem Waterloo) parkhoz. A par­kon keresztül rövidebb volt az utunk. A fák nagy része már rég elhullatta leveleit, de úgy látszik, hogy ide örökzöldeket ültettek, mert most is ott lengette a szél sötétzöld lombjaikat, a tél ellenére. A park taván vadkacsák úszkáltak. A sirályok egész kis szigetet alkottak. A hattyúk hosszú nyakukkal ennivalót keresgéltek a vízben. A part szélén kis hajókat úsztattak a gyermekek. Cso­dálkozva néztünk körül. Hol lehet a temető erre, gondoltuk. Hiába, meg kell valakit kérdeznünk. Egy középkorú nő haladt felénk és tőle érdeklőd­tünk, hogy merre van a Highgate temető? “Az öreg, vagy az uj ?” kérdezte. “Az öreg” — mond­tuk, mert úgy gondoltuk, hogy akinek a sírját mi meglátogatni akarjuk, már jó régen alussza itt örök álmát. “Arra megyek én is, ha odaérünk, majd megmu­tatom”, válaszolta uj ismerősünk. Beszélgettünk az időről, általános dolgokról, a drágaságról, no meg a békéről. Talán ez késztette uj ismerősün­ket, hogy hirtelen azt kérdezte: “Nem Marx sír­ját akarják meglátogatni?” Be kell vallanunk, hogy a kérdés nagyon meglepett bennünket. Azonban hamarosan természetesnek találtuk. “Kérem, — mondta az asszony —, néha egész autóbusszal jönnek ide a látogatók, nemcsak Angliából, de külföldről is, hogy a hires ember sírjára virágot tegyenek. Marx nagy ember volt és sírja az uj temetőben van. Nem téveszthetik el, mert kimagaslik minden sírtól. De itt van az uj temető kapuja, szemben a régivel. Tartsanak csak balra és egy-kettőre odaérnek,” — mondta. Megköszönve a felvilágosítást, melegen elköszön­tünk. A temető szélén haladva vagy 5—10 percnyi séta után messzziről megláttuk Marx Károly fe­jét, illetve hatalmas mellszobrát. Nem tudjuk ki faragta, de gyönyörű látványt nyújtott, amint a nap sugara ott táncolt a csodálatos fején. A ki­fejező szem és arc, az okos homlok, a körszakál- las fej szinte beszélt hozzánk, amint a hatalmas négyszögü szürke gránit-tömbön állt és lenézett ránk. Néztük a nagy gránit tömb aranybetüit. Ez állt rajta felül: “Workers of the World Unite” (Világ munkásai egyesüljetek) — Kari Marx. Alatta kisebb betűkkel a sírboltban nyugvók nevei. Az első Marx felesége. Jenny Von Westfallen, the beloved wife of Karl Marx, Born Febr. 12 1814, died Dec. 2 1881. Karl Marx born May 5. 1818. Died March 14. 1883. Harry Longuet, Grandson Helena Demuth Eleanor Marx 1856—1898. A nevek alatt ugyancsak aranybetükkel: “The philosophers have only interpreted the world in various ways. The point however is to change it.” Az acélárak emelkedtek Egyre nagyobb az infláció veszélye Az ország második legnagyobb acéltermelője, a Bethlehem Steel Corporation, az építkezési vas árát tonnánként 5 dollárral emelte. Az amerikai vasipar termékének 7%-a az építkezési ipart szol­gálja. Röviddel utána az Inland Steel Co. hasonló áremelést jelentett be és a Colorado Fuel and Iron Corp. 3 dollárral emelte árait. Johnson elnököt nagyon kellemetlenül érintet­te a vastermelők áremelése, mint amely egyre kö­zelebb hozza az infláció veszélyét. Megbízottakat küldött ki a legnagyobb acéltermelő üzemekhez az áremelés megakadályozására, de küldetésük ered­ménytelennek bizonyult. Ezt követően a hadügy- és a kereskedelmi minisztérium, valamint a Gen­eral Services Administration utasitást adott ki, hogy a kormány ezentúl csak a lehető legalacso­nyabb piaci áron vásároljon vasat. Ez az utasítás az egyes állami és helyi programokra is vonatko­zik, amelyeken az építkezést szövetségi segéllyel hajtják végre. A kormány rendelkezése főleg a hid- és útépíté­si programot érinti. Habár az államok vállalkozók­nak adják ki a hid- és az útépítési szerződéseket, ezeket csak az államhivatalok helybenhagyásával hajthatják végre; ezek az árakat is ellenőrzik. Az építkezési vastermelésnek kb. 25%-a kormányren­delésekből áll. A hadügyminisztérium évi 320 ezer tonna acélt használ fel, az össztermék 5%-át. Mc Namara hadügyminiszter utasította a minisztériu­mot, hogy ne vásároljon acélt azoktól a cégektől, amelyek áremelést léptettek életbe. A kormány egyéb bevásárló hivatalai is ezentúl a legolcsóbb áron vásárolják be az építkezési acélt. E sorok Írá­sakor még nem lehet tudni, hogy a kormány a már meglevő szerződéseket is érvénytelennek nyil­vánítja, vagy hogy csak a jövőben vásárolja az (A filozófusok csak sokféleképpen magyarázzák a világot. A lényeg azonban a megváltoztatása.) A téli idő ellenére négy szép koszorút és sok cserépvirágot és örökzöldet találtunk a síremlé­ken. A legtöbb koszorú névtelen volt. Egy azon­ban a szovjet közlekedési munkások szakszerve­zeti küldöttségétől eredt, mely november végén látogatta meg Marx síremlékét. Egy másik ko­szorút az Egyesült Királyság (Anglia) közleke­dési és általános szakszervezeti küldöttsége he­lyezett el Marx Károly síremlékén. Friss, vörös szegfűk is hevertek csomókban, egy-két naposak lehettek mindössze. Más öi’eg sí­rok talpazatán is találtunk mi már friss virágo­kat. A párisi Pere la Chase temetőben vörös vi­rágok szegélyezték a kommunárdok sírját. Ugyanott Sarah Bernhard és Frederik Chopin sírján is friss virágokat találtunk, az utóbbiakat ideálista egyének viszik oda. Ezeket viszont osz­tályharcban edzett karok kegyelete és mélységes hálája helyezi el. Hálával szivükben zarándokol­nak Marx Károly sirjához, mert meggyőződésük, hogy a munkásság felszabadulásának elmélete tőle származik. Rengeteg tudós kiséi’elte meg Marx Károly filozófiájának felbecsülését, értéke­lését, ki igy, ki úgy. A nagy világot Marx elmé­lete két részre osztotta. A pozitív rész állandóan növekszik, a másik, a negativ, a tagadó napról napra csökken. E nagy gondolkodó több mint száz évvel ezelőtt azt irta: “kisértet járja be Eu­rópát, a kommunizmus kisértete.” Ma már talán ezt úgy módosíthatnánk, hogy az “egész világot”, de különösen Amerikát, ahol a vezetők minden li­berális megnyilvánulásban kommunizmust lát­nak. Ott pedig, ahol az elnyomás ellen a forrada­lom lángjai fellobbannak, drága amerikai vérrel igyekeznek eloltani. Sokáig álltunk a hatalmas, négyszögü, fényesre csiszolt gránittömb mellett és néztük a nagy em­ber csodálatos erőt kifejező szobrát. Száz éve sincs, hogy eltemették. 83 év semmi a történe­lemben. A kereszténységnek majdnem 500 év kellett ahhoz, hogy az első állam, Róma, elismer­je. Marx Károly eszméjét már a világ minden ré­szében ismerik. Tizennégy ország vallja magát követőjének. Mások, mint az első keresztényeket, tűzzel vassal üldözik követőit. Ennek ellenére egyre jobban terjed filozófiája, illetve gazdasági elmélete. A hanyatló nap vörös sugarai a fákon áttörve világították meg a gyönyörűen faragott magabiz­tosan előre néző fejet. Alig tudtunk elszakadni tőle. Felfedeztük, hogy már a Waterlow parkból lehet látni a síremléket, ha tudja az ember, hogy1 hol keresse és igy mindaddig nézegettük, amíg1 végre teljesen eltávolodtunk a temetőtől s vissza­érkeztünk a hatalmas világváros forgatagába. acélt a szabad versenyü kereskedelem legalacso­nyabb árain. Mindezek az intézkedések eredménytelenek lesz­nek, ha a többi acéltermelők is — különösen a legnagyobb, a United States Steel Co. — feleme­lik az árakat. Ha ez a nagyvállalat is áremelést je­lent be, a kormánynak nem marad elégséges olcsó beszerzési forrása még akkor sem, ha a kisebb ter­melők nem emelik az árakat. Az áremelkedések azt helyezik kilátásba, hogy a kormány a már amúgy is megnyirbált népjóléti programot még szükebb keretek között hajtja vég­re, tekintve, hogy a kórházak, iskolák, ut- és híd­építések sokkal költségesebbek lesznek. A Vietnamban harcoló katonáink vajon milyen érzéssel fogadják a hirt, hogy mig ők ott, messze földön, hiábavalóan áldozzák fel életüket és ép­ségüket, azalatt itthon a nagyvállalatok egyre ma­gasabb hasznot zsebelnek be, amit végeredmény­ben a nép, a katonák családtagjai fizetnek meg magasabb árak formájában? WASHINGTON, D. C. — Az elmúlt esztendőben a szövetségi kormány 18.3 milliárd dollárt fizetett ki nyugdíj, balesetbiztosítás, árvák- és özvegyeknek járó biztosítás formájában. Ez az összeg 2.1 mil­liárd dollárral több, mint az előző esztendőben ki­fizetett összeg. C/Cbt RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA 1437 Third Avenue, New York, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva

Next

/
Thumbnails
Contents