Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-31 / 13. szám
Thursday, March 31, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Aknák a St. Lawrence öbölben? Wcyne Morse szenátor március 7-én a ko- | vetkezőét mondotta: I "... milyen könnyen beszélnek katonai | megoldásokról minden alkalommal, mikor j nehézséggel nézih.k szembe a távolkeleten... J Tegnap |.a.dáu< ujöól azt a javaslatot hallót- < tuk,'ezuiral a kormány egyik bennfentesétől, < hogy hegyezzünk aknákat Észak-Vietnam ki- J kötőjébe nsiphongnál. Hegy amerikaiak ezt ^ megtegyék, ... jól hangzik, tiszta munkának j látszik, ezzel elkerüljük a háború piszkos j részleteit, amik olyan kellemetlen látványt < nyújtanak a tv-n. De azt senki sem említette, ’ hogy minden tengerészet, melynek aknara- J kó hajéi vannak, az aknaszedő hajókat is al- J kaimaz ... El sem tudom képzelni, hogy szov- J jet teherhajók aknázott területre menjenek < anélkül, hogy a szovjet tengerészet előbb el < nem hárítaná útjukból az aknákat... Vagy j pedig ezt az aknalerakást újból és újból meg J kellene ismételnünk, mialatt a kínaiak és az j oroszok állandóan eltávolítják őket? Mikor < kerülne arra sor, hogy amerikai hadihajók < összeütközésbe kerülnének az aknaszedők- j kel? ... Haiphong környékén, akárhol, aknák j lerakása előbb-utóbb összeütközésre vezet J olyan országokkal, melyeknek hajói elsüllyed- < tek ... mit szólnának az amerikaiak ahhoz, < ha Kina vagy Oroszország aknát rakna le a < St. Lawrence-öbölben?" “Utálnak bennünket” A National Guardian hetilap egyik olvasója levelet irt barátjának Dél-Vietnamba, amelyben többek között azt kérdezte tőle, hogyan fogadja a vietnami nép az amerikai csapatokat. Az amerikai katona válaszából a Guardian a következő részletet közölte le: ‘‘Kedves John. Nem tudom hogyan tudjuk itt az évet kihúzni. Pokol az élet. A gyilkos hőség 110 foknál is magasabb minden nap. Kérdésedre válaszolva: a nép egyáltalán nem szeret minket, és nem tetszik nekik, hogy itt vagyunk. Mikor elhaladunk mellettük, csúnyán néznek ránk. Olyan szegények, hogy még azt se bánják, ha a kommunisták kerekednek felül, mert már úgysem lehet rosszabb, mint ahogy most van. Nem tudom, hogy megölnek- e nőket és gyermekeket, de azt tudom, hogy sok ártatlan dél-vietnamit megölnek és soknak felgyújt ják az otthonát, mert azt hiszik, hogy a Vietcong- hoz tartozik. A nép maga akarja elhatározni, hogy milyen kormánya legyen és az Egyesült Államok ebbe beledugja az orrát. Ez igy megy a végtelenségig, de előbb-utóbb mégis csak fel kell adnunk az egészet. Nem látom be hogyan győzhetünk. A dél-vietnami katonák már nem is törődnek az egésszel. Mialatt a mi koponyáinkat szétrobbantják, ők a falvakban alszanak, vagy isznak. Ha látnád ezt a helyet, azt kérdeznéd, mi keresnivalónk van itt? Nagy a forróság, a szárazság, minden tele van rovarokkal és kígyókkal és a nép utál bennünket. Nincs se mozi, se tv, sem strandolás, vagy más szórakozás. Az egyetlen élvezeti cikk 2 dollárba kerül, de a lányoknak mind nemi betegségük van. Na, John jól esett hallani rólad és remélem minden kérdésedre válaszoltam.” ötvenketten látták... Időről-időre az ország különböző részeiből jelentés érkezik, hogy egyesek repülő csészealjakat (flying saucers) láttak. Ezek a jelentések mindeddig arról számoltak be, hogy az éjjeli sötétségben, messze a föld felületétől látták e tárgyakat. Ezúttal a jelentésnek más színezete van. Az első különbség az, hogy az “idegen testet” nem egy, nem kettő, hanem ötvenkét ember látta. A második különbség, hogy a “test” nem fenn, magasan az égben, hanem lenn a földön, egy mocsár közelében volt. A harmadik különbség az, hogy azok, akik látták a “testet”, le is Írták formáját, nagyságát és színét. Frank Mannor gazdász szerint a “test” “autó nagyságú, amerikai futballhoz hasonló sárgásbarna szinü tárgy volt.” Látta a tárgyat Mannoron kívül 19 éves fia, Roland. valamint Robert Taylor, Dexter városka rendőrkapitánya, Thomas Kelly, Ann Arbor, Mich, sheriffie és sokan mások. Amikor az újságírók interjút akartak kapni a Battle Creeken állomásozó Légi Flotta képviselőitől. azok megtagadtak minden összeköttetést. Nem voltak hajlandók szóba állni az újságírókkal. Vietnami béketervet dolgoztak ki a Quakerek Fegyverszünetet követelnek az ország egyházvezetöi Azonnali fegyverszünetet és tárgyalásokat ajánlanak EGYESÜLT NEMZETEK, N. Y. — Az amerikai Quakerek szervezete, az American Friends Service Committee részletes tervet dolgozott ki a vietnami háború felszámolására. A terv ajánlja, hogy azonnali fegyverszünet jöjjön létre, melyet az 1954-hez hasonló genfi konferencia kövessen. Vissza kell vonni az amerikai hadakat A terv kidolgozói azon a véleményen vannak, hogy az amerikai kormány kell, hogy határozott kijelentést tegyen, melyben leszögezi, hogy hajlandó az amerikai hadakat lépésroi-lepésre Viet- nemból visszavonni és feladni az ottani hadibázisokat. A Quaker dokumentum rámutat arra, hogy a vietnami háború lényegében polgárháború, noha Észak-Vietnam is érdekelve van a harc kimenetelében. A terv kiviteléhez szükséges, hogy a háború kiszélesítése, Észak- és Dél-Vietnam bombázása azonnal szűnjön meg. A “Békét Vietnamban”-i dokumentum kidolgozásában többek között részt vett Bronson P. Clark, az American Friends Service Committee vezetője, George Kahin, a Cornell Egyetem tanára, Jonathan Mirsky, a Pennsylvania Egyetem tanára és mások. Tandíjmentes oktatást követelnek a diákok ALBANY, N. Y. — 900 newyorki egyetemi hallgató körülvette az állami törvényhozó épületet és két óra hosszat piketelte Nelson Rockefeller kormányzót és mindazokat a képviselőket és szenátorokat, akik ellenzik az állam egyetemein a tandíjmentes oktatást. A tüntető diákok követelik, hogy a törvényhozó testület fogadja el Melvüle Abrams demokrata törvényhozó javaslatát, mely tandíjmentes oktatást biztosítana New York állam egyetemein. A diákok plakátokon, felírásokban elitélték Rockefeller kormányzó magatartását, aki ellenzi Abrams javaslatát s ragaszkodik ahhoz, hogy minden diák évi 400 dollár tandijat fizessen. A republikánus párt szenátorainak és képviselőinek többsége Rockefeller álláspontján áll. A Lindsay-adminisztráció viszont a diákok jogos követelését támogatja. Előnyős kivándorolni Ausztráliába annak, akinek sok pénze van Az utolsó tiz esztendőben több mint 12,000 amerikai vándorolt ki Ausztráliába, abban a hitben, hogy könnyen meggazdagodhatnak. Ma ugyanis úgy tekintenek Ausztráliára, mint ahogy a múlt században az európaiak tekintettek az Egyesült Államokra. A kivándoroltak közül 10,000-en letelepedtek és beolvadtak az ottani életbe. A többiek kiábrándultak és visszatértek óhazájukba, az Egyesült Államokba. Ron Swerdfeger, a Kaliforniából kivándorolt ültetvényes, egyike azoknak, akik “betaláltak.” Ö mondotta azt, hogy “ha van elég kezdeményezés és elég pénz, akkor itt lehet boldogulni.” George Lyons, egy másik amerikai, aki sok kezdeményező erővel, de kevés pénzzel érkezett, már csomagol is, hogy visszatérjen az Államokba. “Ha nincs az embernek 20,000 dollárja, akkor csak úgy jöjjön ide, hogy megveszi az oda-vissza szóló jegyét”, mondotta Lyons. Nagyon elégedetlen Gwen Sydney titkárnő is, aki azt mondotta, hogy “itt az emberek nem bánnák, ha minden nőt kiűznének Ausztráliából, ha itt hagynák a sörös hordókat — tele sörrel.” Egy Scharf nevű bevándorló azonban elégedett. A Bronxból jött ide, ahol kislányát többször megtámadták a földalattin és fiától elvették a tízórait. Ettől szaladt el, szabadult meg a Scharf család. Itt állást kapott a városi levegőtisztitó közegeknél és noha keresete sokkal kevesebb, mint New Yorkban volt, elégedett, mert családját biztonságban érzi. Érdekes jelenség, hogy Ausztrália “tiszta fehér” politikusai törvényesen megtiltják négerek és ázsiaiak bevándorlását. Ebben az országban csak fehéreknek szabad letelepedniük. És Ausztrália a mi szövetségesünk a vietnami háborúban! Washington, D. C. — A katolikus, református és zsidó egyházak 200 képviselője levelet intézett Johnson elnökhöz, arra kérve őt, hogy v0 uj fegyverszünetet hozzon létre Nagypéntek, április 8, kezdetével; V üljön le tárgyalni a Nemzeti Felszabadító Front képviselőivel; ^ ismerje el Kínát és segítse Kínának az Egyesült Nemzetekbe való felvételét; ^ emelje fel a Vietnam gazdasági felépítésére előirányzott összeget; ^ ne fokozza a háborút és minden lehetőt tegyen meg a háborúnak tárgyalások utján való felszámolására. Az egyházak vezetői azt is elhatározták, hogy világkonferenciára hívják nemcsak a református, katolikus és zsidó egyházvezetőket, de a hindu, mohamedán, buddhista és az összes többi vallások vezetőit is. Ez a világkonferencia minden bizonnyal Svájcban fog összeülni a jövő esztendőben. Besorozzák a szemorvosokat WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök törvényerejű rendeletet irt alá, melynek értelmében 100 szemorvost fognak besorozni. Úgy látszik a G.I.-oknak szemüvegre van szükségük, mert nem tudják megkülönböztetni a barátot az ellenségtől. Az “általános megegyezés” szentségéről 7| Ugylátszik, mondotta dr. Izrael Margolis, a Beth Am zsidó hitközség feje, hogy “az általános megegyezés szent bálványa foglalja el azt a helyet, amit eddig az egyéni elgondolás és lelkiismeret foglalt el.” A Nép Templomában mondott prédikációjában dr. Margolis erős szavakkal Ítélte el Johnson vietnami politikáját. “Csupán azért, mert fel merték emelni szavukat a háború kiterjesztése ellen, számos szenátort, tudóst, egyetemi tanárt és papot a ‘hazaárulás’ alaptalan és felelőtlen vádjával illették.” “Az amerikaiak többségét arra akarják rávenni, hogy hazaárulóknak tekintse mindazokat, akik fel merik emelni szavukat a kormány vietnami politikája ellen.” “Be kell vallani — mondotta dr. Margolis —, hogy fokozatosan, szégyenletesen, a kétséges “fa- nácsadók” véleményére támaszkodva teljes háborúba sodródtunk, olyan háborúba, melyet nem üzentünk meg és melyet a szakértők szerint nem tudunk megnyerni.” “Miután azt látjuk, hogy e háborút * em tudjuk megnyerni, kiterjesztjük a hadszinteret Észak- Vietnamra, nem azért, mintha ezzel megváltoztathatnánk azt a tényt, hogy a győzelem lehetetlen, hanem azzal az indokolással, hogy igy ‘erős helyzetből’ tudunk majd tárgyalni.” “Hazaárulás-e az, ha megkérdezzük önmagunktól és a kormány tagjaitól, hosy tudni fogunk-e valaha is erős helyzetből tárgyalni, ha egyre mélyebbre süllyedünk a háború posványába és egyre nagyobb segítséget adunk egy korrupt kormánynak, mely nem élvezi a nép támogatását.” EDENTON, N. C. — Egyenjogusásot követelő négerek Hartfordból Edentonba készülnek felvonulni. A két város közti távolság 14 mérföld. OK» Philadelphiában a cementszállitó sofőrök sztrájk ja megbénította az építkezéseket. A sztrájk több mint egy hónapja tart. OK? NEW YORK, N. Y. — Minden évben 300 gyermek születik szüleitől örökölt kábítószer mérgezéssel. “PORSZEM I A MARBAN” I 1 1 ' ' I X Rácz László külmunkatársunk kitűnő könyve V 193 oldal,'szép kötésben Ára $2.00 a „ . » Megrendelhető a következő címen: MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA ® 130 East 16th Street | New York, N. Y. 10003 $
