Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-31 / 13. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y, N.T Vol. XX. No. 13. Thursday, March 31, 1966. AMERICAN HUNGARIAN WORD, li\C„ 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-039? A\\\V\\V\\WVV> W\; vWWVVV'» »3. \V\\\\VWWV\\V\V%V\VV\>\SMVV\\Vk\V\\\\\^\VV\\VSVk\%W\\V\\V%\\\\V't\\VW\\\V\VVW\\\\VVM MKASEfiYSÉG k 6.E. ELLEN A General Electric vállalat, a világ leghatalmasabb villa moskészü Ié4c-gyá rtó trösztje. E vállalatnak a munkásaihoz való viszonya mindmáig a legreakciósabb volt. Ez a tröszt azért harcolt, hogy üzemeit, mint nyílt, szervezetlen üzemeket vezethesse. Minden lehető akadályt a szakszervezetek útjába állított, hogy megakadályozza a munkások szervezését. Miután a tröszt minden törekvése ellenére a munkások mégis szakszervezetekbe tömörültek, a vállalat vezetői minden lehetőt elkövettek, hogy a munkások erejét szétforgácsolják. Ma kilenc különböző szakszervezetbe tartoznak a GE munkásai. Ezek a szakszervezetek mindeddig külön szerződést kötöttek, s amikor az egyik szervezet munkásai sztrájkba léptek, a többi szakszervezetek tagjai munkában maradtak. Ez a magyarázat arra, hogy a GE munkásai miért nem kaptak annyi béremelést és egyéb jutalékokat, mint más alapipar munkásai. A GE munkásainak helyzete a más iparban dolgozókéhoz viszonyítva évről évre romlott. Bérük alacsonyabb és kevesebb nyugdijat kaptak, amellett a munkások jogos panaszait a vállalat figyelmen kívül hagyja. Hosszú évek után most végre az American Federation of Labor—CIO-hoz tartozó nyolc szakszervezet megegyezett, hogy egységesen lép fel a villanytröszt ellen. Követelni fogják a megfelelő munkabéremelést, a nyugdij olyan módosítását, hogy az egyenlő legyen a többi alapiparban dolqozó munkásokéval. Számos más méltányos és jogos követelést is beterjesztettek, s mindezt kollektiv tárgyalások utján akarják elérni. Ha e szakszervezetek összetartanak és közös erővel képesek lesznek a GE és Westinghouse villanytrösztöket olyan szerződés aláírására kényszeríteni, mely pótolja a múlt évek hiányosságait, akkor evvel a jó példával nemcsak a két nagy villanvtrnszt, hanem az egész amerikai munkásság előnyét szolgálják. Az amerikai szervezett munkásság nagy érdeklődéssel tekinti a GE és Westinghouse trösztök és az egységes szakszervezetek közötti közeli tárgyalások kimenetelét. »•••••••»eseseeeeeoeceeesssaeeeeeoeeseeeeee KltS RI SNFt ELLEN Az ország lakosainak egyik legsúlyosabb problémája, hogy mindennek az ára napról-napra emelkedik. Az ország nagy bankjai ismét felemelték a kölcsön kamatokat. A hitelre vásárlók, a kamat felemelésével 25%-kal több kamatot fizetnek, mint azelőtt. A kiskereskedő, akinek kölcsönre van szüksége, kell, hogy felemelje az árait, mivel az ő költsége is emelkedett. Közben számos közgazdász azzal az ajánlattal állt elő, hogy a kongresszus vonja vissza a 7%-os adóengedményt, melyet 1962-ben megszavazott a trösztök javára. A trösztök minden uj gyár, vagy uj gép vásárlására fordított dollárból hét százalék adómentesítést kapnak. Ez a magyarázata annak, hogy ebben az évben a trösztök többet költenek uj gyárak és uj gépek vásárlására, mint bármikor ezelőtt. A trösztök ebben az esztendőben 60 milliárd dollárt költenek a termelés modernizálására. Ha a 7%-os adót visszavonják, ez egy és fél milliárd dollár bevétel többletet jelent a szövetségi kormánynak. Az AFL-CIO azt is követeli, hogy emeljék fel a nagy profitot harácsoló vállalatok adóját, ami szintén infláció ellenes lépést jelentene. Ezzel szemben a Johnson-kormány arról prédikál, hogy a munkások ne kérjenek nagy bérjavitást —, mert az inflációhoz veret. A kormánykörök arra is előkészítik az ország lakosait, hogy a közeljövőben ismét felemelik a jövedelmi adót, mely szintén főleg az alacsony keresetűeket sújtja. Ha a Johnson-kormány valóban aátat akar vetni az állandó áremelkedésnek, az inflációnak, akkor a következő lépéseket kell megtennie: 1. Meg kell tiltani minden áremelkedést. 2. Fel kell emelni a nagy haszon utáni adót. 3. Adómentesiteni kell minden évi 6 ezer dolláron aluli jövedelmet. 4. Be kell szüntetni a vietnami háborút és a 60 milliárd dollárt nem háborúra, hanem kórházak, iskolák, utak stb. építésére kell fordítani. Felgyújtottak egy néger templomot GREENWOOD, Miss. — Si- don község néger templomában “imádkozó gyűlést” tartottak a hivők. A szónokok megbírálták a szövetségi és állami kormánynak a néger nép iránti politikáját. A gyűlés után tűz ütött ki a templomban, melynek következtében az épület földig égett. Milliók követelnek békét ország- és világszerte Szombaton és vasárnap, március 26- és 27-én az Egyesült Államok minden nagyobb varosában, New Yorktól San Franciscoig, Chicagótól Washington, D.C.-ig százezrek, világszerte pedig milliók tüntettek és követelték a vietnami háború befejezését. E két nap nagy mérföldkő- \ vet jelent abban az egyre nö-1 vekvő népmozgalomban, mely világszerte kifejlődik az ame- j rikai kormány vietnami politi- ! kájával szemben. j 50 ezren tüntettek | New Yorkban Az első és a második világháborúban, valamint a koreai háborúban részt vett veteránok több mint 600 tagból álló csoportja nyitotta meg a new- yorki tüntetést. Nem kevesebb, mint 50,000 férfi, nő és gyermek vitte a plakátok ezreit, melyeken különböző háború-ellenes feliratokat olvas- ; hátiunk. A tüntetők zömét egyetemi ! hallgatók és felső iskolai tanulók képezték. “A trösztök meggazdagod- { nak. A katonák meghalnak!” Hozzuk vissza katonáinkat — élve, nem koporsókban!” “Vietnam legyen a vietnamiaké!” “Fejlesszük ki a békemozgalmat!” Ilyen és ezekhez hasonló jelszavakat hirdető plakáterdő vonult végig a város ötödik Avenuején, a 95-ik utcától a 72-ik utcáig. Rév. Musté megnyitja a gyűlést A tüntetők az ötödik Avenue és 72. utcáig vonultak, ott befordultak a Central Parkba és a Mall-on, a szabad ég alatti gyülekező helyen lévő sok ezer ülőhelyet percek alatt megtöltötték. Sokaknak. akik több mint három óra hosszat meneteltek, állva kellett végighallgatniok a szónokokat, a meglehetősen hideg időben. Délután kettőtől háromig népdalénekesek háboruellenes dalokkal szórakoztatták a jelenlévőket, majd három órakor, félórával a kitűzött idő előtt, Rev. A. J. Musté megnyitotta a nagygyűlést. “A mi feladatunk, hogy kiszélesítsük a békemozgalmat, 1 hogy ezáltal leépítsük kormányunk hadi terveit”, mondta Musté. Majdnem 100 különböző háboruellenes szervezet vett részt a tömegtüntetésben, I (Folytatás a 3-ik oldalon) A Legfelsőbb Bíróság legújabb döntéséről WASHINGTON, D. C. — A Legfelsőbb Biróság egyhangú szavazattal úgy döntött, hogy azok a helyi és állami -hivatalt j betöltő egyének, akik összeesküsznek más egyénekkel, | hogy megakadályozzanak bár-.j kit alkotmányos jogainak gya- j korlásában, törvényszegést kö- j vetnek el, melyért őket a sző- j vetségi biróság felelősségre | vonhatja. A Legfelsőbb Biróság e határozata érvénybe helyezte a 19 században, közvetlen a polgárháború befejezése után hozott törvényt, mely bűntettnek minősit minden olyan cselekedetet, mely a törvényes jogok gyakorlása ellen irányul. (Folytatás a 2-ik oldalon) | Megnyílt a Szovjet Kommunista Párt 23.-ik kongresszusa Nagy érdeklődéssel tekintenek a kongresszus munkájára A Szovjetunió kommunista pártjának 23. kongresszusa kedden, márc. 29-én nyilt meg a Kremlin nagytermében. A kongresszusra meghívták a világ minden részében működő kommunista pártokat. A meghívott pártok száma 96 és ezek — négy párt kivételével — mind elfogadták a meghívást. közöttük az észak-vietnamiak, a dél-vietnamiak, az észak-koreaiak. A magyar pártküldöttség Kádár János központi titkárral az élen érkezett Moszkvába, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Brezhnev fogadta őket a repülőtéren. A kongresszus megtárgyalja a Végrehajtó Bizottság jelentését az ország helyzetéről és terveiről, melyeket az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra továbbfejlesztése érdekében kidolgoztak. Ugyancsak tárgyalásra kerül a nemzetközi helyzet elem zése. Ebben a kérdésben elsőbbséget kap a vietnami nép szabadságharca és annak támogatása. Brezhnev főtitkár beszédében élesen támadta az amerikai imperializmus eevre kegyetlenebb megnyilvánulásait és testvéri együttműködésre szólította fel a világ összes kommunista pártjait. A kongresszuson 5,000 delegátus és több száz testvér delegátus vesz részt. SAIGON. — Két héttel ez előtt bűnösnek minősítették Ta Vinh kereskedőt, halálra Ítélték és az Ítéletet végre is hajtották. Azóta megbénult a város kereskedelme. A legtöbb üzlet bezárt. Senki sem tudja, ki lesz a következő, mert minden kereskedő ugyan azt a módszert alkalmazza, mint Ta Vinh, vagyis a megszabott áron felül adja el portékáját. A buddhista papok vezetése alatt több mint 20 ezres tömeg tüntetett Hue városában, Dél-Vietnamban, a Ky-kor- mány ellen. A tüntetők köve telték a kormány lemondását, és polgári kormány létrehozá sát. “Le az amerikaiakkal!” “Le az amerikaiak hátráltató tevékenységével” és hasonló Amerika-ellenes jelszavakat hangoztattak a tüntetők. A | Az amerikai delegációt James Jackson, Henry Winston és Hyman Lumer képezi. Az egész világ nagy érdeklődéssel tekint erre a kongresszusra, mert mindenki tudatában van annak, hogy az ott elfogadott határozatok kihatással lesznek nemcsak a Szovjetunió népének, hanem az egész emberiség jövőjére. buddhisták az amerikai hatóságokat okolják azért, hogy az országot katonai junta irányítja. Követelik az alkotmány létrehozását, képviselőház meg választását és polgári kormány nyeregbe helyezését, a jelenlegi katonai rendszer helyett. Hasonló tüntetések voltak Saigonban és az ország más városaiban is. Felhívjuk olvasóink figyelmét E. H. Neuwald: KOVÁCS PÁL “56-OS MENEKÜLT" A L E L K I I S M ERETÉT NYUGTATJA c. kitűnő cikkére, melynek 3-ik része e lapszámunk 9-ik oldalán jelenik meg. Kérjük, hogy barátaik figyelmét is hívják fel erre a lapszámra. Megbénult a kereskedelem Saigonban "Le az amerikaiakkal!" — kiáltják a buddhisták
