Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-31 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 2 Thursday, March 31, 1966 BÉKÉT KÖVETELNEK MILLIÓSZÁMRA.. SZÉLJEGYZETEK Egy newyorki cég, a Külügyminisztérium jóváhagyásával a Szovjetekkel megállapodást kötött, amelynek érteimében a következő ót év folyamán a Szovjetunióból halat importálnak Amerikába. A Pan-American Fisheries Inc. elnöke, bizon- nyos W. A. Ritter, a megállapodást "aljas kitolásnak" (dirty stinking trick) bélyegezte és főként azt tartotta megbocsáthatatlannak, hogy az orosz halkonzerváló üzemek — nem profitra dolgoznak. Megértjük Mr. Ritter szive fájdalmát, dehát ez már igy van és a jelek szerint igy is marad az orosz üzemekben. • • • Eyy santa-monicai hetilap hatalmas fejeimmel ellátott, első oldalon közölt nagy cikkben figyel- mezieuti a Kutyatulajdonosokat, hogy vigyázzanak kedvenc háziállataikra, mert “kutyarabló” (dog- napping) társaság működik a környéken, amely az elraoolt kutyákat kísérleti laboratóriumoknak szállítja — jó pénzért. A “kutyarablás” ragályosnak látszik, mert Angliában hasonló veszedelemre már évek óta hatalmas hirdetési táblák figyelmeztetik a kutyatulajdonosokat. A Kuivarablók évente állítólag milliós üzleteket csinálnak laboratóriumokkal, amelyek kísérleti anyag szűkében vannak. A hetilap kiadójának aggodalma valóban megható. Nagy kár, hogy soha hasonló aggodalomnak nem volt kifejezője, amikor amerikai fiatalok százezreinek a vietnami vágóhidra való szállításáról esett szó! C**-» Mississippiben, január végén 110 nyomorban tengődő néger és a szabadságjogaikért harcoló önkéntesek átvették a jelenleg üresen álló Greenville hadi repülőteret. A négerek, akik elvesztették nyomorúságosán fizetett gyapotszedő munkájukat, végső elkeseredésükben szánták magukat erre a lépésre, miután hónapokon át senki nem hallgatott segítséget kérő szavukra. Három nappal később, Katzenbach igazságügyminiszter utasítására, a katonai rendőrség elkergette ideiglenes szállásukról a lerongyolt embereket. Nehogy hasonló “lázongásra” kerüljön sor, a kormány szervei 25 millió dollár értékű élelmiszer szétosztását “tervezik” Mississippi állam nyomorgó néger és fehér lakossága között. A világ leggazdagabb országában valahogyan be kell tömni az éhezők száját, nehogy ragályossá váliék a “lázongás” — Greenville és Watts példájára! A fenti jelentés angol szövegét átadtuk egyik ismerősünknek, aki előszeretettel tesz gyakori hasonlatot az amerikai és a magyarországi életviszo nyok között, — az utóbbi hátrányára. Ilyenkor nem veszi figyelembe, hogy a kis Magyarország két vesztett háborúban, forradalmakban és ellen- forradalomban leszegényedett, viszont a hatalmas Amerikát két világháború tekintélyesen gazdagította. Megjegyzésünk csak ez volt: A mai Magyarországon senki nincsen olyan nyomorúságos helyzetben, hogy elhagyott épületeket foglaljon el. Nincsenek lerongyolt emberek, akiket katonasággal kell elkergetni és élelmiszert sem kell szétosztani, mert nincsenek éhező emberek. Ez is az amerikai és a magyarországi életviszonyok összehasonlításához tartozik. . . Duverger francia tanár a Le Nouvel Observateur számára irt cikkben azt kérdezi, hogy az amerikai és a francia intellektuális csoportok megdöbbenése és tiltakozása képes lesz-e megállítani Amerikát a “külső fasizmus” gyakorlásában, amellyel az “engedetlen” országokat engedelmességre kényszeríti — napalm-bombákkal? Ha nem, akkor a tilakozások következménye a mccarthyzmusnak keményebb formában való felújítását jósolja az Egyesült Államokban. • Ilyennek látja Amerika szerepét a francia tanár és kétségtelen, hogy nem ő az egyedüli, aki a müveit világban — nyugaton és keleten — igy vélekedik országunk vezetőségéről. Amerika szerencsétlensége, hogy a szervezett munkásság nagyfizetésü vezetői, Meanyvel az élükön, nem ébredtek tudatára annak a veszedelemnek, amely a “külső fasizmus” és a belső mccar- Thyizmus formájában elsősorban a dolgozókat fenyegeti. • • • Dean Dixon amerikai karmestert 1949-ben a pá(Folytatás az első oldalról) melyeknek tagsága különböző politikai ármnyalato- kat képvisel. De egyben egyetértenek: véget kell vetni a vietnami háborúnak. Cleveland Robinson beszél A newyorki District 65 szakszervezet egyik vezető tagja, Cleveland Robinson a következőket mondta többek között: “Az AFL-CIO vezetői támogatják a Johnson-kor- mány háborús politikáját. Én azonban azon a véleményen vagyok, hogy ők ebben a kérdésben nem képviselik a tagság többségének véleményét. A new-zealandi és ausztráliai munkásmozgalmak nem támogatják kormányaik háborús politikáját. Mi, itt az Egyesült Államokban minden lehetőt elkövetünk hogy a szervezett munkások elfoglalják méltó helyüket a háboruellenes táborban.” Donald Duncan az egyik szónok Az amerikai hadsereg “zöldsipkás” különleges hadosztályának volt tagja, Donald Duncan, volt őrmester, aki aktivan részt vett a vietnami harcokban, többek között a következőket mondotta: “önként csatlakoztam az amerikai hadsereghez, mert szeretem hazámat. És most, miután rájöttem, hogy Vietnamban nem az amerikai szabadságért küzdünk, nem a vietnami nép szabadságáért folyik ott az ártatlan vietnamiak és amerikaiak vére, ugyancsak hazaszeretetből harcolok e piszkos háború azonnali felszámolásáért. Nem törődöm azzal, hogy kommunistának neveznek. Én tudom, hogy az igazságért harcolok.” A szónokok között volt Rev. Howard Moody, a Judson Memorial Egyház tiszteletese, Juan Mari Bras, a portorikóiak egyik vezető polgára és mások. Norman Thomas üdvözölte táviratban a tüntetőket. Hosszú táviratot küldött Giorgio LaPira, Firenze olasz város volt polgármestere is: “Isten áldja meg mindazokat, akik e napon a BÉKE szent ügyét tették magukévá és reméljük, hogy e nap forduiónontot jelent és ezután az emberiség szebb jövője felé fogunk haladni.” Megszólal a csőcselék A békés és nagyon méltóságteljes tüntetést csupán a 86. utcánál összegyűlt fasiszta méreggel elhódított pár száz fiatal durva fellénése zavarta meg. “Öljétek meg a zsidókat.” “Halált a vörösökre,” és hasonló fasiszta jelszavakat hangoztattak. Egynéhány tojást is dobtak a tüntetőkre. A tojások nagy része azonban vagy a rendőrkocsik ablakain, vagy az újságírók fején loccsant szét. A newyorki tüntetés nagy mértékben előmozdította a háboruellenes mozgalmat és minden jel arra mutat, hogy egyre szélesebb népréteg vesz abban részt. Tüntetések országszerte Nagy béketüntetés volt Chicagóban, Milwaukee- ban, San Franciscóban, Oklahoma City-ben, Bostonban. Philadelphiában, Washington, D. C.-ben és az ország számos más városában. Chicagóban a szónokok között volt Julian Bond néger harcos, akit nemrég választottak meg az állami képviselőházba Georgia államban. Többek között ezeket mondotta: “A néger lakosok abban a körzetben, ahonnét engem képviselőül választottak, nem látják be, miért harcoljanak olyan társadalomért, mely társadalom nem harcol értük, ők nem értik meg, hogy a négerek elsőrangú polgárok a harctéren és másodrangu polgárok odahaza.” Tüntetések világszerte Európa minden nagyobb városában, mint Párizsban, Rómában, Oslóban, Bécsben, Helsinkiben, stb. a tüntetők százezrei vonultak fel, követelve a vietnami háború befejezését. Ugyancsak csatlakozott a békemozgalomhoz Karizsi Radio Orchestra vendégkarmesterének hívták meg és azóta Európa és Ausztrália között utazik, mert a frankfurti Állami Zenekar s a sydney-i Szimfonikus Zenekar ünnepelt karmestere lett. A következő három évre úgyszólván minden estéjét lefoglalták a vendég-karmesteri meghívások. A karrierjét 1937-ben kezdte, amikor a newyorki Town Hall-ban az NBC és a Boston Szimfonikus Zenekarokat és a newyorki Philharmonic zenekart dirigálta nagy sikerrel. Azóta egyetlen egy meghívást sem kapott Amerikába. Az európai és az ausztráliai nagy sikerek nem számítanak nálunk, mert Dean Dixon — néger. nada, Közép- és Dél-Amerika, Afrika és Ázsia lakosainak nagy száma. E két napon lezajlott tömegmegmozdulást minden bizonnyal figyelembe kell venniök a washingtoni politikusoknak, amikor a közeljövő terveit kidolgozzák. Acélgyár építéséről tárgyalnak Kínával a nyugatnémet kapitalisták A hírek arról számolnak be, hogy Nyugat-Német- ország kapitalista körei (Demag, A.G., Siemens & Halske, etc.) tárgyalnak a Kínai Népköztársaság képviselőivel, melynek értelmében a nyugatnémet cégek közreműködnének 150 millió dolláros acélüzem felépítésében. A 150 millió dollárból 85 milliót a nyugatnémetek adnak kölcsön formájában, a többit angol, francia, belga és svájci kapitalisták folyósítják. A nyugatnémet kapitalisták által adott kölcsönt kormányfedezettel biztosítják. Ez a tény nagy felháborodást keltett washingtoni kormánykörökben. A Johnson-kormány minden lehetőt elkövetett, kulisszák mögötti ténykedésével, hogy meghiúsítsa az egyezményt. Mindez azonban kudarccal végződött és a kormány hivatalos és nyilvános kijelentéseiben nem tehetett mást, mint kijelentette, hogy az egyezmény nincs ellentmondásban az amerikai kormány politikájával. Az amerikai sajtó azonban azzal vádolta a nyugatnémeteket, hogy segítik Kínát, ugyanakkor, ami kor az hadat üzent a nyugatnak és igy a nyugatnémetek bűntársaikká válnak. (N.Y. Herald Tribune, 3/18 /66.) A nyugatnémetek ezen egyezménye újabb rést vágott a NATO részvevői sorában. Most már nemcsak Franciaország áll szemben az Egyesült Államokkal — de Nyugat-Németország is. Érdekes jelenség, hogy az egyik nyugatnémet konzorcium, mely részt vesz a kínai acélüzem felépítésében, az amerikai General Electric vállalat, szintén résztulajdonos. Szóval amerikai tőke is részt vesz ilyen módon a kínai acélüzem felállításában. A Legfelsőbb Bíróság döntéséről (Folytatás az első oldalról) A bíróság e döntése alapján, az FBI letartóztatta a Ku-Klux-Klan 13 tagját, akiket eredetileg Vernon F. Dahmer néger vezető meggyilkolásával vádoltak. Most, az uj döntés alapján szövetségi törvény megsértése alapján helyezik őket vád alá. Ha bűnösnek találják őket 10 évi börtönbüntetést kaphatnak. A szövetségi közegek lépéseket tettek több egyén letartóztatására, akik templomokat gyújtottak fel s a négerek jogaiért harcoló számos egyént meggyilkoltak. A Szovjet békét akar-mondja Adenauer BONN, Nyugat-Németország. — Conrad Adenauer, Nyugat-Németország volt miniszterelnöke, búcsúbeszédet tartott a Keresztény Szocialista Párt konvencióján. Beszédében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint a Szovjetunió békére törekszik, amit bizonyít az, hogy a Szovjetunió békét hozott létre India és Pakisztán között. Adenauer beszéde nagy feltűnést keltett a Keresztény Szocialista Párt köreiben. Ő volt eddig a párt elnöke, mely tisztségről most lemond. Adenauer 90 éves. Staughton Lynd egyetemi tanár törvényes lépéseket tesz, hogy visszanyerje útlevelét, amit a külügyminisztérium elvett tőle, mert nemrég Észak-Vietnamba ment. e*-!> Jelentések szerint az amerikai hadak rakéta- és bombahiányban szenvednek.___________________ A/V\GRiKAI „ Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi országbe egy évre 12 dollár, félévre $6.50.Ci^^^ÄQ
