Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-24 / 12. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD I — Mi TohTÉNIKOhAzAbAN _ ' • ' ' ■. ' x ■; ■ • \ ' ' . - ' ' - . -VA magyar külkereskedelem Köztudott, hogy Magyarország nyersanyagokban, energiahordozókban szegény, ugyanakkor korszerű, fejlett feldolgozó iparral rendelkezik, amelynek kapacitása a hazai szükségletet többszörösen meghaladja. A mezőgazdaság is többet termel a viszonylag szűk belső piac igényénél. Bizonyítsanak a számok. A magyar ipar termelése már több mint öt és félszerese az 1938. évinek. Ez idő alatt például a széntermelés 9.4 millió tonnáról 31.4 millióra, a villamosenergia termelés hétszeresére, a nyersvas termelés 335,000 tonnáról 1.58 millióra, az acéltermelés 647,000 tonnáról 2.5 millióra, a kőolajtermelés pedig 43,000-ről, 1.8 millió tonnára emelkedett. A gondok rögtön érthetővé válnak, ha hozzátesszük, hogy a legfontosabb nyersanyagok közül Magyarország csupán bauxitból önellátó, többé- kevésbé minden más nyersanyagot be kell hoznia. Ilyen körülmények között természetes, hogy a behozatal ellentételeként megfelelő mennyiségű és minőségű árut kell exportálni, biztosítani kell az - ország fizetési mérlegének egyensúlyát. A múlt két évtizedben az ország export-import tevékenysége—egy-két időszaktól eltekintve—ered menyes volt. A külkereskedelem növekedése csaknem kétszer olyan gyors volt, mint az ipari termelésé. Ennek megfelelően 1955-ben a nemzeti jövedelem 23, 1960-ban 29, 1982-ben 33 és 1965-ben pedig 38 százalékát a külkereskedelem realizálta. A fejlődést jól szemlélteti, hogy 1938-ban az ország minden lakosára 20 dollár külkereskedelmi forgalom jutott, 1965-ben pedig 230 dollár. Az egy lakosra jutó külkereskedelmi forgalom tekintetében Dánia, a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia, Franciaország, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság mögött Magyarország a hetedik helyet foglalja el. Magyar áruk 120 országban A forgalom növekedése azt is jelenti, hogy a teljes ipari termelésnek több mint egynegyedét, ezen belül a gépipari termelés 40 százalékát exportálják. A gyógyszeripar 50Cr-át, a cipőipar 30%-át, a selyem- és kötszövő ipar 35%-át, a textilruházati ipar 24%-át ,a pamutipar 28%-át a külkereskedelem látja el megrendelésekkel. Ez azt jelenti, hogy például a gépiparban, a pamutiparban minden negyedik , a gyógyszeriparban minden második, a kötszövő- és textilruházati iparban minden harmadik ember exportra dolgozik. A külkereskedelmi forgalom azonban nemcsak értékben nőtt meg jelentősen, hanem szerkezetileg is megváltozott, az áruk összetétele is lényegesen módosult. A háború előtt a magyar exportot 57 százalékban (774 millió devizaforint értékben) mezőgazdasági termékek, 23.5 százalékban nyersanyagok alkották és csak elenyésző kis részben gépek és gépipari termékek. Jelenleg az export 54%-a tulajdonképpen gépipari termék, 25%-a nyersanyag- és félkészáru és 21%-a mezőgazdasági'termék. (Ennek értéke három és félmilliárd devizaforint.) Földajzilag is kiszélesedett a magyar külkereskedelem hatóköre. 1966-ban Magyarország 120 országgal állt külkereskedelmi kapcsolatban, vagyis több mint kétszerannyi országba jutnak el árui, mint a háború előtt. A legnagyobb árucsere a Szovjetunióval bonyolódik, ez a teljes forgalom kb. egyharmada. A szocialista országok együttesen az árucsereforgalomban mintegy 70%-ban részesednek. Az utolsó 15 esztendő alatt a nyugat-európai országokkal több mint háromszorosára, az afrikai Újból kapható VIETNAM, INSIDE STORY OF TIE GUERILLA ¥MR Wilfred G. Burchett rendkívül érdekes és időszerű könyve, melyet mint szemtanú irt a vietnami helyzetről Félkemény kötésben — Ára csak $1.95 Megrendelhető a Magyar Szó kiadójában 130 East 16th St., New York, N. Y. 10003 országokkal csaknem hatszorosára, az ázsiai országokkal pedig kétszeresére emelkedett a magyar külkereskedelmi forgalom. Tervek, gondok A szakemberek becslése szerint 1970-ben a nemzeti jövedelemnek már 40%-át fogja a külkereskedelem realizálni. Ehhez az szükséges, hogy a magyar külkereskedelem forgalma a szocialista országokkal a következő öt esztendőben 70%-kal növekedjék, a fejlett tőkés országokkal pedig 30—35 százalékkal. A tervek szerint a fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom értéke 1970-re eléri a hárommilliárd devizaforintot. E nagyszabású terveket a nemrégen parafáit hosz- szulejáratu megállapodások teszik reálissá. Ilyenek jöttek létre a szocialista országokon kívül például Olaszországgal, Görögországgal, Franciaországgal Spanyolországgal és rövidesen tárgyalások kezdődnek Svédországgal, Finnországgal és a Benelux- államokkal is. A külkereskedelemmel kapcsolatos feladatok megoldása igen sok gonddal jár. Több nyugateurópai országban még mindig diszkriminációs kereskedelmi politikát alkalmaznak vagy próbálnak alkalmazni Magyarországgal szemben. A Francia- országgal, Olaszországgal, Spanyolországgal most kötött hosszúlejáratú egyezmények tanúsága szerint ezek az országok bizonyos tekintetben liberalizálták kereskedelmi előírásaikat, vállalták, hogy több magyar árucikk bevitelét már mennyiségileg Nem fesz április 4-i felvonulás Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter március 4-én beszédet mondott egy budapesti munkásgyülésen. Kifejezte meggyőződését, hogy a vietnami nép győzni fog az intervenciósok felett. Hangoztatta: a nemzetközi élet eseményei a jelenlegi bonyolult helyzet ellenére is arról tanúskodnak, hogy a szocialista tábor ereje növekszik, s ez az erő képes megakadályozni az imperialisták háborús terveinek valóra váltását. A magyar néphadsereg technikai ellátottsága, főleg az utóbbi öt esztendőben jelentékenyen fejlődött, s e tekintetben is felsorakozott a többi szocialista ország hadseregéhez. Alakulatai korszerű légvédelmi fegyverzettel, jelző- és irányítóberendezésekkel ren- . . delkeznek, a szárazföldi csapatok tüzereje pedig az utóbbi esztendőkben nvolcszorosára növekedett. A honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a jövőben az április 4-i díszszemlét általában ötéven- kint tartják meg. Idén az április 4-i központi ünnepség helyett a gyárakban, üzemekben, munkahelyeken rendezett bensőségesebb hangulatú ösz- szejöveteleken emlékeznek meg április 4-e történelmi jelentőségéről. Nemes magyar borokat küldenek a pápának A II. Vatikáni Zsinaton résztvett magyar katolikus főpapoknak szívélyes vendégszeretetben volt részük Rómában, Vízkeresztkor pedig a pápa sze- retetcsomaggal kedveskedett minden zsinati atyának, igy a magyar küldötteknek is. A Rómában járt magyar főpapok most elhatározták: a figyelmességet viszonozva nemes magyar, elsősorban tokaji termésű borokból kollekciót küldenek VI Pál pápának. A tokaji bor nem először kerül pápa asztalára, mert fennmaradt a XVIII. századból XIV. Kelemen pápa lelkes dicsérete és~ elragadtatott elismerése, amellyel Mária Terézia tokaji bor-küldeményét köszönte meg. Büszkélkedhetik a tokaji bor más dicséretekkel is, igy Goethe a “Faustéban, Tolsztoj pedig a “Háború és béké”-ben említi, XIV. Lajos, a francia “napkirály” pedig, aki rendszeres fogyasztója volt a tokaji bornak, ezzel a szállóigévé vált elismeréssel köszöntötte: “A tokaji a királyok bora és a borok királya.” Magyar és amerikai paradicsom-fajta sikeres keresztezése Magyar és amerikai paradicsom-fajták kereöz- tezési kísérlete járt sikerrel legutóbb a kecskeméThursday, March 24, 1966 nem korlátozzák. Ez a kontingens-rendszerről való letérés nagy lehetőséget nyújt, piacot biztosit egy sor magyar terméknek. Ugyancsak tapasztalható volt bizonyos megkülönböztetés néhány nyugati országban a közös vállalkozásokat illetően is. Pedig Magyarország a kölcsönös előnyök alapján kész közös vállalkozásokban is részt venni. Jónéhány ilyen közös vállalat máris gyümölcsözően működik. Csak éppen az illusztrálás kedvéért említjük meg, hogy például az osztrák Simmering-Graz Pauker céggel a magyar Komplex vállalat közösen készít erőmüveket és ezekkel harmadik piacon jelentkeznek. Ilyen erőmüvek működnek már Indiában és Libanonban. Megvalósulás stádiumában van a magyar vállalatok és a nyugatnémet langenburgi Schaeff cég együttműködése, amelynek eredményeképpen közös értékesítésre uj földmunkagépek készülnek majd. A kölcsönös előnyök alapján Magyarország hosz- szulejáratu, 10—12 évre szóló, úgynevezett beruházási hiteleket is elfogad. Például legutóbb Angliával született ilyen megállapodás, amelynek értelmében az angolok 2.8 millió font hitellel járulnak hozzá Péten egy ammónia-gyár berendezéséhez. A gondok között kell szólni arról is, hogy a fejlett nyugat-európai országokba irányujó export összetétele kedvezőtlen Magyarország számára, ezt feltétlenül meg kell változtatni. Az exportban ugyanis dominálnak a mezőgazdasági eredetű termékek és például a gépipari termékek aránya alig haladja meg a 3 százalékot. A nyugati export tehát nem tükrözi a magyar nemzetgazdaságban végbement változásokat. A legdöntőbb azonban, hogy a magyar exportáruk korszerűek, tetszetősek, minőségileg kifogástalanok legyenek és a megrendelt határidőre érkezzenek a vásárlóhoz. Ebben kell jobban érdekeltté tenni Magyarországon a gyártó üzemeket, a munkásokat és a külkereskedelemben dolgozókat. Ezt a célt szolgálja többek között a magyar gazdaságirányítási rendszer tervezett reformja is. ti Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Az uj paradicsomtörzs termesztése gazdaságos, nemcsak bő és minőségi termést hoz, hanem gépi betakarításra is alkalmas. Háztartási tulajdonságai is kitűnőek, könnyen hámozható és szeletelhető, nyersen is jó izü. Az uj magyar paradicsom külföldön is sikeresen bemutatkozott, többek között osztrák, holland és amerikai szakemberek előtt, s külföldön már vásárolni is szeretnék. Az intézet munkatársai most olyan gép szerkesztésén dolgoznak, amely óránként négy kilométeres sebességgel halad, a paradicsomot a szárral együtt levágja, arról szállítószalagra lerázza, majd a mellette haladó táyolókocsiba továbbítja. Magyarországon paradicsom termesztésére a természeti adottságok rendkívül kedvezőek. A pa- radicsomkonzerv exportcikként is jól jövedelmez, s a kereslet egyre növekszik iránta. Jelenleg a paradicsom termésterülete mintegy 17,000 hektár, átlagtermése az utóbbi években hektáronként kb. 140 métermázsáról kb. 157 métermázsára növekedett. A kísérletek szerint a termésátlag a következő években további 50—60 százalékkal fokozható. A termőterület bővítése is napirenden szerepel. Tervek szerint a magyarországi paradicsomtermesztés volumene a jelenlegi évi 260,000—270.00Ó tonnáról 1970-re évi 600,000, 1980-ra 1,000,000 tonnára fog növekedni. Egy év alatt 135 magvar mii látott napvilágot külföldön Az elmúlt tiz év alatt Magyarországon 6,800.000 példányban 835 müvet adtak ki idegen nyelveken. A világ különböző részein a külföldi kiadóvállalatok gondozásában pedig 1954 és 1963 között 1565 magyar könyv látott napvilágot. A külföldi megjelenések — és szerződéskötések — tekintetében az elmúlt esztendő “rekord-év” volt! Csupán szépirodalmi alkotásokból 135 magyar mü jelent meg a külföldi kiadóknál. Örvendetes jelenség, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok könyvkiadói mellé lassan “felsorakoznak” a nyugati államok kiadói, köztük a nagy nyugatnémet, angol, francia, olasz cégek is. 19(55-ben Angliában 5, az NSZK-ban 9, Francia- országban 4, Olaszországban 3 magyar iró alkotását adták ki. A szerződéskötések száma is emelkedett. A magyar Szerzői Jogvédő Hivatal az elmúlt évben összesen 18 ország könyvkiadóival kötött megállapodást 55 magyar mü megjelentetésére. Nyugatnémet cégek 12, angol kiadók 7, olasz vállalatok 7, spanyol kiadóvállalatok pedig 8 magyar mü jogát vásárolták meg. Uj vevő Japán: 6 mü kiadására kötöttek szerződést japán kiadók.
