Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-24 / 12. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ - - HUNGARIAN WORD Thursday, March 24, 1966 $1ÉLJE6YZEíEK n^«i—mammgy WA TTS: Két halott 26 sebesült Betört kirakatok. Felgyújtott, kifosztott üzletek. Letartóztatások Santa Monica tengerpartján húzódó szép sugár­úton van a “Synanon” intézmény épülete, ahol kábítószerek áldozatait gyógyítják és próbálják a társadalom hasznos tagjaivá nevelni őket. A város vezetősége 1960 óta mindent elkövet, hogy az in­tézményt épülete íeladására kényszerítse azzal az űrüggyel, hogy az “R-4 zónatörvény” a környéket “maganházak ' céljára tartja fenn. A “Synanon” ezt a törvényt alkotmányellenesnek tartja és a kér elés felett márciusban a los-angeiesi legtelsöbb bí­róság dönt. Ha a döntés a “Synanon” ellen szól és az intéz­mény kénytelen lesz feladni épületét, akkor a ká­bítószerek jelenleg ott tartózkodó áldozatai az ut­cára kerülnek, mielőtt kigyógyithatták volna őket betegségükből. Ez esetben a zónatörvény rendelkezéseit ponto­san végrehajtották és egyedül EZ érdekli Santa Monica város vezetőségét és — az ingatlankereske dőket. • • • Régente az otthonsült kenyérbe liszt, burgonya, élesztő, köménymag, só és viz került. Nem is volt rossz kenyér. Manapság egyfajta kenyérbe, a cso­magoláson feltüntetett lista szerint a következő kellékek kerülnek: Liszt, viz, só, rozsliszt karamel­la színezés, cukor, élesztő, növényi zsiradék, kö­ménymag, szójaliszt, élesztő-élelem, kukorica-ke­ményitő és tejsav. Az ilymódon készült kenyér talán jobb a régi­módi, otthonsült kenyérnél? Aligha! • • • Egy amerikai matróz, aki mostanában jött visz- sza alaskai halászatról, egy újságnak igy nyilatko­zott: “Az oroszok az északi területeken halásznak. A 3-mérföldes zónán kivül tartózkodnak, de néme­lyik hajóskapitány olyan dühös, hogy készen áll rájuk lövöldözni.” Egy másik matróz igy nyilatkozott: “Ha az oro­szok végeztek északon, lejönnek a kaliforniai pat­tokhoz és itt elhalásznak mindent előlünk.” Halászaink most szeretnének módot találni az orosz hajók eltávolítására, holott beismerik, hogy a nemzetközi tengerészeti szabályok értelmében minden joguk megvan arra, amit csinálnak és ott, ahol csinálják. Hát már az is baj, ha az oroszok betartják a sza­bályokat? • • • A szombatonként megjelenő napilapok Los An­gelesben — és bizonyára minden amerikai nagy­városban — ,néhány száz templom hirdetését köz­ük, a legtöbbjét olyan szöveggel és formában, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését és minél nagyobb hallgatóságot csábítson a vasárnapi istentiszteletre. Persze, ha a hirdetésekben csupán szigorúan vett istentiszteletről lenne szó, akkor a hirdetésért kiadott összeg kidobott pénz lenne és az ilyen temp lomokban üres padoknak prédikálna a lelkész. Gon do'kodni kell hát valami rendkívüliről, bizonyos különlegességekről, amelyek a netalán szunnyadó vallási érzületen kivül kiváncsivá teszik a hirdetés olvasóját és ha másért nem, elmegy a templomba, hooy kielégítse kíváncsiságát és meglássa, hogy tulajdonképpen miről van szó. • Az utóbbi hetekben L. A.-ben Rev. Velma Mary Lee Jaggers hirdetése vitte el a pálmát... "Isten isteni szellemének leghatalmasabb megmozdulá­sát" hirdeti Miss Velma, aki talpig fehérbe öltö­zötten "arany kalitkában" áll, fényképe mellett e-'7»l a bejelentéssel: "Miss Velma 40 lábnyi ma- c*-ból, arany kalitkában száM a’á a mennyezetből é- arany kalitkából foq prédikálni!" féln’dalas hirdetés má'ik oldalán két felvé­tel két "hatalmas átlényenülés" (Mighty transub- stantiation) eseményét mutatja be úgy, hogy azok­ból a legnagyobb buzgalommal sem tudtuk az 'át- lé-'venü’ést" kihámozni, de biztosan ott volt vala- h~l ha egyszer Miss Velma állítja az arany ka- li: kaiból. Akikra ezek a csábítások nem hatnak és netalán behoznak, hoqy melyik templomban dicsérjék az Urat, azok számára Velma tiszteletes kisasszony­rak megvan az ellentá!lá*t letároló ütőkártyája: "Néav arany kalitkában, né-«v fiatal leány tipikus h-'TU hajjal, csizmában és tipikus ruházatban vad vA zenére Watusi, Jerk, Frug, stb. táncokat fog jám;.“ "~z le*z a legforróbb szer>*l->eszéH. ame'vet vala­ha tartottak Los Angelesben!" — ígéri a hirdetés, p—e'ynek minden előnye mellett van egy nagy hi- Uavanis felhívja a figyelmet a rádió órára, ame'y vasárnap reoqel 8 órakor kezdődik... És az állomás? Itt a hiba: a malasztot Miss Velma a — Külmunkatársunk jelentése — Alig két éve, hogy egy vasárnapon a santa mo- nicai virágos tengerparti sétányon, sudár pálmák mentén magyar ismerős házaspárral beszélget­tünk. A nap ragyogóan sütött, a tenger sötétkék vizének csillogását csak fehér vitorlás kis hajók zavarták. A kifogástalan pázsiton mindenfelé társaságok beszélgettek, kártyáztak, sakkoztak, ettek-ittak, nevetgéltek. Kis mezítelen gyermekek fogócskát játsztak. A tengerpart fövenyén fér­fiak, nők ezrével napoztak, sokan vízben lubickol­tak. Csupa derű, csupa jókedv és én megjegyez­tem, hogy a tengerparton, a pázsiton, a vízben sehol nem volt látható—egyetlen egy néger sem! Ez a megjegyzés a néger problémára terelte a szót. Egy kis vita keletkezett, amit a társam ezzel a kijelentéssel szeretett volna befejezni: “A né­gerek jól haladnak előre. Uj törvények védik a jogaikat és 50 év múlva nem lesz néger problé- ma. Tudva azt, hogy az ismerősömnek hat unokája van, megkérdeztem “Mit szólna ahhoz, ha az uno­káit azzal vigasztalnám, hogy 50 év múlva nem lesznek problémáik, mert azután nyitva lesz előt­tük minden jó iskola, akadálytalanul mehetnek majd minden szállodába, étterembe, uszodába, parkba, tengerpartra, élhetnek szabadon szava­zati jogukkal és a munkaalkalmak is megnyílnak előttük, amelyek számukra jelenleg elérhetetle­nek . . . Mit szólna ehhez ?” A vita ezzel valóban véget ért, mert az ismerő­sömnek nem volt több mondanivalója, de éreztem hogy macában ezt mondta: “Az én unokáim nem négerek!” t,z alig két év előtt történt. Azután tavaly ag- gusztusban kitört a zendülés, a lázadás a forra­dalom. — nevezzük akárminek. Több, mint 40 millió dollárnyi érték pusztult el a rombolásban, a lángokban; 3o halott, sok száz sebesült maradt a “csatatéren”, ezre’ e^ letartóztattak a rendőrök, a sheriffek és az állami milicia katonái. 1965 augusztus óta többé nem 50 évi megol­dásról beszéltek a négerek és a megrettent fe­hérek, hanem arról, hogy gyors intézkedés kell, ha nem akarjuk, hogy hasonló zendülések, lá­zadások, forradalmak borítsák vérbe és lán­gokba az ország nagy városainak szégyenletes néger gettóit. Az emlékezetes augusztusi forró napok óta hét hónap múlt el. Mi történt e hét hónap alatt? Mi­lyen lépéseket tettek városunk, államunk és kor­mányunk hatóságai, hogy ne legyen egy újabb “Watts” Los Angelesben és másutt. Lássuk csak: A nagy los angelesi napilapok szerint ezek tör­téntek. .. Watts még nem épült fel az augusztu­si rombolások, tüzek óta, mert akik hajlandók lennének oda visszamenni és felépítés után uj üz­letet nyitni, azoktól a biztositó társaságok a régi ráta három-, négy- és ötszörösét követelik, a ban­kok pedig csak tulmagas százalékra hajlandók kölcsönt folyósítani az építkezésre. Az illetékes hatóságok megegyeztek abban, hogy Watts-nak kórházra van szüksége, de egye­lő e azon vitáznak, hogy az építendő kórház fi­nanszírozása miként történjék. Az uj zendülés hírére Yorty polgármester és háborús uszító a veszélyes zóna kerületén kivül «•w.' luwwwv awv «»Maiwwwwwwmmxw KIEV rádió állomásról hirdeti és micsoda malaszt, micsoda átiényegülés az, amely ezt a nagymultu, ősrégi orosz várost juttatja a hallgató eszébe? • A négerek szabadságjogaiért harcoló intézmé­nyek kitartó követelésére némely déli állam né­hány megyéjében szövetségi tisztviselők vették át a regisztrálás fontos munkáját, mert a múltban (és sok helyen a jelenben is) a regisztrálók visszaéltek tisztségükkel. Egyedül South Carolina 24 megyéjében, köz­tük kettőben szövetségi regisztrálókkal, a múlt év folyamán 32,488 néger szavazó regisztrált. Némely megyében a regisztrált néger szavazók száma már is felülmúlta a fehérekét és igy megvan a lehető­ség arra, hogy a legközelebbi választások alkalmá­val néger jelöltek kerülnek helyi, megyei és álla­mi hivatalokba. A kérdés az, hogy az igy megválasztott néger tisztviselőket vajon karhatalommal fogják-e meg­akadályozni abban, hogy elfoglalják hivatalukat — mint ahogyan az már megtörtént Georgiában. maradt és onnan nagy bátorsággal jelentette: Gondoskodás történt elegendő rendőrről, hogy elejét vegyék a törvénytelenségeknek. (Ez az a polgármester, aki inkább Saigon-ba repül banket- tozni, mint Watts-ba autózni a kötelességét végez ni és akinél fontosabb a háborús uszítás, mint sa­ját városának súlyos problémája.) Brown kormányzó, útban Washingtonból San Francisco felé, a repülőgépet Los Angeles felé irányította, amikor a zendülés kitöréséről szóló hirt hallotta. Állította, hogy egy uj zendülés le­hetőségéről napokkal előbb értesült és ezért az állami milíciát titokban készenlétbe helyeztette. Anderson kormányzó-helyettes repülőgépen Los Angelesbe érkezett. Előzőleg riadó-készült­ségbe rendelte az állami milíciát. A. H. Song állami képviselő kedden a sacramen- toi Kepviseionazoan tartott beszédében megjósol­ta, hogy az augusztusi zendüléshez hasonló za­vargások minden percben kitörhetnek. Képviselő­társai ezt a jóslást alaptalannak bélyegezték, ami­kor — az uj zendülés Watts-ban már folyamat­ban volt. A Los Angeles Herald-Examiner egyik ripor­tere szerint: A rendőrség arra számított, hogy augusztusban megismétlődik a tavalyi zendülés, mert tudták, hogy baloldali csoportok (figyelj! nem a kibírhatatlan helyzet a zendülések' okozó­ja!) a háttérben csendesen agitálnak.” Egy néger asszony, aki a hivatalos Neighbor­hood Adult Participation Project keretében dol­gozik, igy nyilatkozott: “A zendülés okai meg­voltak augusztus előtt. Azóta semmi nem történt, hogy megszüntessék az okokat.” Egy másik néger asszony az uj forrongás köz­pontjában mondta: “Mi répalevelet és zsíros disz- nóhust eszünk, a ‘paddiek’ (irek, fehérek) pedig sztéket esznek.” Az uj zendülés véget ért. Ez alkalommal “csak” két halott és 26 sebesült maradt a harctéren, “csak” 58 letartóztatás történt. A rendőrök és a sheriffek gyors, alapos munkát végeztek. De amig a “paddiek” sztéket esznek, a szegény négerek pedig répátevélen és zsíros disznóhuson tengődnek a gettók szégyenletesen nyomorúságos lakásaiban, addig nem lesz vége a zendülések okainak. És újabb, talán az augusztusinál is veszedelme­sebb, véresebb, pusztitóbb forrongásra el lehe­tünk készülve. Los Angelesben, Chicagóban, New Yorkban, Philadelphiában, Detroitban és minden nagy ame­rikai városban, ahol a négerek és más kisebbsé­gek patkányokkal fertőzött nyomortanyákon zsú­folódtak össze. Mert augusztus óta “semmi nem történt”. Mert 100 év óta nem történt elég. Mert a négerek nem várnak 50 évig, nem vár­nak két évig sem. Ami jár nekik, mint ahogyan a fehéreknek is jár, azt azonnal akarják! Ezen Amerika összes rendőre, sheriff je, milí­ciája sem tud segíteni. Ezen az állapoton csak a teljes polgárjog korlá­tozás nélküli megadásával, jobb, elegendő iskolá­val, a fiatalok továbbképzésével, elegendő munka- alkalommal és ahol szükséges, anyagi támogatás­sal lehet segíteni. Nem a jövő héten, nem holnap, hanem MA. AZONNAL! ..fehn) Meteoreső hullt a bulgáriai Pavel falu közelében a múlt héten. Egy három kilogrammos meteoritot már megtaláltak; becsapódásának környékén szak­emberek kutatnak tovább. f\íV\en\HAi — w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street. New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Eivt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under tne Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^-{01• ' 84 be egy évre 12 dollár, félévre S6.50.Q^^^r- -—3»

Next

/
Thumbnails
Contents