Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-24 / 12. szám
Thursday, March 24, 1966 AMERflCAf MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 A "Talpra magyar” a dolgozóké... RADVÁNYI JANOS BESZÉDE A NEW YORKI MÁRCIUS 15 ÜNNEPÉLYEN Kedves Honfitársak és honfitársnők! örömmel fogadtam el erre az ünnepélyre történt meghívásukat, elsöroban azért, mert tudtam, hogy barátok közé jövök, olyanokhoz, akik szülőhazájuktól távol élnek hosszú évek, vagy évtizedek óta, s mégsem feledkeztek el az óhazáról, amelyre szeretettel, megértéssel és lojalitással gondolnak. Megmondom őszintén, jóleső érzés számomra, hogy gondolataimat magyarul mondhatom el, és különösen hogy mondanivalóm minden bizonnyal megértésre is talál, mert önök olyan barátjai az uj Magyarországnak, akik tü- zön-vizen, jóban-rosszban kitartanak a magyar népi demokratikus rendszer mellett. Többször gondolkodtam már azon, hogy nem is olyan könnyű az önök helyzete, haladó magyarként élni az Egyesült Államokban, a Magyar Népköztársasággal szembeni baráti érzéseiknek hangot adni. Értékeljük, megbecsüljük, s köszö- netünket fejezzük ki az önök baráti kiállásáért. Mi tudjuk odahaza, hogy a mai Magyarország az önök személyében olyan barátokat tudhat, akik a múltban elsőknek siettek a második világháború fasiszta pusztításaitól sokat szenvedett magyar nép segítségére. Önök voltak azok, akik megértették és erkölcsi támogatást nyújtottak számunkra, amikor mi odahaza a szociális haladás vívmányainak bevezetéséért megindítottuk harcunkat amikor megvalósitottuk a magyar paraszt évezredes álmát és végrehajtottuk a földreformot, amikor az ipari üzemek, bányák, bankok államitositásán keresztül a magyar munkás- osztály a magyar és nemzetközi monopoltőke kizsákmányolásától szabadította meg önmagát és öszefogva a földművelő néppel és az értelmiség legjavával, megindult Magyarországon a szocializmus alapjainak lerakásáért folyó küzdelem. Önök voltak azok, tisztelt honfitársaim, akik 1956-ban világosan megértették, hogy a sokat szenvedett Magyarországunkon a belső és nemzetközi reakció ellenforradalmat robbantott ki, hogy visfezahóditsa elvesztett pozícióját, önök velünk együtt örvendeztek, amikor a néphatalom győzött hazánkban. Önök voltak, és egyedül önök voltak azok, akik itt New Yorkban felkeresték azt a magyart aki az Egyesült Nemzetek szervezetének szószékéről méltóságteljesen és messzehangzóan. hangoztatta a magyar nép igazságát. Ha valaki, akkor önök azok, akik igazi értelmét megértették annak a politikának, amely a nemzet minden erőforrását a szocialista Magyarország felvirágoztatására akarja egyesíteni. Ezért tartottam komoly megtiszteltetésnek az önök meghívását, ezt szeretném önöknek megköszönni. A Talpra magyar a dolgozó népnek szólt A mai ünnepélyünk az 1848. március 15-én elindított magyar forradalom évfordulójának megemlékezése. Ezt a napot Magyai’országon minden évben — napjainkig megünnepeljük, de nemcsak Magyarországon, hanem magyarok szerte az egész világon. A felszabadulás előtti Magyarországon is évről-évre megünnepelték március 15- ét. Hangzatos jelszavakkal, nacionalista és álhazafi köntösben nagy magyar ünnepnek kiáltották ki. Gondosan leplezték azt, hogy a “Talpra magyar” hivószava a dolgozó népnek szólt az önkény, az elnyomás ellen, a zsarnokság alóli fel- szabadulást indította útjára. A nemzeti függetlenség gondolata közel 120 évvel ezelőtt a leghaladóbb eszme volt, amely a Nagy Francia Forradalom gyakorlatában gyökerezett. A kinyomtatott 12 pont az elnyomott nép követelését tartalmazta (sajtószabadság, közteherviselés, felelős minisztérium Budapesten, egyenlő jogok, nemzeti hadsereg, népképviseleten alapuló országgyűlés, stb.) Olyan hősök születtek ebben a történelmet formáló szabadságharcéban, mint Kossuth, Táncsics, Petőfi, Bem tábornok, Gábor Áron, akiknek tetteire és’eszméire ma is büszkék vagyunk. A Magyar Népköztársaság 1848. szellemi örökösének tekinti magát. Nemcsak március 15-ről emlékezünk meg, hanem szeptember 29-ről is, amelyet minden évben a Néphadsereg napjaként ünnepelünk, mert ezen a napon aratta első nagy győzelmét az önkéntes magyar honvédsereg Pákozdnál, Jellasics horvát kormányzó csapatai felett. A belső árulás, a nemzetközi .reakció összefogása miatt a szabadságharc elbukott mégis és Görgey Világosnál lerakta a fegyvert. Több évtizedes, keserű elnyomatás, osztrák önkényuralom következett, amelyen az 1867-es kiegyezés is csak könnyített. Petőn elesett, Kossuth elbujdosott, s a hadsereg 13 tábornokát Aradon kivégezték. Nem szabad megfeledkezni ennél a kérdésnél arról, hogy Kossuth Lajosnak ez az ország is szállást adott. Nyilván sok más tényező mellett ez is összekapcsol bennünket, mint ahogy mi otthon, önök itt Ugyanúgy, elődüknek, példaképüknek tekintik a 19 század legnagyobb magyar államférfiuját. Az 1848-as forradalom elbukott, a két világháború óriási károkat okozott hazánknak, elsősorban a dolgozó népnek. Átmenetileg az 1919-es munkáshatalmat is elnyomta a nemzetközi és hazai reakció, de 1945 tavaszán elérkezett az igazi felszabadulás, megvalósult a magyar nép nagy álma, a nemzeti függetlensége, szabadsága. 400 ezer élet, az országvagyon 40 százaléka odaveszett önök nagy része már az Egyesült Államokban élt a II. világháborúban, de emlékeznek arra, hogy ebben a háborúban idegen érdekekért 400 ezer magyar vesztette életét, elpusztult a nemzeti vagyon 40 százaléka, (közel 4.5 milliárd dollár) s az ipari gépállomány több mint felét elhurcolták a fasiszták. A magyar dolgozók azonban tudtak élni a Szovjetuniótól kapott szabadsággal, megszervezték az újjáépítést, talpra állították az országot, s elindult a felemelkedés a szocialista fejlődés utján. Ez az ut nem volt zökkenőmentes, számtalan nehézséggel kellett és kell ma is megbirkózni. Lelassult a fejlődésünk az 50-es években elövetett államvgzetési hibák miatt, majd ehhez hozzájárult még a belső és külső ellenség által szervezett ellenforradalom. Az 1956os ellenforradalom 22 milliárd forintos kárt okozott a népgazdaságnak. A szocialista ösz- szefogás a helyes kormányvezetés azonban átvezetett a bajokon, s az 1965. december 31-én befejeződött második ötéves terv sikere véglegesen lerakta Magyarországon a szocializmus alapjait. Fényes eredmények a termelésben és a kultúrában Két évtized alatt Magyarország fejlődő ipari ország lett. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből jelenleg 60 százalék, s ez akkor érzékelhető jól, ha hozzátesszük, hogy 1938-ban csupán 37 százalék volt. Az ipari termelés 1961. és 1965. között a második ötéves terv idején, 5 és félszeresébe nőtt az 1938. szinthez viszonyítva. Lényeges változáson ment keresztül a mezőgazdaság is. A mezőgazdaság szocialista átalakítása befejeződött, s jelenleg a földterület 96.8 százalékát a nagyüzemi termelés követelményei szerint művelik. Az elmúlt 5 év alatt 10 százalékkal növeltük a mezőgazdasági termelést, igy pl. az 1965. évben annyi kenyérgabona termett, hogy nincs szükség behozatalra. Most a gazdasági élet irányítói Magyarországon a tervezés és gazdasági irányítás uj rendszerét dolgozzák ki, hogy lépést tudjunk tartani a modern élet követelményeivel. A művelődés területéről mindössze csak egy adatot idézek, mert úgy gondolom, ez is elegendő bizonyíték a megtett fejlődésre. A háború előtti utolsó békeévben az országban nem egészen 11 ezer főiskolai és egyetemi hallgató volt, mig a jelenlegi oktatási évben közel 94 ezerre nőtt számuk. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme négyszer nagyobb most, mint a háború előtt. Ma ennek a jövedelemnek a 60 százaléka az iparból, és csak 20 százaléka származik mezőgazdaságból. A dolgozók reálbére ma 70 százalékkal meghaladja az 1949-es szintet. Magyarország tekintélye növekszik A Magyar Népköztársaság mindinkább nagyobb szerepet játszik a nemzetközi élet színterén is. Jelenleg 70 országgal tartunk fenn normális dip’.jmácicai kapcsolatot (1938-ban 38 országgal) és tagjai vagyunk 483 nemzetközi szervezetnek. 120 országgal rendszeres kereskedelmi kapcsolatunk van ugyanakkor 1950. óta megháromszorozódott a nyugat felé irányuló kereskedelmünk. Kereskedelmünk kb. 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk. Hazánk iránti nemzetközi érdeklődést mutatja az is, hogy 1965-ben közel 2,000 újságíró utazott Magyaor- szágra, közöttük számos amerikai tudósitó is. (1961-ben mindössze 450 újságíró járt az országban.) A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alap elvei jól ismertek. Célja a magyar nép alapvető érdekeinek van alávetve. Biztosítani, megőrzini az A Nők Világa newyorki olvasói a Magyar ! Társaskör nőivel együtt ünnepük a NEMZETKÖZI NŐNAPOT | április 3-án, vasárnap délután í 2.30 órai kezdettel a Yorkville Temple-ben, * 157 East 86th Street alatt Bemutatjuk a magyar filmek egyik legszebbjét, az E R K E L-t, I amely a magyar Himnusz megszületésének 5 történetét viszi vászonra 5 MINDENKIT SZÍVESEN LÁTNAK Belépődíj 50 cent \ ország függetlenségét, építeni a szocializmust és szolgálni a béke ügyét. Magyarország tagja a szocialista népek nagy családjának, tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának és a Varsói Paktumnak. Az ország a béke politikáját követi Őszinte hivei vagyunk a leszerelésnek, szakadatlanul harcolunk a háború, a fegyverek nélküli világ megteremtéséért. Küzdünk azért, hogy soha ne kerüljön sor a tömegpusztító fegyverek alkalmazására. A magyar kormány és a magyar nép hiszi, hogy lehetséges elkerülni a harmadik világháborút. Valljuk, hogy korunkban a békés egymás mellett élés elve az egyetlen járható ut az atomháború katasztrófájának elkerülésére. Elismerjük és támogatjuk a népek függetlenségi harcát, küzdelmét elnyomóikkal szemben. Elismerjük és követeljük az önrendelkezési jog biztosítását minden nép számára, ezért Ítéljük el a neokolonia- lista intervenciót, és hozzátehetem, határozott meggyőződésünk, hogy mint minden más népnek, a vietnami népnek is elidegeníthetetlen joga, hogy maga döntsön sorsáról, a népé legyen munkájának gyümölcse, hazájának természeti kincsei. A Magyar Népköztársaság kormánya és vele együtt az egész magyar nép’.g vi^^pai nép mell^tt'áll. Biztos vagyok: abban, hogy agí’eimult években önök közül sokan jártak Magyarországon, rokonaik vagy egyszerűen szülőhazájuk meglátogatására. így nyilván személyes tapasztalataik során győződtek meg a magyar dolgozó nép, a szocialista Magyarország felbecsülhetetlen eredményeiről. Látom újságjuk hasábjain, hogy visszatérve foglalkoznak a látottakkal, elismerőleg Írnak, tanácsokat adnak, és bírálnak is. Nyugodtan állapíthatom meg — és tudom, hogy ez az önök véleménye is — hogy a Magyar Nép- köztársaság jelenlegi kormányzata élvezi a magyar nép döntő többségének bizalmát és ezt munkájával, az eredményekkel érdemelte ki. Évezredes történelmünk során annyi bajjal, problémával kellett népünknek megküzdenie, hogy jelenlegi gondjaink mellett biztos hittel tekinthetünk a jövőbe. Jól sáfárkodott a népi Magyarország 1848-as ifjai- nak szellemével. Mindent, amit teremtettünk hazánkban, a dolgozó ember érdekében van, a nép javát szolgálja. Engedjék meg, hogy őszinte baráti szívvel, honfitársi szeretettel köszöntsem önöket március idusának megünneplése, és hazánk felszabadulásának közelgő 21-ik évfordulója alkalmából. Kérem, hogy legyenek ió állampolgárai fogadott hazájuknak, ahol munkájukkal keresik meg mindennaui kenyerüket, de kérem, hogy szivükben őrizzék meg az óhaza szeretetét továbbra is. Kívánok a Magyar Társaskör '"r,:n<4en +aoiának személyes boldogságot, munkájukhoz pedig erőt, egészséget. v"A Nemzetközi Atomenergia ügynökség a budapesti Energiagazdálkodási Intézetet bízta meg “Az atomenergia felhasználási lehetőségei a timföldiparban” cimü kutatási téma feldolgozásával és a kutatási eredményekről szóló tanulmány elkészítésével. Az ENSZ keretében működő szervezet néhány éve már megbízta a budapesti intézetet a hő- szolgáltató atomerőmüvek alkalmazási lehetőségeivel és gazdaságosságával foglalkozó tanulmány kidolgozásával. Az 1982—61-ben elkészült tanulmányt annak idején kedvezően fogdák Bécsben és főbb megállapításait l9fi<*- TTT "enfi nemzetközi atomkonferencián is ismertették. A kongresszus a bá^vabiztcnsági törvényt a kis bányákra is kiterjesztette.
