Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-24 / 12. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.X Voi. XX. No. 12. Thursday, March 24, 1966. AMERICAN HUNGARIAN WORD, IimC., loO E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-0397 3SSKSSJSS* *WVW -: i\smvu3*. >. VVV*V*V*VV\XVV*VNXXVVVV%V%VVV\V*W%^VVVV*V%*3S3a KI HZ UTCÁRA A BÉKÉÉRT! Az Atlanti-óceán partjától a Csendes- óceánig, Kanada határától Mexikó határá­ig minden városban és faluban a békesze­retők százezrei fognak tüntetni, tiltakozni a vietnami háború ellen és a béke megte­remtése érdekében március 25 én és 26-án. A tüntetők között ott találjuk majd a fiatal katonák szüleit. E fiatalok ezreinek életét azért áldozzák fel, hogy Johnson el­nök "becsületét" és az amerikai bankárok és iparbárók profitját megvédjék. Ott lesz a fiatalok sokasága is, akiknek soraiból egyre többet soroznak be katonai szolgá­latra, hogy az ő segítségükkel verjék le egy hősi nép szabadságharcát. Ott lesznek a munkások ezrei is, akiket most uj adók sújtanak, hogy ebből pénzel­jék Vietnam bombázását. Ott lesznek a néger nép fiai is, akik sokkal nagyobb arányban véresnek el a vietnami háború­ban, mint fehér testvére k és akiknek jo­gos követeléseit itt hazánkban mellőzik, mert minden pénz a vietnami háborúra kell. Ott lesznek az egyetemi tanárok, egye térni hallgatók, az irók, szinérzek, ügyvé­dek, papok, orvosok — a nép minden ré­tege. A tüntetők követelni fogják nemcsak a vietnami hábofu azonnali felszámolását, de az ország alkotmányának fenntartását, a DuBois klubok elleni támadás megszünte­tését. Johnson elnök figye'ni fogja ezeket a tüntetéseket. A szenátorok és képviselők szintén nagy érdeklődéssel kisérik majd a demonstrációkat. Barométer lesz ez a ré­szükre, arra vonatkozólag, hogy miként gondolkodik és cselekszik az amerikai nép a háború kérdésében. Ha sckan leszünk, akkor majd egyre több képviselő és sze­nátor száll «ikra a béke érdekében. Fel a március 25- és 26 i tüntetésekre! Gyülekezés déli 12:30-kor a Fifth Ave­nue és Madison Avenue között a 94. utcá­tól a 91. utcáig. A Aytagyar Szó olvasói, ba­rátai, valamint a Magyar Társaskör tagjai, barátai és amerikai magyarok, akik a viet­nami háború ellen tiltakozni akarnak, a 92. utcában gyülekeznek. ISO TilÓS KA0SOLATOT SÜRGET KÍNÁVAL Kérik, hogy a U.S. ismerje el Kínát és szüntesse meg elkülönítését Ázsiai ügyekben szakértő 198 tudós nyilatkozatban sür­gette, hogy a kormány ismer­je el a Kinai Népköztársaság helyét az Egyesült Nemzetek­ben és kezdeményezzen diplo­máciai összeköttetést a pekin­gi kormánnyal, mivel az ilyen és más hasonló lépés megaka­dályozná, hogy egy kifejlődő krizis nagyméretű katonai ösz- szeütközéssé válhasson. A nyi­latkozat aláírói között annak a három professzornak a neve Nagy lelkesedéssel fogad­ták a haladó szellemű new- yorki ma "var munkások a szo­cialista Magyarország követé­nek, Radványi Jánosnak mé- lvenszántó beszédét. A zsúfo­lásig megtelt teremben az ün­neplők sokszor megtapsolták Radványi követ megjegyzéseit. Rosner Sándor, az Amerikai Magyar Szó szerkesztője mu­tatta be Radványi követet. — (Radványi követ beszédét e számunkban, Rosner beszédét a következő lapszámban közöl­jük.). Az ünnepély az amerikai és magvar himnusz éneklésével kezdődött. Braun Laios klari- netkiséretével. Maid Reich Ar­thur, nagy tehetséggel elsza­valta Allen Nurmi “Idegennek neveznek engem” cimü versét, amelvet Rosner Sándor fordí­tott ma «varra. A iejerdévők élvezettel hall­gatták me« a “Csodafesvver” ér- “Casus belli” cimü színda­rabokat. Az elsőben Csorba Pál. Dattler Bözsi és Róth Er­ORSZÁGOS BÉRLESZál IMS is szerepel, akik a szenátus külügyi bizottságának kihall­gatásain, mint kinai szakértők adtak véleményt. A dokumen­tumot a National Research Council on Peace Strategy, párttól független, külpolitikai kérdéseket analizáló csoport fogalmazta meg és 198 alá­írással ellátva a szenátus For­eign Affairs és Foreign Rela­tions bizottságaihoz nyújtot­ta be. A nyilatkozat megállapítot­ta, hogy a kormány politikája Kínával szemben már régóta időszerűtlen és ezt nemcsak a kormányon kivül, hanem a kormány egyes tagjai is elis­merik. A tudósok az okiratban a következőket ajánlották: Hogy a U.S. ne ellenezze Kina elismerését az ENSZ-ben és hogy Kínát ismerje el akár a kormányunk, akár a pekin­gi kormány által felállított fel­tételek nélkül. u* A kormány ie’entse be hogy készen áll Kínával a tel­jes, hivatalos diplomáciai kap­csolat megteremtésére tárgya­lásokat kezdeni. v* Kétoldalú megbeszélése­ket kezdeményezzen diploma­ták kölcsönös kiküldésére, az erőszaknak, mint politikai esz­köznek a kiküszöbölésére és a fegyverkezés ellenőrzésére, be leértve a nukleáris fegyverke­zést. v* Jelentse be a kormány, hogy hajlandó hivatalos kinai sajtótudósitókat, tudósokat és más látogatókat beengedni és kérje, hogy Kina ezt hasonló­képpen viszonozza. Szüntesse be a kereskedel­mi tilalmat Kínával szemben és engedje meg a nem stra­tégiai jellegű áruk exportálá­sát és importálását. Fe!hivjstk olvasóink figyelmét H. Neuwald: KOVÁCS °ÁL "56-CS MENEKÜLT" A L E L K I I S M ERETÉT ■,vlFGTATJA c. kitűnő cik­kére, melynek 2-ik része e iap-zámunk 9-ik oldalán je­lenik meg. Kérjük, hogy barátaik figyelmét is hív­ják fel erre a lapszámra. A nőtlen munkások, akiknek heti fizetése 75 dollár, ezen­túl 60 centtel és a 100 dollárt keresők ezentúl $1.50-el keve­sebb fizetést kapnak. E bérleszállitás úgy jött létre, hogy az ország törvényhozó testületé uj adójavastatot szavazott meg és Johnson elnök e javaslatot aláirásával törvényre emelte. Az uj adótörvény hatmilliárd dollár adóbevételt jelent a kor­mánynak. Ezt az összeget a kormány a vietnami háború to­vábbfolytatására óhajtja költeni. Ugyanaznap, mikor az uj adótörvény é!»tbe!épett, arról iött hir ,hoqy Thich Tri Quanq, a Délvietnami Egyesült Budd­hista Egyházak titkára kinyilatkoztatta, hogy a Ky-kormány "rothadt, tetőtől talpig." Az ilyen kormány támogatására adóztatja az amerikai népet a Johnson-kormány. nő, a másodikban Weiss Eddy, Dattler Lajos és Reich Arthur szerepeltek nagy tehetséggel. A program folyamán Csorba Pál szép magyar népdalokat látszott hamonikáián a jelen­levők nagy élvezetére. Noha nem volt “hivatalos” gyűjtés, az ünnepélyen megje­lentek $187.50-t adtak össze a lap támogatására. Raalvín/i követ a nawyorki március] ünnepélyen GONDOLATOK A GEUINI-ft MEGMENEKÜLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN Az ország népe megkönnyebbülten lélegzett fel, mikor Neil A. Armstrong és David R. Scott asztronauták épségben ismét a földön vethették meg lábukat. A Gemini 8 Űrrepülés, az Agena rakétával való sikeres összekapcsolódás után kény­szerleszállással végződött és csak az űrhajósok rendkívüli nyugalma, önfegyelme akadályozta meg, hogy a kifejlődött válságos helyzetben nem következett be katasztrófa. Miután az ürszerkezet rendkívül bonyolult irányitó szerkezete fel­mondta a szolgálatot, az emberi ész, a két űrhajós tudása és találékonysága győzte le a mechanikai hibákat és habár a tervbevett Űrrepülési program nem sikerült, a kapszula, a két asztronautával hiba nélkül csapódott le a Csendes-óceán­ra, a kijelölt kényszer-leszállóhelyen. Hősies teljesítmény volt ez mindenképpen. Elgondolkoztat azonban bennünket, hogy ebben a techni­kailag legfejlettebb országban — melyre oly büszkék va­gyunk — ahol semmiféle technikai kérdés nem megoldhatat­lan és büszkén mutatjuk be kiállításokon az egész világnak az automatizálásnak a jövő meséjébe illő, fantasztikusnak lát­szó megvalósítását, mégis hogyan fordulhatnak elő olyan sú­lyos mechanikai hibák, mint ezzel az űrrepüléssel kapcsolat­ban. Távol áll tőlünk az a gondolat, hogy ne számoljunk az uj kísérletek, az ismeretlen űrben való pionér-utazások kockáza faival. Jól tudjuk, hogy as emberi fejlődés minden fokozata, a hajózás, a vasút, a repülés és újabban az atomenergia, külö­nösen kezdetén, de még később is, számos áldozatot követelt. Az úttörők mindig tudják, hogy veszéllyel néznek szembe az ismeretlen kutatásában, ahol bármikor, előre nem látott hely­zet fordulhat elő. Mégis, a tudomány mai színvonalán, kétel­kedünk abban, hogy az otromba, mechanikai hibákat ne le­hessen elkerülni. Mi, amerikaiak, büszkék vagyunk eddigi ür-teljesitmé- nyünkre és hangoztatjuk, hogy a tudomány érdekében nem sajnálunk nagy összegeket űrkutatásokra fordítani. Ebben is, mint minden egyébben, elsők akarunk lenni és ebbel! propa­gandánk révén azt hitetjük el, hogy nem vonunk meg anyagi áldozatot ennek megvalósítására. . A valóság az, hogy a vietnami háború még ezt is háttér­be szorítja. Ha azokat a csillagászati összegeket, amelyeket a kongresszus a vietnami háborúra szemrebbenés nélkül meg­szavaz, ehelyett békés télokra fordítaná, akkor másképp állna ma a rák- és szivbaj-kutatás, a nyomor felszámolása, a tudo­mány előrehaladása és — szemünk fénye — az űrrepülés is nagyobb sikereket könyvelhetne el. “AZ AFL-CIO FÜGGETLEN MINDKÉT PÁRTTÓL”- MONDJA MEANT WASHINGTON, D. C. — George Meany, az AFI^CIO országos elnöke kijelentette, hogy az ország szervezett mun kásái nincsenek lekötelezve egyik pártnak sem. “Az elmúlt két év bebizonyította, hogy a Demokrata Párt nem képes a munkásoknak tett Ígéreteit be­tartani. Azon a véleményen vagyunk — mondotta Meany —, hogy a Demokrata Párt­nak nagyobb szüksége van a szervezett munkások szavaza­tára, mint nekünk a Demok­rata Pártra.” Az AFL-CIO vezetősége és tagsága elégedetlen az utóbbi időben a Demokrata Párt ál­tal kontrollált törvényhozó testület működésével. A képviselőház Munkaügyi Bizottsága javaslatot dolgozott ki az országos minimum bér $1.40-re és $1.60-ra való fel­emelésére. Az első emelkedés í 1967 februárjában, a második 1968 februárjában lépne élet­be. A törvényt kiterjesztenék 7 millió olyan munkásra, aki­ket a jelenlegi törvény nem fedez.

Next

/
Thumbnails
Contents