Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-17 / 11. szám

Thursday, March 17, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Tollas Tibor védi Törököt Tollas Tibor, aki itt Amerikában megrikatta a jóhiszemű polgá­rokat Török Sándor nyilas védelmére kelt. — Tollas Tiborról ki<- derült, hogy a beregszászi gettó parancsnoka volt. — Legyen ez fi­gyelmeztetés minden becsületes ujamerikás részére, aki azt hiszi, hogy “szabadságharcos”-sál van dolga Márc. 10-i lapszámunkban kifejtettük, mi­ként kelt Tollas Tibor Török Sándor védel­mére. Török Sándort a bonni kormány izraeli követségének tanácsosává nevezték ki. Lévai Jenő dokumentumokkal bizonyította, hogy Török Szálasi idején a nyilas párt tagja volt, annak minden utasítását kivitelezte. Tollas itt Amerikában is sok embert meg­tévesztett és mint "szabadságharcost" fogad­ták el. Detroitban díszpolgárrá avatták, New Yorkban is úgy szerepelt, mint hős, holott a dokumentumok és az életben maradt szem­tanuk bizonyítják, hogy nyilas “volt és részt vett az emberpusztitásban. E héten és jövő heti lapunkban folytatjuk Lévai Jenő és Ma­jor Róbert kutatásaira alapozott leleplezé- zünket. II. Kecskési megnevez volt csendőröket, akik . — úgy véli — ártatlanságát tanúsíthatják. A hatósá­gok az ő kérésére ez irányba kiterjesztik a vizs­gálatot. De Kecskési balszerencséjére volt cimbo­rái ellene vallanak. Sőt 1948 január 19-én Mezőkö­vesdről, Szemenyei János, egy volt csendőr aláírá­sával feljelentés érkezett a belügyminiszterhez: "Kecskési Tibor, jelenlegi rendőrfőhadnagy, 1944 áprilisától hónapokig a beregszászi gettó parancsnoka volt, s ott súlyos cselekményeket követett el. Október 15-e után nyilas karszalag­gal a karján és géppisztollyal a nyakában, mo­torján Budapest utcáin száguldozott." Kecskési-Tollast a 223,085/1948. B. M. sz. ren­delettel azonnal eltávolították a rendőrség kötelé­kéből. A beregszászi gettó tragikus sorsa már régeb­ben ismeretes. Az Endre László részére készített hivatalos beszámoló szerint 10,000 embert zsúfol­tak össze két téglagyárba, ivóvíz nem volt, s dü­höngött a kiütéses tífuszjárvány. Ezt a téglagyár­gettót vezette tehát Kecskési-Tollas. A Budapesti Népügyészség 1668/948. szám alatt dr. Ágoston Pál népügyész által lefolytatott vizs­gálata tanuk tömegét hallgatta ki. A dr. Kertész Endre népügyész által készített vádirat, s az annak alapján 1948. junius 18-án megtartott nyilvános főtárgyalás jegyzőkönyve hitelesen örökíti meg a beregszászi gettó rémnapjait. Dr. László Dezső el­nökletével a népbiróság is sorra kihallgatta a get­tó néhány életben maradt egykori lakóját, vala­mint sok volt csendőrt, aki Kecskési alatt szolgált, és szemtanúja volt súlyos bűntényeinek. E vallo­másokat és ténymegállapításokat sűríti össze az ítélet indokolása. A beregszászi rémtettek Álljon itt ebből az itéletindokolásból egy részlet: "1944 május havában kezdődött meg az or­szág történetének egyik legszomorubb és leg- szégyenteljesebb eseménye, ártatlan emberek százezreit küldték deportációba, a német gáz­kamrákba és égetőkemencékbe. Beregszászon állították fel talán legelőször a gettót. Ez a leg­borzalmasabb körülmények között történt és en­nek egyik főszereplője Kecskési Tibor csendőr főhadnagy volt, aki a 117-es tábori csendőrzászló aljjal 1944. április 25-én került Beregszászra, 1944 május első napjaiban a deportálandókat a hitközség épületében gyűjtötték össze, ahová rövidesen Kecskési Tibor vádlott vezetésével egy csendőrszakasz vonult be, és négy géppus­kát helyeztetett tüzelőállásba. Az udvarra terel­ték ezután a férfiakat, s ott Kecskési kiadta a rendelkezést, hogy főbelövés terhe alatt minden értéket be kell szolgáltatni. Ugyanezen idő alatt fent, az emeleti helyiségben a csendőrök nőket motoztak meg és őket testi vizsgálat alá vetet­ték. A templom kiüritése napján újból megje­lent Kecskési csendőreivel, és az egybegyüj tőite­ket a téglagyárakba kergettette." A bíróság e tényállás megállapítása után kitér a bizonyítási eljárás folyamán kiderült körülmé­nyekre: "A tanúvallomásokból kitünően Kecskési má­jus 15 és 17 között személyesen irányította — korbáccsal a kezében — a deportálandók vago­nokba való gyömöszölését. Ezen rendelkezése folyamányaképpen a nőket újból a vagonok előtt, mindenki szeme láttára, meztelenre vet- kőztette, és a bevagonirozás előtt csendőreivel a legbrutálisabb testi motozásban részesítette. Vádlott adta ki a rendelkezést, hogy mindenki­től mindent el kell venni. Egy állapotos asszony az igzalmaktól összeesett. Miközben orvosért ki­áltottak, Kecskési kiadta az utasítást: az asz- szonyt dobják a vagonba." A bíróság az ítélet indokolásában sok súlyos ese­tet sorol fel arról, hogy Kecskési bántalmazta is az öreg és tehetetlen deportálandókat. Ezen élmé­nyeiről a beregszászi Fedák-kastélyban (Fedák Sá­ri primadonna és fivére tulajdona volt) rendezett mulatozásaik alkalmával rendszeresen beszámolt. Ilyenkor a csendőrtiszt urak a gettóból kényszeri- tettek be fiatal lányokat... Néhány hónappal ezelőtt, amikor amerikai lapok ban már kimutattam, hogy a hires “szabadsághar­cos” háborús bűnös, Tollas azt állította, hogy a nép biróság téves ítéletet hozott. Azóta rábukkantam a 117. csendőrzászlóalj irományaiban Tollas jelen­téseire a beregszászi deportálásról. A jelentéshez mellékelte sajátkezű vázlatát, melvet múlt heti lapszámunkban közöltünk. Nemcsak azért, mert mbinden kétséget kizáróan bizonyít, hanem mert — tudomásunk szerint — eddig ez az egyetlen hasonló dokumentum, amely e szomorú időszak szégyenteljes eseményéről előkerült. Tíz évi fegyház helyett Bonn oltalmában A biróság végső megállapításai: "Vádlott cselekményei kimerítik a törvényben meghatározott testi és lelki megkinzás tényálla- déki elemeit, ezért bűnösségét meg kellett álla­pítani." Az Ítélet: nyolcévi fegyház, hivatalvesztés és po­litikai jogai gyakorlásának 10 évi felfüggesztése mint főbüntetés, valamint vagyonelkobzás mint mellékbüntetés. (A nürnbergi genocidtörvények akkor még nem voltak nálunk érvényben, és igy a deportálás bűntettéért, mint gyilkosságban való bünrészességért járó halálbüntetéstől Kecskési csak ezért szabadult meg!) Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. A Népbiróságok Országos Tanácsa 1949. dec. 8-án dr. Pálosi Béla elnökletével tartott nyilvános főtár­gyalásán a főbüntetést tízévi fegyházra emelte fel. Kecskési Tibor, akit 1956-ban hajdani nyilastár­sai szabadítottak ki, érthető sietséggel elhagyta az országot. Mint ahogyan az is érthető, miért és ho- gyon lett Kohlmann-Kecskési-Tollas a magyar fa­siszta emigráció egyik vezéralakja, s miért védel­mezi oly buzgón Török Sándort, az ugyancsak haj­dani nyilast. Tollas barátsága és irománya ily mó­don nem egyéb» mint voltaképpen vádirat mind­kettőjük ellen, s azok ellen is, akiknek a börtön­ből szökött háborús bűnös és a volt Szálasi-diplo- mata ma egyként zsoldosuk. Pedig ha Bonnban és Münchenben tudnák, hogy Kecskési-Tollas, ez a csúszómászó költőcske miket irt össze egyetlen itthon fennmaradt versében! Ezt ő maga nyújtotta be annak igazolásául, mennyire németellenes érzelmű. A vers cime: Elveszett üze­netek. Azt írja, hogy “apám hűvös germán vitéz” IKohlmann), “anyám tüzes hun leány” (Kecskési), ő maga keverék (“Nyugattal kevert keleti vé­rem”), s “Keletről várom a feltámadást.” Még cifrább 1945. junius 18-i nyilatkozatának saját kezűleg kitöltött néhány pontja: 28. "A jugoszláv felszabadító frontot a néme­tek ellen aktivan támogattam." 35. "Antifasiszta, németellenes röplapokat szerkesztettem." 36. "Beszédeket tartottam a németek ellen." 37. "A német brutalitásnak és makacs gőgnek ránk nézve szörnyű következményeit hirdet­tem." 42. "Támadást színlelve, szolgálathelyemről önállóan, századommal átmentem az oroszokhoz, ott német hadifoglyok kíséretével biztak meg, akiket táborokba eszkortáltam." A zsák megtalálta a foltját. Bonn Törököt és Tollast, s ők is egymást. Kölcsönösen nem válnak egymás díszére. (Folytatjuk) Tragédia a templomban Megrendítő esemény színhelye volt Detroit egyik jómódú külvárosának egyik legrégibb és legna­gyobb temploma, a Shaare Zedek zsinagóga, ami­kor feb. 12-én, délelőtt a szokásos vallási szertar­tás közepette az egyház közismert és köztisztelet­ben álló rabbiját prédikációja végeztével egy fia­talember lelőtte. Morris Adler rabbi befejezte prédikációját és az oltár mögé vonult, amikor a 23 éves Richard J. Wishnetzky, az egyházközség egyik oszlopos tagjának a fia, a hívek megrökönyödésé­re revolverével a mennyezetbe lőtt, majd az oltár felé indulva feddő szavakkal ostorozta a jelenlévő­két és kétszinüeknek, csalóknak nevezte őket. Adler rabbi a hangos beszédre előrejött és azt mondta a kántornak, hogy hagyja beszélni a fia­talembert, ő ismeri, már többször volt vele vitája. Alig szólt a rabbi, amikor a fiatalember feléje for­dult és revolverével kétszer rálőtt. majd sajátma­gára fordította a fegyvert. A hívők, köztük a fiú szülei is, megrendülve nézték a szörnyű jelenetet. A rabbit a mentők a Mt. Sinai kórházba szállítot­ták, ahol kétszeri fejoperáció után még mindig önkívületi állapotban van és kétséges, hogy fel­épül. A fiatalember egy másik kórházban 5 nap múlva meghalt. A fiú az egyetemre járt, ahol in­telligens, éleseszü, kivételesen jó tanulónak ismer­ték. Előzőleg elmegyógyintézetben kapott kezelést, de onnan, mint gyógyultat nemrégen elbocsátot­ták. Lakásán több levelet és iratot találtak, többek között azt, melyben a vietnami háború ellen tilta­kozik és elitéli hittestvéreit, amiért nem tevékeny­kednek annak megakadályozására. A rendőrségi vizsgalat után nem hozták az ira­tokat nyilvánosságra, valószínűleg azért, mert ta­lán kompromittáló lenne a piszkos háború támoga­tóira és előidézőire. Ha elgondoljuk, ennek a fiatalembernek józa­nabb és emberségesebb meglátása volt a vietnami helyzettel kapcsolatban, mint a Pentagonban és más magas helyeken lévő, a felszabadulásra vágyó népek harcát elnyomó csillagos generálisoknak és csillagnélküli politikusoknak. Ha el is ítéljük a fiatalember tettét, nyilvánva­ló, hogy ez a két ember közvetve a vietnami hábo­rús hisztéria áldozata lett. Adler rabbi a múlt hét végén belehalt sebeibe. J. K. ;.c, -j ■■ 4; CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatodl • O.L.hV Ciniunrr TERMELŐK ÉS ELADÓK — Urban s Flowers Telefon: 721 1500. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Qkírlau I similru BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonol omriey Launory Telefon: wa 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárásául saját üzemünkben. AL VAS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service — Tune ups. — Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok; újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Toth & Co. gyászolók kényelmére.—12014 és 11713 Buckeye Road, Cleveland, O. Tel.: CE 1-0384—LO 1-7524 és WA 1-4421 Louis ATBodnar 8 Son SSL""1*“ 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers S)“'k0Vrik *aii*' 11611 BUCivbiií ROAD — CLEVELAND, OHIO Lorain Heights Hardware SJE2TT* 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, vlllanyfelszerelési cikk.-* és építkezési vau- áruk raktára. RÍGZ0 FUNERAL HOMES, ING. Steven Lukács engedélyezett temetkezési vállalkozó balzsamozó. — Két Kápolna: 12519 Buckeye Road él 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-2MÓ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents