Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-10 / 10. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ - - HUNGARIAN WORD Thursday, March 10, 1966 S1ÉLJE0Y1ETEK 1964-ben Amerikában 160 ezer emberélet pusz­tult el balesetek következtében. Persze az automobilok vezetnek: az országuta­kon bu ezer empeiexel pusztult el balesetekben. A második helyen a lakasban bekövetkezett balese­tek állnak 28,500 halálos kimenetellel. Nemcsak “mindenkit érhet baleset”, hanem min denkit MINDENHOL orhet baleset, — még a tur- dőkádban is, ahol évankint több százan sérülnek meg. • • • F. D. Murphy, a los-angeiesi egyetem kancellár­ja a hallgatókhoz intézett herzéáében hangoztatta, hogy "nincs az istennek olyan teremtéie, amely beszennyezi a fészkét olyan mértékben, mint az ember teszi." Állítását bizonyítani kívánta azzal, hogy a levegő, amit beszivunk, vegysiarekke! fer­tőzött és a folyóink vegyi oldatokkal mérgezettek. Az ember önmagáról kiállított "felsőbbrendűsé­gét" a kancellár alaposan megtépázta több mint kétezer hallgató előtt. • • • New Yorkból visszahozták Kaliforniába K. D. Gilbert-et, aki egy év előtt a sylmari Hercules lő­porgyárból 1,400 font dinamitot lopott azzal a be­ismert szándékkal, hogy felrobbantsa a Hollywood Palládiumot, ahol akkor Martin Luther King zsú­folt ház előtt beszélt a négerek szabadságjogi moz­galma mellett. A 27 éves “Minuteman” és beismert szélsőjobb- oldali agitátor garage-ában letartóztatása idején a dinamiton kivül fegyvereket, mozsárágyut és könnyfakasztó gázbombákat találtak. Mindezt az­ért, mert “kommunisták ellen akarta megvédeni a hazát. . .” Soha nem hallunk arról, hogy az FBI és csalha­tatlan igazgatója korlátozni próbálja a Minuteman­ek felfegyverzett bandáját. • • • Az orvosok és a hatóságok már 60 éve küzdenek a betegek hiszékenységével visszaélő csalók ellen, akut emszeretettel árusítanak olyan készülékeket, amelyek — szerintük — betegségeket “gyógyíta­nak”, de a valóságban semmit nem érnek. A rák- és izületi betegségekben (mint arthritis) szenvedők között van a legtöbb áldozat, akiktől évente több mint 250 millió dollárt csalnak ki a “biztos gyógyulást” Ígérő szélhámosok. Egy ilyen társaság “terápiái (gyógyászati) kez- tyüt” gyártott, amelyet villannyal kellett össze­kapcsolni és nyugodtan várni, amíg az izületi be­tegség, a szinusz, (homloküreg-gyulladás), az ideg­betegség szépen elmúlik. Ügyes és lelkiismeretlen eladók közönséges asz­pirint árultak arthritis “gyógyítására” és sokan vették, mert 100 darabért, centek helyett, három dollárt fizettek. Az ismert gyógyfürdők rendszerint megbízható kezekben vannak, de volt egy társaság, amely a betegeket az “uranatorium” néven hirdetett he­lyiségekben órákon át ültette olyan medencék kö­rül, amelyekben “radioaktiv” föld volt. Monda­nunk sem kell, hogy az ilyen “lábfürdő”, amely naponta 10 dollárba került, semmi eredményt nem mutatott — a betegeknek. Egy másik társaság olyan készülékeket árusí­tott, amelyek rákbetegséget — — zenével gyó­gyítottak. Az arcátlanság netovábbja volt, hogy az eladott lemezek “zenéje” nem volt hallható, mert az állítólagos gyógyító hatás a — “vibrálásban” volt. A szélhámosok még ma is azért tudnak működ­ni, mert sokan vannak, akik a gyakori figyelmez­tetés ellenére is hisznek nem létező csodákban. • • a Amikor Johnson elnök aláírta a 89-272 számú törvényt, kijelentette: oda jutottunk, hogy a gyá­raink, az automobiljaink, az égető kemencéink és városi szemétgyűjtő telepeink évente 150 millió tonna fertőzést bocsátanak a levegőbe, amelyet kénytelenek vagyunk beléíegzeni. Az említett törvény hivatott arra, hogy tisztítsa a levegőt és a földet, amely táplál bennünket.. Eredményt csak úgy fogunk látni, ha a törvény rendelkezéseinek a betartásáról becsületesen gon­doskodnak az arra hivatott hatóságok. Mert hiszen hasonló törvények eddig is voltak. • • • Az autótulajdonosok rendszerint tudják, hogy mennyibe kerül egy gallon gazolin, de nem mind­egyik tudja, hogy az ár mennyi adót foglal magá­ban. A tény az, hogy minden gallon gazolin árában bennfoglaltatik NÉGY cent szövetségi adó. A szö­Srvosok konferenciája a lovegd szennyeződéséről ötszáz orvos vett részt Los Angelesben a levegő szennyeződéssel foglalkozó első országos konfe­rencián. A gyárkéményekből kiáradó füst a nagy városokban és ipartelepeken a szmog jelenséget idézi elő, amikor a mérges anyagokkal telitett leve­gő a köddel vegyülve nehezedik az emberek tüde­jére, sok betegséget, sőt haláleseteket okozva. Azt tudják, hogy egyes helyeken a tisztátlan le­vegő bronchitist, asztmát, a tüdő oxigén felvevő képességét redukáló emphysemát és más krónikus betegségeket idéz elő. Minden idegen anyag be­írja: Rev. Gross A. László B. D„ Th. M. fk gisnlr és a Ind Kwame Nkrumah-nál alkotmányosabban megvá­lasztott kormányfője egyetlen országnak sincs, fo­gadott hazánkat sóm kivéve. Szeretve tisztelt el­nökünk maga sem dicsekedhetik nagyobb szótöbb­ségű választási győzelemmel, mint amilyent Nkru- mah aratott Ghánában 1951 februárjában, pedig Johnson példátlanul magas százalékát nyerte el 1964 novemberében a rutul félrevezetett szavazók­nak. . . Valami kevés különbség azonban felfedez­hető a két választás között: Mig Johnson a Fehér Házból irányította a választási hadjáratot, az elnö­ki hatalom és befolyás minden elképzelhető elő­nyével, addig Nkrumah az angol felügyelet és nyo­más alatt megtartott ghanai választás idején bör­tönben sínylődött — az angol gyarmati hatóságok jóvoltából. . . Arra pedig mérget vehetsz, hogy az angolok mindent megtettek, ami tőlük kitelt, hogy a ghanai nép NE PONT AZT AZ EMBERT JUT­TASSA AZ ÁLLAMFŐI SZÉKBE, akit ők börtönbe vetettek. . . Ennek ellenére Nkrumah pártja óri­ási szótöbbséget kapott és az angolok — nem te­hetvén egyebet — kénytelenek voltak a ghanai nép elismert vezérét szabadon bocsátani, aki rö­videsen az első bennszülött kormány feje lett. Nem lehet tehát vita tárgya, hogy Nkrumah legalább olyan alkotmányos módon jutott hatalomra, mint a mi kormányunk feje: Lyndon B. Johnson. A;, sem titok, hogy 1958 novemberében Ghana és egy másik állam: a guineai köztársaság közütt egy igen szoros szövetségi kapcsolat jött létre, amelynek a végcéljaként a két ország egyesülése, majd később egy nyugat-afrikai államszövetség megteremtése volt megjelölve. Az is nyilvánvaló, hogy , az ilymódon egymáshoz igen közelálló két ország — noha külpolitikai tekintetben az el-nem- kötelezettség irányát követte — igen barátságos viszonyt fejlesztett ki Szovjetoroszország kormá­nyával és népével. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy létezik közöttük egy olyanértelmü megálla­podás, amelyben a Szovjet Ígéretet tesz, hogy a két kormányt gazdasági és katonai támogatásban részesíti, ha külső hatalmak vagy alkotmányellenes be'ső erők a megdöntésére törekszenek.. . Ismeretes, hogy miközben Nkrumah a minap — a világbéke érdekében — külföldön járt, angol befolyás alatt álló katonatisztek, szövetkezve egy jelentéktelen számú Nkrumah-ellenes érdekközös­séggel, erőszakkal magukhoz ragadták a hatalmat és kö’birré tették, hogy Nkrumah megszűnt kor­mányfő lenni. Hogy ez nem történhetett külső se­gítség nélkül, azt a vak is láthatja. Sokat ugyan nem tudunk e pillanatban a kulisszák mögötti in- tokákról, de annyi már kiderült, hogy a terv Lon­donban született meg, noha az sem volna túlságo­san meglepő, ha rájönnének hamarosan, hogy a fogamzás színhelye Washington volt. (S ha ez a feltevés helvtálló, egész biztosan hallani fogunk róla. mert Washington nagvon szeret dicsekedni és előbb-utóbb elszólja magát. . .) Annyi bizonyos azonban, hogy Angliának döntő szerepe volt a ghanai katonai puccsban; különben nem sietett volna elsőként elismerni az uj “kormányt.” (Meg­jósolom: hamarosan lesz oka sajnálni és szégyelni ezt a sietős lépését. . .) Nomármost. . . . Pusztán spekulativ alanon: az Egyesült Államok által teremtett precedensek példájára, miért nem küldhetné a Szovjet néhány ejtőernyős brigádot, párszáz bombavető repülőgé­íl>íKí<‘Oa*-.SíM9':a<»«í»í»Se-S*COS»»ee»C#OM»l vetségi és az állami adó együttvéve Alaska és Ka­lifornia államokban gallononkint 12 cent. Hawaii, Illinois, Kansas, Missouri, Texas és Wyoming ál­lamokban a két adó 9 cent gallononként. A többi államban az adó 10 és 11 cent gallanonkint. lélegzése káros az egészségre. Azokra a kérdések­re nem találtak még feleletet, hogy a normálisan előforduló szennyezett levegő mnyen mértékben ártalmas, a levegőben milyen anyagok okoznak bajt, hogy a szennyezett levegőben hosszú ideig élő egyén milyen szimptomákat fejleszt ki és hogy a szmog veszedelmesebb-e. mint a dohányzás. A University of Californiai jeles meteorológusa, dr. Morris Neiburger figyelmeztette a konferen­cián jelenlevő orvosokat: “Még ma sem tudjuk, hogy a mérgező anyagok­nak a levegőbe való kibocsátása az egész világon gyorsabb mértékben történik-e, mint eloszlása. Világos, hogy a levegő egyre fokozódó mérgeződé- sével ez az állapot is bekövetkezhet.” pet, egy-két hadosztály gyalogságot, pártucat tan­kot, stb., stb., Ghánába, ha az alkotmányosan meg­választott kormányfő: Kwame Nkrumah erre a kis szivességre felkérné? A Szovjet — ismét ameri­kai precedensek alapján — erre a lépésre leg­alább egy féltucat okot találhatna. Nézzük csak: 1. Orosz állampolgárok életét és biztonságát kell megvédenie. (Dominikai berontásunk eredeti ürü­gye.) Tudvalévőleg a puccs idején néhányszáfc orosz technikus és katonai oktató tartózkodott Ghana területén, akik közül — úgy hirlik — jóné- hányat lemészároltak a ghanai katonák. (Domini­kában viszont egyetlen amerikai állampolgárnak még a hajaszála sem görbült meg.) 2. Egy vele barátságos viszonyban álló, alkotmá­nyosan megválasztott kormányfőt kell megvédenie külső és belső ellenfeleivel szemben, akik a kor­mányfő pillanatnyi távollétét arra használták fel, hogy erőszakkal átvegyék a hatalmat. (Ez erősen emlékeztet a mi vietnami beavatkozásunk kezdeti stádiumára, azzal az orditó különbséggel, hogy Diem “barátunk” kormányának az egyetlen “alkot­mányos” fundamentuma az volt, hogy Washington helyezte öt hivatalba, csakúgy, mint sűrűn válta­kozó utódait. Ky légimarsallnak a jelenlegi “kor­mánya” egy jottányival sem “alkotmányosabb.” hunt ha én holnapután átvenném Saudi Arábia ki­rályságát.) 3. Meg kell1 előznie a valószínűnek, sőt biztosnak látszó vérontást. (Ez volt a mi második számú ürügyünk Dominikában.) 4. Nincs Ínyére az uj ghanai “kormány.” (Ennél különb okunk nekünk sem volt. amikor a Disznó- öbölbeli támadást Kuba eben megszerveztük. Fidel Castro nem nagyon készülődött a U.S. fegyveres meghódítására, tehát területi épségünk és bizton­ságunk nem forgott veszélyben. . . Egyetlen — félig-meddig be is vallott — okunk erre a felsülés­sel végződött “haditettünkre” az volt, hogy Wash­ington pvomra nem tudta bevenni, hogy korábbi gazdasági gyarmata szocialista állammá vedlett át.) 5. Mit szólna az el-nem-kötelezett világ ha nem sietne az erőszakkal megdöntött Nkrumah-kor- mánv segítségére? (Hányszor. de hánvszer haPiuk ezt a kérdést politikusaink szájából?! Nekünk “be- esületbeli” kötelességünk minden néoi felkelést legyűrni, vérbefojtani, de ugyanakkor pratulálni ecw-egy katonai puecs győztes vezérének. Lásd: Görögország, Brazília, Guatemala.) 6. Ha nem állitia meg a Ghánában mo-mviivá- nult neo-kolonialista és militarista próbálkozáso­kat. akkor az általunk sokatemle^otptt “dominó” elmélet alanián. az összes felszabadult afrikai álla­muk hasonló törekvések áldozatai lesznek. (Mi azért nem hagyhatjuk Dél-Vietnamot macára, mert ha kommunista kormánv kerülne ott unalom­ra, nincs hatalom, amely me«" tudná akadályozni, hogy Kambodzsa, Laosz. Thaiföld, Indonézia, a Fű löp-szigetek és a többi ázsiai országok egytől- esn/írr kommunista rendszerre tériének át.) Folytathatnám még hasábokon át ezt a spekulá­ciót. de nincs is rá szükség, hiszen narmál világo­sabb. ho<*v egv eb.anai beavatkozás cic-otón a Sznv­iat CJFMMTT sem tehetne, amit a7. U.S A. MÁR MEG NEM TETT VOLNA! Van e?v közkeletű amerikai szólás-mondás, amely — ha nem is szó- szerint. — magyarul igy ban ezik: “Amit szabad a gúnárnak, azt szabad a ludnak is.” A^emKA. c , ■/Pfpt.efeftxr' A;.,,,’ . vO Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 be egy évre 12 dollar, félévre $6.50.Ü^S^ÄyffiÄti

Next

/
Thumbnails
Contents