Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-10 / 10. szám
Thursday, March 10, 1966 AMERÍKaí MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 TOLLAS TIBOR VÉDI TÖRÖKÖT Kecskési-Tollas saját kezű rajza a beregszászi daportálás helyszínéről. A rajz alsó részének közepén az Én jelzés azt tünteti fel, hol állt a csendőr főhadnagy szakaszparancsnok a kritikus és tragikus esemény idején, miközben nyolcvananként bevagonirozták a deportálandókat (Folytatás az első oldalról) mutatta David Gilaldi urnák, Izrael budapesti ügyvivőjének a Török Sándor fasiszta múltját bizonyító eredeti dokumentumokat. Török Sándor a bizonyítékok súlya alatt hitelesnek ismerte el a Szálasinak tett hűség-esküjéről és a nyilas parlament kitelepítéséről szóló dokumentumokat, noha kezdetben valamennyi kompromittáló dokumentumot hamisítványnak minősített. A megcáfolhatatlan bizonyítékok ellensúlyozására Török és védelmezői megkísérelték elhitetni, hogy Török a háború alatt náci-ellenes magatartást tanúsított, üldözötteket mentett. Ennek igazolására dr. Balogh Mária jeruzsálemi lakost állították a közvélemény elé, aki közjegyző előtt eskü alatt arról vallott hogy Török ’44-ben rendszeresen látogatta őt a budapesti gettóban s a kiilügyminisz- tériumi értesülésekkel látta el, amelyeket Roul Wallenberg svéd diplomatához továbbított. Miután azonban Török a budapesti gettó felállításakor már Berlinben tartózkodott, dr. Balogh Mária pedig néhány nappal később az izraeli sajtónak adott interjú közben elszólta, hogy sohasem volt a budapesti gettóban, ezt a verziót nem lehetett tovább fenntartani. A közvélemény felháborodásának leszerelésére újabb és újabb meséket találnak, a bonni külügyminisztérium pedig “Török kérésére” rendelt el fegyelmi vizsgálatot azzal a céllal, hogy megkísérelje tisztára mosni. Az izraeli kormány sem vonta le eddig az ügy konzekvenciáit, elodázó lépéseket tesz és a konzekvenciák levonását láthatóan a bonni kormányra kívánja bízni. Nem értjük, milyen kételyei lehetnek az izraeli kormánynak, miután svájci követe a fotókópiákat megkapta; budapesti ügyvivője az eredeti dokumentumokat másodmagával megtekintette; Török Sándor részbeni beismerésre kényszerült; védekezése koholmányként lelepleződött; és miután közismert tény, hogy Török Sándor 1944 november 9 én a nvilas őrségváltás tagjaként Mecsér András és más prominens nyilasok társaságában érként Berlinbe a hitleri Németország fővárosába, hogy ott Szálasi rendszerét képviselje. Lévai az alábbiakban rámutat Tollas szerepére a háború utolsó éveiken Azt mondja a közmondás: madarat tolláról, embert barátjáról. A jelen ecetre alkalmazva igy mondanánk: jómadarat Tollasról. Törököt barátjáról. Most ugyanis, amikor a ielek szerint már a bonni állam hivatalosan is kezdi megérteni hogy a Tel Aviv-i nagykövedé'* e^ő tanácsosává kinevezett volt nvilas Török Sándor c7prr>p’vóv.on törököt fogott, jelentkezik a legszélsőjobboldalibb disz- szidens szennylan, a Münchenben megjelenő Nemzetőr. s hosszú cikkben hazugságok halmazával védelmére próbál kelni. Ezen nem csodálkozunk. Tud niillik. a lap tulajdonos-főszerkesztője az ugyancsak Münchenben élő Kecskési-Tollas Tibor. Hogy ő kicsoda? Lássuk előbb a közelmúltat és a jelent. "Diadalut" a detroiti diszpolgárságig A háborús bűnös börtönajtaját az 1956-os ellen- forradalom nyitja ki, s Kecskééi Tibor Ausztrián és Nyugat-Németországon át meg sem áll Amerikáig. A határon túljutva, útját már a CIA szervezi, s mire a tengerentúlra érkezik, a városokban több nyelvű plakátok hirdetik Tollas Tibor magyar “szabadsághős” és “nagy költő” előadóestjeit. Az USA után Kanadába visz a diadalut, mindenütt tisztes fellépti dij vár a szónokra, s üdvözlő beszéd, virágfüzér .és diszebéd. A csúcspont Detroit — az USA ötödik legnagyobb városa, a nácizmussal kacérkodó Fordék fellegvára —, amely díszpolgárrá választja (Szentgyörgyi Albertet, Kodály Zoltánt Vagy Szilárd Leót ottjártakor nem találták erre érdemesnek...). New Yorkba érkezve, a legnagyobb példányszámú lap, a Daily News egész oldalas, fényképes magasztaló cikkben üdvözli; ő a tüntetyen megrendezett Szent István-nap diszszónoka, s 80 ezer dollár tiszteletadományban részesül a “kiváló iró- költő.” Lassan ő maga is elhiszi, hogy tud Írni. Vaskos könyvben kiadja amerikai és afrikai élményeit, s nagy fejezetben ir arról, hogy a Vatikánban az akkori pápa milyen pompás külsőségek között fogadta őt magánkihallgatáson. Tollasnak ezt a köny vét, valamint több mást, az illetékes bonni minisztériumnak e célra, az emigránsszervezetek támogatására létesített hatalmas sajtóalapja segít kiadni németül és egyéb nyelveken. Nem kevésbé bőkezű az az amerikai “magán”-pénzalap sem, amelynek Szabad Európa Bizottság a neve, s amely az általa fenntartott Szabad Európa rádióban gyakran sugároztatja Tollas “költeményeit.” De hogy Kecskési tovább tollasodhassék, mindenütt, ahol megfordul. megszervezi a “Szabadságharcos Világszövetség” fiókját és “A Nemzetőr Barátainak Társaságát”, ezeket mecénások finanszírozzák, többek kö7öft abból a célból. ho<*v Tollas irományait ter- ie~s~ék. (“Fe’ülfizeté'eket kö7zön°ttel elfogadunk ”1 E két kompánia közo-"nfia Münchenben von é^^d’0 “Förderer Verein Nemzetőr s. V.” néven hivatalosan bejegyezve. Emikor Kec kési még nem emlékezett... A je’entésből most ugorjunk vissza a múltba. Hangsúlyozzuk, hogy — mint Török Sándor esetében is — minden állításunkat eredeti okmányokkal bizonyítjuk. 1920. december 21-én a Borsod megyei Nagy- barca községben született Kohlmann Tamás nyugállományú ezredesnek és feleségének. Kecskési .Jolánnak gyermekeként. Tanuláshoz nem fűlött a foga, kadettiskolába adták. 1941-ben Kohlmann Tibort hadnaggyá avatták. Kétévi csapatszolgálat után — amikor ezredét a keleti frontra vezényelték — gyorsan csendőrtiszti tanfolyamra jelentkezett. hogy otthon maradhasson. 1944. április 1-én, önkényesen felvéve anyja családi nevét, Kecskési Tibort csendőr főhadnagy szakaszparancsnokká léptették elő. „ 1945. április 29-én, az újonnan alakult demokratikus magyar hadsereg miskolci, 7. honvédkerületi parancsnokságához beadott Igazoló nyilatkozatban, továbbá az 1945. julius 18-án, az akkor alakuló demokratikus államrendőrséghez intézett felvételi kérelméhez csatolt Nyilatkozatában szemérmesen hallgat kétévi csendőrködéséről. A Nyilatko zatban például üyeneket mond: "1944. április 1-től hadi beosztásban a 117. őrzászlóaljnál (a csendőr szó kimaradt. — A szerk.) szakaszparancsnokként szolgáltam ... Április 11-ével az uj demokratikus hadsereg VII. kerületénél a 21/1. zászlóaljnál voltam beosztva." A 21. pontbeli kérdésre, hogy “a zsidókra vonatkozólag jogszabályok alkalmazásával, illetőleg végrehajtásával kapcsolatban fejtett-e ki tevékenységet” — ezt vallotta: semmit! E nyilatkozata és az ahhoz csatolt, a felszabadulás zűrzavaros idejében ellenőrizhetetlen papírok alapján 1946. december 1-én a rendőrség kötelékébe felvették (Igazolványszám: F 569). ... s amikor már emlékeztették De jelentkezett a múlt! Többen felismerték, vizsgálat indult ellene. Kecskési csakhamar a Markó utcai börtönbe került. Vizsgálati fogságban írott “Életleirás”-a már sokkal bőbeszédűbb, mint 1945-ös nyilatkozata. Ebben, illetve a Népügyészségen 1947. dec. 11-én tartott kihallgatása alkalmával beismerte: "1944 április vége felé a 117. tábori csendőr zlj-al kerültem Beregszászra." Kecskési beszél a gettó-téglagyárról, majd igy folytatja: "... éii a vagonirozáshoz egy szakasz erővel lettem kirendelve... A bevagonirozást kizárólag a 117. zlj-tól kirendelt és általam kivezetett szakasz végezte ..." (Befejező közlemény jövő héten) HÁBORÚRA USZÍT McNAMARA (Folytatás az első oldalról) szerint az ad okot, hogy fél a határai közelében levő nukleáris hatalmaktól. “Éppoly természetes, hogy egy ország a saját védelméről gondoskodjon, minthogy agresszív akciókat tervezzen,” mondotta. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok is azon országok közé számit-e, amelyek Kínát nukleáris fegyverekkel veszélyeztetik, Fulbright igy válaszolt: “Mit képzel, mi mást jelent 55 ezer (amerikai) katona Koreában?” (Az amerikai hadvezetőség bejelentette, hogy Koreában olyan tüzérségi felszerelést helyezett el, amely nukleáris fegyverek kilövésére is alkalmas.) Fulbright szenátor, a külügyi bizottság elnöke figyelmeztetett, hogy a miután mind a U.S., mind Kina előbb-utóbb elkerülhetetlennek tartja az egymással való háborút, ez bekövetkezhet még akkor is, ha egyik fél sem kezdi el szándékosan. Ennek a “végzetszerűen bekövetkezendő” katasztrófának a megakadályozására Kina és a kínai nép nagyobb megértését tartotta szükségesnek. A külügyi bizottság kihallgatásait ennek szem előtt tartásával folytatják. Johnson elnök egyik tanácsadója, Maxwell D. Taylor generális azt ajánlotta, hogy a U.S. helyezzen aknákat Haiphong kikötőjébe. Erre vonatkozólag Fulbrigh szenátor úgy nyilatkozottt, hogy az a háború rendkívül nagy kiterjesztését jelentené, Az általánosan elhíresztelt U.S. sikerekre vonatkozólag ezeket mondotta: “. . .Minden évben. . . kb. ebben az időben, mikor a nagy háborús kiutalásokat kérik. u«vaneze- ket a hireket terjesztik el. A múltban eznk a hírek valótlannak b’zorvidtak ” * VifnPet‘p bn"v a nvimafi crczá'Tck t'ÍT,át ’■'■>r,''a'á'7ácbpn részeltették: ez lehet a magyarázata 'wanakvó, elkeseredett és harcias magatartásának. majd hozzátette*: “E^ves katonai szakértőinknek az a meggyőződése. hogy Kina nem fog be’énrii a vietnami háborúba: jogcsultahh lenne e7 a mQ,Tt,vő- 7<"dés. ha nem jutna e—ünkhe a Vptnnai szakértők 1950 es ióslata. hogv Km*1 nem fo« m-tipkozni a i-í'rpoj háborúhoz és a köze>1mMlf'"'í>n 17e nem vált jóslatuk, hogy Vietnamban rövidesen győzelmet aratunk.” Guatemala. — Lanzártakor a választások eredménye azt mutatja, ho°v a baloldal ielö'tie Julio Cesar Montenegro és pártja került ki győztesen. New Jersey. — Az állam legfelsőbb bírósága határozatot hozott. ho°v a zse^vek védelmére kirendelt ügyvédek honoráriumát az állam fizesse.
