Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-01 / 26. szám

Thursday, July 1, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felsza­badult Magyarország történetéből A nyugat nem nyugszik (Folytatás) “Kinézek a gyárba, felveszem az élelmiszercso- ntagot és már fordulok is” — mondja a borbély­nál egy fiatalember, jó hangosan, hogy mindenki meghallja, s olyan büszkén néz körül a szappan­hab alól, mint aki a közeljövőben valami nagy tet­tet hajt végre, s ezzel méltán dicsekedhet jóelö- re.” (Népszabadság, 1956. nov. 18.) . .Az üzemek, bányák azonban, a becsületes mun­kások fellépése nyomán, munkához látnak és már december közepén folyik a termelés. A könnyüipai’ban, ahol azelőtt soha nem dol­goztak éjszakai műszakban a Gyapjufonó és Szö­vőgyárban, a Minőségi Fehérnemű gyárban, a Duna Agrógyái'ban, a Lódén Posztógyárban, a Kender-Juta Gyárban és a bútorgyárakban éjsza­kai műszakokat szerveztek, mert a rossz szén- és villamosenergia-helyzet következtében nappal ke­vesebb áramot kaphatott az üzemük. Fontosabb rendeletek és intézkedések 1956. november 6: Az Elnöki Tanács meg­szünteti a mezőgazdasági termények és termé­kek kötelező beadását. November 15: A forradalmi munkás-paraszt kormány hatályon kivül helyezi a 33/1955-ös xendeletet, ezzel visszaállítja a szabad munka- vállalást. ..November 20: A forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke határozatában felhívja a me­gyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellé ki­nevezett kormányösszekötőket, hogy az illeté­kes tanácsi végrehajtó bizottságokkal együtt vizsgálják felül az alkotmánnyal, törvénnyel, iörvényerejji rendelettel, kormányrendelettel ellentétes , törvénysértő határozatokat. November 24: A forradalmi munkás-paraszt kormány egyes nagyüzemekben kormánymeg­bízottakat nevez ki. December 1: A forradalmi munkás paraszt kormány határozatot hoz a törvénytelenül megvont nyugdijak átmeneti rendezéséről, majd december 8-án a pénzügyminiszter rende­letet ad ki a nyugdijmegvonások felülvizsgá­lásáról. December 8: A forradalmi munkás-paraszt kormány feloszlatja a forradalmi bizottságokat és a hasonló elnevezésű szerveket. December 11. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendeletet ad ki a rögtönbiráskodásról. Kormányrendelet jelenik meg a magán iparosok és magánkereskedők által foglalkoz­tatott alkalmazottak után járó külön általános jövedelemadó megszüntetéséről, a mezőgazda- sági fejlesztési járulék megszüntetéséről a fi­zetett munkaszüneti napokról, tovább arról, hogy vasárnap nem dolgoznak a kereskedelmi dolgozók. A Szakszervezeti Országos Titkárság közli, hogy mindenki megkapja a 75 százalékos táppénzt, aki legalább két éve dolgozik. A nyugat nem nyugszik A nyugati hírszerző szervek azért tovább is próbáltak ellenforradalmi tevékenységet kifejte­ni, irányítani, és támogatni. Gerley József kém, akit először 1956 júniusában Ítéltek el kémkedés­ért, majd kiszabadították az ellenforradalmárok a Gyüjtőfogházból. Nyugatra szökött, majd 1957 január 2-án újabb titkos megbízatással visszatért Magyarországra, vallomásában a többi között a következőket mondta: “A Semmeringen levő magyar baraktáborban jártam egy alkalommal. Ott egy magyarul beszé­lő ur — aki négy Brennbergbányáról kiszökött fiatalemberrel volt — érdeklődött, hajlandó len­nék-e egy utat elvállalni Magyarországra. A négy fiatalember közölte, hogy ők állandóan járnak át. Hetenként egyszer-kétszer fordulnak. . .” Renner Péter, aki 1956. október 29-től novem­ber 4-ig a Corvin közi ellenforradalmi csoportnál szakaszparancsnok volt, ugyancsak Nyugatra szö­kött, majd mint kémfutár hazajött. Nekik és tár­saiknak az ellenforradalmi tűz további szitása volt a feladatuk. Amikor a Budapesti Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette Rácz Sándort és Báli Sándort, az úgynevezett nagy-budapesti munkástanács veze­tőit (ez tulajdonképpen az ellenforradalom össze­kötő és irányitó szerve volt), a vizsgálat megálla­pította, hogy “mindketten szoros kapcsolatot tar­tottak a Szabad Európa nevű uszító rádióval, nyu­gati sajtótudósitókkal...” A tömegek mindinkább megértették az októberi események igazi jellegét, amelyet időlegesen sok emoer számára sikerült álcázni az ellenforrada­lom demagóg jelszavainak. A termelés fokozato­san visszatért a normális mederbe. A munkások a szerszám mellett megragadták a fegyvert is. Megszületett a munkásőrség. Első­nek február 28-án a kőbányai munkásőrség bon­tott zászlót. Így virradt fői a “MUK-napja”. Hogy mi volt a MŰK? Rövidítés: “Márciusban Újra Kezdjük”. Mármint az ellenforradalmat. A MŰK jelszavát még december közepén találták ki, amikor az el­lenforradalom a teljes megsemmisülés küszöbén állt. Ezzel a jelszóval vigasztalták magukat az el- Jenforradalmárok, s ennek a jelszónak a terjesz­tésével igyekeztek Szabad Európáék uj nyugta­lanságot kelteni. A MUK-ot március 15-ére, a dicső 48-as sza­badságharc évfordulójára (emlékezetes, milyen szerepe volt az aljas fasiszta demagógiában a 48- ra való hazug hivatkozásnak) tűzték ki. Hogy mit akartak? Valamifajta rendszerellenes megmozdu­lást- A Reuter angol hírügynökség például így számolt be a MŰK előkészületeiről: “A földalatti csoportok titokban láncleveleket és röpcédulákat adtak ki, amelyekben vagy arra szólítják fel a lakosságot, hogy egész nap az ut­cán tartózkodva mutassák meg ellenállásukat, vagy pedig azzal, hogy egy órára kiürítik az ut­cákat.” (MTI Archívuma) Iljlen trükkökkel éltek, hogy a MUK-kudarcot a javukra fordíthassák. Ez az utolsó, kétségbe­esett és reményt vesztett próbálkozás sem sike­rült. 1957. március 15-én nem az ellenség, hanem a nép ünnepelt. A törvényes rend helyreállítása 1957 elejére befejeződött az ellenforradalom fegyveres leverése. Hátra volt még az ellenfor­radalmi bűncselekményekben felelősek, különösen a fehérterrorista gyilkosok megbüntetése, a Ma­gyar Népköztársaság törvényes rendjének teljes helyreállítása, és széles területen — a társadalmi, politikai, gazdasági s kultur életben egyaránt— kétfrontos harcban az ellentámadás kibontakoz­tatása az ellenfoi’radalom eszmei hagyatékának felszámolására. A kormány politikája egyértelmű és határozott volt: az ellenforradalmárokkal szemben a forra­dalom kemény fegyverét kell alkalmazni; a meg­tévedt embereket fel kell világosítani arról, kik és milyen politika érdekében használták fel őket; a népi rend híveit — a lakosság nagy többségét — pedig épitömunkára, uj feladatokra kellett tö- möriteni. Az ellenforradalmárokat megbüntetik, a megtévedteket felvilágositják Erről beszélt Kádár János Csepelen: . . “Az ellenforradalom harcba indult — a nép­tömegek jogos elégedetlenségét kihasználva —■ a népi demokrácia megdöntéséért. Ezt a harcot, amely még ma is folyik, az ellenforradalom kezdte, és így vele szemben a forradalom ke­mény fegyverével kell fellépni, mert enélkül nincs szocialista konszolidáció. A megtévedett embereket felvilágosítjuk, aki viszont fegyvert emel a népi hatalomra, annak kezéből kiütjük a fegyvert.” (Népszabadság, 1957. január 31.) Az ellenforradalmárok, miután fegyveres vere­séget szenvedtek, a “demokráciát” kezdték szá­mon kérni a kormánytól. A kormány, nem törőd­ve a külföldi és belföldi szavalókórusokkal, nyíl­tan megmondta: demokrácia és szabadság illet meg minden törvénytisztelő magyar állampolgárt, de a törvényes rend ellen támadó ellenforradalmi elemek számára nincs, és soha nem is lesz nálunk szabadság , demokrácia. Proletár internacionalista segítség A mintegy három hónapig tartó termeléskie­sés, és általában az ellenforradalom okozta anyagi kár nehéz gazdasági helyzetbe hozta az országot. Hogy a lakosság nagy tömegei igazán nagy hiányt nem szenvedtek, sőt az életszínvonaluk ja­Cikksorozatunkat a következők készítették: Almási István, Faragó Jenő, Földes István, György István, Kovács József, Máté György, Nemes János, Oroszi István, Pintér István, Rózsa László, Szabó L. István, Tamás István és Tóth Benedek. A sorozat cikkeinek lerövidítéséért a Ma­gyar Szó szerkesztősége felelős. vitására irányuló intézkedésekre is sor kerülhe­tett az az öntudatos dolgozó tömegek — minde­nekelőtt a bányászok — áldozatos munkája mel­lett, a szocialista országok családjának köszönhe­tő. A “kétszer ad, aki gyorsan ad” elv érvényesült a proletár internacionalista önzetlen támogatás­ban. 1957. január 1-én a Népszabadság igy nyug­tázhatta a “gyorssegélyt”: . . “Az ország legnehezebb napjaiban, amikor a termelés még nem indult meg, amikor még az újjáépítésről csak elképzeléseink voltak, ak­kor siettek segítségünkre a baráti államok áru- és gyógyszerszállitmányokkal, kormánysegé­lyek nyújtásával. . . A Szovjetunió, a moszkvai városi tanács felajánlásával együtt, mintegy 38 millió rubeles segítséget nyújtott áruban. Elsősorban szénben, építőanyagban, de élelmi­szerekben is . A Kínai Népköztársaság 30 millió rubel segély adott..... Csehszlovákia 90 millió cseh korona értékben nyújtott segít­séget........ Lengyelország 100 millió zlotyt ajánlott fel. . . A Német Demokratikus Köz­társaság 2 millió márka, Románia 13 millió lei, Bulgária 5.5 millió rubel értékben már eddig leszállította a felajánlott árukat a segély kere­tében. Jugoszlávia 150 millió dinárt adott... Albánia 200,000 rubelt, s a legnehezebb időben mintegy 3,000 tonna szenet szállított. . . A Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság egymillió rubelt, a Vietnami Demokratikus Köztársaság hárommillió rubelt, Mongólia pedig egymillió rubel értékben szállított és szállít élelmiszert, tüzelőanyagot, fát stb.” Az épitőniunka terve Január 6-án a forradalmi munkás-paraszt kor­mány nyilatkozatot tett közzé a legfontosabb fel­adatokról. E terv nemcsak a közvetlen teendőket vázolta, hanem fő vonásaiban már azt a politikát tartalmazta, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya azóta is folytat. Néhány jellegzetes megállapitás: ..“A kormány biztosítja, hogy minden becsü­letes, a nép, a haza érdekeit védelmező, s a ha­za javára dolgozó magyar állampolgár törvé­nyeinek védelme alatt, félelem nélkül élhes­sen.” “A központi irányításnak a legfontosabb kér­désekben kell érvényesülnie. Ugyanakkor azon­ban nagyobb önállóságot kell biztosítani az üzemeknek egyrészről, másrészről a helyi ál­lamigazgatási (tanácsi) szerveknek a helyi jel­legű ipar irányításában.” ‘A kormány szükségesnek tartja, hogy a ko­rábban elkészült második ötéves terv helyett most mindenekelőtt a legközelebbi hónapokra és az 1957-es évre készüljön terv az átmeneti nehézségek leküzdésére. Az azután következő időszakra, esetleg három évre, uj tervet kell készíteni. Ennek fő feladata a dolgozók élet- színvonalának emelése legyen.” “A mezőgazdaság tervszerű irányítását... a kormány a jövőben elsősorban a termelők anyagi érdekeltségén alapuló gazdaságpolitikai intézkedésekkel, a helyes árpolitikával, a szük­séges anyagok és eszközök biztosításával, szak­tanáccsal és oktatással kívánja elérni.” “A kormány a szocialista társadalmi rend megteremtése érdekében egyik fő feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Minden támogatást megad a dolgozó parasztok­nak ahhoz, hogy saját elhatározásuk, a teljes önkéntesség alapján jól gazdálkodó, virágzó szövetkezeteket hozzanak létre.” (Folytatjuk) PAUL’S SHELL SERVICE :i GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS ;j 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan j: Telelőn: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonom i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents