Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-26 / 34. szám

Nagyszabású bankett ? . -ben a Petőfi Körben, 8124 Burdeno Street alatt, szombaton, szeptember 4-én este 8 órai kezdettel, AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENCIA DE­LEGÁTUSAINAK ÉS VENDÉGEINEK TISZTELETÉRE. — A det­roiti munkástársnők finom ételekkel és italokkal várják a vendégeket. A delegátusokon kívül meghívjuk Detroit és környéke magyarságát! örömmé! tudatjuk olvasóinkat, hogy országos laokonferenciánkon, Detrciíhan többek között részt vesz lapunk illusztris külmunkatársa, a nagy sik :rt aratott "Porszem a viharban" szerzője: Rácz László. — Kérjük, hogy a közép-nyugati városok olvasói jöjjenek e! a lapkonferenciára, ahol al­kalmuk lesz kezet szorítani azzal az emberrel, a tivel olyan sokan kívánnak személyesen megis­merkedni. — Rácz László ezt az alkalmat fogja felhasználni, hogy személyesen is megköszönje olvasóinknak azokat a szép és lelkesítő leveleket, amelyeket az elmúlt hónapokban Írtak lapunk­hoz a "Porszem a viharban" cimü könyvvel kapcsolatban. Szónokok: Rácz L a "PORSZEM A VIHARBAN" szerzője, lapunk külmunkatársa és Faragó Zsigmond a Los Angelesi Munkás Otthon elnöke Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y Vo!. XIV. No. 34. Thursday, August 26, 1965. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 4-0397, äYAN KÉPVISELŐ KIHALLGATJA A NÉPET A BÉKE A TUDÓSOK SZERINT “Til SOKAN üli«” Két tudós nyilatkozott a népesség problémáiról nemré­gen az Illinois Egyetemen a biológiai tudományok intézetében. Az egyik, dr. George A. Borgstrom a Michigan Egyetem táp­lálkozástudományi tanára kijelentette, hogy a világ népessége máris kétszer annyi, mint kellene. A világ lakosainak keve­sebb, mint a fele van csak ellátva kellő élelemmel, lakással és habár a szakértők azt állítják, hogy a világ el tudna tar­tani 70-től 900 milliárd embert a jelenlegi 3.3 milliárd he­lyett, eit ő lehetetlennek tartja. Szerinte a tudósok ámítják önmagukat, amikor azt hiszik, hogy a technológia e^reterésé- ve! a föld képes lesz lényegesen nagyobb népességet eltartani a jövőben. Nem lehet bízni a csodákban, mert a föld területén fellel­hető vizek, termelhető élelem és energiaforrások korlátozot­tak. Dr. Lamont C. Cole, a Cornell Egyetem zoológiái (állat­tan) tanára szerint a légkörben található oxigénellátás szintén korlátozó tényező. Az Egyesült Államok és más iparilag fej­lett országok talán már most is több oxigént vonnak ki a lég­körből, tüzelőanyag égetésével, mint amennyit visszatesznek a fotoszintézis (a napsugár kémiai hatása a növényzetre) által. Borgstrom szerint széles körökben elterjedt az a feltevés, hogy Kínában és lindiában jobban el tudnák tartani az állan­dóan és nagymértékben növekvő lakosságot, ha feljavítanák mezőgazdaságukat. A tény azonban az, hogy Kina máris túl­zottan kihasználja mezőgazdaságát. Pl. az 1959—61-es siker­telen termés egyik oka az volt, hogy a fennsíkokon sok kutat fúrtak, ami azután az alacsonyan fekvő területeket megfosz­totta a víztől mikor beállt a szárazság. Indiában vannak falvak, ahol különleges öntözési technikával dolgoznak. Ezek a fal­vak virágoznak, viszont ezt a technikát nem lehet kiterjedten alkalmazni anélkül, hogy más falvakat meg ne fosszanak a talajvizüktől. Cole profeeszor szerint az emberiség lassan teljesen fel­használja a megkövesedett tüzelőanyagot, mivel a modern ipari társadalmak ezen épültek fel. Atomenergia messzire a jövőbe vihetné az embert, de ez is nem-felujitható anyagok­tól van függővé téve. A napsugárzásból (solar energy) vett erőforrás felhasználására kell az emberiségnek már most gondolnia, ha fenn akar maradni. (Folytatás a 3-ik oldalon) és háború kérdésében ban — kérdezte a kihallgatot- tak egyike, Miss Jane Califf, a New Yorki Tanitók Vietna­mi Békebizottsága delegátusa. — Vietnam jelenlegi minisz­terelnöke Hitlert tekinti min­taképének és ennek megfele­lően nyilvános kivégzéseket rendez a város főterén.'.’,^, “Amerika népe nem'vétTetí hallgatagon tudomásul azokat a leírhatatlan kegyetlensége­ket, amelyeket mi és a mi ‘szövetségeseinek’ a Vieteong ellen elkövetnek.” Miss Califf hivatalos kong­resszusi kihallgatásokat köve­telt a vietnami háború ügyé­ben. Ajánlotta, hogy Ryan a vietnami békét helyezze elő- ( Folytatás a 3-ik oldalon) TISZÍLÖKTÓL 120 KILOMÉTERRE FELÉPÜL A MÁSODIK VÍZLÉPCSŐ Már készülnek a tervek. — Gigantikus tároló. — További félmillió hold válik cntözhetővé készületeivel kapcsolatban Bu­davári Kurt, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság osztályve zetője a következő tájékozta tást adta: — A Tisza rendkívül jelen­tős az Alföld öntözése szem­pontjából. Az alföld évi csa­padékmennyisége 450—500 milliméter, de nyáron ebből csupán 250—350 milliméter esik. A több évtized alatt gvüj tött adatok azt bizonyítják, hogy egy évtizedben három esztendőben csak a közepes terméshozamhoz elegendő csa­padék hull, négyben kevesebb, mint kellene, és három évben aszály van. Nyilvánvaló, csak öntözés­sel lehet biztosítani, hogy min den esztendőben jó termés le­gyen. Ezért épült fel az első tiszalöki vízlépcső és ezért ké­szítjük most a második ter­veit. Az uj vízlépcső több mint j negyed milliárd köbméter viz j tárolását, ezáltal további fél-! millió hold öntözését teszi | majd lehetővé. A tárolás mód-! ja ugyanolyan, mint az első VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOT NEVEZETT KI BROWN KORMÁNYZÓ vízlépcsőé: elzárjuk a folyó medrét és a hullámteret, igy a Tisza vize megduzzad, 50— 60 kilométer hosszúságban fel tölti az 5—10 kilométer széles hullámteret, és ötször akkora víztükre lesz, mint a Velencei­tónak. Ebből a tárolóból két főcsatorna másodpercenként összesen 100 köbméter vizet szállít majd a Jászság és a Nagykunság földjeire,--a víz­lépcsőre épülő erőmű pedig 28 megawatt áramot ad. A tároló létesítésével az Al­földön olyan mesterséges tó keletkezik, amelyet üdülési célokra is igénybe lehet majd venni. — Nagy beruházást igénylő, évekig tartó munka lesz a má­sodik tiszai vízlépcső felépíté­se, de ha elkészül, igen jelen­tős hasznot hajt a mezőgazda­ságnak, az egész országnak. A beruházási programot megelő­ző tanulmányok már elkészül­tek és ez idő szerint a hatal­mas uj vizmü tervezésének előmunkálatai folynak — mondotta befejezésül Budavá­ri Kurt. New York békeszerető né­pének véleménye a vietnami háború és a los-angelesi ese­mények közötti összefüggésről drámai és hatékony módon jutott kifejezésre a William Fitts Ryan demokrata kong­resszusi képviselő által a Com­munity Church-ben tartott “nem hivatalos kihallgatások folyamán. Ryan, a kongresszus legli- berálisabb, legbátrabb tagjai­nak egyike, aki jelenleg a new yorki polgármesteri előválasz­tásokon is résztvesz, folytatta 1 i b erális képviselőtársainak (Kastenmeyer, Rosenthal) pél­dáját, akik más városokban hasonló jellegű kihallgatáso­kat tartottak, lehetővé téve a nép egy jelentékeny része há­ború-ellenes véleményének ki­fejezését. Egy pontban csaknem min­den felszólaló megegyezett: ' Azonnali f e g yverszünetet követeltek, tárgyalásokat a i vietnami nemzeti felszabadító j hadsereg vezetőségével és a háború céljára előirányzott billió és billió dollárnak az Amerikában még mindig mil­liókat, elsősorban a néger né­pet sújtó szegénység felszámo­lására való felhasználását. EZ MELLESLEG, A MA-. GYÁR SZÓNAK A LOS-AN­GELESI KIROBBANÁSOKRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓJÁNAK FŐ-KONKLUZIÓJA IS. “Miért harcolunk Vietnam­BUDAPEST, aug. 16. — Már tervezik a tiszalöki vízlépcső­től 120 kilométerrel délre épülő második tiszai vízlép­csőt. Az építkezés a következő ötéves terv első felében kez­dődik. A duzzasztó Kisköré­nél, Abádszalókkal szemben épül. Több mint 100 kilomé­ter hosszú lesz majd az a csa­tornahálózat, mely az Alföldön végigkigyózik. Az uj vízlépcső és a rá épü­lő második tiszai erőmű elő­.... ~ . A Cl A egykori feje John A. McCone a bizottság élén. — Tudták, hogy lesz kirobbanás. —Tovább üldözik a négereket be ment, hogy kivizsgálja, mit lehet tenni a feszült helyzet enyhítésére. Edmund G. Brown. Califor­nia kormányzója nyolc tagú bizottságot nevezett ki azzal a feladattal, hogy kivizsgálja a los-angelesi kirobbanás okait. (Folytatás a 2-ik oldalon) li órákban 50 rendőr megtá­madta a Black Muslimok köz­pontját azzal az ürüggyel,^ hogy fegyvereket keresnek, j 59 négert letartóztattak, ket­tőt kórházba szállítottak. Rév. Martin Luther King Jr., Bayard Rustin, newyorki néger vezetővel Los Angeles­Lassan helyreáll a rend Losi Angeles néger negyedében, a Watts kerületben. A katonaság odarendelt osztagai kezdik el­hagyni a városrészt és az éj­szakai kijárási tilalmat is fel­oldották. Csak egy nagyobb összetűzés volt a rendőrök és négerek között. A kora réggé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents