Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-26 / 34. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 28, 1965 || SZÉLJEGYZETEK l| Burbank, Cal.-ban, a St. Joseph Hospital kutató laboratóriumában dolgozó specialisták azt állítják, *• hogy a szibajt négy kérdés és valamennyi vizsgálat után 90%-ban sikerült megállapitaniok. A - hegy kérdés a következő: 1 Szeret-e az edénymosogatásnál segíteni a feleségének? Nem gondolja-e, hogy fontosabb dolgot is csinálhat az alatt az idő alatt? '2. Idegesitik-e önt a lassú hajtők? 3: Amikor a gyerekeivel játszik valamilyen tár- ' Sásjátékot, próbál-e nyerni? 4. Töpreng-e azon, hogy az idő elszalad ön felelt? Ha a felelet mind a négy kérdésre igen, akkor ' áz illető minden valószinüség szerint, szivbajos- 'Jelölt;"dr. R. J. Kosichek szerint. Azt állítja, hogy a feleleteknek jelentőségük van a szív állapotát illetőleg. A belső titkokat, a vérben lévő zsiradék, de nemcsak a cholesterol, amely csak egy a sok közül árulja el. A dr. és társai hat éven keresztül több mint 30 ezer egyént vizsgáltak meg különböző fajokból, különböző életviszonyok között élőkből és ismételten azt tapasztalták, hogy az “igennel” felelők vérvizsgálatánál és sziverek x-ray vizsgálatánál a szívvel összefüggő, hátrányos tünetek adódtak elő. Dr. Kositchek szerint a zsíros diéta elkerülése a megoldás, de mérsékelten a zsir nem árt. A nava- ja indiánok között, akiknek a diétája meglehetősen zsíros, de csak 1,100 kalória naponta, nincs sok szívbajos, amikor azonban elmennek a rezer- vációról és fehérek között laknak, olyan arányban lesznek szívbajosok, mint a lakosság többi része. Az ok: megszokják, hogy többet egyenek, mint a rezerváción. A doktor másik érdekes megjegyzése: az alko^ hol nem tesz jót a szívnek, különösen vacsora előtt. Az is egészséges volna, ha a vacsora teljesen elmaradna. Nem tudom, hogy a bányászok, az acélmunkások és más, egész nap nehezen dolgozó emberek mit szólnak dr. Kositchek ajánlatához. • • • A City Council intézkedése szomorúsággal tölti el jt los-angelesi kutyákat és macskákat. Szabá- lyozni akarják a kedvenc állatocskák szerelmi kalandjait, mert kutya és macska népességi robbanás fenyegeti a várost. A bölcs városatyák olyan törvényt akarnak hozni, amely szerint szerelmi időszakban a hölgy macskákat, büntetés terhe alatt, zárva kelt tartani. A tulajdonosok 6 hónap és $500 büntetésben részesülnek csavargó kedvenceikért. Erre valaki azt is mondhatná, hogy ez nagyon szép és üdvös dolog, de ha a városatyák a munkanélküli és nyomorban élő négerek problémáinak megoldásával többet foglalkoztak volna, több mint valószínű, hogy az augusztus 11-én kirobbant zavargásokat el lehetett volna kerülni. Ez a szomorú tanulság álljon szemünk előtt példaként itt Dél-Californiában, hogy csakis minden egyén életszínvonalának, kultúrájának, iskolázottságának emelésével lehet társadalmi problémákat megoldani. Törvényhozóink ezen dolgozzanak legtöbbet, mert ez sokkal nemesebb munka, mint bármi más tevékenység és végeredményben sokkal olcsóbb is. • • • A legutóbbi 5000 év háborúinak statisztikájával foglalkozott a svájci tudományos akadémia. A statisztika azt mutatja, hogy Kr. e. 3200 évtől csak 292 évig volt béke a földön. Az említett dátumtól 14,513 kisebb-nagyobb háború volt, amelyeknek költségei 2,150 trillió svájci frankba kerültek. J. C. A/V\€R1KAI f Published every week by Hungarian Word, Ine. "130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0391 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- fti. ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! Vizsgáié bizottságot nevezeti ki Brown kormányzó (Folytatás az első oldalról) A bizottság élére John A. McCone-t helyezte. Los Angeles polgármestere, Samuel W. Yorty. megtámadta a kormányzó akcióját és kijelentette, hogy Brown saját politikai céljaira akarja a helyzetet kihasználni. McCone 1961-től 1965 májusáig a CIA (amerikai kémszervezet) direktora volt, Eisenhower kormányában az Atomic Energy Commission feje, jelenleg pedig egy biztositó társaság, két pénzügyi intézet és egy olajtársaság igazgatója, A bizottságban rajta kivül még öt fehér és két néger van. McCone nagy meglepetéssel vette tudomásul kinevezését. Mi pedig nem tudjuk, milyen képesítése van Mr. McCone-nak arra, hogy ezt a munkát elvégezze. Talán mint a kémszervezet volt feje, vagy mint gazdag pénzintézetek és társulatok igazgatója, alkalma volt az amerikai néger nép súlyos helyzetével megismerkedni? Már előre tudták, hogy lesz kirobbanás A szövetségi kormány tisztviselői figyelmeztették Samuel W. Yortyt, Los Ange1 , polgármesterét, hogy van rá lehetőség a nyé in, hogy a város néger negyedében kirobbanás egyen. De Yorty nem vette komolyan a figyelmeztetést, habár mint a város polgármesteréneK, neki jobban kellene ismernie a helyzetet. A Humphrey alelnök vezetése alatt álló Council on Equal Opportunity egyik ügynöksége, az 1964. polgárjogi törvény alapján felállított Community Relations Service kilenc városban kezdett működni az idén: New Yorkban, Newarkon, Rochester- ben, Bostonban, Detroitban, Clevelandon, Philadelphiában, Gary, Ind.-ban és Oakland, Cal.-ban. Ezekben a városokban vártak kirobbanásokra. Szövetségi nyomor-ellenes kiutalásokat juttattak az alacsony jövedelmű lakóvidékek részére és némiképpen segítségükre voltak helyzetük javításában Az ügynökség egyik szabadságon lévő tagja éppen Los Angelesben tartózkodott a kirobbanások idején, de felajánlott szolgálatait senki sem vette igénybe. Calvin Kytle, az ügynökség igazgatója Washingtonban kijelentette, hogy a los-angelesi eseményeket nagyon komolyan kell venni, mert hasonló dolgok megtörténhetnek bármelyik amerikai városban. A négerek felgyülemlett reménytelensége okozta a kirobbanást, mert látják azt a hihetetlen különbséget, ami az ő életkörülményeik és a lakosság más rétegeinek életkörülményei között fennáll. Elidegenülésük olyan mértéket ölt, amit csak a szegények érezhetnek — mondta Kytle. Véleményével több szenátor és képviselő is megegyezett. California szenátora, Thomas H. Küchel kijelentette, hogy a törvényesség helyreállítása mellett arra is szükség van, hogy felemeljék az életnívóját azoknak, akiknek nélkülözése hozzájárult a pusztításhoz. Hogyan kezdődött a los-angelesi kirobbanás? Aug. 11-ének éjszakáján South Los Angeles Watts nevű kerületében, ahol a felnőtt lakosság 34 százaléka munkanélküli és az egész lakosság 60 százaléka jóléti segélyen él. kisebbfajta letartóztatás robbantotta ki a rettenetes eseményeket. Két fiatalember utazott egy autóban, amikor egy rendőr megállította őket és megvizsgálta, hogy nem részegek-e? Azután útjukra akarta engedni őket, de közben egy őr járati rendőr érkezett a helyszínre, aki kihúzta a kocsiból a vezetőt, bilincset tett a kezére és ütlegelni kezdte. Közben a fiatalember édesanyja kijött a házból és rábeszélte fiát, hogy menjen a rendőrrel. Az egyik rendőr odalökte az asszonyt az autóhoz és ütlegelni kezdte. Egy másik szemtanú kb. ugyanezt mondta el, kijelentve, hogy a rendőr botját az asszony nyakára tette. Az asszony állapotos. Egy harmadik szemtanú ígv mondta el az esetet: Férjein azt mondta a rendőrnek: bilincset tettél a kezére, rmre a rendőr ráorditott: Menj innen, nigger, menjetek inrten mind, niggerek.” Közben a tömeg állandóan nőtt és a rendőrök segítséget hívtak. Rendőrautók érkeztek a helyszínre, szirénáik hangosan búgtak, ami még több embert csalt ki a házakból. Némely rendőr kezében vadászpuska volt, ami Los Angeles néger negyedében egyenlő a zendülésre való felhívással. A kb. 75 rendőr — egy kivételével — mind fehér volt. Az anya, Mrs. Rena Frye, aki 49 éves és két fia: Marquette 21, Ronald 22 éves, börtönbe került. Közben azonban megindult a kövek dobálása és kitört a harc. A rendőrök elleni támadással kezdődő kirobbanás gyorsan a fehérek tulajdonában lévő üzletek elleni támadássá vált. A tűzoltóság 1.000 különböző tűzről jelentett, ezekből 300 nagyszabású volt. Egyidőben egyszerre 40, vagy 50 helyen lobogtak a lángok egyszerre, sok tüzet egyáltalán nem lehetett eloltani. Egész városi blockok váltak a lángok martalékává. A körzetben a kárt több mint 175 millió dollárra becsülik. Az egyik szemlélő rámutatva az egyik égő épületre, kijelentette: Az az ember évek óta rabolja a népet! De nem minden fehér üzletét gyújtották fel; üzleteket, amelyek ismeretesek barátságos viselkedésükről, nem bántottak. De a botjukkal hadonászó, fegyvert viselő rendőrök felizgatták a tömeget. A rendőrautókat megkövezték, autókat felborítottak és felgyújtottak. Habár ütlegeltek néhány fehér autóst a kirobbanás idején, fehérek, akik ott élnek, vagy dolgoznak, általában nem jutottak bajba és voltak olyanok, akik néger szomszédaik védelme alatt álltak. Parkéi- rendőrkapitány az első időkben csak anv- nyit mondott: Letartóztatni, letartóztatni és még többet letartóztatni! Azt mondta, hogy talán nem tört volna ki a zendülés, ha a rendőrök nem bántak volna “keztyüs kézzel” a négerekkel. Közel 3.000 embert tartóztattak le, majdnem kizárólag négereket. A négerek viszont a rendőrök brutalitását okozzák a kirobbanásért és főleg Parker rendőrkapitányt tartják érte felelősnek. Lemondását már régen követelik a négerek szószólói. Mer- vyn M. Dymally, az egyik néger vezető és állami képviselő, ezt mondta: “A néger közösségnek nincs bizalma Parkerben és ezek a feszültségek addig fognak tartani, amig ő lesz ebben a városban a rendőrség feje.” Ha a fehér rendőröket idejében kivonták volna a kerületből, akkor talán mindez nem történt volna meg. De neip hallgattak a néger vezetőkre, sőt azt mondták nekik, ne avatkozzanak bele a rendőrség ügyeibe és velük is úgy bántak, mintha csavargók lennének. Háboruellenes hirdetést tervez a 65-ös tokái NEW YORK, N. Y. — A nagy- és kiskereskedelemben dolgozó munkások szervezete, a Local 65, levelet intézett az üzembizottságokhoz, melyben arra kéri a tagságot, hogy minden alkalmazott egy dollárral járuljon hozzá egy- háború-ellenes hirdetés költségeinek fedezéséhez. A levélhez csatolták a tervézétP^irddfé's szövegét. A szakszervezet vezetősége rámutat árra, hogy minél több pénzt adnak a munkások, annál nagyobb terjedelmű békét követelő hirdetést lehet elhelyezni minél több újságban. Figyelmeztetés Több helyről jöttek olyan panaszok lapunkhoz, hogy hajóügynökségek, utazási irodák azt tanácsolják az óhazában letelepedni kívánó amerikai magyarnak, hogy nyugodtan menjen, mert a társadalombiztosítási csekket majd utána fogják küldeni. Nekünk nincs tudomásunk arról, hogy a társadalombiztosítási iroda ezt eddig megtette volna. Ezért azt tanácsoljuk olvasóinknak, hogy mielőtt bármilyen lépést tennének hazatelepedés irányában, előbb szerezzenek be minden erre vonatkozó információt a társadalombiztosítási irodánál és csak azután cselekedjenek. : Meg kell tanulni a leckét I • • • A négerek Los Angelesben helytelenül cse- • • lekedtek, amikor lázongásuknak nem adtak • J egy kis “baloldali" színezetet. Azt olvassuk a * • sajtóban, hogy elnökünk kb. 3 és fél milliárd * • dollárt szán a költségvetésben "külföldi" se- J i gélyre. Mindenki jól tudja, hogy ennek az • • összegnek jó részét a "kommunizmus" terje- • • désének megakadályozására irányozták elő, s • • ezzel fogják pénzelni a "Szövetség a Haladás- • 5 ért" programot Latin-Amerikában és más ha- * • sonló célkitűzéseket. Vietnam részére 1 mii- { • liárd 700 milliót irányzott elő a fenti cél ér- J • dekében. • • í • Ha a los-angelesi négerek azt mondták vol- J • na, hogy ők is kommunizmust szeretnének, • • akkor az elnök nem egy millió 700,000 dől- • • lárt irányzott volna elő a 175 millió dolláros • • kár rendbehozására, hanem biztosan sokkal m • nagyobb összeggel támogatta volna a Watts * J negyedet és előirányzott volna egy csomó * • "gazdasági tényezőt" a kommunizmus meg- J • állítására. • • Hiába, az elnyomott amerikai négereknek • S még meg kelt tanulniok, hogyan kell kihasz- • • náíni a konjunktúrát. 5
