Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-19 / 33. szám
Thursday. August 19. 1945 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 GYENGE KILÁTÁSOK A U.S. PÉNZÜGYI CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA kb. 400 millió dollárra számíthatnak közsegély- kiadásaik részletes fedezésére. Ezenfelül 185 millió dollár áll rendelkezésre a nyomorban lévő családok gyermekeinek orvosi kezelésére. Várandós íinyák és nyomorék gyermekek ápolására 120 millió dollárt fognak költeni évente a jelenlegi 80 millió dollár helyett. A szövetségi kormány évente 150 millió dollárt költ közjóléti alapra. Milyen előnyöket nyújt a társadalombiztosítás uj formája? (Folytatás az első oldalról) 1.500 dollárt kereshet, anélkül, hogy elveszítené nyugdiját. A törvény eddig csak évi $1,200-t engedélyezett. Ha a nyugdíjban lévő $1,500 és $2,700 között keres évente, minden két dollár kereset után—$l,500-on felül—elveszít egy dollár nyugdijat. Ha a nyugdíjon lévő többet keres, mint évi $2,700-t, akkor ezen az összegen felül keresett minden dollár egy dollár nyugdijveszteséget jelent, A törvény ezen szakasza azt jelenti, hogy kb. 750,000 egyén évente 300 millió dollárral kap többet. Az özvegyek járuléka Sok özvegyet közvetlenül érintenek azok a változások, amelyek ebben az évben érvénybe lépnek a társadalombiztosítással kapcsolatban. Az uj intézkedések lehetővé teszik az özvegynek, hogy ha úgy kivánja, már 60 éves korában nyugdijat húz. zon. Eddig 62 éves korig kellett várni, kivéve olyan esetet, amikor az özvegy elhunyt férjének biztosításra szorult gyermekéről gondoskodik. Ha egy asszony elhatározza, "hogy már 60 éves korában igényt tart a társadalombiztosításra, akkor alacsonyabb havi juttatásra lesz jogos, mintha 62 éves koráig várna, mivel a biztosítást hosszabb időn át fogja igényelni. Vegyünk pl. egy özvegyet, akinek a férje $106 havi nyugdíjra volt jogos. Az özvegy jogos lesz havi $87.50-re, ha vár 62 éves koráig, de ha már 60 éves korában jogot formál a nyugdíjra, akkor havi biztosítása csak $75.90-t fog kitenni; ha 61 éves koráig vár, akkor a havi juttatás $81.70 lesz. Ha az özvegy elhatározza, hogy az alacsonyabb juttatást veszi igénybe, azon már változtatni nem lehet, még akkor sem, ha egy későbbi időpontban a saját keresete után lenne jogos a társadalombiztosításra. Gyermekek járuléka A nyugdíjban lévő, a munkaképtelen, vagy elhunyt biztosított gyermekei 21 éves korukig jogosak biztosításra, feltéve, ha iskolába, vagy egyetemre járnak. A törvény régi szabálya szerint a gyermekek 18 éves korukig voltak jogosak a biztosításra. Újabb kedvezményezettek Az uj törvény kb. 355,000 olyan idős egyénre is vonatkozik, akiket eddig mellőzött. A törvény csökkentette a 70 éven felüliek részére a munkateljesítmény követelését. Eddig hat munkanegyedre volt szükség, most csupán 3 munkanegyed szükséges. A 72 éves nők és a 76 éves férfiak havi 35 dollárra jogosultak. A borravaló kérdése Az uj törvény értelmében a munkáltató köteles társadalombiztosítási adót fizetni azon összeg után, amit az alkalmazott, mint borravalót jelent be. Az orvosok helyzete Az önálló orvosokra és a kórházakban dolgozó segédorvosokra is kiterjed a társadalombiztosítási törvény. A fix fizetésért dolgozó orvosokra már a múltban is kötelező volt. Rokkantsági járulék A törvény uj formája lehetővé teszi, hogy számos rokkant, aki eddig képtelen volt járulékot kapni, ezután jogos lesz arra. 600,000 rokkant kap majd ezen az alapon járulékot. Az uj társadalombiztosítási adók 1966 jan. 1-én a társadalombiztosítási adót felemelik az uj törvényben leszegezett biztosítási ösz- szegek fedezésére. Jelenleg a munkás a bérének 3 ötnyolcad százalékát fizeti a társadalombiztosításra, a munkáltató hasonló összeget fizet. Ezt két részletben 9t4%-ra emelik, amit 1968 jan. 1-én ér majd el. Jelenleg az évi kereset első $4,800-a van megadóztatva, 1966 jan. 1-től a megadózott jövedelmet $6,600-ra emelik. 1987-ben a közös adót 11.3 %-ra fogják felemelni. A nyugdíjasok jövedelmi adójáról Az uj törvény értelmében nem lehet az orvosi kiadások teljes összegét felszámítani. Ha az orvosi költség meghaladja az összjövedelem 3%-át, csupán ez az összeg adómentes, éppen úgy, mint azoknál, akik nincsenek nyugdíjon. Az orvosságoknál is csak az az összeg adómentes, ami meghaladja az évi jövedelem egy százalékát. Az uj törvény értelmében mindenki, korra való Irta: VICTOR PERLŐ Feltehetjük a kérdést: vajon Washington szövetségesei eleget vállalnak-e magukra a tengerentúli agresszió költségeiből, hogy ezzel a dollár paritása és jelenlegi vezető pozíciója a pénzügyi világban fenntartható legyen, miközben uj pénzügyi gépezet segítségével csökkentik az arany szerepét? Hivatalos közegek beismerik, hogy először a U.S. fizetési mérlegét kell kiegyenlíteni egy lényeges időszakra. Johnson elnök “önkéntes” rendszabályai kb. 1 és fél milliárd dollárt takarítottak meg rövidlejáratu tőkében, de ennek egymagában kevés kihatása lesz. Privát egyének becslése szerint az egész évi deficit $0.8 milliárdtól $1.5 milliárdig terjedhet. Annak az optimista véleménynek adnak kifejezést, hogy ebben az évben a tőke nem menekül külföldre. Időközben két fő tényező az amerikai törekvések ellen szól: az előnyös kereskedelmi egyenleg sokkal kevesebb lesz, mint a múlt évi különlegesen jó jelenség — két vagy két és fél milliárd dollárral — a jelenlegi irányzat szerint. A vietnami háború növelni fogja a külföldi katonai kiadásokat — ami főoka a deficitnek — ugyanakkor közvetve lerontja a fizetési mérleg más tényezőit. Mig hivatalos közegek arra törekszenek, hogy az itthoni kereskedelmi köröket megnyugtassák, Brimmer, iparügyi miniszterhelyettes Párizsban azt mondta, hogy ő nem lát okot az optimizmusra, s hogy “a második negyedben megnyilvánuló viszonylagos javulásból arra a következtetésre juthatunk, hogy az év hátralévő része aggasztó lesz.” (N. Y. Times, jul. 9.) Véleményem szerint valószínűbb egy ismét kétmilliárd dolláron felüli deficit, mint a nyilvánosságra hozott jóslások. A dollár ma jobban össze van kötve az angol fonttal, mint valaha, amely mind nagyobb krízisben van és a megmentésére irányuló lépések a U.S. tartalékokat változatlanul érintik. A Wilson-kormány tipikusan kapitalista “takarékossági” intézkedéseket vezetett be. Amellett, hogy részleges, laza ellenőrzést gyakorol a nemzetközi üzletkötések fölött, a hangsúlyt a közeliá- tás, az építkezés, a termelés, az alkalmaztatás és az életnívó csökkentésére fekteti és a behozatalt, mint a hanyatló hazai aktivitás melléktermékét, csökkenteni fogja' Ezzel a módszerrel milliárdokat pazarolnak el, hogy milliókat megtakarítsanak és megőrizzék a kapitalista “szabadságot” a munkásság kárára. Ennek sikerére még kevesebb lehetőség van, mint arra. hogy az felborítsa a munkás-kormányt. A francia kapitalisták vezetik az ellenállást az Egyesült Államok által diktált uj pénzügyi rendszerrel szemben, mint ahogy ők vezetik a kapitalista politikai ellenállást a U.S.-el szemben, különösen Vietnammal kapcsolatban. Vajon folytatják-e ezt az irányzatot? Történelmileg Franciaország uralkodói mindig ingadozó állásponton voltak az imperialista riválisaik részéről és a saját munkásosztályuk részéről jövő nyomások között. Rendszerint oda lyukadtak ki, hogy együttműködtek a betolakodókkal, hogy megnyerjék segítségüket a francia munkás- osztály letörésére. Ez történt akkor, amikor a 30- as évek francia—szovjet szövetségétől Münchenig és a Hitlernek való kapitulációig jutottak. Ezt a taktikát folytatták a háború után a Marshall-terv- vel, az Atlanti Paktummal és azzal, hogy sok hadi-, bázisukat átadták az Egyesült Államoknak. Elérte ez az irányzat a tetőfokát a rövid Párizs—Bonn szövetséggel, amely kettős árulásnak az árnyékát vetette előre: megpróbálták Franciaországot eladni az amerikai és német imperialistáknak. De néhány éve a De Gaulle-kormány a ’30-as évek politikája felé fordulva ellenáll az agreszió- nak. megerősíti Franciaországot, bizonyos engedményeket ad a munkásosztálynak és korlátoltan együttműködik a szocialista táborral. A történelem tanúsága arra figyelmeztet, hogy ez az irányzat talán nem lesz tartós, mivel a müncheni áru lók osztálya megtartotta hatalmát Franciaországban. Mindamellett a világ erőinek felsorakoztatása ma sokkal kedvezőbb, mint 17 évvel ezelőtt. Sok függ attól, hogy ez a felsorakoztatás miként fog kibontakozni. Mindent egybevetve, az Egyesült Államok kilátásai nem jók arra, hogy olyan gazdasági és politikai helyzetet teremtsen, amelyben a kívánt világ valuta-reform megvalósulhat a vietnami háború kimélyitésének idejére. Ha a dollár elleni nyomás növekedne, Washington szigorúbb ellenőrzést fog gyakorolni a külkereskedelem és a külföldi valuta felett. Stanley Wilson, a Journal of Commerce- től jelenti, hogy erről máris tárgyalnak, beleértve a határok ellenőrzését, ami a második világháborúban és a koreai háborúban bevezetett lépéseken is túltesz. Ez megmentheti a megmaradt aranytartalékot, de erősen lecsökkentené az amerikai pénzemberek cselekvési szabadságát, gyakorlatilag megszüntetné a dollár uralmát a kapitalista bankvilágban és csökkentené valódi értékét és elfogadhatóságát a világpiacon. Bármi legyen is a kimenetel az arany harcának, a háborús infláció súlyosan fogja érinteni az amerikai népet. Ez a folyamat a valóságban máris megindult a közszükségleti cikkek árindexének évi 5 százalékos emelkedésével a második negyedben. A VÍZHIÁNY Sem a tavaszi, sem a nyári időjárás nem kímélte az idén az Egyesült Államokat. A nyugati országrészekben óriási árvizek pusztítottak, a keleti álla- mak pedig olyan vízhiányban szenvednek, amire nem volt példa. Mindenki tudatában van annak, hogy megfelelő lépésekkel és elhatározással enyhíteni lehetne a természeti csapások következményeit. Fogadott hazánkat óriási gazdagsággal áldotta meg a természet, de a kapitalista rablógazdájkodás nem kímélte azokat. Pedig a tudósok állandóan figyelmeztetnek a várható következményekre. Kihangsúlyozzák, hogy a kielégítő vízellátás a hatalmas erdőségek megőrzésétől függ, különösen a folyók eredeténél. Ha a természet egyensúlyát megbolygatjuk, a vízellátás veszélybe jut, szárazság és árvizek állnak elő. A folyók mentén felépített nagyipari komplexumok a gyártásnál feleslegessé vált szennyvizet a folyókba, tavakba juttatják, ugyanez történik a városok, falvak szennyvizével és igy a nagy folyók, mint a Hudson, a Raritan, a tavak, mint a Lake Erie, stb. alkalmatlanná válnak emberi fogyasztásra és a halak is kipusztulnak bennük. Ha a múltban elhanyagoltuk ezt, ma már a körmünkre ég a probléma és a hiányokat sürgősen pótolnunk kell. Sok millió munkanélküli erejét megfeszítve szívesen dolgozna. Pénz is van bőven. Csak annak az összegnek egy kis hányadára volna szükség, amit kormányunk más népek bombázására, más népek kincseinek elpusztítására pazarol nap nap után. Lehetne építeni duzzasztó gátakat, gondoskodni árvizszabályozásról, fásításról, szenny vízcsatornákról, stb., stb. Elnökünk szép beszédeket mond arról, hogyan szépítsük országunkat, hogyan harcoljunk a szegénység ellen. A kormány azonban csak elenyésző kis összegeket fordít ezeknek a céloknak a . megvalósítására, viszont milliárdokat költ a vietnami nép leigázására. New York polgármestere kér, könyörög, hogy takarékoskodjunk a vízzel. Az éttermekben már csak külön kérésre kaphatunk egy pohár vizet és azzal fenyegetőznek, hogy rövidesen nem lesz ivóvizünk. Mi szívesen támogatjuk a polgármester követeléseit, de közben azt mondjuk, hogy vessünk véget a szennyes háborúnak Vietnamban és fordítsuk a dollárokat folyóink, tavaink megtisztítására az itt oly bőven található szennytől. »••••••«!•••••<••••••••»•••••••••••••••••« Kétperces néma csenddel tiltakozott Tel Aviv főterén több ezer főnyi tömeg Bonn első izraeli nagykövetének küszöbönálló megérkezése ellen. Később tüntető menet alakult, de a rendőrség megakadályozta, hogy elérje a nyugatnémet nagykövetség ideiglenes székhelyét. tekintet nélkül, levonhatja az egészségi biztosítás után fizetett járulék felét. Ez nem haladhatja meg a 150 dollárt. A 150 dolláron felüli költséget hozzá kell adni az orvosi kiadásokhoz és ha ez az összeg nagyobb, mint az évi jövedelem 3%-a, akkor levonható az összjövedelemből. A jóléti segély Az uj törvény előírja, hogy az államok összesen
