Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-19 / 33. szám

2 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 19, 1945 MŰKÖDIK A BÍRÓSÁG Érdékes riportot irt Louis Sisselman a califor- riai Berkeley egyetem diákjainak nemrégen lefolyt bírósági' tárgyalásáról, melyet alább közlünk: A tárgyalást a War Memorial Auditóriumban tartották. A biró a pódiumon ült, jobboldalán az amerikai: baloldalán California zászlajával. Végig­tekintve a “vádlottakon” és az egész környezeten, úgy tűnt,.mintha egyetemi tanteremben lennék és nem birósági tárgyaláson. Itt a diákok külön lec­két kaptak arról, hogyan lehet a demokráciát el­fojtani. A jülius 19-i tárgyalás a három hónap óta folyó tárgyalások csúcspontja volt. 155 diák ült a vád­lottak padján abból a 763-ból, akiket azért fogtak perbe,'mert alkotmányos jogaikkal éltek és tilta­koztak az egyetemi adminisztráció túlkapásai el- lért: ■1964 decemberében tömegtüntetések voltak, a diákok ülősztrájkot folytattak a Sproul Hallban azzal a céllal, hogy az egyetemi vezetőség meghall- gássa panaszaikat. A bizonyítékok, melyeket a tárgyaláson felhoz­ták, nem jelentettek semmit. Crittendgn biró “igazságot” szolgáltatott és egymásután mondta ki az ítéleteket: egy évi próbaidő és $56 birság az első vádpontban jelzett törvényszegésért; egy évi próbaidő és $100 birság a második vádpontban jelzett letartóztatással szembeni ellenállásért és tiz napi felfüggesztett börtönbüntetés. A biró halk, monoton hangon mondta ki az íté­leteket, mintha csak gramofonlemezt hallottunk volna. Michael Duke, a keleti nyelvek hallgatója, óriási taps és füttyentések közepette a követke­zőket mondta a bírónak: “Nem fogadhatom el a próbaidőt, mert a pol­gárjogi mozgalom harcosa vagyok és kormányunk belerántotta hazánkat a nem-kivánatos vietnami háborúba. Ön, biró ur, olyan feltételeket szabott ki, amelyek eltiltanának a benn-üléstől, benn-fek- véstől, benn-állástól és megakadályoznának abban, hogy bármilyen társadalmi és szervezeti mozgalom­ban részívegyek, holott azokat az alkotmány bizto­sítja részemre. Tehát nem fogadhatom el.” Óriási tüntetés követte e kijelentést, mely még a biró nyugalmát is megzavarta. Hangosan verte a kalapácsot és berekesztette a tárgyalást. A délutáni tárgyaláson több mint fele azoknak, akik felett a biró kimondta az ítéletet, Michael Duke álláspontjára helyezkedett. A súlyos Ítélete­ket óriási felháborodással fogadták a diákok és ta­nárok egyaránt. A diákok nem kaptak engedélyt, hogy próbaidős ítéletükkel kapcsolatban megjegy­zéseiket elmondhassák, habár az egyiknek sikerült ügyvédjén keresztül kijelenteni: “Inkább a kezei­men legyenek bilincsek, mint a lelkemen.” Beszéltem Mario Savioval, aki vezetője volt a Berkeley Free Speech Movement-nek. A fiatalem­ber kijelentette, hogy a tárgyalás teljesen való­szerűtlen, a biró egyáltalán nem vette tekintetbe az érveket, amelyek az egyetemen történt esemé­nyeket megvilágíthatták volna; a tárgyalás bosszú- állásra vall és ha egyéneket vádoltak volna hason­ló cselekedetekkel, a biró biztosan nem hozott volna ilyen súlyos Ítéleteket. De félnek, mert a diákok egységesen harcoltak jogaikért. Arra a kér­désre, hogy a diákok harci szellemét miként érin­tik az Ítéletek, azt mondta, hogy meg fogja szilár­dítani soraikat. “A tény az — mondta Savio —, hogy mi komolyan vesszük a Bill of Rights-ban lefektetett jogokat és készek vagyunk harcolni értük.” Nagy gondjuk van, miként fogják előteremteni a fellebbezéshez szükséges 40 ezer dollárt. Akik segiteni akarnak, küldjék adományukat a követ­kező címre: Free Speech Defense Fund, P.O. Box 448. Berkeley, Calif. Figyelmes lettem egy idősebb emberre, aki ér­deklődéssel hallgatta a tárgyalást. Gondoltam, hogy talán valakije bele van keverve az ügybe. Kérdésemre kijelentette, hogy nincs itt senkije, csupán érdekli az ügy. Mikor megkérdeztem, hogy mik a benyomásai, igy válaszolt: “Szomorúságot és örömet is érzek egyszerre. Szomorúságot azért, hogy 1965-ben hazánkban ilyen birósági tárgyalás lehet, örömöt azért, hogy ilyen diákjaink, ilyen fiataljaink vannak.” CHICAGÓBAN 6 római katolikus apácát bűnösnek találtak és egyenként $25-re büntettek. A vád: akadályozták a közlekedést, amikor júniusban egy polgárjogi tüntetés alkalmával letérdepeltek az egyik utcakereszteződésnél. Victor J. Jerome, az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának egyik vezető tagja, akit a hatóságok évekre bebörtönöztek, 68 éves korában meghalt. Társadalmi kirobbanás Los Angelesben (Folytatás az első oldalról) A nyomor e nyomornegyedben nincs annyira a felszínen, mint Amerika más nagyvárosaiban. Sok az egycsaládos, kis kerttel körülvett lakóház, de e házak nagyrésze bérelt ház, 87 százalékuk több mint 25 éves, egyötödük a lakhatatlanság határáig van elhanyagolva. A felnőtt lakosság kétharmada még középiskolát sem végzett, ami természetesen leszűkíti alkalmaztatásuk lehetőségét (a munka- nélküliek aránya kétszerese a fehér munkanélkü­liekének) és csak a legalacsonyabb jövedelmű munkaalkalmat juttatja nekik, azokat is csak el­vétve. A felnőttek közül több mint 10,000 analfa­béta, a gyermekek egy-harmada apátián, vagy anyátlan otthonban nő fel. A terület a társadalom kivetettjeinek menedékhelye. Ugyan hol másutt tud, akárcsak ideiglenes munkahelyet találni az az 500 börtönviselt ember, akik börtönbüntetésük ki­töltése, vagy másjellegü szabadlábra helyeztetésük után igyekeznek a társadalom kereteibe beillesz­kedni? Ez a társadalmi háttere annak a felgyülemlett elkeseredésnek, amely évek óta lappangott e kör­nyéken és amelyet az előző hét folyamán egy szik­ra végül is iángralobbantott. A SZIKRA ..A kirobbanást ezúttal egy 21 éves néger Mar­quette Frye letartóztatása idézte elő, akit egy fe­hér rendőr, Lee Minikus a Watts negyedben, az Avalon Boulevard és a llóth környékén fogott el és vitt be a rendőrségre részegen való hajtás vádjával. A letartóztatást több tucat néger figyel­te, akiket a vádlott anyjának a helyszínen való megjelenése izgatottá tett. A tömeg egyre nőtt, egyesek köveket kezdtek dobálni a környéken el­haladó autókra, autóbuszokra és végül fékevesz­tett levinává alakulva, pusztítani kezdtek minden utcában. A rendőrség kezdetben megkísérelte a kitörés •zinhelyének, 16 háztömbnek az elszigetelését, de ez csakhamar lehetetlennek bizonyult. A tombolás a negyed egész területére kiterjedt. Csütörtökön és pénteken szakadatlanul folyt a forrongás a Watts negyed 50 blokkjában. Péntekre a los-ange- íesi rendőrség egy-ötödét, 900 rendőrt a környék­re rendeltek ki, de ez a karhatalom is elégtelen­nek bizonyult a rend helyreállítására. Tüzek ütöt­tek ki, egész háztömbök égtek, de a tűzoltóság képtelen volt munkáját végezni, mivel lehetetlen­né vált a helyszínre eljutni. Péntek reggelre Parker rendőrfőnök, akinek né­gerellenes beállítottsága, bárgyusága egyesek sze­rint nagyban felelős a helyzet gyors leromlásáért, bejelentette, hogy a rendőrség képtelen a rendet helyreállítani és a nemzetőrség segítségét kérte. Pénteken 2,000, szombaton 10,000, vasárnap újabb 8,000 nemzetőr vonult ki a környékre, de a forron­gás tovább tartott. E sorok Írásakor a kirobbanás áldozatainak szá­mát 32 halottra, a sebesültekét 800-ra becsülik 2,700 lett letartóztatva. Egyedül a tüzek okozta károkat 100 millió dollárra becsülik, de a más mó­don elpusztított ingóságok és ingatlanok értéke már ennek duplájára rúg. KI A FELELŐS A FELELŐSSÉG A LOS-ANGELESI TRAGÉDIÁ­ÉRT ELSŐSORBAN ÉS TÁLÁN KIZÁRÓLAG A SZÖVETSÉGI KORMÁNYT, ELSŐSORBAN JOHN­SON ELNÖKÖT TERHELI. Anélkül természetesen, hogy a legcsekélyebb mértékben hajlandók lennénk igazolni, menteget­ni vagy éppenséggel helyeselni a los-angelesi pusz­tításokat és azok elkövetőit, a főbünösök azok, akik az amerikai néger nép gyötrelmeit, nyomorát évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták és akik most a már 100 éve esedékes politikai jogok restaurálásával vélik a kérdést elintézettnek te­kinteni. A néger népnek számos felelős képviselője mu­tatott rá már arra, hogy az Egyesült Államok gaz­dagsága igen nagy százalékban, talán 20—30 szá­zalékban a néger rabszolgákból és utódjaikból ki­préselt profiton nyugszik, melynek összegét száz- miiliárdokra lehet tenni. Bayard Rustin, a néger nép egyik szószólója néhány hónappal ezelőtt ja­vaslatot tett e lényegileg a néger néptől elrabolt milliárdoknak 10—15 éven belül az amerikai né­ger nép számára juttatott pénzbeli támogatás for­májában való visszaadására. UTÓVÉGRE, HA VANNAK SZÁZMILLIÁRDJA- INK A NÉMET, JAPÁN, FRANCIA, ANGOL, BEL­GA, SPANYOL KAPITALIZMUS TÁMOGATÁSÁ­RA, NEM BESZÉLVE ARRÓL, HOGY MILLIÁR- DOKAT KÜLDÜNK A VIETNAMI HITLERBARÁT VEZETTE KORMÁNY TÁMOGATÁSÁRA IS. AK­A/V\€R1KAI w 'yßfptqrifc&r* Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N, Y. 10003. Telephone: AL 4-039* Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 unaer the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 155 • • 84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50. t KOR KELL, HOGY LEGYEN PÉNZ 20 MILLIÓ AMERIKAI NÉGER TÁMOGATÁSARA IS! Johnson Mnök azzal a viszonylag jelentéktelen egymilliárd dollárral igyekezett az amerikai sze­génység, köztük a négerek nyomorát “megoldani", amelyet a War on Poverty számára kért költség­vetésében. Ezért tartjuk őt felelősnek a los-ange­lesi tragédiáért és a többi várható tragédiákért. Robert Finn, a Stanford egyetem matematikai tanszékének professzora a californiai egyetemen március 21-én végbement tüntetés alkalmával tar­tott beszédében rámutatott arra, hogyan kerülhet­te volna el a Johnson-kormány a los-angelesi tra­gédiát. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a nemzeti termelés egy negyedét katonai célokra irányítja. Ha ezt a fantasztikus összeget a Johnson-kor- mány népjóléti célokra irányítaná, akkor egyetlen év folyamán nemcsak minden arra rászoruló ame­rikai családnak, hanem a világ minden Ínségesé­nek egy teljesen felszerelt egycsaládos házat tud­na juttatni. És a következő évben el tudnák látni az egész országot elegendő kórházzal és elegendő modern iskolával. Ezt mindössze két év alatt! Egyetlen Minute Man-rakéta 10 millió dollárba kerül és ebben nincs benne a bomba ára! Ezek­ből százakat, talán ezreket tart raktáron kormá­nyunk. 5—10 RAKÉTÁVAL KEVESEBB IGAZÁN NEM SZÁMÍTOTT VOLNA, HISZEN A STATISZTIKU­SOK SZERINT MÁR IGY IS 10 TONNA ATOM­BOMBA JUT A VILÁG MINDEN EGYES SZEMÉ­LYÉRE, DE EZ AZ 5—10 RAKÉTA MINDEN BI­ZONNYAL MEGELŐZHETTE VOLNA A LOS- ANGELESI TRAGÉDIÁT, HA AZ ARRA KÖL­TÖTT ÖSSZEGET a WATTS NEGYED ÉGBEKI­ÁLTÓ NYOMORA ENYHÍTÉSÉRE HASZNÁLTÁK VOLNA FEL ... JrA *★★★★★★★★**•■*•★* ★★★★★★*: Az Albán Népköztársaság bejelentette az ENSZ Munkaügyi Szervezetének genfi központjában, hogy kilép a szervezetből. f Attól függ, amitől lóg... f • Könnyen megtörténhet, hogy Virginiában, { 2 az Egyesült Államok atyjának, George Wash- * J ingtonnak és más elnököknek az államában, • • a novemberi választások alkalmával egy náci • • lesz a szavazó listán. George Lincoln Rock- 2 • well, az American Nazi Party vezetője mint * • független jelölt pályázik a Virginia állami { • kormányzói tisztségre a novemberi választó- • • sok alkalmával. Sikerült több mint 1,000 alá- • • írást szereznie és ezzel jogosulttá vált, hogy e • neve a választási listán legyen, mivel az álla- • • mi választásoknál csupán 250 aláírást kíván * • meg a törvény. $ • Az állami Board of Election titkára kije- • • lentette, hogy átnézi a Rockwell kérvényén * • szereplő polgárok nevét, de úgy hiszi, hogy * • elegendő szavazó irta azt alá. Virginia liberó- f • Its polgárai lépéseket tesznek, hogy valami- • J lyen módon megakadályozzák Rockwellt ab- • • ban, hogy kampányt folytasson ax államban a • és ott hírhedt nézeteit hangoztathassa, mint » • pl. a zsidók eígázositósa és a négerek depor- * • tálasa Afrikába. Egyes megfigyelők úgy lát- 2 e ják, hogy Virginia állam tisztviselői túl tü- 2 2 relmesek Rockwetlel és bandájával szemben • 2 s összehasonlítást fesznek az ottani és pl. a # 2 newyorki választási kívánalmak között. New » • Yorkban legalább 12,000 érvényes aláírásra 2 • van szükség, 50-re egy-egy megyéből, hogy 2 • egy független jelölt az állami szavazólistára 2 • kerülhessen. ® 2 Gondoljuk, hogy Virginiában rögtön meq- 2 2 szigorítanák a törvényt, ha egy feo-mmunistá- • S ról volna szó ... • •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents