Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-05 / 31. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 5, 1965. JiS£Íe£6Jze/jkejíL,aSég_... VISSZAEMLÉKEZTEM AZOKRA A KESERVES IDŐKRE... LA HABRA, Cal. — Rácz László nevével már sokszor találkoztam lapunkban, mert egyik kitűnő külmunkatársunk, akinek nagyon jó és tanulságos cikkeit élvezettel olvasom. Minden más olvasnivalót félretettem és a könyvet egyhuzamban elolvastam. így azután közelebbről megismerkedtem az Íróval, aki már fiatal korában felismerte a rendszer igazságtalanságát és ez arra vitte, hogy csatlakozzon a munkásmozgalomhoz. Később igazi harcos forradalmár lett belőle. A tanácskormány bukása után, amikor a Horthy fasiszta kormány került hatalomra, a kormány tagjainak külföldre kellett menekülnie a biztos halál elől. De egyré- szük otthon maradt, igy Rácz László és fivére Béla, s több harcos társuk, habár főid alá szorulva, életük kockáztatásával tovább vitték a harcot a véres Horthy terror ellen. Rácz László nem egyszer, mint ügyvéd védte a harcos társait a Horthy bíróságokon, segélyszervezetet létesítettek és segítették a magyar népet, ahol arra szükség volt, hogy' éhen ne vesszenek. Ez a lelkes csoport halált megvető bátorsággal vitte a harcot a végső lehetőségig, mivel azonban segítség nem jött, kénytelenek voltak azt feladni, így egyrészüknek sikerült a gyilkos fehér terror gyűrűjéből kimenekülni, a többi pedig áldozatává vált a pribékeknek. Rácz László élettörténetét olvasva, visszaemlékeztem arra az időre, amikor a bukás után a Horthy betyárok kerültek hatalomra; néhánynak a nevére még emlékszem, mint Gömbös, Bibó, Pró- nay, Francia Kiss Mihály, akik Horthyval az élen megkezdték véres orgiájukat, végigseperve az országon, százával fogdosták össze a magyar nép legjobb hazafiait. Csak néhány vidéket említek, amelyek még emlékezetemben vannak: Szeged, Kecskemét, Hajmáskér, Siófok, és Balatonvidéke. Az újságok hozták a híreket, a mi újságunk is, az Előre, amelyből a valóságot megtudtuk, hogy több, mint tízezer magyar hazafit mészároltak le. Rácz László harca is arra az időre vezethető vissza. Sokat szenvedett, verés, kínzás, börtönök testileg talán megtörték, de a szellemét és a szocializmusba vetett hitét nem tudták kiverni belőle. Még ma is„ habár csak tollal a kezében, tovább viszi a harcot egy jobb, igazságosabb rendszerért és a világbékéért. Kívánok neki erőt és kitartást, éljen még sokáig jó egészségben, hogy sokáig irhássá jó cikkeit lapunkban. A szerkesztőség is dicséretet érdemel, a könyv elég szép kiállításban jelent meg s ami a fő, megfelelő nagyságú betűkkel, ami a mi öreg, gyengülő szemeinknek könnyen olvasható. A könyvért 5 dollárt küldök . Cigány József AVENEL, NJ. — A küldött könyvet átolvastam és még jobban felfrissítette bennem az akkor történteket, melyek nem mosódtak el agyamban. Amit Rácz László ir, az élethűen igaz. Ezt annál inkább is tudom, mivel már 74 éves vagyok és jól kifejtett megítéléssel rendelkeztem már akkor is. Budán a Ganz villamossági gyárból azért dobtak ki 1917-ben. C. Erdei sadalmi téren. S mert nem láttam jövőt az első világháború előtt, kivándoroltam én is ide, s kivettem részemet minden helyes és helytelen magyar megmozdulásból, amig rá nem jöttem a depresszió éveiben, hogy csakis a nemzetközi megmozdulásokban lehetséges sikeres eredményeket elérni. Bacsó János ★ CHICAGO, Ül. — Megkaptam én is a könyvet és mondhatom, hogy ilyen könyvet már régen olvastam. Egyes helyeken úgy éreztem, hogy engem ütnek a Horthy-gyilkosok és letettem a könyvet, kicsit vártam, hogy összeszedjem magam, mert már öreg vagyok és hamar ellágyulok, ha ilyesmit olvasok. Ezt a könyvet a Dózsa Györgyről szóló könyvvel hasonlítom össze, azt is az igazságért kínozták, gyilkolták az akkori grófi gyilkosok. Olvastam a lapban Bódog András Írásaiból, hogy amikor gyerekek voltunk, hogyan szórakoztunk egymás között és még mindig emlékszünk rá, hogy néha karddal verekedtünk, vannak olyan emberek, akik már felnőttek és még mindig gyerekésszel rendelkeznek, azért gyilkolják és gyil- koltatják az igazságért küzdőket. John Kovach NEW YORK. — Mivel a szerkesztőség buzdítja az olvasókat, hogy Írjanak Rácz László könyvéről, így én megírom a véleményemet. Ilyen történelmi értékű könyvet még nem olvastam, igy kellene tanítani a történelmet a munkásgyerekeknek az iskolában. Azon már késő siránkozni, hogy miken ment ő keresztül, de olvasás közben az volt az érzésem, hogy saját bekövetkezhető szörnyű sorsomat olvasom, ha elér a fehér terror, mert az még mindig virul. De én szerencsésebb vagyok, mert ha el is ér, már csak egyszer érhet el, tekintve a 80-as évemet. Ha elér, engem már be is fejez, őt ellenben sajnos még másodszor is elérheti. Kérném azokat, akik még hisznek a tudatos teremtő istenben, imádkozzanak, hogy elkerüljék a fehér terrort. Én nem imádkozom, mert még eddig nem győződtem meg arról, hogy van isten, de ha van is, nem igazságos, mert mindig a ravaszabbat, okosabbat és erősebbet segíti, legyen az ember vagy állat. P. B. régi olvasó C+J CHICAGO, 111. — A Porszem a Viharban c. könyv nagyon jó, már kétszer elolvastam. A, Feitlich C+-9 STOCTON, NJ. — A Porszem a viharban c. könyvet megkaptam, s nagyon jónak találtam. Köszönet az írójának. S. Leleszi c+* TAYLOR, Mich. — Két dollárt küldök a Porszem ... a könyvre, amit köszönettel vettem. Fogadják őszinte elismerésemet érte. Rácz László nagy tehetség, remélem, hogy még több ilyen értékes és hasznos könyvet fog Írni a jövőben. Úgyszintén elismerés jár a Magyar Szónak a könyv helyes és csinos kiállításáért. Heck József ROEBLING, NJ. — Nagyon köszönjük hogy megküldték Rácz László könyvét . Én is jártam Magyarországon abban az időben, amiről a könyv írója ir. 1913-ban mentem haza és 1921-ben jöttem vissza. így sok mindenről tudok, ami ott történt. Hadaricsné • HAMMOND, Ind. — A Porszem a viharban C. könyvet megkaptam és nagyon lekötött. Mennyi áldozatot kellett hoznia az Írónak és mennyi szenvedésen kellett keresztülmennie. Nagyon meghatott a könyv, mivel annakidején nem ovastam a történteket, és most tudtam meg, mi volt az a fehér terror. Hálás köszönet és meleg kézszoritás jár Rácz Lászlónak hűségéért és kitűnő, hasznos munkájáért. Úgyszintén még élő munkástársainak, akikkel együtt harcolt, hogy ma jobb élet legyen Magyarországon. Köszönet jár Rév. Gross- nak a könyv előszaváért és a szerkesztőségnek az előállításért. Ajánlom mindenkinek a könyv elolvasását. Vera Gyurkó e*J> Springfield, NJ. — Itt küldöm előfizetésemet a Magyar Szóra. Ugv hiszem, hogy kitűnő munkát végeznek a lap kiadása körül, melyet élvezettel olvasok . Mrs. J. Gitz SO GATE, Calif. — Még nem olvastam végig Rácz László könyvét, de már eddig is sok mindent megtudtam belőle, többek között, hogy miért bukott meg a tanácsköztársaság az első világháború után. A valót csak ebből a könyvből tudtam meg, amely nagyon érdekelt, annak ellenére, hogy a hazafias vallásos érzés közepette mindig úgy éreztem. hogy a munkásnép többségének a javára kell érvényesülnie mindennek, úgy politikai, mint tár★ SIMCOE, Ont. — Én is megkaptam Rácz László könyvét. Igaz történet ez, amit már sokan elfelejtettünk, pedig ha nem vigyázunk, ismét megtörténhet, ha a nép nem lesz elég erős és hagyjuk Vietnamot tovább bombázni, hogy elvérezzen az a nép, amely még a légynek sem ártott. Az én véleményem az, hogy ha te igy, én is úgy, meg kellene mondani a betörőknek, hogy csak eddig és ennél tovább nem.. . Joe Chanyi ★ CANFIELD, Ohio. — Nekem is szerencsém volt elolvasni Rácz László könyvét és tiszta szívvel mondhatom, hogy nagyon elérzékenyültem. Szavakkal nem is tudom kifejezni azt az érzést, amit éreztem, mert olvasás közben átszenvedtem vele azt a sok nélkülözést, kínzást, amelyen keresztülment. Nem tudom, hogy a tömeg megérdemli-e azt a sok áldozatot, amelyet a Ráczok és mások érdekükben tettek és tesznek. Azt tudom, hogy nem értékelik, ők abban a hiszemben vannak, hogy azok a javak, amelyeket jelenleg élveznek, csak úgy az égből pottyantak le nekik. Tisztelem és nagyrabecsülöm az ilyen Rácz-féle embereket, mert megértem, milyen áldozatot hoznak az emberiség jobb létéért. Rácz László az urak oldalán az ő tudásával és tehetségével bőségben és úri módban élhetett volna és nem kellett volna any- nyi nélkülözésen, üldözésen, kínzáson átmennie. De vannak emberek, akik egy igaz eszméért és az emberiség jobb jövőjéért készek minden áldozatot meghozni. Bár sok ilyen ember volna a világon! Kívánom, hogy sokáig jó egészségben éljen, és sok éven át élvezhessük az írásait. Nagy L. ★ RAHWAY, NJ. — A Porszem a viharban c. könyvet minden amerikai magyarnak, akár öreg, akár fiatal, el kellene olvasnia. L. Galik Szeretne Erdélyről is olvasni CHICAGO, 111. — Az újságot már olvassuk hosz- szu évek óta, de szeretnénk, ha több hirt hozna a lap Erdélyről. Magyarországról Írnak gyakran, de nem Erdélyről. Mi, akik ott születtünk, de nem beszéljük a román nyelvet, nagyon keveset hallunk, vagyis olvasunk Erdélyről. Dénes M. Kína kapitalista szemmel Valahányszor arról olvasunk az újságban, hogy valamelyik üzletember, vagy gyáros Kínába megy tanulmányútra, el lehetünk készülve az illető pártatlan tisztánlátására. Ezt még érthetőbbé teszi az, ha az illető ur kijelenti, hogy ő nem hisz a kommunizmus jövőjében. Mr. James S. Duncan, többszörös háztulajdonos, üzletember és gyáros Kanadában, a “The Progresszive” áprilisi számában beszámol öt heti tanulmányújáról. Sok tekintetben elismerés jár jóakaratu észrevételeiért. Legutóbbi látogatása óta (hat évvel ezelőtt) óriási változásokat látott Kínában. Hogy bizonyos dolgokat más szemmel lát, az majdnem természetes. Annál jobban fájlalom, amikor saját fajtánkból megy valaki tanulmányútra, vagy látogatóba szülőhazánkba és visszatérve, semmi jót, szépet nem tud mondani, de annál több sarat dobni reá- ja. Mr. Duncan a fiatalabb gyermekek iskolai nevelésével nem volt megelégedve. Nem tanítják őket nyílt gondolkodásra, hanem előítéletekkel töltik tele a máskülönben értelmes gyermekek fejét. Osztály gyűlöletre nevelik őket, feleleven itik a régi házigazda zsarolásait, az amerikai imperializmust, mint világuralomra vágyót, a reakciót, mint volt elnyomóikat, stb. De hiszen ez már mind a múlté — mondja Mr. Duncan. Annál természetesebb, hogy a múlt emlékei még élnek a vezetőkben. Másik észrevétele az, hogy az iskolában marxista, leninista tanokat tanítanak a gyermekeknek és uram bocsáss Mao Tse Tung filozófiát. Ha Mr. Duncan véletlenül Magyarországon látta volna meg a napot, mondjuk úgy 75 évvel ezelőtt, talán együtt énekeltük volna az iskolai padban. hogy “Egy istenem, egy királyom, ezt tisztelem, azt imádom”. Másik észrevételét a vezetőkkel kapcsolatban tette a látogató ur. Sok olyan ember van vezető állásban, akiknek nincsenek világi tapasztalatai, még olyan is van, aki Moszkvában sem járt. Itt visszaigazitom emlékezetem óramutatóját jó néhány évtizeddel, amikor szülőhazánkban falusi ügyvédtől kezdve méltóságos gróf urak intézték a szegény emberek sorsát és árvereztették el sok esetben utolsó párnájukat. Itt jön be Mao Tse Tung filozófiája, akinek Mr. Duncan bevallása szerint is, kétszáz dollár havi fizetése van. szerény négyszobás lakással. Ott is, mint minden szocialista országban, a vezetők minden igyekezete oda irányul, hogy a háborúkat még csirájukban meg kell fojtani és ezért fontos a kritika az előítéletekkel szemben. Szülőhazánkban nemzetiségi gyűlöletre neveltek minket, amire mindenki emlékszik. Vezetőkről lévén szó, itt, fogadott hazánkban törvényhozóinknak több, mint fele ügyvéd, s ezeknek a kitermelt gyümölcse mindnyájunk előtt ismeretes. Mr. Duncan elismeri, hogy a fiatalság 100%- ban„ az idősebb emberek túlnyomó többségben hívei társadalmi rendszerüknek, s ha szavazatra kerülne sor, Kínában 100%-ban a kommunista rendszert választanák. Schubert J. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ!
