Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-05 / 31. szám
Thursday,1 August 5, 1965. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD R Rácz László: Fasiszta aknamunka Mexikóban A napsütéses Mexikóban, régi igazság, hogy minden rossz északról az Egyesült Államokból jön. Jellemzően az időnként beözönlő hideg légáramlatokat, zivatarokat is “norte” (északinak) nevezik. Még akkor is, ha ezek más irányból jönnek, mint északról. Újabban másfajta északról jövő csapással kell Mexikónak megbirkóznia, az Egyesült Államokból beszivárgó “férgekkel”. Ennek a megértéséhez egy kis szómagyarázatra van szükség. “Férgek” — spanyolul gusanok— elnevezés alatt Latin-Amerika-szerte azokat a kubai ellenforradalmárokat értik, akik a forradalom győzelme után megszöktek hazájukból, legtöbbször az Egyesült Államok hatóságainak közvetlen, vagy közvetett támogatásával. A “férgek”-nek a zöme Floridában helyezkedett el. Támogatásuk már eddig is több százmillió dollárjába került az Egyesült Államok adófizetőinek. A milliókat természetesen nem adták egészen ingyen. Azokat a korosztályokat a “gusanok”-ból, amelyek fegyverforgatásra alkalmasak, beosztották az Egyesült Államok katonai alakulataiba. Ezekből sorozódott a Pentagon megszervezésével •— többek között — az az intervenciós zsoldossereg, mely 4 évvel ezelőtt a Disznó-Öbölben meg kísérelt partraszállni és megdönteni Castro kormányát. (Lásd cikkemet “A Disznó makkal álmodik” lapunk május 6.-i számában.) Tudvalevőleg a több, mint másfélezer kubai zsoldos fegyveres támadása dugába dőlt. De Washington tovább is kísérletezett a kubai menekültekkel. Százakat küldött közülök Kongóba és Dél- Vietnamba, ahol ezek főként mint harci repülők végzik gyalázatos emberirtó munkájukat. Azokat, akik nem nyertek különleges hadi kiképzést, az Egyesült Államok legfőbb kémszervezete: a CIA évek óta kémkedési és fasiszta propaganda céljaira használja föl egész Latin-Amerika területén. Mert Mexikó az egyetlen latin-amerikai állam, amely minden nyomás ellenére sem szakította meg diplomáciai kapcsolatát Kubával, a CIA újabban ezt az országot jelölte ki a ‘férgek” számára fokozott munkára. Már jó ideje felbukkantak Mexikóban kubai ellenforradalmárok, látszólag csak, mint “politikai menekültek”, de ténylegesen legtöbbjük a CIA fizetett ügynökeként. Rövidesen kapcsolatot kerestek és találtak a mexikói reakciós sajtóval,, de ugyanakkor a klerikális politikai szervezetekkel is. Ez utóbbiaknak rohamcsapatai a fővárosi és vidéki egyetemek katolikus diákcsoportjai voltak kiszemelve együttes további akciókra. Ezek nem is várattak sokáig magukra. Néhány hónappal ezelőtt, éjszaka idején, kézigránát robbant a Mexikó és a Szovjetunió közti kulturális kapcsolatokat építő intézet kapujában. Hivatalos megállapítás szerint is, a gránátot az Egyesült Államokban gyártották és az jelentős anyagi károkat okozott az épületben. Szerencsésen személyi áldozatokat nem követelt. A rendőri hatóságok nyomozása a bűntett felől eredménytelen maradt, annak ellenére, hogy az épület bejárata elé a kézigránáttal együtt kihívó módon, egy kubai nemzeti zászlót is elhelyeztek, nyílt bizonyítékául annak, hogy a provokáció kubai “férgek” munkája volt. Baloldali sajtóorgánumok ez alkalommal annak a gyanúnak adtak kifejezést, hogy az eredménytelen rendőrnyomozás annak tulajdonítható, hogy a CIA és FBI nem szűkmarkúak anyagi támogatással a mexikói rendőrközegek “megsegítésénél.” Még el sem ült a tiszteséges közvélemény felháborodása, amikor fasiszta-terroristák újabb gaztettet akartak elkövetni Mexikóban. Megint csak az éjszaka leple alatt, egy ismeretlen egyén belopódzott a baloldali kormánypárti lap “El Dia” nyomdájába. Itt éppen az újság előállításán dolgoztak. Egyik munkásnak feltűnt az idegen, kis csomaggal a kezében a rotációs gép körül. Ez látAmerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Én is résztveszek az idei országos lapkonferencián, Detroitban. Kérem, hogy biztosítsanak szállást..............személy részére. Név:........................................................... Cim:.......................................................... Város: .......................................... Állam: va, hogy figyelik, kirohant a nyomdából, elhajítva a bejáratnál egy kézigránátot, amely levegőbe röpítette az épület előtt állomásozó autót. A munkásnak sikerült üldözés után egy rendőr segítségével elfogni a merénylőt. Ennek neve Henri Agüeros, kubai születésű amerikai állampolgár, ki nem régen szabadult mint tengerész az Egyesült Államok hadiszolgálatából. Lefogása után szállodai szobájában egy további kézigránátot is találtak. Úgy a felrobbant, mint az ép gránát a US készleteiből származik. Tudvalevőleg kézigránátokat nem árulnak Miami-ban — ahonnan a merénylőt útjára küldték — a super-marketekben. Nyilvánvaló tehát, hogy csak hivatali főnökei megbízására és segítségével tudta megvalósítani bűntettét. A merénylő kertelés nélkül be is ismerte, hogy előzőleg a Szovjetunió kulturális intézete ellen is ő követte el a bombamerényletet. Ugyanekkor gyáván bevallotta, hogy három másik mexikói bűntársa volt az akcióinál a segítségére. A három további lefogott közül egyik egy katolikus VIETNAM! RULETT Irta: Victor Perlő Julius 12-én a CBS adóállomás hirbemondója olyan tényállásokat fejezett ki, amelyek már hosz- szabb ideje nyilvánvalóak: —A háború az Egyesült Államok háborúja, nem a vietnamiaké. —Az Egyesült Államok határozottan kiterjedt terep-háborút indít Délkelet-Ázsiában, amit nem fog csupán Dél-Vietnam területére korlátozni. — Az Egyesült Államok hatalmas támaszpontokat épit Dél-Vietnamban, a Délkelet-ázsiai katonai tevékenység támogatására és ezeket állandósítani szándékszik béke idején is. Az olyan gyakran megismételt kijelentésekről, hogy “mi” nem tartunk igényt területre, vagy hadibázisra és csak a délvietnami kormány kérésére vagyunk ott — lehullt a lepel. A napi sajtó- és rádió jelntések kiemelik — és gyakran dicsekvően — az amerikai katonák brutalitásait, a vietnami civilekkel és hadifoglyokkal szembeni tömeggyilkos eljárásait. Bevallják, feladták a látszatigyekezetet, hogy “megnyerjék a vietnami nép szivét.” A háború feltárul a maga valóságában: az imperialisták eltökélt háborúja gyarmati hódításra. Megindították, szembeszállva az Egyesült Nemzetekben elfogadott gyarmatosítás elleni határozattal, a vietnami nép hős kiállásával, a szocialista országokkal és minden többi szembenálló erővel, ami magábanvéve is veszedelmes játszma. Roswell L. Gilpatric, volt hadügyminiszter-helyettes, cikket irt a NY Times vasárnapi mellékletében (5-30-65) “III. Világháborúhoz Vezethet a Vietnami Háború?” címmel. Milliók kérdik ugyanezt. Gilpatric most is vezető tanácsadói szerepet tölt be az adminisztrációban és cikkét úgy tekintem, hogy a washingtoni álláspont megközelitöbb kifejezője. Mérlegelve a mellette és ellene szóló tényeket, cikkét azzal a következtetéssel zárja, hogy “az esélyek” a III. világháború “ellen” szólnak: “Valószínű, hogy a US úgy fel van készülve, hogy már jobban nem is lehet, a “katasztrófapolitika” (brinkmanship) gyakorlására és a háború fel- fejlesztésének megkockáztatására.” A nagyméretű háború veszélye, mondja Gilpatric, abban a nyomásban rejlik, amit Kínára és a Szovjetunióra gyakorolnak, hogy Vietnam védelmére keljenek az amerikai támadások ellen. De azután felsorol néhány tényezőt, amelyek szerinte ez ellen szólnak. Néhány ezek közül azonban bírálatot vált ki: “Az Egyesült Államok óriási, szállítható nukleáris ereje”, “határtalan hatalma”, elrettenti a szocialista országokat, — mondja Gilpartic De van példa rá, hogy más, magukat legyőzhetetlen- nek vélt, világ-megrendszabályozó-önjelölteket is meghazudtolt a történelem. És nem csak a US rendelkezik példátlan pusztító erővel. Ami számit, az a viszonylagos erő és most első Ízben a US is megsebezhető. Gilpatric, akárcsak Rusk, figyelmezteti a szocialista országokat, ne segítsék Vietnamot, hogy megvédhesse magát, mert az Egyesült Államok nem fogja respektálni “területi kiváltságaikat.” Eltitkolják az amerikai nép előtt azt a szembeszökő tényt, hogy ezek az elhangzott, vagy burkolt fenyegetések mind a két irányban alkalmazhatók. “A kommunista front megoszlott”, mondja todiákcsoport tagja, a másik kettő pedig egy mexikói fasiszta napilap “El Sol” munkatársa. Közösen bevallották azt is, hogy felső parancsra tervbevettek hasonló bombamerényieteket az itteni kubai és szovjet követségek ellen is. Nem rajtuk — csupán az “El Dia” munkásának éberségén múlott, hogy terveiket nem valósíthatták meg és az is, hogy végezetül rendőrkézre kerültek. Jellemző a mexikói bírói szervezet politikai beállítottságára, hogy az aljas bombamerényietek négy részvevője közül kettőt máris óvadék ellenében szabadlábra helyeztek. Mindannyiok ellen csak enyhébb vádpontok alapján indult meg a bírói eljárás, ugyanakkor amikor az 1959-es általános vasutassztrájk miatt, a szakszervezeti vezetők mint “társadalmi felforgatok” immár hat éve ülnek börtönben. A vasutas-sztrájkot az érvényben lévő sztrájkjog alapján, a dolgozók többsége határozta el. Mégis egy kivételes törvény alapján a vezetőket tiz-tizenöt évi büntetésekkel sújtották, annak ellenére, hogy a sztrájk során, — melyet katonasággal vertek le —, a sztrájkolok nem használtak kézigránátokat. Mindez azt bizonyítja, hogy az északról irányított fasiszta aknamunkát sem a rendőri, sem a bírói szervek, csupán a mexikói dolgozók ébersége és összefogása gátolhatja meg. vábbá. A kölcsönös önvédelem szükségessége azonban sok nézeteltérésen felülkerekedik. Napóleont végül is a megtámadott és a támadásra kiszemelt áldozatainak összefogása győzte le. Hitler végzetes tévedése az a számítása volt, hogy a nyugati demokráciák és a Szovjetunió sohasem harcolhatnak ugyanazon az oldalon. Az angol-amerikai tömb és a Szovjetunió százszorta mélyebb nézeteltéréseket legyőzött, mint ami Kina és a Szovjetunió között fennáll, hogy biztosítsák Hitler megsemmisítését. “Az Egyesült Államok tekintélye a nyugati világ szemében.. . alapjában előnyös.” Ez a megállapítás olyan alapvetően téves, hogy azon csodálkozom, miként ámíthatja Gilpatric sajátmagát és olvasóit is. Érthetően Gilpatric igyekszik a helyzetet az adminisztráció szempontjából jó színben feltüntetni Lehetséges, hogy a valóságos tények ellenkező irányba mutatnak — a világháború idányába Bármik is a lehetőségek, úgy látszik, hogy Gilpatric, Rusk és Johnson hajlandók vállalni a kockázatot. Ha egyénileg szeretnének "‘Russian rou- lettet” játszani, az az ő dolguk. De vajon hajlandó- e a legtöbb amerikai a nemzet feláldozását megkockáztatni, hogy a tervbevett Standard-Morgan- féle olajfinomitót, a Pentagon részére újabb hadibázis területeket és a Wall Street befektetéseit biztosítsa? Ez a kérdés aggasztja legjobban Gilpatric-ot: “A valószínű veszély nem annyira a III. világháborúban .. . inkább más oldalon rejlik. Az egyik az, hogy az amerikai nép képtelen lesz hosszantartó időszakra nyúló küzdelmet elviselni.. . Inkább a kimerülés ténye, mint a háborút felfejlesztő vietnami politikánk képezheti majd az amerikai álláspont Achilles-sarkát.” Abban reménykedem, hogy ebbeli félelme jól megalapozottnak bizonyul, s még hozzá minél előbb! Köztiltakozás járult hozzá ahhoz, hogy a koreai háború kiterjesztését megakadályozza. Eddig a nép körében ez a tiltakozás erkölcsi-poltitl- kai szempontokra összpontosult, szégyent és megbotránkozást fejezett ki az országunk nevében folytatott aljas agresszióval szemben. Az ellenállás meg fog sokszorozódni, amikor a nép megérti, hogy az amerikai gyarmatosítás nem nyerhet tartós győzelmet, hogy az ezt célzó, meredekpolitikával és a háború kiterjesztésével folytatott kísérlet világháborúhoz vezethet, ha milliók nem kiáltják időben: “NEM AKARUNK VIETNAMI RULETTET JÁTSZANI!” '<WVVVVU(An<«A<VWmVUV«MUVIWVIM\MWWVVWMIW| FELHÍVÁS! jj i1 Az összes Magyarországon megjelenő lapokra, ] | ! ] folyóiratokra, mint a Tükör, Ország-Világ, Ké- 1[ j i pes Sport, Magyar Labdarúgás, Népsport. Ma- ] [ ]! gyár Nemzet, Magyar Ifjúság, stb. előfizetéseket, ] > 11 hajó- vagy repülőpostán való szállításra, fel- i [ I j veszek. 11 LÁSZLÓ NAGY 401 East 81st Street, New York, N. Y. 10021 ] ! Apt. 7B. Telefon: 734-2755. ! i ! agS«CSS3S3CMeSe3S3eSSSS3CMeSa6aE363e*3S**SS3S*S«KSSSS3SSKJSS(aSaO í KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! j
