Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-05 / 31. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 5, 1965' . A NYOMOR ELLENI FOKOZOTT HARCRA HÍV AZ AFL-CIO Az AFL-CIO Végrehajtó Bizottsága 16 oldalas brossurát hozott nyilvánosságra, melyben részletesen analizálja a jelenlegi gazdasági helyzetet. Követeli a munkabér és a munkaidő- törvény azonnali javitását és fokozott harcra szólít a nyomor legyőzésére. George M§any, az AFL-CIO országos elnöke a szervezet hivatalos lapjában, alátámasztotta a 16 oldalas brossurában lévő analízist és az abban ajánlott változásokat. Dolgoznak a nyomorban élők A brossura rámutat arra, hogy a nyomorban élő milliók több, mint 50 százaléka állandó munkával rendelkezik és hetenként legalább negyven órát dolgozik. “Ez a tény — mondotta Meany — a nemzet szégyene.” Ezt a szégyent csak úgy tudjuk eltüntetni, ha minden késedelem nélkül ** Felemeljük a minimum órabért két dollárra. Kiterjesztjük e védelmet újabb 13 millió munkásra. v Leszállítjuk a munkaidőt heti 35 órára. “Az a tény, hogy milliók csak $1.25, vagy nagyon kevéssel többet kapnak óránként nem támasztja alá azt a feltevést, hogy országunk a jómódúak országa, mert az éhbérért dolgozók részére ez nem álom, hanem lidércnyomás. Nemzetünknek törvénybe kell iktatnia a két dolláros minimális órabért” — Írja Meany a vezércikkben. Dupla bért túlórázásért Az országos szakszervezeti központ által kiadott brossura rámutat arra, hogy 1935-ben, amikor a jelenlegi munkabér- és órabér törvény érvényre jutott, a másfélszeres tulórabér megfelelt az akkori viszonyoknak. Azóta azonban az ipari munkások, a szakszervezetek tevékenysége következtében, számos és jelentős mellékjuttatásban részesültek és ennek következtében a munkáltatóknak kevesebbe kerül a munkásokat tulóráztatni másfélszeres bér mellett, mint több munkást alkalmazni. Ez az oka annak, hogy az ötven százalékos többletbér ma már nem kielégítő és azt 100%-ra kell emelni. A munkások összmunkaidejének 8%-a túlórázás ból áll, ami azt jelenti, hogy a túlórázás megszüntetése egy és fél millió munkásnak adna munka- lehetőséget. 35 órás munkahétre van szükség Sok azoknak a száma, akik nem értékelik kellőképpen az AFL-CIO azon követelését, hogy a munkaidőt heti 40-ről 35 órára csökkentsék: holott ez igen egyszerű és csak az szükséges, hogy a tényeket megismerjük. Az utolsó 11 esztendőben a munkaképesek száma 10.1 millióval növekedett, a munkában lévők száma azonban csak 8.2 millióval. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma, csupán a munkaképeseknek a megjelenésével a munkapiacon, két millióval növekedett. Ez azonban nem nyújt tiszta és teljes képet, mert a tény az, hogy sokan vannak, akiket mint dolgozókat könyvelnek el, habár csak részidőt dolgoznak és nagyon sokan keresnek munkát hónapokon, éveken keresztül, hogy azután megunva a hiábavaló munkakeresést, végleg az állandó munkanélküliek táborába kerüljenek. De a statisz- 1ikai adatok nem számolnak be róluk. Ha mindehhez hozzátesszük az automatizálás révén munkanékülivé vált százezreket és hogy a jelenben a trösztök és a nagyvállalatok rekordprofitot könyvelnek el, akkor világossá válik, hogy nemcsak a munkanélküliek és a még munkában lévők érdeke, hanem az ország érdeke is megkívánja, hogy a munkaidőt leszállítsák 40-ről 35 órára. Ez 14.3%-os béremelést jelentene a munkásoknak. Ha ezt magasnak találjuk egyszeri lépésnek, akkor lépésről lépésre kell megvalósítani azt, de az első lépést meg kell tenni minden további halasztás nélkül. A fentiem tartalmazzák az AFL-CIO brossurájá- nak és George Meany vezércikkének lényegét. Pozitiven járulnak hozzá az amerikai munkásság alapvető kérdéseinek megoldásához. A feladat most az, hogy a fentjelzett célkitűzéseket a lehető legrövidebb időn belül megvalósítsuk. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a szakszerveztek a fenti célkitűzéseket a munkáltatók elé terjesztik, mint a munkások követeléseit és kényszerítik a munkáltatókat azoknak a munkaszerződésekbe való beiktatásra. Ugyanakkor nyomást kell gyakorolni a törvényhozókra e célkitűzések törvénybe iktatása érdekében. Utcára dobják a munkások ezreit PITTSBURGH, Pa. — Az Aluminum Co. vezetősége elhatározta, hogy lezárja az Edgewater NJ.- ben lévő üzemét. Az üzem 49 éves és az itteni termelés nem hoz kielégítő profitot a vállalat részvényeseinek. A határozat azt jelenti, hogy 1,100 munkás veszti el a munkáját. C-+J PHILADELPHIA, Pa. — A John B. Stetson Co. igazgatósága elhatározta, hogy lecsukják a társulat Danbury, Conn.-ban lévő kalapgyárát, mert a gyártmányra nincs kellő piac. Az igazgatóság határozata több száz munkást foszt meg munkájától és megélhetésétől. A kalapgyár munkásai, akik hosszú évek óta dolgoztak e gyárban, nem képesek uj munkát kapni mert az átlag életkor előrehaladott és nincs más szaktudásuk. így: állandó . munkanélküliségre vannak ítélve. Tiltakoznak a munkateher ellen NEW YORK.— A Social Service Workers Union tagjai piketelték a Közjóléti Hivatal irodáját, tiltakozva az ellen, hogy a nyár folyamán a szabadságra menő ellenőrök munkáját a munkában maradtak vállára akarták helyezni és ezzel a munkaterhét megnövelni. A Közjóléti Hivatal elbocsátott két ellenőrt, akik megtagadták a munkájuk megnövelését. Az ellenőrök kollégái sztrájkra szavaztak abban az esetben, ha a Hivatal nem hajlandó az elbocsátott ellenőröket állásukba visszahelyezni. A Hivatal vezetősége kénytelen volt eleget tenni az ellenőrök követelésének. Sztrájkban a gázgyári munkások ST LOUIS, Mo. — A Laclede Gas Co. 1,800 munkása sztrájkba lépett julius 12-én, mert a munkáltató nem volt hajlandó olyan béremelést és egyéb engedményeket adni, melyek elfogadhatók lettek volna a munkások részére. A sztrájkolok az International Union of Oil, Chemical and Atom Workers tagjai. Ugyancsak sztrájkban állnak a Reynolds Metal Co. munkásai is, akik junius 19-én szüntették be a munkájukat. A gyár 500 munkást foglalkoztat. Ismertetést kér a Medicare törvényről DÉL-CALIFORNIA. — Olvastam a Magyar Szóban egy elég rövid ismertetést a Medicare-ról. Az angol lapok kicsit többet írtak róla. Sajnos mi egyszerű bevándorolt munkások, ha ezer évig is itt élnénk, akkor sem tanulnánk meg ezt a nyelvet annyira, hogy megértsük az angol újságokat, ezért a magyar újságra támaszkodunk, hogy velünk ilyen fontos kérdéseket megértessenek. A Magyar Szó irt arról, hogy a végleges törvényről most tárgyal a szenátus és a képviselőház egyeztető bizottsága, igy a végleges beszámolót az elnöki jóváhagyás után lehet majd megírni. De a cikkben volt olyan kitétel is, amely homályos. Pl. a 65 éves korban a minimális havi járulék most $40. a maximális $127. A javaslat szerint a minimális összeget részletekben $168-ra fogják emelni, de kinek? Taylor Szabó József Szerk. megjegyzés: — A Medicare-ről, most hogy Dattler Lajos és Paukovits István mindennemű festési munkát vállal New Yorkban és közvetlen környékén. Telefon: TA 2-3117, vagy SW 5-9011 az elnök aláírta végleges formájában, rendszeres felvilágosításokat fogunk közölni a lapunkban.} Sztrájkolnak Kanada postai munkásai MONTREAL. — Montreal, Vancouver és az ország többi városaiban dolgozó postai alkalmazottak sztrájkba léptek, mert nem voltak hajlandók elfogadni a kormány által ajánlott 360 dollár évi fizetésemelést. A postai alkalmazottak évi 600 dollár fizetés- emelést követelnek. Montrealban 4,100, Vancouverban 1500, Ha- miltonban 450 és Windsorban 200 alkalmazott hagyta ott munkáját. A sztrájk rohamosan terjed a többi városokban is. Az országban 22,000 postai alkalmazott dolgozik. Az alkalmazottak sztrájkba léptek annak ellenére, hogy a törvény megtiltja azt. A postai alkalmazottak szervezetének vezetői is ellenzik a sztrájkot. 56,000 kormány-alkalmazott, hivatalnok nagy érdeklődéssel tekint a sztrájk kimenetele elé, mert mindnyájan elégedetlenek fizetésükkel. A postások legmagasabb évi fizetése jelenleg 4600 dollár. Győztek a chicagói taxisofőrök CHICAGO 111. — A város taxisofőrjei megnyerték a sztrájkot a következő eredménnyel: a jövedelem (bevétel) 47%-a lesz a sofőröké. (Ez két százalékkal több, mint a sztrájk előtt.) Előnyösebb betegsegély- és kórházi biztosítást kapnak, valamint magasabb nyugdijat. Az egyezmény távolról sem jelent teljes győzelmet, de egy lépés a jó irányba. . Sztrájkolnak Chicago autómunkásai CHICAGO, 111. — A Ford gyár üzemében dolgozó 3,592 munkás sztrájkba lépett az egészségtelen munkaviszonyok és a gyors és erős munkairam ellen. A munkások követelik a mosakodó termek megtisztítását, több szellőztető beállítását, ólom-öntés és köszörülés okozta ólommérgezés lehetőségének csökkentését és egyéb munkakörülmények megjavítását. > í A gyár napota 900 Ford-kocsit gyárt. A munkások a United Auto Workers Union 551-es lokáljához tartoznak. DETROIT, Mich. — A Muncie, Ind. álamban lévő General Motors üzem 2,200 munkása megnyerte a 17 napos sztrájkot és igy a Chevrolet teherautók gyártása újra megkezdődött országszerte. Kátyúban az acélipari bértárgyalások PITTSBURGH, Pa. I. W. Abel, az acélipari szak- szervezet országos elnöke jelentést tett a szervezet 170 tagból álló bérskála-bizottságának, melyben kihangsúlyozta, hogy az iparbárókkal való tárgyalás zsákutcába jutott, mert a trösztfejedelmek nem hajlandók bizonyos engedményeket adni a kohómunkásoknak. A szakszervezeti vezetőket üldözik DENVER, Col. — A Tizedik Kerületi Szövetségi Bíróság bűnösnek minősítette a Mine, Mill and Smelter Workers Union hét vezetőjét “összeesküvés” vádjával, mert aláírták a T-H-törvény által előirt nyilatkozatot, melyben azt állítják, hogy nem tagjai a Kommunista Pártnak. Jellemző, hogy a Taft-Hartley törvény e szakaszát a kongresszus már 1958-ban visszavonta, amikor az újabb munkásellenes Landrum-Griffin javaslatot törvényre emelték. A Legfelsőbb Bíróság ugyanezen szervezet két vezetőjét ártatlannak minősítette abban a vádban, hogy a “nem kommunista” nyilatkozatot aláírták. Ez a magyarázata annak, hogy a jelenlegi vádlottakat nem azzal vádolják, hogy aláírták a nyilatkozatot, hanem, hogy “összeesküdtek” a nyilatkozat aláírására. Noha, a Mine Mill and Smelter Workers Union független szakszervezet, vagyis, nem tartozik AFL—CIO keretébe, az ország szervezett munkássága felsorakozott a vádlottak védelmére, mert belátják, hogy a kormány támadása az egész munkásság ellen irányul. A Civil Liberties Union szintén képvaiselve van az üldözött szakszervezeti vezetők védelmében. S5SSSSSSSSSSSSS9S3SSSS3SSSSSSSSS5SSSSSS' NT KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! I MÁS IS TANULHAT BELŐLE! ]
