Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-29 / 30. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 29, 1965. Ml TtütifíMK, ÓhAíAbAN A népgazdaság 1985. első félévi fejlődése (Folytatás az első oldalról) A fontosabb építőanyagok közül cementből 1%- kal többet, téglából 1%-al kevesebbet termeltek, ' mint egy évvel azelőtt. Jelentősen nőtt a tetőfedő anyagok (cserép, pala,) az előre gyártott építőelemek és az üveg gyártása. 1965 első félévében a könnyűipar 4%-kal termelt többet, mint egy évvel korábban. Pamutszövetből 7%-kal, cipőből 2%-kal emelkedett, gyapjúszövetből 4%-kal csökkent a termelés. A félév folyamán az élelmiszeripari termelés 7%-kal volt több, mint egy évvel azelőtt. Az 1965 éves tervben az első félévre előirányzott növekedést az ipar egésze — annak ellenére, hogy az árviz a termelésben és a szállításban előre nem látott fennakadásokat okozott — 2%-kal túlteljesítette. Az éves ipari termelési terv első félévére számításba vett részét valamennyi fonto sabb ipari minisztérium teljesítette, illetve túlteljesítette. A termelés növelése során azonban nem minden iparvállalat tartotta szem előtt az MSZMP Központi Bizottsága 1964 decemberi határozatában kitűzött célt: nem mindig abból és annyit termeltek, mire a felhazsnálók igénye irányult. Az expor tált és a belkereskedelemnek átadott ipari termékek mennyisége kisebb mértékben növekedett, mint az ipari termelésé. A termelés növekedésének egy része a készleteket növelte. 1965 első félévében az állami iparban átlagosan foglalkoztatottak száma 8900 fővel, nem egészen 1%-kal volt több, mint a korábbi években. A félév folyamán a termelékenység az állami iparban kb 5%-kai haladta meg az egy évvel azelőtti szintet, és ennek folytán 1965 első felében a termelés növekedésének túlnyomó többsége a termelékenység növekedéséből adódott. ÉPÍTŐIPAR 1965 első félévében az állami építőipar kb. 4%-kal termelt többet, mint 1964 első felében. Az építőipar termelése — részben a kedvező időjárás folytán — különösen az év első hónapjaiban emelkedett. A félév végén az építőipari termelést és az anyagszállítást is kedvezőtlenül befolyásolta az árviz. A május—junius havi építőipari termelés kb. ugyanannyi volt, mint egy évvel azelőtt. 1965 első félévében az állami építőiparban foglalkoztatottak száma átlagosan kb. ugyanannyi volt, mint 1964 első felében. A félév végén azonban az építőipari munkások száma 4%-kal kevesebb volt, mint tavaly júniusban. 1965 első felében az állami építőipar 7180 lakást adott át, ami az egész évi előirányzat 38%-a. MEZŐGAZDASÁG, FELVÁSÁRLÁS 1965 első felében a hideg esős, tavasz, a belvizek, az árviz és a növényi kártevők elszaporodása kedvezetlenül befolyásolta a növénytermelést. 1965 május végén a bevetett terület 320.000 kát. holddal 4%-kal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt, júniusban ennek egy kis része még viz alá is került. A vízkárral nem sújtott területeken a gabonafélék jól fejlődtek, és megfelelően haladtak a növényápolási munkák is. 1965 tavaszán a szarvasmarha-állomány 4%-kal a sertés-állomány 10%-kal nagyobb volt, mint 1964 tavaszán. A félév folyamán 16%-kal több vágóállatot vásároltak fel, mint tavaly ilyenkor, és 11%-kal többet, mint amennyit a terv előirányzott. A tojás termelése és felvásárlása 1965 első félévében több volt, mint az 1964. első félévi és mint a tervezett, a tejfelvásárlás -— a száj- és körömfájás következtében — elmaradt a tavalyi és a tervezett szinttől. A mezőgazdaságban a félév folyamán jelentkező több kedvezőtlen tényező hatását részben ellensúlyozta, hogy tovább fokozódott a mütrágyaellá- tás és a gépesítés. A félév folyamán a mezőgazdaságnak 30%-kal több műtrágyát szállítottak, mint 1964 első felében. 1965 első hat hónapjában a mezőgazdasági üzemekben számos traktort, aratócséplő gépet és egyéb munkagépet helyeztek üzembe. KÖZLEKEDÉS A félév folyamán a teherszállítás összteljesítménye 4%-kal, ezen belül a vasúté 3%-al. a tehergépkocsi közlekedésé 5%-kal, a hajózásé 10%-kal volt nagyobb, mint 1964 első félévében. A távolsági és a városokon belüli személyszállítás — ez év első felében — 2%-kal haladta meg az 1964. első félévit. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS VÁSÁRLÁSAI 1965 első félévében a lakosság pénzbevételei kevésbé nőttek, mint tavaly. Munkabérekre — a foglalkoztatottság növekedésével kb. azonos mértékben — 1%-kal fizettek ki többet, mint 1964 első hat hónapjában. Nyugdíj, táppénz, családi pótlék stb. címén 7%-kal nőttek a kifizetések. A parasztság a kézpénzért felvásárolt mezőgazdasági termékekért 16%-kal többet, a készpénzben kifizetett munkaegységekre ugyanannyit kapott, mint 1964 első félévében. Mindezen tételek együttesen a lakosság pénzbevételét a múlt év első feléhez képest 3%-kal növelték. 1965 első félévében a kiskereskedelmi forgalom ugyancsak 3%-kal nőtt. Ez év első felében az átlagosnál kevésbé — 2%-kal — nőtt az élelmiszer-forgalom. Ruházkodásra 7%-kal, egyéb ipari termékek vásárlására 4%-kal költött a lakosság többet, mint tavaly az első félévben. Az ásványi anyagokban szegény Magyarország legjelentősebb természeti kincse az aluminiumérc, vagy ahogy francia “szülőfalujáról” világszerte nevezik, a bauxit. A tudományos felmérések alapján a szakemberek 80—90 millió tonnás bauxit- vagyonnal számolnak, s ez a mennyiség a bányászat nagyfokú fejlesztése esetén is 40—50 évig biztosítja a timföld, illetve az alumíniumgyártás' alapanyagát. Az előfordulás jelentőségét mutatja az is, hogy Európa bauxit-termelésében Magyarország, a Szovjetuniót nem számítva, a második, a világ országai között pedig mintegy 4—5 százalékos részesedésével a hetedik helyen áll. Az aluminiumérc bányászata 1925—26-ban kezdődött Dunántúlon, a Vértes hegység délnyugati peremén, Gánton, ahol a világ eddig ismert legnagyobb bauxitlencséjét művelték le külszíni fejtéssel. Ezt követte a nyirádi bányák megnyitása, majd a bakonybeli Iszkaszentgyörgyön fogtak hozzá a termeléshez. Az ötvenes években tárták fel Szőc és Halimba határában az ország legjobb minőségű bauxitbányáit. Nagyobb aluminiumérc-te- lepek vannak a Bakonyban Epcsény környékén, a Vértes hegységben, Ujbarok határában s ugyancsak találtak bauxitot Nyézsa és Nagyharsánv mellett is. A bauxitbányászat igen gazdaságos Magyarországon, mert a telepek viszonylag közel a felszínhez helyezkednek el. A jelenlegi termelés 35 százalékát a külszíni fejtések adják. Magyarországon 1938-ban 540,000, 1944-ben i.030.000 1958-ban 1,053,000 és 1964-ben 1,500.000 tonna aluminiumércet termeltek. Nagyot fejlődött az elmúlt két évtizedben a timföldgyártás is. A legnagyobb gondot már évtizedek óta az aluminiumérc feldolgozásának harmadik lépcsője, a timföld kohósiíása okozza. Mint ismeretes, a timföldből elektrolízissel választják ki az alumíniumot. Ez a munkafolyamat rendkívül energiaigényes. Egy tonna aluminium előállításához 16,000 kwó villanyáram szükséges. Köztudott az is, hogy Magyarország rendkívül szegény villamosenergiában, s amit termel, az is nagyon drága, mert olcsó vizi energia- források úgyszólván egyáltalában nincsenek, a villanyáramot nagymélységben kitermelt gyenge, átlagban 3,300 kalóriás fütőértékü szénbői kell előállítani. Ezért Magyarországon az aluminium önköltségének 43 százalékát az energiaköltség adja, szemben más országokkal, ahol ugyanez a tényező nem éri el a 15—20 százalékot sem. S bár 1945 után fejlődött a magyar alumíniumkohászat is, a fejlődés a lehetőségektől, de főként a kívánalmaktól messze elmarad. 1938-ban 1,309 ton., 1944-ben 9,900 tonna, 1958-ban 39,516 tonna és 1964-ben 57,000 tonna alumíniumot állítottak elő. Annak ellenére, hogy az inótai, az ajkai és a tatabányai alu- miniumkohókban gyártott mennyiség messze elmarad a szükségestől, a kohászat fejlesztésére mégsem lehet gondolni, mert az 57,000 tonna előállítása is a teljes magyar villamosenergia 12 százalékát köti le, nem számítva a timföldgyártáshoz szükséges 3 százalékot. A takarékbetét-állomány a félév folyamán 2.7 milliárd forinttal tovább növekedett. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM 1965 junius 30-án az ország lakossága 10,146.000 fő volt. A félévben az élve születések száma és aránya a tavalyi szinten maradt. Mivel a halálozások száma az elmúlt félévben meghaladta a tavalyi első félévit, a természetes szaporodás aránya csökkent (2.9 ezrelékről 2.2 ezrelékre). A félév folyamán — az előző év azonos időszakához viszonyítva — javult a csecsemőhalandóság arányszáma: ezer élve születettre 41 egy éven aluli meghalt jutott. KULTURÁLIS HELYZET Az 1964/65. tanévben az általános iskolákban 2 százalékkal, a középiskolákban 17%-kal, az egyetemeken és főiskolákon 15%-kal többen fejezték be tanulmányaikat, mint az 1963/64. tanévben. 1965 első felében 1900 könyvet adtak ki 23.L millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma 11%-kal meghaladta az 1964. első félévit. Az ez évi ünnepi könyvhéten 1.6 millió könyvet adtak el 29.4 millió forint értékben. Az eladott könyvek száma 8%-kal, forintértéke 12%-kai volt több, mint a tavalyi könyvhéten. 1965 első felében valamivel kevesebben voltak színházban, mint egy évvel ezelőtt. A félév folyamán a televízió-előfizetők száma 81,000-rel nőtt a félév végén elérte a 756,000-et Pedig a világpiacon egy tonna bauxitért 6—8 dollárt, egy tonna timföldért 70—80 dollárt, egy tonna alumíniumért 450—500 dollárt, egy tonna aluminiumlemezért körülbelül 800 dollárt és egy tonna aluminiumedényért 1,000—1200 dollárt fizetnek. Magyar-szovjet egyezmény A Magyarország bauxit-gazdagsága és energiaszegénysége közötti ellentmondás feloldására s a magyar alumíniumipar nagyarányú fejlesztésére tervet dolgoztak ki. Ebben nagy szerepet kapott az 1962-ben megkötött magyar-szovjet timföld- és aluminium egyezmény. Eszerint Magyarország 1967-től kezdődően timföldet szállít a Szovjetunióba, a Szovjetunió pedig a timföldből nyert teljes alumínium-mennyiséget visszaszállítja Magyarországnak. 1967-ben 30,000, 1980-ban pedig már 330,000 tonna magyar timföldet kohósitanak a Szovjetunióban, s tekintettel arra, hogy két tonna timföldből egy tonna alumíniumot állítanak elő, 1967-ben 15,000, 1980-ban pedig 165,000 tonna alumíniumot kap vissza Magyarország. A timföldet a volgográdi aluminiumkohóban fogják kohósitani. Ez az üzem a világ legnagyobb vizierőmüvétől kapja a világpiaci árnál is jóval olcsóbb villanyenergiát, s az igy előállított aluminium önköltsége legalább 25 százalékkal alacsonyabb. Ez az önköltség-különbözet olyan nagy, hogy háromszor-négyszer is megtérül a timföldnek a Szovjetunióba és az alumíniumnak Magyar- országra való szállítása, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a;; év nyolc hónapjában az olcsó vizi utón való szállítás is lehetséges. A szerződésben megjelölt 165,000 tonna alumínium kohósitásához mintegy három milliárd kilo- v/att/óra villamosenergia szükséges. Ez a mennyiség mintegy két és félszer nagyobb, mint a legnagyobb magyár erőmüvek a Tiszapalkonyai Erőműnek a teljesítménye. Ha Magyarország a 165.000 tonna alumíniumot kizárólag a saját erejéből akarná megtermelni, akkor körülbelül 30 milliárd forintot kellene beruházni, elsősorban az alumíniumkohászatba és a villamosenergia-iparba. A szerződés révén ettől a beruházástól a népgazdaság mentesült, s a meglevő anyagi erőket a bauxitbányászat, a timföld-előállítás és az alumínium- feldolgozó ipar nagyarányú fejlesztésére fordíthatják. A szerződés előnyös a Szovjetunió számára is. Az elszámolás ugyanis világpiaci áron. a két ország árucsereforgalmának keretében történik. így tehát a Szovjetunió a világpiaci árnál lényegesen olcsóbban termelt villamosenergiái át a Magyarországra visszaszállított fémben világpiaci áron értékesítheti. Az egyezmény révén, valamint a hazai termelést és egyéb forrásokat is figyelembe véve, 1980-ban mintegy 300,000 tonna aluminium áll majd rendelkezésére az országnak, s ez csaknem akkora mennyiség, amekkorát ma Anglia, az NSZK vagy Franciaország dolgoz fel. A magyar ezüst
