Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-22 / 29. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 22, 1965. •-v-. '' ' ^ i Mi TökTéNtK ** ÓhAíAbAN Beszédes adatok a 20 éves magyar könyvkiadásról Az UNESCO statisztikája szerint Magyarország könyvkiadása viszonylagosan igen magas; az or­szágok közötti “ranglistán” a 9. helyet foglalja el. Ez onnan ered, hogy a könyvtermelés az elmúlt 20 esztendő alatt megötszöröződött. 1938-ban pél­dául 2,438 könyv 9 millió példányban, 1959-ben 2,818 könvv 31 millió példányban, 1962-ben 3,483 könyv 40 és fél millió példányban, 1964-ben pedig 4,200 könyv 45 millió példányban látott napvilá­got. A könyvek alig emelkedő száma mellett a példányszámok ötszörös emelkedése félreérthetet­lenül mutatja, hogy az uj magyar könyvkiadás el­sősorban a példányszámok növekedésében tér el a régitől. A példányszám-növekedés pedig az ol­vasók számának, tehát a kulturális színvonalnak emelkedését jelzi. Mivel az ország lakosainak száma tiz millió, minden állampolgárra kereken 5 könyv jut évente. Ezek a számok persze nem mutatják a tartalmi változást. így például azt a tényt, hogy az 1938. évi kiadványból 211 mü 2 millió 530 ezer példány­ban ponyvaregény volt, — ezzel szemben 1959- ben például csak a magyar és külföldi klassziku­sok müvei hét és fél millió példányban jelentek meg. A népművelő feladat sikeres teljesítését bi­zonyítják a különböző magyar kiadók olcsó, nép­szerű sorozatai is. Egy példát a sok közül: tiz év­vel ezelőtt indult meg az Olcsó Könyvtár — álta­lában négy forint egy-egy kötet ára — és 1964- ben jelent meg a sorozat 500. kötete. Az átlágpél- dányszám 50,000! Nem utolsó sorban ennek a so­rozatnak köszönhető, hogy a magyar és a világ­irodalom értékei közkinccsé, széles körben ismert­té váltak. Külön kiadók gondoskodnak róla, hogy a ma­gyar kultúra legjobb alkotásainak idegennyelvü kiadásait elterjesszék a világban, s végre eloszol­jék !a Magyarországról külföldön alkotott hamis “csikós romantika” képe. A könyvkiadás az el­múlt hat-hét esztendőben több mint 600 magyar müvet jelentetett meg más nyelveken, összesen 5 millió példányban! Egyedül a Magyar Tudományos Akadémia kiadójánál 340 munka látott napvilágot, angol, francia, német, orosz és más nyelveken. Értékes nemzetközi dijakat nyertek külföldön élő magyarok A közelmúltban megtartott bécsi bélyeg-világki- állitáson több külföldön élő honfitárs igen szép magyar gyűjteményével aratott sikert, nyert ér­tékes dijakat. Külföldön általában népszerűek a változatos témájú magyar bélyegek, főként a sportbélyegek, amelyek már több jelentős nemzet­közi dijat kaptak. A külföldön élő magyarok ezrei ma is szeretettel gyűjtik az óhaza bélyegeit, s cse­re-kapcsolatot tartanak fenn magyarországi gyüj- tőtársaikkal. Több országban a magyar kiadású bélyeggyüj- tés ápolására külön körök, szövetségek alakultak: ezek tagsága természetesen nagyrészt külföldi magyarokból áll. Ilyen baráti béiveggyüjtő kör működik például Angliában, Kanadában, Párizs­ban. az Egyesült Államok több városában és Finn­országban is. Most folynak tárgyalások a magyar­svájci és magyar-holland baráti bélyeggyűjtő szövetségek felállításáról. E társaságok rendszeres összejöveteleket, kiállításokat rendeznek, szoros kapcsolatot tartanak fenn a magyar bélyeggyűj­tőkkel. akiktől rendszeresen kapnak csereanya­got. tájékoztatást. A bécsi világkiállítást követően a Collegium Hungáriáimba hívták össze a külföldi magyar bé­lyeggyűjtők baráti találkozóját. Sok honfitárs nagyszerű összeállításában gyönyörködhettek e rendezvény résztvevői. Schaffling Ottó amerikai mérnök sokrétű és nagy szakértelemmel rendezett magyar gyűjteményével aranyozott ezüst érmet nyert a világkiállításon. Hasonló öijazásban része­sült az izraeli Klein Jakab is. Nemzetközileg is nagyra értékelt az Egyesült Államok-beli Lefton Zoltán ragyogó magyar gyűjteménye, valamint az Ausztriában élő Schwartz Viktor és Gerő Viktor gyűjteményei. Ők is minden jelentősebb nemzet­közi kiállításon szerepelnek összeállításaikkal, öregbítve a már csaknem százéves magyar bélyeg mind nagyobb nemzetközi hírnevét. A nemzetközi elismerést dokumentálja, hogy tavasszal Budapesten rendezték meg a motívum- gyűjtők nemzetközi szövetségének kongresszusát és kiállítását. 1967-ben Budapesten lesz a színhe­lye a légiposta-bélyeggyűjtők nemzetközi szövet­sége kongresszusának és világkiállításának. Ennél is nagyobb eseménynek Ígérkezik az a világkiállí­tás, amelyet 1971-ben, az első magyar bélyeg kia­dásának 100. évfordulóján rendeznek meg Buda­pesten. “A BETŰ HIVE VAGYOK” Részlet Kádár Jánosnak az AP tudósitójával folytatott beszélgetéséből Kádár János még mint Minisztertanács elnöke, elbeszélgetett Preston Grover AP-tudósitójával. Az interjú több fontos nemzetközi kérdést érin­tett. Az alábbiakban az interjú ama részére té­rünk ki, amelyben Kádár János az életmódjára és a személyére vonatkozó kérdésre válaszolt.-— Most olyan kérdésre térnék rá — mondotta a tudósitó —, amelyet néha kínos feltenni. Szeret­ném, hogy az Egyesült Államok sajtója számára Ír­hatnék személy szerint Önről — Nálunk — válaszolta Kádár János — általá­ban nem szokás a személyi dolgokkal olyan mó­don és stílusban foglalkozni, ahogyan az Egyesült Államokban önök ezt gyakran teszik. — Talán az élemódjáról, arról, hogy mit szeret olvasni... — Munkával bőven el vagyok látva — volt Ká­dár János válasza — s ez adódik abból a feladat­körből, amit betöltők, de nem csupán abból. A legegyszerűbb beosztásban dolgozó ember is sokat dolgozik, ha felelősen fogja fel munkáját. Kevés időm van, de azért olvasok is, mert én egy régeb­bi iskola neveltje vagyok, — televíziót ritkán né­zek, rádiót ritkán hallgatok. A betű hive vagyok. — Ha van szabadidőm és pihenni akarok, szép- irodalmat olvasok. A legkülönbözőbb országokból származó müveket elolvasom. Ismerem a haladó amerikai szépirodalmat, a prózairókat és szeretem is őket. Több könyvet párhuzamosan olvasok, egy­szerre két-három könyvet. A szépirodalom pihen­tet, ezzel alszom el. — Szívesen elolvasok hatszor is egy könyvet, például Jack Londont, valószínűleg azért, mert a természetet magam is szeretem, bizonyos mérte­kig ismerem és hányt-vetett emberek sorsáról szí­vesen olvasok. Meglehetősen ismerem és szere­tem Upton Sinclairt, Sinclair Lewist is. Sakkozni is szeretek. Valamikor 16 éves korom­ban verseny játékos voltam — kezdő —, de abba kellett hagynom, körülményeim nem kedveztek a versenyzésnek. A sakkozást mind a mai napig szeretem és pihentet. Ténylegesen játszani kevés alkalmam van, de ha az újságokban megjelenik egy uj parti, akkor meg szoktam nézni. Az amerikai újságíró befejezésül annak lehető­ségét vetette fel, hogy Kádár János az Egyesült Államokba látogasson. — Összekapcsolom ezt a személvemre vonatko­zó kérdéssel —hangzott a válasz. Természetemnél fogva nem vagyok nagy utazó. Az én passzióm nem az utazás, bár megértem azt, akinek ez szen­vedélye. Ám mindig és mindenhová kész vagyok elutazni, ha annak az ügynek szolgálatot tehetek, amelyben hiszek. Jelen esetben az Egyesült Álla­mok és a Magyar Népköztársaság jobb viszonyára gondolok, az általános megértésre és a békés egy­más mellett élésre. Természetesen ehhez több fel­tétel kell. Keresett exportcikk a magyar kutya A MA VAD Külkereskedelmi Vállalat ez évtől kezdve kutyaexporttal is foglalkozik. A kiváló tu­lajdonsággal rendelkező magyar kutyafajták iránt ugyanis megélénkült a külföldi kereslet. A vállalat szakemberei megkezdték a belső piac­kutatást. Az egész országban “feltérképezik” a legjobb kutyatenyésztő vidékeket, nyilvántartásba veszik a tenyésztőket, az eddig ismeretlen tenyész- törzseket, az uj “vérvonaiakat”, hogy a külföldi vásárlók igényeit hiánytalanul kielégíthessék. Kül­földön nagyon kedvelik az okos. készséges, jószi- matu és gyors magyar vizslát. Külföldi vadászok nagyrésze rendkívül megszerette a hozzájuk “be­osztott” magyar vizslákat. Az Egyesült Államokban magyar vizsla-klubot alakítottak és rendkívül becsülik a magyar kutyá­kat. Olaszországban a Német Szövetségi Köztársa­ságban és több más országban is. De nemcsak a magyar vizsla aratott “világsikert”. Nagy érdek­lődés nyilvánul meg a puli és a komondor iránt is. A szakemberek véleménye szerint a világ leg­tanulékonyabb kutyafajtája a magyar puli. Okos­sága mellett kiváló erényei vannak: hűséges, szol­gálatkész, a kísérletek szerint meglepő az arány­érzéke, sőt bizonyos számérzéke is van. A magyar pulik hetven százalékát amerikai tenyésztők vásá­rolják és megélénkült a kei-eslet a nyugat-európai országokban is. Megkezdődött országszerte az aratás (Folytatás az első oldalról) Csongrád megyében —ahol az idei nyáron mint­egy 160,000 hold kalászos termését kell betakarí­tani — vasárnapig harmincezer holdat vágtak már le. Szakemberek becslése szerint a vasárnap kora reggel munkába állt száz kombájn és hetven ara­tógép újabb háromezer hold árpa, rozs és búza termését takarította be e napon a megye termelő- szövetkezeteiben. A szegedi Móra Ferenc Tsz-ben például négy kombájn és három aratógép mintegy száz hold árpát takarított be. Hódmezővásárhely és Makó környékén sok olyan üzemi munkás, aki az elmúlt években a falvakból került a gyárakba, szintén segített a közös gazdaságoknak az aratás­ban. A gépkezelőkkel, a tsz-tagokkal együtt őket is ünnepi ebéddel vendégelték meg a szövetkezet asszonyai. A szegedi járásban vasárnapig 11 termelőszö­vetkezet végzett az őszi árpa aratásával. A 75 fokú hőmérséklet kedvezett a vasárnapi betakarításnak Szolnok megyében. A harmat fel­szállása után több, mint száz kombájn, nagyszámú aratógép, kézikaszás dolgozott a gabonatáblákon. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz után a cibakhá- zi Vörös Csillag és a törökszentmiklósi Alkotmány Tsz-ben is befejezték az őszi árpa aratását. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben is teljes nagyüzem volt vasárnap. Több mint 150 hold takarmányga­bona került levágásra. A Szolnoki Állami Gazda­ság kombájnosai vasárnap elérték a százvagonos teljesítményt. A verseny élén ezúttal is az orszá­gos hirü Garics János halad, aki vasárnap estig SZK kombájnjával 13 és fél vagonos teljesítményt ért el. APAD A DUNA A Dunán az apadás tovább folytatódott. A jul. 11. déli vízállás Budapesten 590 centiméter, Ba­ján 825 centiméter, Mohácson 861 centiméter. Va­sárnap reggel óta Budapesten 30 centiméteres, Baján 23 centiméteres volt az apadás. A vizszin- tek kedvező alakulása folytán az apadás mértéké­nek megfelelően nagy erővel folyik a megrongá­lódott védmüvek helyreállítása. Szekszárd. Baja és Mohács térségében is megkezdődött a védelmi anyagok és eszközök fokozatos összegyűjtése. A harmadfokú védelmi készültséget azonban itt még fenn kell tartani. A legutóbbi 48 órában, hétfő reggelig a vízügyi és a meteorológiai előrejelzések alapján a hét vé­géig valószínűleg hasonló ütemben folytatódik az apadás. A hetedik árhullám tetőzésétől eddig Bu­dapest és Komárom között több mint 2.5, Paks térségében pedig 2 méterrrel csökkent a vizszint. Ezért a felső magyar Dunaszakaszon már általá­ban csak első fokú, a fővárosban, a budai parton másodfokú és a pesti oldalon első fokú védelmi készültséget tartanak, Budapesttől Paksig, Ercsi és Adony kivételével, már teljesen megszüntették a készültséget.. Szekszárdon a területi árvízvédel­mi bizottság hétfői ülésén megállapították, hogy a Fejér és Tolna megyében úgyszólván teljesen megszűnt az árvízveszély. Megkezdődött a Balaton megduzzadt vizének az apasztása is. Az utóbbi napokban a Dráva mentén viszont harmadfokú készültségben védik a gátakat: va­sárnap Drávaszabolcsnál 512 centiméteres vizszint- tel tetőzött a folyó, s ez 14 centiméternél megkö­zelítette a Dráva legnagyobb áradásának szintjét, az 1951-ben mért maximumot. Drávaszabolcsnál hétfőre már megkezdődött az apadás, s ez előre­láthatólag gyorsulni fog, mivel a legutóbbi 24 órában nem volt eső a folyó vízgyűjtő területén. 1 Oalller Lajos és Paukovils István 1 1 mindennemű festési munkái vállal New York- Ji ban és közvetlen környékén. I Telefon: TA 2-3117, vagy SW 5-9011 -<t— J [

Next

/
Thumbnails
Contents