Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-23 / 51. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 23, 1965 WILSON AZ ENSZ ELŐTT Az Egyesült Nemzetek közgyűlésén Harold Wilson, angol labor party miniszterelnök felhi- vást intézett a tagállamokhoz, hogy “maradéktalanul” támogassák Anglia gazdasági és pénzügyi megtorló intézkedéseit Rhodézia ellen. Mr. Wilson újból elvetette az afrikai országok által sürgetett fegyveres beavatkozást lan D. Smith fehér-fel- sőbbrendüségi, jogtalan kormányának megdöntésére. Mr. Wilson beszéde előtt 24 afrikai delegátus eltávozott a gyülésteremből. Ezek között az Egyesült Arab Köztársaság, Tanzania, Ghana, Mauritánia és Mali már megszakította a diplomáciai kötelékeket Angliával rhodéziai politikája miatt. A nigériai, kubai, kambodzsai és albániai delegáció bojkottálta az ülést. Mr. Wilson szégyenfoltot ejtett az angol Labor Party nevén, amelynek ő a vezetője, amikor az ENSZ-hez intézett beszédében Észak-Vietnamot tartotta felelősnek a dél-vietnami háborúért, mert — mint mondta — “nem hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal.” Egyben sürgette a Kínai Népköztársasággal és a Szovjetunióval a leszerelési tárgyalásokat. Ellenőrzött leszerelési területek létesítését ajánlotta Európában, Afrikában, Latinamerikában és Ázsiában, avval a feltétellel, hogy a leszerelt területek valóban mentesek legyenek mindennemű nukleáris fegyverektől és ne essenek azoknak lőtávolságába. Garanciákat kért Nyugat-Németország nukleáris felfegyverzése ellen és sürgette az ENSZ befolyásának kiterjesztését, és hogy az ENSZ katonasága beavatkozhasson felmerülő konfliktusokba, mielőtt azok elmérgesednének. Rhodéziára vonatkozólag Wilson kijelentette: az afrikai országok nem várhatják, hogy ott a sö- tétbőrü lakosság azonnal vezető szerephez jusson, amint az alkotmányos kormányt visszaállították. “Jelenleg egyetlen afrikai nemzetiségi mozgalom sem képes felelős, önkormányzati vezető szerepet betölteni,” — mondotta Wilson és elismételte az ősrégi, sablonos szólamot, hogy “idő kell ahhoz”, hogy a különböző fajok harmóniája helyreálljon, amely a többség kormányzatának előfeltétele. Habár az afrikai országok képviselői kivonulásukkal tüntettek Mr. Wilson megalkuvó politikája ellen, amellyel kiszolgálja az angol uralkodó osztályt, az amerikai delegáció feje, Arthur J. Goldberg és a US diplomáciai küldöttség más tagjai dicsérték az angol miniszterelnök beszédét. Úgy nyilatkoztak, hogy beszéde felemelő volt és fontos kérdésekre adott választ. Rusk a NATO támogatását kéri A NATO minisztereinek háromnapos gyűlésén Párizsban Dean Rusk külügyminiszter figyelmeztette a tagállamok képviselőit, hogy támogassák az Egyesült Államok háborúját Vietnamban, amely szerinte éppoly fontos, mint Európa védelme. Mr. Rusk kifejtette a U.S. hajthatatlan álláspontját a béketárgyalásokra vonatkozóan és a katonai győzelmet ajánlotta egyetlen megoldásnak. A nyugati országok csak kisméretű gazdasági és katonai segítséget nyújtanak, de Mr. Rusk felszólítására sem mutattak igyekezetét nagyobb segély felajánlására és evvel közvetlen elkötelezettségre a vietnami háborúban. Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter, aki a múlt hónapban Moszkvában volt látogatáson, aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy a vietnami háború kedvezőtlenül befolyásolja a keleti és nyugati országoknak egymáshoz való viszonyát. Per Haekkerup Dánia külügyminisztere, a kisebb országok növekvő aggodalmának adott kifejezést, amikor a vietnami háborút “politikai tehertétel”-nek minősítette. Johnson elnök 60 milliárdos hadi költségvetést kér A kongresszus ülésszakának megnyitásával januárban Johnson elnök a következő költségvetési évre előreláthatólag 60 milliárd dollár katonai kiutalást kér. Ez a jelen évi hadi költségvetéshez képest 13 százalékos, s a múlt évihez képest 27 százalékos emelkedést jelent. A kiterjesztett hadi költekezés főleg “személyzeti” költségek fedezésére irányul. Ennek egy részét a kormány a katonai fizetések, legnagyobb részét pedig a katonai létszám emelésére fordítja. BARTÓK BÉLÁI amerikai éveiben Pearl Buck “Áldott anyaföld” cimü regényének megzenésítésére kérték fel. A regény végigvezet az emberi szenvedések egész skáláján. Főszereplője egy fiatal leányanya, aki háborúban szült gyermekét éhínség idején megöli. — Ha mindez megtörtént — jegyezte meg Bartók —, minek hozzá még zene is? Több mint ötezer literes évi tejhozam - Fizetett szabadság Egy magyarországi riporter látogatása egy csehszlovák tsz-ben Magyarra fordítva Barátság a neve Mezouny község — Prágához mintegy 30—40 kilométerre fekszik — termelőszövetkezetének. Amint belépek a közös gazdaság irodájába, először is az tűnik szemembe, hogy a falakat jóformán teljesen beborítják az elismerő oklevelek, s az ajtóval szemközti falon két nagy piros selyem zászlót látok. — Nincs minden oklevelünk a falon — dicsekszik jogos — büszkeséggel Josep Reis, a tsz közgazdásza—, mert nem férne ott el. Az emberek A tsz vezetői sok adatot felsorolnak, hogy miért jó ez a közös gazdaság. Néhányat belőlük: hektáronként (egy hekták nagyjából számolva 1.7 hold) a búza termésátlaga öt évi átlagban számolva 40 mázsa, az árpának átlaga 32 mázsa. Az egy tehénre eső ez évi első félévi tejátlag 100 tehéntől 2600 liter, ami évi 5200 liter tejnek felel meg tehenenként. Ami a munkatermelékenységet illeti: 100 tehén gondozásához, a takarmányozást is beleértve, két műszakban öt ember kell. Hogyan élnek itt az emberek és hogyan dolgoznak? Nem sorolok fel minden számadatot, hiszen az olvasó, számára ezek úgysem sokat mondanak. Annyit említek meg, hogy a tagságnak a bőséges élelem és ruházkodás mellett jut pénze arra is, hogy külföldi utazásokat tegyen. Ez évben például már eddig a tsz száz tagjából tizenöten voltak külföldön. Ami a munkát illeti: a nehéz munkákat már gépesítették, amit csak lehet géppel végeznek. Az állattenyésztők már említett kettős műszakjából láthatjuk, hogy ők sincsenek hátrányban az egyéb munkát végzőkkel szemben a szabad időt illetően sem. Mindenkinek van váltótársa, az állatgondozók létszáma mégis messze alatta marad a mi munkaegységkönyvünkben előirt normának; 20 tehénre jut egy tehenész. A gazdálkodás A tehenek az év legnagyobb részében legelnek. A tsz legelője dús füvet ad. Minden szakaszt négyszer-ötször legeltetnek évenként. Josep Kul- tasek, a gazdaság főmezőgazdásza sorolja: — Hektáronként 7 mázsa műtrágyát kap a legelőnk és ezenkívül szerves trágyát is. Az istállózás sem kerül sokba, mert nagyrészt szabad- tartásos, kis költséggel felépített istállóink vannak. A főmezőgazdász szavaiból két körülménnyel érdemes részletesebben foglalkozni. Az egyik: hogyan jut el a szervestrágya a legelőre? — A trágyalevet csöveken kivezetjük és szórókészülékekkel szétpermetezzük — magyarázza a főmezőgazdász —, ami pedig a szilárd trágyát illeti, most dolgozunk azon, hogy azt se kelljen viliázni, vagy lapáttal, vagy akár rakodógéppel szállítóeszközre rakni és kihordani, hanem folyékonnyá tesszük majd azt is. így a trágyaléhez hasonlóan csőhálózaton azt is kivezethetjük a legelőre. A tsz vezetőitől megtudom még, hogy az ötlet nem az övéké, hanem az itt látogatást tevő németek javasolták, sőt segítséget is Ígértek a kivitelezéséhez. Ugyanis náluk már működik hasonló berendezés. Persze, nem egyszerű a dolog. Itt ugyan tőlünk jóval északabbra, miután sok az erdő, a fafeldolgozás nyomán sok a fürészpor, sok helyen ezt használják almozásra. Az igy felgyülemlett trágyát aránylag könnyű folyékonnyá tenni. A szalmával történő almozásnál már bonyolultabb a kérdés. — De nem lehetetlen megoldani — állítja a főmezőgazdász. Száraz állapotban felszecskázzák az almot, s igy miután trágyává válik, bő vízzel folyékonnyá téve nem okoz tömődést a vezetékekben. Másik változat: trágyaalakban is lehet erre a célra szerkesztett géppel aprózni a szálas részeket tartalmazó istállótrágyát. Az agronómus szűkszavú magyarázatából a másik érthetetlen dolog volt számomra, hogyan bírják itt — tőlünk jóval északabbra — az állatok a szabadtartásos istállókban kihúzni a telet, hiszen nálunk is jónéhány helyen igen rossz tapasztalatokat szereztek a szabadtartásos állat- tenyésztést illetően. — Télire nem igy marad az istálló — világosit fel a főmezőgazdász—, hanem bevonjuk fóliával, így a gyengébben megépített istálló is megfelel a célnak, nem romlanak le benne az állatok a hidegtől, és nem csökken le a hozamluk. Gond is akad Természetesen ebben a közös gazdaságban sem minden fenékig tejfel. Itt is vannak bajok, melyeket le kell győzni, le kell küzdeni. Nemrég például száz dán friz szarvasmarhát vásároltak, hogy még jobban növeljék a tejhozamokat. Úgy látszott, nem is lesz semmi baj, a tehenek bőven adták a tejet, majd megkezdődtek az ellések. Ám érthetetlen módon a borjak sorra-rendre elhullottak. A tsz szakvezetői állatorvosok segítségével vizsgálgatták törték fejüket, hogy mi lehet a baj. Arra gondoltak, hogy ez a fajta állat talán nem birja az itteni éghajlatot. Majd tudományos kutatókat hívtak. Azok megállapították, hogy egyszerű foszforhiányról van szó, amit könnyen lehet pótolni, de aminek a hiánya éppen elég ahhoz, hogy a fiatal állatok elpusztuljanak. Még annyit erről a közös gazdaságról, hogy erősen a szakosodás felé halad, nincs például hizlalás — sem szarvasmarha, sem sertés —, eladásra kerülnek a malacok, a borjak. A növény- termesztésben is hasonló a helyzet: néhány növény termesztésével foglalkoznak, amelyekhez jók a helyi adottságok, de ezekkel aztán igazán hozzáértően bánnak. Annyira termelékeny már itt a munka, annyira jövedelmező a gazdálkodás, hogy talán mondanom sem kell, hogy nem okoz gondot a rendszeres havi előleg-fizetés. Talán érdemes megemlíteni még azt is, hogy ebben a termelőszövetkezetben a jövedelmezőség már olyan fokra növekedett, hogy minden további nélkül bevezethették a fizetett szabadságot, amely — a munkaköröktől függően — évi 18—22 nap. Pedig nem valami rendkívüli körülményeket, átlagon felüli adottságokat találtam itt, sőt a határjárás alkalmával voltak gyenge földjeik is. Ám a jó gazda számára nincsen gyenge termőföld. Teszkó Sándor KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! HA ÖN MÉG NEM ISMERTE A MAGYAR SZÖT, ezen lapszám olvasásával meggyőződhet arról, hogy a szerkesztőség mindent elkövet annak érdekében, hogy olvasóinkat felvilágosítsa és segítségükre legyen abban, hogy a törvények ismeretével jobb helyzetet teremtsenek saját maguknak és családtagjaiknak. A Magyar Szó olvasói a legfelvilágosodottabb újságolvasók Magyar-Amerikában. Váljon ön is olvasójává! ★ Küldje be az alábbi szelvényt még ma! Vegye igénybe ajánlatunkat, mely lényeges megtakarítást jelent önnek J Amerikai Magyar Szó i 130 East 16th Street ^ Z New York, N. Y. 10003 £ t Tisztelt Kiadóhivatal! * Kérem, indítsák meg lapjukat KÉT HÓ- £ t NAPRA, hogy megismerkedhessek a Magyar s ' Szóval. Csatolom a rendkívüli felajánlás árát, t t $2-t. — Kérem, indítsák meg lapjukat HAT j J HÓNAPRA, melyért $3.50-t mellékelek. — 5 5 Kérem, indítsák meg lapjukat EGY ÉVRE, Z % melyért $6-t mellékelek. t (A Magyar Szó rendes előfizetési ára egy évre $ $10.00, félévre $5.50) í Név:.................................................................... 5 \ Cim: ................................................................. \ Város: ...................................... Állam:..........J
