Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-16 / 50. szám
Thursday, December 16, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZO — HUNGARIAN WORD II Fodor Erna: A piramisok földjén in. Sok embert érdekel Egyiptom régi, magas kultúrája. A bibliából is jól ismert misztikus ország* ról majdnem mindenki hallott, de csak nagyon kevesen tehetik meg, hogy saját szemükkel is láthassák az ottani több ezer éves kultúra maradványait. Mi azon szerencsések közé tartozunk, akik végigutazhatták ezt a gazdagmultu országot, amelynek csodálatos kultúrája majdnem teljesen elenyészett. A megmaradt romokat és nagy művészi alkotásokat a sok háborús rombolás és az idők vasfoga sem tudta teljesen elpusztítani. Turisták a világ minden tájáról ezeket jönnek csodálni. A Gizeh-i piramisok s a nagy Sfinksz nem az egyedüli megmaradt csodás építkezések és farag- ványok Egyiptomban. Memphis az óbirodalom fővárosa volt. Romjainak feltárása során számos érté kés lelet került felszínre: paloták és temetkezési helyek, valamint Ptah isten főtemplomának a maradványai. A legnagyobb egyiptomi szobrok egyike, II. Ramszeszé szintén ott van. Ezek a maradványok azonban eltörpülnek a luxori templomok és szobrok mellett. A királysírok tömkelegé pedig bámulatba ejti az oda özönlő turistákat. A 64 kiásott királysír és sok királynősir mutatja be valójában a halálra készülődés nagy kultúráját. A legmodernebb, léghűtéses, hálókocsikkal ellátott vonat indul Kairóból Luxorba. A Nílus partján halad és reggel 7 óra 30 perckor odaérkezik. Mi is ezt az utat tettük meg és valósággal gyönyörködtünk a szép luxus-vonatban, amely vetél- kedig a világ legjobb és legszebb vasutjaival. Mikor végigmentünk a folyosón, a legnagyobb meglepetésünkre azt láttuk, hogy az egész vasúti szerelvény Győrben készült, alig egy évvel azelőtt. Tehát magyar kocsiban utaztunk. Jó és kellemes is volt minden, de vigyázni kellett a személyzetre, mert az bizony enyveskezü. Hálófülkénkből ugyanis, amig vacsorázni mentünk, eltűnt a fényképezőgépünk, meg az ébresztő óránk is. Erős a gyanúnk, hogy maga a pullman portás, vagy cinkostársai vitték el. Jelentettük is a rendőrségnél, de nem volt eredmény. Jó ideig tart, amig a vonat elhagyja Kairót és külvárosait. Azután a Nílus jobb partján halad végig. Figyelemmel kisértük a zöldelő mezőket, melyeket a legprimitívebb eszközökkel müveinek. A Nílusból csatornákat vezetnek ki, amelyek szélesebb területekre vezetik le a vizét, az éltető elemet. A fellah dobszerü tákolmányt helyez el a csatornában és kávédaráló módra forgatja, hogy kis sugárszerü vizet préseljen be az apró erekbe, melyek földjére vezetnek. A földeken ott dolgozik az egész család. Az állatok fölé (ezek főleg apró szamarak) gyékénytetőt vonnak, hogy a rettentő hőségtől megóvják őket. Láttunk azonban bivalyokat is több helyen. Úgy látszott ezek már módosabb gazdaságokhoz tartoznak. A vonat közvetlen közelében országút vezetett. Személygépkocsit alig láttunk, teherautót már többet, melyek porfelhőbe borították az egész környéket. Leggyakoribb teherszállító eszköz azonban a teve. Az állat tornyosán van megrakva és vezetője kötőféken tartja. Láttunk egész karavánokat, melyek hosszú sorban követték egymást. A főszállitmány cukornád volt. Gyakran láttuk, hogy a tevehajcsár letör egy darab cukornádat és a teve szájába adja, közben ő maga is rágcsál egy darabkán. A cukornádat rendszerint a legközelebbi vasútállomásra száHitiák, ahol azt nyitott helyen tárolják, de nyitott helyen tárolják a cementet is. Nyugodtan megtehetik, mert az eső arra sohasem esik. Viz csak a Nílusban van. A fellah apró viskóban lakik, melynek teteje nincs. Bútor sincs benne. A szabadban főznek. A viskók tetején néha mégis láttunk cukornád szárakat, de ezek csak azért voltak ott, hogy a nap tüzét enyhítsék. Gyümölcsfáknak se hire, se hamva Kairótól délre, annál több a pálma, melyeknek levelein vastagon fekszik a sivatag homokja. A vasút mentén levő falvakban nem láttunk kocsiutat. járdát, de egyetlen zöldelő fát sem. A falak tövében apró gyermekek játszadoztak, félig vagy egész meztelenül. A nagyobbacskák már kint dolgoznak a földeken. Gyárkéménynek semmi nyoma. Ipar, főleg kisipar csak a nagyobb városokban található. Ez a magyarázata a fellah alacsony életszínvonalának. Az ősvallás nimbuszának csodái Luxor kis város felső Egyiptomban, kb. 12.000 lakossal. Hoteljei eurónai jellegűek, a Savoy a legnépszerűbb. A főépület mellett bungalow-sorok vannak. Köröskörül narancs- és citromfák, tropikus virágok, leanderek és állandóan virágzó poin- settiák, szemben 50 lépésnyire pedig a Nílus. A szálló teraszán csak turistákat lehet látni. A város ezekből él, Karnak és Thebesz-el együtt. Az egyik leghíresebb látnivaló III. Amenhotep király templomának romja, melyet eredetileg i.e. 1400-ban építettek. Három oldalról duplasoros óriás oszlopok veszik körül. Eredeti helyén áll II. Ramszesz fáraó 82 láb magas, rózsaszín gránitból készült obeliszkje. A newyorki Ceihtral Parkban levő obe- liszket is innen vitték el. Luxortól csak pár percre a Nílus jobb partján van Karnak. Ma kis helyiség, de valaha nagy templomváros volt. A templom városokat szfinksz-sorok kötötték össze. Ma is csodálatos Amon isten itt álló temploma. Ott áll hatalmas oszlopsora. Az ember valóban törpének érzi magát, amikor megáll mellette. Az oszlopok egyes részein ma is teljes szinpompájukban láthatók a falakba vésett hieroglifák és képek. Oszloprend- jéit az ókori építészet kiemelkedő alkotásainak ismerik el manapság is. Csodálatos a szfinkszek közötti hosszú utca vagy a romok közt ma is teljes díszben pompázó szent tó, úgyszintén II. Ameno- phis gránát szkarabeusa. A luxori templom egyik kiválósága a Memphisben is említett II. Ramszesz kolosszális szobra. Itt találták meg III. Ramszesz palotájának romjait is. Az ókori Egyiptom leghíresebb városa Thébesz volt. A Nílus mindkét partján épült. Állítólag Me- nesz király építette i.e. 2500 évvel. Egyiptom történelmének leírása innen kezdődik. Leggazdagabb és legragyogóbb életét a 18., 19. és 20. dinasztiák uralkodása alatt élte. Ekkor vette át az előző főváros, Memphisz szerepét. Csodálatos palotái, templomai egészen az i.u. II. századig híresek voltak. Ázsia, Ethiopia elrabolt kincsei hozzájárultak fellendüléséhez. A perzsák győzelmei az i.e. II. században tönkretették legszebb emlékműveit. Ma is rendkívülien szép Hatsepszut királynő temploma, a Deir el Bahari, amelyről azt mondják, hogy a királynő halála után uralkodó fivére mindenhonnan letöröltette elődje nevét és sajátjával helyettesítette azt. A királysírok A Dair el Bahari templomtól nem nagyon mesz- sze, a sivatagban a sárga, vagy mint mondják arany-homok sok más érdekességet is takar. Itt van Thebesz Nekropolisa, a 18., 19. és 20. dinasztia fáraóinak temetkezőhelye. Eddig vagy 64 királysírt tártak fel. Hihetetlen kultúrát mutatnak ezek a sírok. Egyesek, mint I. Seti fáraó sírja, legalább 14 szobát tartalmaznak. Mindenegyes szoba és a hosszú előcsarnok falai az ókori művészet remekei. Seti, I. Ramszesz fia volt és a 19. dinasztiához tartozott, i.e. 1350-ben uralkodott, 10 éven keresztül. 1817-ben Belzoni fedezte fel kriptáját. A falakon a király élete, illetve az egyiptomi törtélenem található az egyiptológusok számára. A falba vésett hieroglifák, és más képek teljes színükben pompáznak, szinte hihetetlen, hogy elkészítésük óta annyi ezer év mult el. II. Ramszesz, a nagyszobru fáraó sírja is rendkívüli. 1886 óta múmiáját a régészeti múzeumban őrzik Kairóban. A királysírok legnagyobb részét réges-régen kirabolták. Főképpen a falakon maradt művészeti emlékek beszélnek dicső történetükről. Az egyetlen mauzóleum, amelyet nem raboltak ki, mert valahogyan hatalmas kő gördült a bejárat elé és igy nem akadtak rá, Tut-Anch-Amon sírboltja. Ez kisméretű Seti kriptájához képest. Hogy mégis vala mi fogalmuk legyen olvasóinknak Seti sírboltjának méreteiről, megemlítem, hogy 220 lépcsőt olvastunk meg, amig leértünk a halottas terembe. Ezek a lépcsők nem is folytatólagosak, hanem hirtelen elmaradnak, majd újra kezdődnek. Számításunk szerint, ha 17 lépcsőt veszünk egy emeletnek, 13 emelet mélységbe mentünk le. Tut-Anch-Amon az egyetlen fáraó, aki ma is teljes díszben, arany halotti maszkban fekszik gyönyörű szarkofágján. Ez a fáraó még a huszadik évét sem töltötte be, amikor meghalt. A 18. dinasztiához tartozott és mindössze egy évig uralkodott, igy nem is volt ideje arra, hogy kriptájának falait olyan gyönyörűen elkészíttesse, mint a hosszabb ideig uralkodó fáraók. A királyok völgyében levő s'riát 1922-ben H. Carter angol régész találta meg. Több száz kimagasló művészeti értéket tártak fel. Az ékszerek mellett találtak egy kisebb koporsót csodálatosan faragott elefántcsont fedőlappal beborítva. Egyik paneljére az ifjú király és felesége nortréiát faragták be. Találtak egy másik csoport koporsót, amelyek egymásba voltak illesztve. A külső, a legnagyobb lehetett vagy 30 inch hosszúságú. A legbelső a királynő hajfürtjét tartalmazta. Egy fadobozban vasszerszámokat találtak, ami arra enged következtetni, hogy ezek akkoriban nagy értéket képviselhettek. Az egyik szobában Carter 18 kisebb hajót talált teljes épségben. Ezekben utazott volna a király a halál folyamán. Tut- Anch-Amon kincseit több teremben őrzik a kairói régészeti múzeumban. Miután visszatértünk Kairóba ezt a múzeumot meglátogattuk és állíthatom, hogy hasonló egyetlen múzeumban sem található. A mauzóleumban a koporsó felett van az eredeti fekete kék és arany halotti maszk. Ez állítólag szinaranyból készült. Ezt a termet állandóan őrzik és fényképfelvételt sem engedélyeznek. A halotti maszkhoz hasonlói láttunk a muzeum Tut-Anch-Amon-termében is. Külön emlitésreméltó még Nefertári királynő sírja. Csodálatos faragásu képek díszítik a terem falait. Ez a sírbolt a királynők völgyében van. Nefertári II. Ramszesz fáraó felesége volt. A királysírokból kijövet pokoli hőség fogadott bennünket. A levegő szinte izzott és apró csípős legyek folyton szemünkbe repültek. Légycsapó nélkül egy lépést sem tehettünk. A turisták kényelmére az egyiptomi kormány elsőrangú éttermet építtetett, úgyszólván szemben a királysírok bejáratával. Valóban kellemes volt leülni az árnyékban lévő asztalok egyikéhez. Kísérőnk, Mohamed, barna galabiájában szintén velünk tartott. Tőle kaptuk a falakon levő hireoglifák magyarázatát. Müveit ember volt, az arab mellett angol és francia nyelven is beszélt. Mint vallásos mohamedán, csak az asztal alatt titokban itta meg a neki felajánlott sört. Útban voltunk újra a Nílus felé. Fiatal lányok vízzel telt nehéz korsókat vittek a fejükön. Ezt a Nílusból merítették és minden forralás nélkül itták. De nemcsak ők, hanem vitorlásunkon az egyik hajós is itta egy üres konzerv dobozból, melyet tele merített a folyóból. A Savoy előtt hosszan álltak az egy és két-lovas fogatok, melyek néhány piaszterért sétakocsizásra vitték a turistákat. Másnap indultunk Aswanba. McGeorge Bundy lemondott Fehér-házi tanácsadó helyett a Ford Foundation elnöke lesz A Fehér Ház bejelentette, hogy Johnson elnök nemzetbiztonsági ügyekbeni első tanácsadója, McGeorge Bundy lemondott tisztségéről. Hivatalát február 28-án hagyja el, amikor átveszi a Ford Foundation elnöki tisztségét. Mint az elnök segédje, jelenlegi fizetése évi 28 ezer dollár, az uj munkakörben évi 75 ezer dollár honoráriumot kap. Mr. Bundy előzőleg a Harvard egyetem Arts and Sciences fakultásának dékánja volt. Kennedy elnök nevezte ki a jelenlegi tisztségre 1961-ben, amikor a kormány azt megalakította. Johnson elnök elfogadta Mr. Bundy lemondását, de egyelőre még nem választott mást a fontos hivatal betöltésére. Bezárult a zsinattanács ülése Rómában, szabadtéri szertartásban, pompában és ünnepélyes hagulatban VI. Pál pápa, a világ népeihez szóló üzenettel lezárta a katolikus zsinattanács történelmi jelentőségű ülését. A pápa “Ite in pace” szavakkal (Menjetek békében) mondott búcsút a 2,400 távózó főpapnak. Az egyházi nagygyűlés 1962 óta minden évben ülést tartott, XXIII. János volt pápa kezdeményezésére, amelynek célja az egyház szerkezetének modernizálása és munkájának a modern világba való beillesztése volt. A szertartás pompás látványt nyújtott, amint a fehér köpenyes, fehér süveges püspökök felvonultak, a 85 országot képviselő diplomaták fekete ruháinak hátterében, a másvallásu keresztény kiküldöttek és vendégek tribünjei előtt. A zsinat egyházi és világi határozatainak jelentőségéről, kellő kiértékelés után, a jövőben számolunk be. ®ssssssss«sssssssssssssssssssssssssssss^i I “PORSZEM j A VIHARBAN” j % Rácz László külmunkatársunk kitűnő könyve if. ’> 193 oldal, szép kötésben ! Ára $2.00 Megrendelhető a következő címen: MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 SSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS&í
