Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-25 / 47. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 25, 1965 SZÉLJEGYZETEK Az AFL-CIO ismételten felhívta a figyelmet az orvosi rendelésre készített orvosságok magas árá­ra és kérte, hogy a kongresszus indítson vizsgála­tokat az ügyben. A gyógyszerek magas árainak kérdése Estes Kefauver szenátor elhalálozása óta a háttérbe került, de ezekről New Yorkban újabb adatokat gyűjtöttek. Egy polgári szervezet által gyűjtött adatokból kiderült, hogy az árakban nagy eltérés van egyik vagy másik gyógyszertárban. Előfordult olyan nagy áreltérés is, hogy egy bizonyos gyógyszert az egyik gyógyszertár $1.25-ért, a másik $11.50-ért, azaz 850%-kal drágábban árusitott. Egyes esetek­ben ugyanazon gyógyszert, különböző nevek alatt különféle árakon bocsátották áruba. Rendszerint olcso 00 a gyógyszer, ha az orvos a vegyi neve sze­mű leimen, uempeuig a márka szerint. Az volt a meglepő, hogy még ugyanazon név alatt is nagy árenere^ek vonak. Ez nemcsak New Yorkban van igy. Washington, D. C.-ben is esetenként változnak az árak. Egy bi­zonyos fajta penicillint például az egyik nagy gyógyszertárhálózatban 15 dollárért, másik hasonló helyen 5 dollárért árusították. • • • . A National Safety Council ajánlja, hogy a szü­lök gondosan válogassák meg az ajándék játéko­kat. Vegyék tekintetbe a gyermek korát és a já­ték kiválasztásánál ügyeljenek arra, ne legyenek éles oldalai és ártalmatlan festékkel legyenek szí­nezve. A Council arra is felhívta a szülők figyel­mét, hogy csak abban az esetben vegyenek vizi- puskát, nyillövő készletet vagy vegyészeti játék­felszerelést, ha azokat a gyermekek felügyelet mellett használhatják. Egyszóval a Safety Council gondosan vigyáz a gyermekek testi épségére. A gyermekek lelki ép­sége ugylátszik nem okoz nekik gondot, mert nem intik a szülőket, hogy ne vásároljanak háborús já­tékokat, amelyekkel már az egész kicsi gyerme kék is hozzászoknak az "ellenség" elpusztításához és a mechanikus tömeggyilkosság gondolatához. Pedig kampány indult meg már ilyen irányban is. A Women Strike for Peace és a Friends Service Committee a békeszerető szülők támogatásával a játékgyárosok "leszerelését" igyekszik megszervez­ni. A legelső fecske megjelent: A N. Y. Times no­vember 7-i vasárnapi mellékletében nagybetűs, egész oldalas hirdetésben ezek a szavak álltak: "A JÓ JÁTÉKOK NEM ÖLNEK!" A hirdetést a játék villanymozdonyokat gyártó Lionel Corporation tet­te közé. • • • Budapest a világ legszebb és legtisztább váro­sai közé tartozik. Túltesz tisztaságban Párizson és aki szülőhazánk fővárosából New Yorkba érkezik, valóban megdöbbentőnek találja a szennyes úttes­teket, qyaloqjárókat és a földalatti lejárókat. Általánosítani azért hiba lenne, mert a Park Avenue, a Madison Avenue és a Fifth Avenue ki­rakat-részeit tisztán tartják az ott közlekedő "jobb közönség" kedvéért. A nagyközönség, az un. "com­mon people" ne számítson tisztaságra New York­ban. • • • Az illinoisi Granite Cityben sztrájkba léptek a Union Starch Refining Co. munkásai. A társaság a Downtown Investigation Service nevű detektív ügynökséget bizta meg sztrájktörők toborzásával. A sztrájktörők védelméről is ez a detektív ügynök­ség gondoskodott, még pedig úgy, hogy az állami rendőrség hat tagját alkalmazta erre a szerepre. Az állami rendőrség becsületére legyen mondva, hogy a hat rendőrt a szégyenteljes foglalkozásért felfüggesztette. Az egyiket 20 napra, a többi ötöt egyenkint 15—15 napra függesztették tel — ami elég enyhe büntetés az elkövetett szabálytalanság­ért. A/WCRIKAI ^ w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 be egy évre 12 dollár, félévre $6.50.t-l^^^^^^^ÍOi | ít tábornok és a Wall Street !! . . “Korea áldás volt s'zámunkra. Kellett, 4 hogy legyen egy Korea vagy itten, vagy va- 4 lahol másutt.” (James A. Van Fleet generá- * Sis, a US 8. hadsereg parancsnoka Koreában, f, a NY Journal American 1952 jan. l.-i szá- 8 mában.) 8 “Mialatt szemmel kíséri a heves küzdel- * mekeí Vietnamban, a katonaság nagyvonalú £ modernizálási program tervein dolgozik . 4 A kidolgozott tervek máris 16 milliárd dől- 4 Jár értékű (‘vasáru’) megrendelését Írják 4 elő. . . a következő 5 évben. . . Úgy a kato- 5 naságnak, mint az egyéb alosztályoknak a 8 4 költségvetései meglehetős felpezsditést Ígér- 8 4 nek az ország amúgy is virágzó gazdasági S 5 éleiének. Ha más nem is, maga a katonaság 4 8 felfokozott bevásárlásai késleltetni fogják az 4 8 üzleti hanyatlás bekövetkezését. . . Ha az g 8 előzetes terveket nem hagyják helyben, ak- 4 s kor az egészet valamennyivel redukálni fog- 8 5 ják. A jelen tervek meghiúsításában azon- 8 4 ban nagyobb jelentősége lenne, ha az ellen- 8 4 ségeskedés megszűnne Vietnamban, akár 4 4 fegyverszüneti megállapodás, akár a kom- 4 4 munista oldalról a harc beszüntetése révén.” g 8 (Wall Street Journal, 1965, nov 4.) S EZEK SZERINT A LEGNAGYOBB VE- 8 # SZERELEM A BÉKE. Leköpfék az amerikai diplomatákat Demonstrációk Dean Rusk ellen Uruguayban, Kennedy ellen Chilében Dean Rusk külügyminiszter délamerikai kőrút­ján Montevideóban az uruguayi elnökkel tárgyalt és utána koszorút helyezett el Jósé Artigas gene­rális nemzeti hős szobrára. Ez alkalommal az ösz- szegyült tömegből egy fiatalember előlépett és “Népem Nevében” kiáltással Rusk arcába köpött. A rendőrök azonnal elhurcolták a fiatalembert. Zsebében röpiratokat találtak, amelyen ez állt: “Rusk, takarodj innen!” Robert F. Kennedy szenátor ugyanekkor Chilé­ben volt körúton. Conception városban az ottani egyetem diákvezetőivel beszélgetést tartott. A diá­kok azt mondották, hogy Kennedy személye ellen nincs kifogásuk, de mint U.S. szenátor “ön olyan kormányt képvisel, amelyet mi nem fogadhatunk el.” Mr. Kennedy abbeli kívánságának adott kife­jezést, hogy az egyetemen 15 percig a diáksághoz beszélhessen. A diákvezérek beleegyeztek. Este megjelent az egyetem tornatermében ösz- szehivott nagygyűlésen, habár a diákvezérek előre figyelmeztették, hogy ebből baj lehet. Mérges di­ákhallgatóság fogadta. Tojással, kövekkel és pénz­zel dobálták meg és az egyik diák szembeköpte. A chilei és a kubai nemzeti himnuszt énekelték és “Gyilkos!”, “Yankee, menjen haza!” jelszavakat kiáltoztak feléje. Kennedy várt egy ideig, hogy talán elcsendesednek és folytathatja beszédét, de hangját újból és újból mérges kitörésekkel elfoj­tották. Felhívta a diákokat, hogy akinek van mondani­valója, lépjen elő, hajlandó vitatkozni. A diákok visszakiáltottak, hogy inkább lépjen a szenátor kö­zéjük. Ő feléjük indult, de amikor közelükbe ért, egyesek bele akartak rúgni, mások leköpték és egy csoport diák az egyik sarokban elégetett egy ame­rikai zászlót. Kennedy szenátor közben, mikor szóhoz tudott jutni, igyekezett kifejteni, hogy nagyon örül az országban bevezetett társadalmi és gazdasági re­formoknak. Az Egyesült Államokat is emberek ve­zetik, ezért hibák mindig lehetségesek, de ezeket nem lehet tojáshajigálással helyrehozni. Voltak, akik csititani akarták a diákokat, de azok nem áll­tak kötélnek és fenyegető hangulat fejlődött ki. Ekkor Mr. Kennedy eltávozott. Concepcionban több helyen üdvrivalgással is fo-. gadták Kennedy szenátort és gyermekek virágszir­mokkal árasztották el az útját. Hamarosan elron­totta azonban örömét a szervezett munkások általi fogadtatás, amikor a chilei acélhengermüvekhez került. Az egyik munkás kihívta, hogy másszon fel egy hosszú, ingatag létrára, ha meg akarja tekin­teni az épülőben levő vaskohót. “Pont ebbe az em­berbe kellett belebotlanom!”, mondotta savanyúan a szenátor, de azért mégis megmászta a rozoga létrát. Később beszédet mondott a munkásokhoz és kijelentette, hogy Chilének határoznia kell sa­ját jövője felett és hogy milyen kormányformát akar. Amikor arra hívta fel a munkásokat, hogy támogassák Eduardo Frei Montalva elnök társadal­mi reformjait, hidegen és mélységes csendben fo­gadták szavait. Mi okozza az élelmiszerárak emelkedését? A Munkaügyi Hivatal jelentése szerint az é.el- miszerek ára az eimuit tíz eszienuoDen 17 száza­lékkal emelkedett. Az áremeikeaes nagy része az utolsó esztendőben történt. Ezen idő alatt a termelők (farmerek) jövedelme csupán 7 százalékkal emelkedett. A tarmerek ma csak 40 centet kapnak minden dollárból, amit a háziasszonyok élelemre költenek. Az élelemre köl­tött összeg évente 92 milliárd dollárra rúg és en­nek csak 40 százaléka jut a farmerekhez. Az Országos Élelemarusitó Hivatal (National Commission on Food Marketing) nemrég eljá­rást indított annak kivizsgálására, mi okozza, hogy a farmerek jövedelme oiyan alacsony és a házi­asszonyoknak oly magas árat kell fizetniük a csa­lád élelmezésére? A vizsgálat feltárta, hogy 1949 és 1963 között a nagy supermarketek házbére négyszeresére emel kedett, az általuk fizetett kamat háromszorosan emelkedett, és hirdetésekre háromszor annyit költenek. Tekintettel arra, hogy mind e három kiadás végeredményben a bankárok zsebébe folyik, vilá­gos, hogy ki az, aki az élelmiszerárak emelkedésé­ből hasznot húz. A fentemlitett három többletkiadás nem járult hozzá az élelmiszerek értékének növeléséhez; sem a farmer, sem a vásárló előnyét nem szolgálta, azoknak kárára történt. A supermarketek egyre nagyobb tért hódítanak a kiskereskedők rovására és azok kiszorítását, tönkremenését hozzák létre. Willard F. Mueller közgazdász a következőkép­pen nyilatkozott: “Az ország négy legnagyobb élel- miszerárusitója a forgalom több mint 50 százalé­kát bonyolította le. Ez viszont az árversenyt csök­kentette, mert a supermarketek általában egyfor­ma árakat számítottak áruikért. Ez ‘az egy árrend­szer’ vette át azt az éles versenyt, mely a függet­len kis íüszerkereskedők között fennállott.” “A supermarketek ahelyett, hogy árleszállítás­sal versenyeztek volna egymással, különböző el­adási trükkökhöz folyamodtak. Egyesek áru-bélye­get (trading stamp) adtak; mások egyéb eladási technikát alkalmaztak. Mindannyian gyönyörű be­rendezéssel díszítik az áruház belsejét és nagy par­kolási térrel toborozzák a vevőket.” “Nem ritka eset az sem, hogy a supermarket sorsolást rendez és a szerencsés számot huzó ‘in­gyen’ utazást nyer Floridába, vagy más üdülőhely­re. Természetes, hogy e költséget az élelmiszert vásárló közönségnek kell végeredményben meg­fizetnie magasabb árak utján. Ez azt jelenti, hogy az anya, akinek öt gyermeke van és aki a magas árak formájában fizet a supermarketek reklámjá­ért, és akinek megszabott összegből kell családját eltartania, hetenként egy quart tejjel kevesebbet kell, hogy vásároljon.” A fűszer és egyéb élelemszükségleteinket hét­ről hétre cifrább csomagban kínálják. Ez is hozzá­járul az áremelkedéshez. A vásárló megelégedne azzal, ha az áru jó minőségű, még akkor is, ha a csomagolás nem oly cifra és ha az árak alacso­nyabbak lennének. Ellentmondó ítélet a K P ellen Habár a legfelsőbb bíróság november 15.-i dön­tése szerint a Kommunista Párt tagjai nem köte­lezhetők, hogy a McCarran törvény értelmében nyilvántartásra jelentkezzenek, a washingtoni körzeti bíróság esküdtszéke, a regisztrálás meg­tagadásáért a pártot bűnösnek nyilvánította és 230 ezer dollár pénzbírságra Ítélte. Ez az ítélet éppúgy az alkotmányba ütközik, mint a pártta­gokra vonatkozó korábbi határozat, amelyet a legfelsőbb bíróság megsemmisített. A KP ügyvédei fellebbeznek az Ítélet ellen és készek ebben az ügyben is a legfelsőbb bíróság­hoz folyamodni, amelynek kedvező határozata egyszer és mindenkorra érvényteleníteni fogja a hírhedt McCarran törvényt. Szemtanú jelentése A Vietnami háborúról December 3-án, pénteken este 8 órai kezdettel MIKE MYERSON tart előadást a Hotel Woodstock nagy báltermében 127 West 43rd Street, New York, N. Y. Gyülésvezető: Joe North, az American Dialog szerkesztője Kérdések — feleletek. — Belépődíj 99 cent »★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★a

Next

/
Thumbnails
Contents