Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-25 / 47. szám
Vol. XIX. No. 47. Thursday, November 25, 1965. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 1-0397. KÉT Éli ELMÚLTÁVAL Most két éve, hogy Kennedy elnök életét kioltották. A gyilkos golyók nemcsak egy fiatal ember életét vágták ketté, hanem azt a lehetőséget is, hogy a józan ész politikája valósuljon meg fogadott hazánkban. Két év nem sok idő egy jóslat megvalósulására, de mégis rá kell mutatnunk, hogy közel voltunk az igazsághoz, mikor azt mondtuk: nem egy betegagyu egyénnek, hanem összeesküvésnek volt áldozata a fiatal elnök. A Warren-bizottság pontot tett a gyilkosság kutatására. Érdekes megjegyezni, hogy ha csak egyszerű büneljárásról lett volna szó, még akkor sem lett volna helyes ily gyorsasággal véget vetni a vizsgálatoknak. Habár a hivatalos vizsgálatok befejeződtek — egy nagytekintélyű bizottság helybenhagyásával —, a kételyek még mindig nem oszlottak el. Amióta Kennedy elnök életét kioltották, minden jel arra mutat, hogy azok az erők, amelyeknek érdekük volt az elnököt eltenni láb alól, teljesen szabad kezet kaptak külpolitikánk irányításában. Kennedy elnök — ne értsük félre — nem volt az az ember, aki a szocializmusnak, vagy bármilyen más haladó szellemű elvnek a hive lett ve Ina. De politikájának minden megnyilvánulása arra mutatott, hogy keresne az utat — a kapitalista rendszer keretén belül — a békés egymás mellett élés lehetőségéhez. Bizonyíték erre, hogy nem engedte meg, hogy a CIA mesterkedései fogadott hazánkat véres háborúba sodorják Kubában. Ezt nem egyszer, hanem kétszer is megakadályozta, a Malac-öbölbeli incidens és a távlövegek krízisének idején. Elmozdította Allan Dullest a CIA vezetéséből és mint a sajtó jelezte, tervbe vette, hogy korlátozza annak törvényenkivüli hatalmát. Nem szándékozunk itt felsorolni mindent, amit a békés egymás mellett élés érdekében tett, de köztudomású, hogy megkísérelte a Szovjetunióval való békés politika megvalósítását és kereste a felmerülő ellentétek békés megoldását. Köztudomású, hogy Kennedy elnök tanácsadói között megoszlottak a politikai nézetek. Akkor azt mondták, hogy voltak a kabinetben "héják" és "galambok." Kennedy elnök a határozatok mérlegelésénél minden alkalommal a "galambok" által sürgetett politikát fogadta el. Lesznek olyanok, akik hivatkozni fognak azokra a politikai lépésekre, melyek ennek ellenkezőjét bizonyítják. Tény az, hogy ezt csak a kapitalista rendszer erőinek megoszlásával lehet megmagyarázni és voltak kérdések, amelyekben, bizonyos fokig, a "héják" befolyása érvényesült. Nem véletlen, hogy Vietnamban az amerikai hadsereg létszáma, pár ezer "tanácsadódról már akkor lassanként 26 ezer főre emelkedett. Hogy a reakciós politika odáig juthasson, ahol ma áll, okvetlen el kellett távolitani az ország éléről a fiatal elnököt, mert nemcsak hazája érdekei, de személyes meggyőződése is arra buzdították, hoqy a puskaooros leveoőt valamennyire megtisztítsa. Saját fiatal gyermekeinek életét sem volt hajlandó kétes osztályérdekek miatt kockára tenni. Az elnököt megölték. Azóta annyira elfajult az ország külpolitikája, hogy ma már 160 ezer katonánk van Vietnamban és ennek a számnak a megdnolázásáról beszélünk. A fiatalok sorozása és azok lemészárlása napirenden van. A "héiák" teljhatalommal rendelkeznek a washingtoni kormánykörökben, eltitkolják az amerikai nép előtt a tényeket és minden erőfeszítésükkel arra törekszenek, hogy az orszá- qot a leplezetlen imperialista erőszak útjára tereljék. Egy hét leperqése alatt két világotmegrázó tény jött napvilágra: a dominikai beavatkozásnak és a hanoi-i próbálkozásnak a kulisszatitkai. Bárhogy is mosakodik Rusk, McNamara és McGeorge Bundy, az amerikai nép lassan ráeszmél arra, hogy milyen veszedelembe sodorták az orszáqot ezek a tanácsadók. Foaadott hazánknak nagy szerencséje, hoqy vannak olyan józaneszü oolitikusai mint Fulbright, Morse szenátorok és mások, akik tisztán látják az orszáqot fenyegető nanv veszedelmet és felszólalnak, hogy megakadályozzák a "héják" törekvéseit. Ez eqymagában azonban nem elég. Kell, hoqy a békéért megindult harc — melyben fiatalságunk ma gyönyörű néldával iár elől —, olyan méreteket érjen el, amely meg- állitia a "héják" minden erőfeszítését azon a végzetes utón, amellyel az országot katasztrófába kerqetik. A fiatal Kennedy elnök életét kioltották, de az amerikai néo lelkében mély qvökeret vert a béke vágya. Ha a békeküz- de'em tovább erősödik, képes lesz az országot a józan külpolitika útjára terelni. November 27-én Washingtonban a különböző politikai iránvzatu békeerők újabb megmozdulásban vesznek részt. Bár a békéhez különböző utak vezetnek, elvitathatatlan az a tény, hooy az e hétvéoi washingtoni béketüntetésekben résztvevő tömeqek bizonyitják, hogy az amerikai nép legjobbjai, hazáNEW YORK UTCÁIN SZÁLLÍTJÁK A NUKLEÁRIS FEGYVEREKET Robert Wagner, New York polgármestere nyilvánosságra! hozta az általa kinevezett ‘'Technical Advisory Commit-1 tee on Radiation” jelentését, amely a következő aggasztó fejleményekről adott hirt: 'Az utóbbi időben több alkalommal a tűzoltó-kocsik segítségét kérték éjjel átvonuló teherko- csiszállitmányok kíséretére, amelyek a hírek szerint, nukleáris fegyvereket tartalmaztak.” A polgármesteri bizottság még hozzátette. “Határozottan bebizonyított balesetek fordulnak elő az Egyesült Államokban nukleáris fegyverek szál litásával kapcsolatban. Ezeknek tragikus következményei lehetnek, ha New Yorkban fordulnának elő, még abban az esetben is, ha nem történne nukleáris robbanás.” Aug. 22-én egy 31 ezer font radioaktiv urániummal és tho- riummal megrakott trailer-te- herautó személyautóval ütközött össze a Harlem folyó fö- 1 ö 11 i Macombs hídon. A Health Department azonnal | vizsgálatot indított és megái- I lapította, hogy “semmilyen ve- ’ szély nem állt fenn.” Hét év- j vei ezelőtt a hadügyminiszté- | rium bizalmasan tudomására ! adta Leona Baumgartner ak- I kori health commissionernek, hogy a nukleáris fegyvereket I egyáltalán nem szükséges a városon keresztül szállítani. Miután több alkalommal, bizonyos éjjeli szállításokhoz a tűzoltóság segítségét kérték, Wagner polgármester levelet irt McNamara hadügyminisz- (Folytatás a 3-ik oldalon) MIT JELENT A Ű.S. SEGÉLY MEGHOSSZABBÍTÁSA LATIN-AMERIKÁBAN ? * Az amerikai országok kon-| ferenciáján Rio de Janeiró- ban, Dean Rusk külügyminiszter megígérte, hogy az Egyesült Államok kiterjeszti az Al- j liance for Progress-nek nyújtott segélyt az 1971-es határ-1 időn túl. Eredetileg Kennedy elnök kezdeményezte a segély- programot 1961-ben. a Punta del Este-i egyezmény alapján, j a latin-amerikai országok gazdasági. egészségügyi és művelődési fejlesztésére és ennek j keretében a U.S. az első 10 évben 20 millió dollár állami és nrivát befektetésre kötelezte magát. Mr. Rusk az Egyesült Államok nagylelkű ajánlatáért a gazdasági segély meghosszabbítására. bizonyos ellenszolgá1 tatást kért. Burkolt diploma ciai nyelven, de félreérthetetlenül az amerikai országoknak közös katonai erő felállítását ajánlotta a “demokrácia” védelmére, a “jobb- vagy baloldali diktátor — kormányok létesítése ellen.” A gyakorlat azt mutatja, hogy a U.S. politikának a jobboldali katonai dik taturák sohasem okoztak gondot, sőt ezeket támogatta, amint azt nemrég a dominikai krízis idején is láttuk. A latin-amerikai katonai erők azt a célt szolgálnák, hogy a U.S. sugallatára, de közvetlen beavatkozása nélkül, a “kommunizmus” veszélyének örve alatt, megakadályozhatnák fü° getlen, népi kormányok létesítését. A félreértés elkerülésére és a hangsúly kedvéért, Mr. Rusk a konferencián kijelentette: “Fel kell, hogy készüljünk gyors, haátrozott és lehetőleg egységes akciókra, amikor veszedelmes helyzet fejlődik ki a nyugati féltekén.” Még hozzátette, hogy a “kommunista agresszió” állandó veszedelem mel fenyegeti az amerikai országokat. Rómában Gunnar Myrdal svéd közgadász és filozófus élesen elitélte az atomfegyverkezési versengés és a számos helyen elterjedt éhínség veszélye irán ti közömbösséget. A NÉGER VEZÉR HÁZÁT MEGBOMBÁZTÁK, ŐT BEBÖRTÖNÖZTÉK Ferriday, La.-ban tettesek gazolinbombával felrobbantották Robert Lewis Jr., a Fér riday Freedom Movement néger elnökének házát. Mr. Lewis, feleségével és 5 gyermekével a házban volt, amikor a merénylet történt, de őket nem érte sérülés. A ház eleje megrongálódott, ablakai betörtek. Mr. Lewis puskát ragadott, úgy rohant a ház elé, ekkor a rendőrség őt tartóztatta le. Avval vádolták, hogy a rendőrökre emelt puskát. Az egyik szó mszédja. David Wheatley, aki a kigyulladt házban segített a tüzet eloltani, szemtanúja volt a letartóztatásnak, kijelentette: “A rendőrség azt állítja, hogy Mr. Lewis fegyvert emelt rájuk, de szemtanuk vannak, velem együtt, akik állítják, hogy ez nem igaz. Azt hiszem, azért tartóztatták le, mert mozgalmi ember. Aki csak valamiképpen részt vesz a mozgalomban, a legrosszabb bánásmódban részesül. Amikor demonstrálunk, akkor lefényképeznek bennünket, ha mun kát kapunk, megmutatják a fényképet a munkaadónak ér másnapra már nincs állás.” A rendőrfőnök kijelentette nem biztos, hogy bombázác történt, de megindította a vizsgálatot. Az FBI is vizsgálatokat kezdett. Mr. Wheatley elmondotta, hogy Ferridav- ban a négerek most szervezik a Deacons for Defense and Justice önvédelmi csoportot, amelynek tagjai a velük szemben gyakran elkövetett erőszaknak fegyverrel állnak ellen. Az igazsáqügyminisztérium nem nyújt védelmet Egyre több helyen követelik, hogy a szövetségi rendőrség nyújtson védelmet a déli négereknek, akiket a polgárjogi küzdelmek folyamán veszély fenyeget. A United States Commission on Civil Rights ajánlotta, hogy az éljük jövőjének, biztonságának és ió hírnevének megmentése érdekében, a békés utat választják. nők rendelje ki a szövetségi rendőrséget azokra a helyekre, ahol a törvényt megszegik, ahol a veszélyes helyzetben megakadályozhatják a négerek elleni tettlegességeket és védelmet nyújthatnak. A Fehér Házban múlt csütörtökön megtartott polnário- gi konferencián, az igazságszolgáltatási panel azt a határozatot hozta, hogy “a Commission ajánlatának azonnali keresztülvitele a déli négerek és polgárjogi munkások égének és biztonságának érdekében égetően fontos.” Az igazságügyminisztérium mégis vonakodik “rendőri felügyelet” alatt tartani a déli államokat. Az egyik legnagyobb akadály J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója, aki mindenáron ellenzi, hogy ügv nőkéi beavatkozzanak tüntetéseknél és más esetekben beforduló tettlegessé^ekbe. ahol összeütközésbe kerül néneV a helyi rendőrséggel. Mr. Hoover ragaszkodik ahhoz, hocry az FBI tevékenysége kizárólagosan nyomozásra szorítkozzon. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y
