Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-11 / 45. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 11, 1965 Az SS volt tagjai állami nyugdijat kapnak Nyugat-Németországban A Waffen SS, Hitler elit-gárdájának volt tagjai, Schleswig Holsteinban tartott gyűlésükön követelték, hogy a nyugatnémet kormány terjessze ki a számukra juttatott nyugdijat. A volt nácik ugyanannyi nyugdijat kapnak, mint a Wehrmacht, a rendes hadsereg tagjai. A Wehrmacht volt hivatásos tisztjei azonkívül az állami alkalmazottak nyugdíjban is részesülnek. Ugyanezeket a kedvezményeket követeli most magának a Hitler elitgárda bajtársi szövetsége. Katolikus vezetők elítélik Salazar-t Lisszabonban 100 kiváló katolikus közéleti ember “a katolikus eszmék rendszeres megsértéséért és megszegéséért” elitélte Antonio de Olivera Salazar miniszterelnök kormányát és teljes támogatását a szociáldemokrata ellenzéknek adta. Az országos választások előtt 5 nappal kiadott nyilatkozat politikai körökben nagy meglepetést okozott. A nyilatkozat aláírói uj, kereszténydemokrata párt magját képezik, amelynek megszervezése törvénybe ütközik. Portugáliában a “Nemzeti Egység” kormánypárton kívül a törvények szerint más párt nem létezhet. A katolikus vezetők kiáltványa a Salazar-kor- mány polgári elnyomatása, a sajtószabadság, a szólás- és gyülekezési szabadság megsértése ellen irányult; elitélte a kormány gyarmati politikáját, a népek önrendelkezési és függetlenségi jogának el nem ismerését. A gyámsági bizottság határozata a rhodesiai helyzetről által a pártban okozott szakadás arra engedett következtetni, hogy a Mapai párt gyöngébben kerül ki a választásokból. Ehelyett a jobboldali, szakadár Ráfi párt kevesebb mandátumot kapott, mint amire számított és a munkáspártok által támogatott Mapai megerősödött. Értekezlet Brit Guayana alkotmányáról Megnyílt Londonban a Lancester House-ban Brit Guayana alkotmányozó értekezlete, amelyre sötét árnyékot vetett a többségi párt vezérének, dr. Cheddi Jagan volt miniszterelnöknek távolléte. Dr. Jagan közölte Greenwood gyarmatügyi miniszterrel: csak akkor vesz részt az értekezleten, ha a brit kormány megszünteti a guayanai szükségállapotot, szabadon bocsátja a politikai foglyokat és helyreállítja a törvényes jogrendet. A TASZSZ londoni tudósítója szerint az angol kormány és a kormányon levő Burnhamék között nincs lényeges nézeteltérés a leendő alkotmány, ezen belül a választójog kérdésében: mindkét fél olyan választási rendszert akar, amely megakadályozná a Népi Haladó Párt hatalomra jutását. A második kérdésben már van ellentét: Burnham reméli, hogy 1966 február végén kikiálthatják a függetlenséget, az angol kormány viszont szeretné ezt későbbi időpontra elodázni. Az uj tervezési és gazdaságirányítási módszer eredményei Bulgáriában Csehszlovákiához és a Német Demokratikus Köztársasághoz hasonlóan Bulgáriában is a népgazdaság uj szervezési és irányítási módszereivel kísérleteznek. Az uj rendszert 1964 áprilisában csupán 50 vállalatnál vezették be, a folyó év elején azonban a népgazdaság valamennyi ágának bizonyos számú üzemére kiterjesztették. Az ENSZ gyámsági bizottsága 79 szavazattal 8 ellenében, 17 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozati javaslatot, amely felszólítja Angliát, szükség esetén erőszakkal akadályozza meg, hogy Rhodesia egyoldalúan mondja ki a függetlenséget fehér uralom alatt, 13 állam képviselője nem vett részt a szavazáson. A határozati javaslatot 53 ázsiai és afrikai ország, valamint Jugoszlávia terjesztette elő. Az elfogadott szöveg ünnepélyesen figyelmezteti Angliát és Rhodesiát, hogy az ENSZ ellenez minden olyan rhodesiai függetlenségi nyilatkozatot, amely nem az egész lakosság általános szavazójogán nyugszik. A gyámsági bizottság felszólítja Nagy- Britanniát, használjon fel minden eszközt, beleértve a katonai erőt, hogy Rhodesiában az általános szavazójogon alapuló alkotmány szülessék, hogy szabadon bocsássák az összes politikai foglyokat, eltöröljék az összes elnyomó törvényeket és megszüntessék a politikai szabadságjogok korlátozását. A bizottság ismét felszólította az angol kormányt, hogy függessze fel az 1961. évi alkotmányt, ugyanakkor pedig felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét a “robbanékony” rhodesiai helyzetre. Az Eshkol-párl győzelme Izraelben November 3-án az izraeli parlamenti választásokban Levi Eshkol elnök koalíciós pártja meglepő többséget kapott. A David Ben-Gurion volt elnök FORDULJON BIZALOMMAL 1 JOSEPH BROWNFIELD | CÉGHEZ * AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE j Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási ügyek és biztosítások i Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- 7 rak, hanglemezek magyarországi beszerzői \ Kérjen árjegyzéket! ‘ Uj cim: 1484 THIRD AVENUE New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 \ ISMÉT KÖNYVÉGETÉS Az evangélikus “Jugendbund für Entschiedenes Christentum” (Fiatalok szövetsége a határozott kereszténységért) tagjai 1965 okt. 3-án, vasárnap, Düsseldorfban, a Rajna partján felállított máglyán, nyilvánosan könyveket égettek el, a “szennyirodalom” elleni tiltakozásul. Elégett a többi közt Erich Kästner “Herz auf Taille”, cimü verseskötete, Albert Camus “A bukás” cimü regénye, Günther Grass és Francoise Sagan egy-egy könyve. Miközben a könyvhalmaz lobogva égett, a tettesek egyházi dalokat énekeltek. A 20—30 részvevő egyike sem lehetett több 25 évesnél. A sajtó szerint, a könyvégetés “a tartományi főváros rendfenntartó hatóságainak engedélyével” történt. A német sajtó a következő napokban néhány állásfoglalást közölt, bizony nem csak tiltakozásokat. . így például az említett evangélikus ifjúsági szövetség kasseli ügyvivője részben helyeselte az akciót, és kijelentette, “nincs abban a helyzet- ban, hogy megmondhassa, vájjon szövetsége több mint negyed századdal a nemzeti szocialisták könyvégetései után, elvileg ellene van-e az effajta akcióknak, vagy pedig bizonyos előfeltételek mellett, helyesli”. Az ügyvivő másnap azt mondotta, hogy ő ugyan “ellenzi a könyvégetéseket” ez azonban csupán az ő “személyes véleménye.” Az EC vezető lelkésze számára viszont “teljesen érthetetlen, hogy az ifjúsági csoport akciója és a Harmadik Birodalomban történt könyvégetések között, különböző jelentések kapcsolatot látnak, hiszen az akkori események részvevői közül senki sem volt jelen.” Lehengerlő logika: mivel a mostani tettesek egyike sincs még 25 éves és miután az akkori könyvégetések óta 32 év telt el, világos, hogy nem azonos személyekről van szó. A vezető lelkésznek azonban tudnia kellene, hogy azok a gonosztettek, is összehasonlíthatók — és olykor össze kell hasonlítani őket —, amelyeket nem ugyanazok követtek el. Kétségtelen, hogy a máglyát állítok nem ugyanazok, áldozataik azonban nem szükségszerűen változtak meg: Erich Kästner “Herz auf Uj elvek szerint működnek a közelmúltban létrehozott hatalmas termelési-kereskedelmi egyesülések, mint amilyen a Rodopa, a Gyümölcs, zöldség, konzerv és mások. Az említett egyesülések tevékenysége rendkívül széles körű és sokrétű. Jellemző például, hogy a Gyümölcs, zöldség, konzerv elnevezésű vállalat végzi a zöldség és a gyümölcs felvásárlását és külföldi értékesítését, kezében tartja az ország egész érintett üzlethálózatát, valamint a feldolgozást végző valamennyi konzervgyárat. Az uj tervezési és gazdaságirányítási módszer lényege a vállalatok nagyobb önállóságának biztosítása. Önállóság a gazdasági tevékenység kifejtésében éppúgy mint a dolgozók anyagi ösztönzését szolgáló gyakorlati intézkedések bevezetésében és alkalmazásában. A módszer előnyeit bizonyítja, hogy az uj módszer szerint működő vállalatok gyor san megjavították a gazdasági mutatókat: a több- bieknél nagyobb mértékben túlteljesítették terveiket, és jóval nagyobb nyereségre tettek szert. “A szovjet segítség India fejlődését szolgálja” Befejeződött az indiai parlamenti delegáció szovjetunióbeli látogatása: e küldöttség szovjet állam* férfiakkal tárgyalt, és országjárása során találkozott az ázsiai köztársaságok vezetőivel is. A különböző pártok képviselőit magába foglaló delegáció vezetője, Szinha parlament- és közlekedésügyi miniszter Moszkvában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió támogatása India független állami létének válságos idején mindenkor fontos erőforrása volt. Az ázsiai szovjet köztársaságok épitőmunkájának eredményeit méltatva, kifejezte elismerését. Kijelentette, hogy a legutóbbi időben India békés el nem kötelezettségi politikája nagy megpróbáltatásoknak volt kitéve. India azonban hü marad ehhez a politikához. A parlamenti küldöttség vezetője rámutatott, hogy a szovjet gazdasági támogatás az uj élet építésének nagy fontosságú segítője Indiában, és előnyösen különbözik más államok segélyétől, mert valóban mentes mindenfajta politikai feltételtől vagy egyéb korlátozástól. «Ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssai Taille” (1928) cimü verseskötete már 1933-ban is a Németországban nyilvánosan elégetett könyvek közé tartozott. Az utalás a részvevők fiatal korára, ugyancsak nem megnyugtató. Annak a számára, akit meggyilkolnak, nagyjából közömbös, hogy gyilkosai elérték-e már 25. életévüket, vagy sem. Miről van szó? Talán arról, hogy Németországban éppen elég ok van arra, hogy különösen óvatosak legyenek, és hogy az effajta eseményeket inkább túl kell becsülni, mint közömbösen venni? Nem, nem csak erről. Az a húsz, vagy harminc ifjú düsseldorfi — akiknek legtöbbjét valószínűleg csak félrevezették — nem tudja, hogy gaztettük olyan jelenségekkel összefüggő tünet, amelyekből ők semmit sem értenek. Ha az állam magas- és legmagasabb rangú képviselői helyesnek tartják értelmiségieket, főleg írókat, nyilvánosan ócsárolni és szüntelenül “elfajult művészetről’ és a mai német irodalom “bomlasztó” befolyásáról beszélni; ha egyes világi, de egyházi fórumok is, megkísérlik lejáratni korunk művészetének és irodalmának egy jelen» tős részét az obszcén és az erkölcstelen elleni harc ürügyével; ha egyes befolyásos szövetségi köztársasági újságok, az értelmiségiek, elsősorban az irók ellen lázitják olvasóikat — akkor természetesen nem szabad azon csodálkozni, ha a tökfilkók és csavargók azt hiszik, megkezdődött, itt van az idő újra könyveket égetni. E düsseldorfi fiatalok nyilván azt sem tudják, hogy nem messze a helytől, ahol máglyáikat felállították, Bolkerstrasse 10-ben született Heinrich Heine, a költő, és hogy ifjúkorában tragédiát irt “Almansor” cimmel. Almansor ben Abdullah, a hős, rémülettől elakadó lélegzettel jelenti az öreg Hasszánnak a tragédia első felvonásában, hogy Granadában a piacon máglyára vetették a Koránt. A bölcs Hasszán így válaszol: ez csak előjáték volt, mert ott, ahol könyveket égetnek, a végén embereket is elégetnek. Milyen gyakran kell Németországot e sorokra emlékeztetni? Hányszor kell még megmondani, hogy a lángok, amelyekben könyvek pusztulnak el, mindig a korszak sötétségéről tanúskodnak? A mi nemzedékünknek már éppen elegendő alkalma volt arra, hogy meggyőződjék a már klasz- szikusnak számitó sorrendről: először elégetik a könyveket, azután a szerzőket, legvégül pedig a3 olvasókat.
