Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-11 / 45. szám
_I0 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 11, 1965 5 ™ ■ Mt TórKmk** 6h4zAban Keresztyén békekonferencia Budapesten Nagy egyházi esemény színhelye volt október derekán a budapesti margitszigeti Nagyszálló: itt ülésezett napokon keresztül a Keresztyén Békekonferencia tanácsadó bizottsága. A keresztyén békemozgalomnak ezen az ülésén több mint 40 országnak mintegy 200 egyházi képviselője jelent Weg. A nemzetközi keresztyén világszervezetek — mnu az Egyházak Világtanácsa, a református, a luteránus és a baptista világszövetség — megfigyelőket küldött. A megnyitó istentiszteleten Nelson ghanai anglikán prépost prédikált, majd a békekonferencia nyugatnémet alelnöke, dr. Heinz Kloppenburg egyházi főtanácsos nyitotta meg az ülést. A magyarországi egyházak nevében dr. Bartha Tibor református püspök köszöntötte a külföldi vendégeket. A tanácsadó bizottság ülésén a bevezető előadást dr. J. L. Hromadka professzor a prágai Comenius fakultás dékánja tartotta, utána az ázsiai, afrikai, dél-amerikai és európai kontinensek előadói fejtették ki, hogy mit jelent a szolidaritás és együttműködés ma az egyes világrészeken és milyen feladatokat állít a békére törekvő jóakaratu emberek elé. Boráti Antal nagy sikere Budapesten A külföldön élő magyar művészek egyik legkivá- lóbbja: Doráti Antal, a világhirü karmester. Kodály Zoltán növendéke volt. 1929 óta él külföldön, jelenleg Rómában van az állandó lakása, de az évnek csak kis részét tölti itt, mert a londoni BBC elnök-karnagya, vendégszereplési kötelezettségei pedig elszólitják a világ minden tájára. Hazájában külföldre távozása után 1947-ben szerepelt először, s azóta szivesen jön el újra és újra, hogy a legkedvesebb közönség, a magyar közönség előtt dirigáljon. Mostani budapesti tartózkodása alkalmával adott interjújában modern muzsikusi voltát igy fogalmazta meg: — Igen, modern muzsikus vagyok, mert abban a korban élek, amelyben élek. Vagyis a jelen érdekel. Még a múltat is a jelenre vonatkoztatom, s nem megfordítva. Minden művészetnek, sőt minden emberi értéknek az a legfőbb próbaköve, hogy hányféle változást, nézőszöget bir el. Minden korszak mást-mást keres egy alkotásban. A fogalmak közösek maradtak, ugyanazokat a szavakat mondjuk, de ma más a jelentésük. Az igazi érték túléli az időt. Doráti Antal a magyar Állami Hangversenyzenekart vezényelte az Erkel Színház és a Zeneakadémia egy-egy koncertjén. Műsorán Brahms, Beethoven, Mozart és Prokofjev szerepelt és vendégszereplését nagy elismerés jutalmazta. A Népszabadság többek között igy irt róla: “Doráti Antal vendégszereplése határozott nyereség volt a Zenei Heteknek. Kitűnő szakember, aki tökéletes zenekari hangzás megteremtésére törekszik. Munkája nyomán az Állami Hangverseny- zenekar valósággal megfiatalodott és azt a teljesítményt nyújtotta, amit szivesen hallgatnánk minden este. Két hangversenyén Doráti elkápráztatott fölényes biztonságával.” 4,060 katolikus pap Magyarországon Dr. Potyondi Imre, a budapesti Hittudományi Akadémia rektora a Magyar Rádió munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy jelenleg Magyarországon négyezer katolikus pap működik. Ez azt jelenti, hogy Olaszországot, Spanyolországot és Franciaországot leszámitva nincsen ország a világon, amelyben a katolikus hívek lelkigondozását a katolikusok számarányához viszonyítva ilyen magas számú lelkipásztor látná el. — Az állam gondoskodik a katolikus papság utánpótlásáról is — folytatta. A teológusok száma jelenleg körülbelül 400. s ez a szám az utánpótlás szempontjából teljesen kielégítő. A kát. egyháznak 5 egyházmegyei teológiai főiskolája és egy hit- tudományi akadémiája van, amely mellett egyház- megyeközi központi szeminárium működik, évi 50 —60, doktorátusra készülő növendékkel. A teológiai főiskolák tanári karának dijazását az egyházmegyei szemináriumokban és a budapesti Hittudományi Akadémián egyaránt az állam biztosítja, havi kongnia formájában. Emellett az állam a budapesti Hittudományi Akadémia dologi kiadásához is jelentős összeggel hozzájárul. 1964 őszétől ismét működik a régi római magyar papi intézet, s az elöljárók és a személyzet fizetését itt is a magyar állam fedezi. Dr. Potyondi Imié elmondotta, hogy a teológusok felvételét az állam semmilyen tekintetben nem korlátozza, majd a magyar papság jövedelmének forrásait részletezte: először, az egyházközségtől járó alapjövedelmek, másodszor stóla a hívektől, az egyházi szolgáltatások, — temetés, esküvő, keresztelés stb. — fejében. Harmadszor: a fizetést kiegészítő állami segély. Ennek következtében a lelkipásztorok közül senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hagy rangjához méltón ne tudna megélni. Az önállóan működő papok jövedelme átlag 2,000 és 3,000 forint között mozog. HATÁRSZEMLE A magyar mezőgazdaságban e hetekben nagyarányú betakarítás folyik s ugyanakkor előkészítik a következő gazdasági évet a szántóföldeken. Az őszvégi, többhetes kedvező időjárás jó hatással volt a kukoricára, a szőlőre és az őszi gyümölcsökre, meggyorsította a szántást és a vetést. A 338,000 hold burgonya termőterületről már felszedték a termést, a 200,000 holdnyi cukorrépa mintegy 70 százalékát takarították be, a kukoricát pedig a több, mint kétmillió hold vetésterületnek körülbelül egyharmadán törték le. A szőlőtermés jóval kisebb a vártnál és a cukortartalom az őszvégi melegebb napok ellenére is alacsonyabb a szokásosnál. A borvidékeken már javában folyik a szüret, s szedik'az őszi gyümölcsöket is. A gyümölcstermésnek nem kedvezett idén az időjárás, s a legjelentősebbnek, az almának termésalakulását különösen hátrányosan befolyásolta. Ennek ellenére már több mint 3,500 vagon almát szállítottak külföldre. A későn szedhető zöldségek közül a káposzta és a sárgarépa nagy termést ad, a vöröshagyma, paradicsom, uborka, zöldpaprika a vártnál kisebb hozamú. A talajelőkészitési munkák 90 százalékát végezték el, a mélyszántás azonban lassan halad. Tavaly ilyenkor már 1.4 millió holdon történt meg a mélyszántás, most pedig még körülbelül egymillió holdnál tartanak. Ugyanakkor nagy erővel vetnek. A biborhere és a repce már a földben van, az ősziárpa vetése is befejeződött — húszezer holdnál nagyobb területen mint tavaly. Kenyér- gabonából a teljes vetésterület 65 százalékán szórták a földbe a magvakat (a kenyérgabona vetésterve 2,378,000 hold.) Elektródákkal “hallgatják le” az idegsejteket A kisagy működésével foglalkozó tudományos megbeszélésen vett részt Tokióban dr. Szentágo- thay János Kossuth-dijas egyetemi tanár, az Anatómiai Intézet igazgatója. A professzor most, hazatérése után elmondotta, hogy a tokiói tanácskozáson világossá vált: az agykutatás történetében először sikerült megérteni egy magasabb idegközpont kapcsolási mechanizmusát. Az agykéreg kapcsolási mechanizmusát csak sejtik, a kisagyét már értik.— Ezt a kimagasló eredményt — Ecccles Nobeldijas ausztráliai kutató és munkatársai, valamint egy fiatal japán professzor: M. Ito és munkatársai érték el úgynevezett mik- rofiziológiai módszerekkel. Azt jelenti ez, hogy egyes sejtekbe elektródokat szúrnak és ezáltal mintegy lehallgatják az idegsejtek működését. Uj kobáltágyut avatnak Pesten A nemrég befejezett magyar onkológus kongresszus alkalmával bemutatták a legújabb magyar kobaltágyút az Onkológiai Intézet radiológiai osztályán. A nagyerejü sugárforrást mozgó besugárzásra használják és a test mélyében levő daganatokat gyógyítják vele. Az álló kobaltágyúval szemben az az előnye, hogy ennek a kezelésnek nincsenek kellemetlen mellékhatásai és tökéletes sugárvédelmet biztosit a kezelőszemélyzet számára. Az uj kobaltágyú már megkezdte gyógyító munkáját. 175 éves a magyar színjátszás A magyar nemzeti kultúrának egyik legfontosabb mérföldköve, fordulópontja: 1790 október 25. Ezen a napon adták elő a budai Várszínházban Igazházi, vagy Egy kegyes jó atya cimmel Simái Kristóf darabját A — korabeli kifejezéssel — “mulatságos játék”-ot Kelemen László és társulata mutatta be. E társulat művészei nyitottak elsőként kaput a magyar nyelv előtt a hazai színházak pódiumán. Az elmúlt hetekben a főváros és az ország valamennyi színházában megünnepelték a színművészet — a magyar nyelvű hivatásos színjátszás — kezdetének 175. évfordulóját. A születésnap estéjén a színházakban — mielőtt felgördült a függöny — felolvasták a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Színházművészeti Szövetség jubileumi köszöntőjét. 1965 október 25-én országszerte megemlékeztek a színjátszás elhunyt nagyjairól is. Budapesten a Madách Színház társulata például sirkövet állított a néhány éve elhunyt Uray Tivadarnak. A Thália Színház ezen a napon egykori jeles művészei, többek között Hevesi Sándor életműve előtt tisztelgett. Az angyalföldi József Attila Színház társulata pedig koszorút helyezett el a névadó proletárköltő budapesti szobrán. A “Morbus Hungaricus” halála Egytizednél kevesebbre csökkent hét esztendő alatt Budapesten a tbc-ben megbetegedett 0—14 éves korú gyermekek száma. Az elmúlt hét esztendőben a fővárosban egyetlen halálos gyermekáldozata sem volt a korábban oly pusztító betegségnek. Ezért a budapesti Állami TBC Gyermekszanatóriumban az egyik osztályt, amely immár egy eszten- je üresen áll, a közeljövőben megszüntetik. A tbc felett aratott győzelem elsősorban annak köszönhető, hogy az ötvenes években kötelező lett az újszülöttek BCG-oltása. Ennek valamennyi anyagi és személyi feltételét biztosította az állam. Az is nagyjelentőségűnek bizonyult, hogy az egészség- ügyi szervek eredményes tevékenységet fejtettek ki a felnőttek tbc-s megbetegedéseinek megelőzésében, illetve gyógyításában. Valamennyi magyar állampolgár, férfi és nő, kétévenként szűrővizsgálaton köteles résztvenni, s az esetleges lappangó betegség felderítése esetében a gyógyintézetek kezelésben részesítik. így az a háború előtti magyar statisztika, amely szerint a kór a tbc-s betegek 80 százalékát öt éven belül megölte, már a múlté. Ma a tbc-s betegek 80 százaléka úgy gyógyul meg, hogy a fertőzés veszélye nélkül térhet vissza családjához, régi munkahelyére. Mindent egybevetve, Magyarországon a felnőttek tbc-s megbetegedésének száma az utóbbi évtizedben a felére csökkent, a 0—14 éves korúak között pedig megszűnőben van. Ez a statisztika 20— 25 év távlatában azt jelenti, hogy közeleg már a “morbus hungaricus” halála. Mit jelent a magyar-szovjet árucsereforgalmi megállapodás? Budapesten a két ország külkereskedelmi minisztere aláírta az 1966—1970. évre szóló ötéves magyar-szovjet árucsereforgalmi megállapodást. Ez idő alatt az árucsere-forgalom éi'téke 5,7 milliárd rubelt tesz majd ki, ami körülbelül kétszerese az előző öt évi forgalomnak. Magyarország összes külkereskedelmi forgalmának körülbelül egyharmadát bonyolítja a Szovjetunióval. A szovjet külkereskedelem nagyrészt — több mint 70 százalékban — anyagokat, illetve villamosenergiát szállít, a magyar expoi’t pedig túlnyomóan — több mint 80 százalékban — ipari késztermékekből áll. Magyarország egyébként összes nyersanyag-szükségletének több mint felét a Szovjetunióból fedezi. A következő öt év során a Szovjetunió a többi között 16 millió tonna nyersolajat, 10.8 milliárd kilowattóra villamosenergiát, 4.6 millió tonna szenet, 7.1 millió tonna vasércet szállít, továbbá nagy mennyiségben exportál Magyarországra hengerelt árukat, gyapotot, vegyicikkeket, faanyagokat, különböző gépeket és jármüveket. A magyar autóbusz-export 1970-ben eléri az évi 4 ezer darabot. A hajóiparnak nagy volumenű megrendeléseivel folyamatos gyártást és műszaki fejlesztést biztosit a Szovjetunió. A szerződés öt éve alatt például 246 uszó-objektumot gyártanak szovjet exportra. A Ganz MÁVAG-gyár 215 drb. négyrészes motorvonat szerelvényt szállít a szovjet vasutak megrendelésére.
