Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-11 / 45. szám

Thursday, November 11, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Paál Mát hé: “ELVISZNEK MINDENT AZ OROSZOK” Az itteni magyar lapokban gyakran olvastuk, hogy odahaza “azért koplal a nép, mert az élelmi­szer nagyrészét és legjavát elviszik az oroszok ha­disarcban.” De ha megfelelő emberre találsz Ma­gyarországon, mint volt állami hivatalnokra, volt gyárosra, kereskedőre, nagygazdára, sőt még a dolgozóK kozott is akad elég, különösen ha jó bor­ravalót vár a külföldi, különösen amerikai turis­tától, aki szívesen felvilágosítja az embert arról, hogy ha nem is koplal a magyar nép, de minden­nek a javát Oroszországba viszik, természetesen ingyen, hadi kárpótlás címén. Otthonlétem alatt gyakran jelentkeztek ilyen ön­kéntes informálok. Igaz, hogy legtöbben — mi­helyt meglátták, hogy rossz alanyra találtak — végül beismerték, hogy ezt csak úgy hallották és igyekeztek elszelelni. A munkásmozgalomban vala­mikor nem sokra becsültük azokat a dolgozókat, akiknek főjövedelme a borravalóból származott, mert ezek — tisztelet a kevés kivételnek, — nemcsak a vendégek szája ize szerint be­széltek és alázatoskodtak, hanem nagyrészük fel is vette az úgynevezett úri modort. Ez volt az oka, hogy a pincért, a portást, a borbélyt nem tartot­tuk igazi szervezett munkásnak, még ha itt-ott akadt is köztük öntudatos ember, aki maga utál­ta legjobban a tányérnyalókat. Az egyik balatonfüredi étteremben együtt va­csoráztam Weinstock Lajos egyik amerikai barát­jával, egy szakszervezeti vezetővel, aki aziránt ér­deklődött, hogy nem kaphatna-e borjúhúst. Meg­kérdeztem a pincért, aki azonnal bőséges magyará­zatba fogott, hogy “kérem alássan, az itt lehetet­len, mert a borjukat mind kiviszik Oroszországba.” Amikor kételkedve néztem reá, megmagyarázta, hogy hadisarc fejében még most, 20 év elmúltá­val is nemcsak a borjukat, de minden élelmiszer­nek a javát kiviszik a Szovjetbe, menjek csak Zá­hony határállomásra, majd meglátom, hogy a te­hervonatok egymásután jönnek be és ott átrakják a jó magyar élelmiszert az orosz teherkocsikba. Röviden megmagyaráztam neki, hogy tudatosan rosszakaratú híreket terjeszt, mert igaz, hogy a békekötésnél kivetettek hadisarcot Magyarország­ra is, és az ott lévő német értékeket is az oroszok­nak juttatták, mégis Magyarországnak tiz évi mo­ratóriumot adtak a hadisarc fizetésére és mielőtt még teljesen lejárt volna, 1952-ben elengedték. Az igaz, hogy az óriási Záhony-i állomáson igen nagy a forgalom, de hogy ez miből áll, arra nem térhe­tek ki részletesen, de hajlandó vagyok másnap délután a szanatóriumi társalgóban neki és a kö­rülöttünk lévő üdülőknek megmagyarázni, hogy én, mint külföldi, hogyan látom a záhonyi nagy forgalmat. Ez az összejövetel meg is történt. Eljött a pin­cérem is és vagy 80—100 üdülő, meghallgattak, majd a hozzászólások után a pincér bocsánatkéré­sével lezáródott a vita. Mi is van Záhonynál? Magyarország nagyon szegény nyersanyagban, mert az első világháború után elvesztette bányái­nak, erdőinek jó részét. De megmaradtak az ipari városok az ipari dolgozókkal együtt. Már a Horthy- uralom is kénytelen volt külföldről importálni nyersanyagot, hogy üzemeit valahogyan foglalkoz­tathassa. A szegény parasztság is nyomorgott, nem beszélve a “három millió koldus” parasztságról. A felszabadulás után ráadásul romokban heve­rő országot kapott az uj rendszer, minden hidat felrobbantottak a náci-nyilas banditák, a gyárak gépek nélkül álltak, legtöbbjük kiégve várta az újjáépítést. Élelem és ruhanemű nem volt. Az első években az ipari dolgozók éhesen, rongyosan hoz­ták rendbe a gyárakat, építették újjá a hidakat, a közlekedést, a parasztság megfelelő felszerelés nél­kül kínlódott a földeken, a tőkések, az államhiva­talnokok pedig szabotálták a termelést és nyugat felé kacsingatva várták a “felszabadulást”, mig J-----------------------------------------------------------------------------V ÚJBÓL KAPHATÓ Magyar-Angol és Angol-Magyar Országh László féle zsebszótár 2 kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent postaköltség Rendelje meg még ma a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 E. 16th St., New York, N. Y. 10003 S_____________________________________r a dolgozók meg nem unták és fel nem szabadítot­ták önmagukat. Felépült az uj Magyarország, amely munkát akart adni nemcsak az ipari dolgozóknak, hanem az iparban akarta elhelyezni a mezőgazdaságban feleslegessé vált parasztokat, mivel a gépesítés folytán mindkevesebb mezőgazdasági munkásra volt szükség. A fejlett ipar mind több nyersanya­got igényelt, amit hiába vártak a nyugati hatal­maktól. Az egyetlen lehetőség volt a szocialista or­szágokhoz, főleg a Szovjetunióhoz fordulni, amely- lyel nem valutáért, hanem kölcsönös segítség alap­ján folyt a kereskedelem. Ezen az alapon jutott Magyarország nyersanyaghoz és nemcsak üzemben tartotta az ipart, hanem hatalmasan kifejlesztette. Figyelmen kívül hagyva most a többi szocialista országokat, nézzük meg, mi megy ki és mi jön be Záhonynál? Elsősorban szénre van szüksége az iparnak, mi­vel az ország teljes széntermelése 31 millió tonna volt az elmúlt évben, de ezenfelül még szükséges volt és behozott 3 millió 300 ezer tonna fekete sze­net, melynek 41%-át a Szovjetunió szállitotta. Vas­ércből a termelés 2 millió 650 ezer tonna volt a múlt évben, a Szovjetből 2 millió 378 ezer tonnát hoztak be, a behozatal 89%-át. A hengerelt acél- termelés 265 ezer tonna volt, Záhonynál bejött 88 ezer tonna, a behozatal 34%-a. Nyesgyapotból 68 ezer tonna volt a termelés, a Szovjet 37,700 ton­nát szállított. Deszkából a termelés 776 ezer köb­méter volt, a Szovjetből a behozatal 583 ezer köb­méter, a behozatal 75%-a. Az ujságnyomópapirból a termelés 32 ezer tonna volt, a behozatal a Szov­jetből 13 ezer tonna, vagyis 37%. Ezeken felül még sok száz másfajta áru is érke­zik a Szovjetunióból. A kivitelnél is csak a nagy tételeket sorolom fel. Eszterga-gépekből 581 darabot, a kivitelnek 45 %-át szállították a Szovjetunióba. Autóbuszokból 500-at, a kivitel 50 százalékát, izzólámpából 5 és fél milliót, a kivitel 11%-át, pamutszövetből 31 millió 250 ezer métert, vágósertésből 10 ezer da­rabot, a vágóbaromfiból 7 és fél ezer tonnát vit­tek át a Szovjetunióba Záhonynál. Nagy tehergép­kocsikból 1313 darab ment Záhonyon keresztül, a kivitel 50%-a. A jó magyar borból 102 ezer hekto­liter ment a Szovjetunióba 1964-ben. A magyar teher- és személyszállítók a Dunán keresztül jutnak el a Szovjetunióba és ugyanezen a vonalon számtalan orosz hajó érkezik Dunaúj­városba szénnel és vasérccel megrakodva. A teher­szállító repülőgépek a friss, jóizü magyar gyümöl­csöt viszik a Szovjetbe a csemegeszőlőt, zöldséget, főleg paradicsomot. Onnét meg a “Barátság” olaj­vezetéken 2 millió 200 ezer tonna olaj érkezett Ma­gyarországra 1964-ben. Az Egyesült Államok árueladással próbálja meg­vesztegetni Romániát, Jugoszláviát és Lengyelor- szágot, hogy bátorítsák őket arra, hogy függetle­nítsék magukat a Szovjettől. De ezek az országok éppen olyan élesen ellenzik ma is az amerikai neo-kolonializmust, mint azelőtt. Magyarország több mint 100 országgal van ke­reskedelmi összeköttetésben, de a 33 milliárdnyi behozatali és kiviteli devizaforintban a hat szocia­lista ország 69%-ban részesül, mig a többi orszá­gok osztozkodnak a forgalom 31%-án. A Szovjet részesedése egyedül 30%. 1949 óta több mint öt­szörösére emelkedett Magyarország külkereske­delme. Ami pedig a borjú-kivitelt illeti, az igy áll: üsző- borjut levágni nem szabad, azokat fel kell nevelni; a felesleges bika-borjukat levágják és húsúkból elsősorban a kórházak, öreg- és gyermekotthonok részesülnek, csak azután kapnak az éttermek és ritkán szerepel az étlapon a borjúhús. Szarvasmarhát 1964-ben 107 ezer darabot vit­tek ki, de egyet sem a Szovjetunióba, hanem Nyu- gat-Németországba, Olaszországba és Svájcba. Az­ért nincs marhahús-hiány Magyarországon, mert a magyar nép a disznóhust és baromfit helyezi előny­be. Éppen úgy nem kell sem a 200 millió tojás­ból, sem a 4,000 tonna hires magyar szalámiból egyetlen font sem a Szovjetnek. Ha néha vannak is zavarok a kisebb helyeken a húsellátás körül, a városokban és a nagyközségek­ben mindig van elegendő hús. Egy személyre 50 és fél kiló hús jut évente, ezzel szemben 1938-ban csak 33 kg, aminek javarészét az urak ették meg. Megjegyzendő, hogy ebben nincs benne a hal, sem a különböző vadak, sem a falusiak által levágott disznó és baromfi; a tojásból kétszer annyit fo­gyaszt a magyar nép ma, mint 1938-ban. így ért­hető, hogy ma nincs éhező ember Magyarországon. INNEN-ONN AN Belgrádban a tudományos és műszaki filmek ne­gyedik nemzetközi fesztiválján az első dijat, a Ni­kola Tesla aranyplakettet a Kísérleti léggömbbel az űrben cimü szovjet film kapta; a fesztiválon oklevelet kapott a Rezgésgátló gépelemek beépí­tése cimü magyar film is. 0 Raul Castro kubai miniszterelnök-helyettes, a for­radalmi fegyveres erők minisztere, Moszkvában vacsorát adott a szovjet vezetők tiszteletére. Meg­jelent Leonyid Brezsnyev, Andrej Kirilenko, Nyi- kolaj Podgornij, Gromiko külügyminiszter, Grecs- ko marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese és még több más vezető személyiség. Suleyman Demirel török miniszterelnök az Igazság Párt parlamenti csoportjának ülésén ismertette kormányának programját. Egyebek között kijelen­tette: A török—szovjet kapcsolatoknak a jószom­szédság alapján történő fejlesztése megfelel Tö­rökország és a Szovjetunió érdekeinek, elő fogja segíteni térségünk és az egész világ békéjének meg szilárdítását. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front kül­döttsége október 25 és 30 között tárgyalásokat folytatott Varsóban. A megbeszélések eredménye­ként a DNFF a lengyel fővárosban állandó képvi­seletet létesít. Janio Quadros volt brazíliai köztársasági elnök nem volt hajlandó megjelenni a kommunista tevé­kenységeket vizsgáló bizottság előtt. Ezért valószí­nűnek tartják, hogy a volt elnököt letartóztatják. A washingtoni magyar követségen okt. 28-án este baráti találkozót rendeztek a Magyar Rádió és Te­levízió gyermekkórusának tiszteletére. A 35 tagú együttes Budapest Gyermekkórus néven néhány hétig szerepelt nagy sikerrel az Egyesült Államok­ban. Figyelem, Philadelphia, Pa! A Philadelphia Social Science Forum rendezésében igen érdekes előadás lesz pénteken, november 19-én este 8.30 kezdettel a Philadelphia Hotel Eryn Mawr termében, az ötödik emeleten. A kiváló marxista gazdasági tudós és a Political Affairs marxista kiadvány szerkesztője, Hyman Lu- mer tart előadást a “The New Technology and Future of American Labor” eimen. Lapunk olvasóit is szívesen látják a gyűlésen. Belépődíj $1.00. ÍJSSJS*S*SÖSXXJíXXSS3ÖSSSX*3í3ÖSXXXStt4aSXXX3SMe3SS3 HA ÖN MÉG NEM ISMERTE A \ MAGYAR SZÓT, j ezen lapszám olvasásával meggyőződhet arról, £ hogy a szerkesztőség mindent elkövet annak 5 érdekében, hogy olvasóinkat felvilágosítsa és / segítségükre legyen abban, hogy a törvények y ismeretével jobb helyzetet teremtsenek saját £ maguknak és családtagjaiknak. £ A Magyar Szó olvasói a legfelvilágosodottabb újságolvasók Magyar-Amerikában. Váljon ön is olvasójává! ★ Küldje be az alábbi szelvényt még ma! Vegye igénybe ajánlatunkat, mely lényeges megtakarítást jelent önnek Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem, indítsák meg lapjukat KÉT HÓ­NAPRA, hogy megismerkedhessek a Magyar Szóval. Csatolom a rendkívüli felajánlás árát, $2-t. — Kérem, indítsák meg lapjukat HAT HÓNAPRA, melyért $3.50-t mellékelek. — Kérem, indítsák meg lapjukat EGY ÉVRE, melyért $6-t mellékelek. (A Magyar Szó rendes előfizetési ára egy évre $10.00, félévre $5.50) Név:.................................................................... Cim: ............................. .............'.................... Város: ...................................... Állam:.......... Ä\w\\v\vv\\\vv\\\v\\v\wm\%\w\«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents