Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-04 / 44. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 4, 19( Mi TöhTÉMK** ÓhAzAbÁN SZEGED MAGYARORSZÁG UJ OLAJVÁROSA A nagynyugalmu magyar alföldi város Szeged lakosságát az utóbbi időben többször szinte lázba- hozták a szomszéd községekből felröppent hirek: “Gázkitörés tJllésen!” — “Az ország legfinomabb olaja buzog Üllésen” — “(hajra bukkantak Szánkon” — “Olajfúró tornyokat állítottak fel Kiskun- dorozsmán, Domaszéken. Algyőn.” A város mintegy a központjába került a geológusok térképén kibontakozó “szegedi olajmedeneének.” Szeged lakói pedig — akiket kezdetben izgalomba hoztak ezek a hirek, -— már túlságosan meg sem lepődtek azon, hogy a szomszédos Tápé községben nemrég a térmálkutnak tervezett fúrólyukból is elemi erővel tört fel az olaj. Harmincnégy olajkút Kincseket rejteget tehát a Szeged környéki föld felszíne és a mélye is. Az eddigi és a várható eredmények nem a véletlen müvei, a szénhidrogén utáni “nyomozás” régóta tart ezen a területen. Az első geofizikai méréseket még az 1900-as évek elején maga Eötvös Lóránd folytatta itt. Döntő fordulat azonban csak néhány éve kezdődött, amikor az Országos Gáz- és Kőolajipari Tröszt modern kutatóeszközökkel, nagyteljesítményű furóberen- dezésekkel látott a szénhidrogén-kutatásokhoz. Az elmúlt három évben harmincnégy kutat fúrtak a területen,- s ezek legtöbbje tartogatott valamilyen meglepetést a kutatók számára. Üllésen például az egyik kutból az ország legkitűnőbb olaja buzog. Minőségére jellemző, hogy a megszokott 18—40 százalék helyett 75 százalékban tartalmaz könnyen lepárolható anyagokat. Nemrégiben az ugyancsak szomszédos Tápé községben okozott nagy riadalmat az olajkitörés. A kút gazdája, az ottani Tiszatáj nevű termelőszövetkezet majorjait órák alatt elárasztotta a fekete massza, olaj csepegett a fákról, ólakról, istállókról, s olajtó alakult ki a tápéi ér környékén. Az olajkitörés elfojtása után, ezekben a napokban kezdődött meg a bőhozamu olajkút kitermelése. A vizsgálatok alapján itt is kiváló minőségű, mintegy 50 százalékban könnyen lepárolható anyagokat tartalmazó olajat nyernek. Átalakul a táj A kút szomszédságában már készülnek a további szénhidrogén kutatásokra, fúrásokra. Ilyenformán a gyékényszövésről, szatyorkészitésről hires Tápén a vízinövények feldolgozása mellett a gazdasági erő újabb, nagyobb s még nevezetesebbnek ígérkező forrásai nyílnak meg. Ugyancsak Szeged szomszédságában, Algyőn, már túlhaladták a kútfúrók a kétezer méteres mélységet, s a felhozott vizsgálati anyagokból biztosan következtetnek arra, hogy ott is szénhidrogén-kincs rejlik. Mindezeken kívül többtucat uj kutatófúrás helyét jelölték ki Szeged környékén. A terület alatt rejtőző szénhidrogén-kincs máris hat a város jelenlegi életére, s méginkább az elkövetkező gazdasági fejlődésére. Az üllési földgáz távvezetéken már eljut Szegedre. Szegedi vegyészek és egyetemi kutatók által kidolgozott uj módszerrel bontják fel és alakítják át a tizenegyezer kalóriás földgázt a háztartási és üzemi készülékekben felhasználható összetételű 3,800 kalóriás gázzá. így a száz éves gázgyár öreg berendezéseit még az idén “nyugdijazzák.” A számítások szerint Szegedet csak Ollósról korlátlanul elláthatják földgázzal akkor is, ha a jelenleginek a háromszorosára növekszik a szükséglete. A föld mélyének kincsei jelentősen befolyásolják a város ipartervezésének irányát, perspektíváját. Részben a Szeged környéki, illetőleg az alföldi földgázmezőkre, az országos földgáz-körvezetékre illetőleg ásványolajra számítva és támaszkodva hatalmas petrolkémiai kombinát létrehozását tervezik Szegedre. A kombinátban nitrogén műtrágyát, gyógyszer-alapanyagot, szemcsézett műanyagot gyártanak és kőolajat finomítanak majd. Számítások szerint ez az üzem mintegy húszezer munkáskezet foglalkoztatna. Geotermikus hőközpont Szeged fejlődése szempontjából igen jelentősek, részben a szénhidrogénkutatásokkal összefüggő termálkutak is, amelyekből átlagosan 2,000 méteres mélységből csaknem 100 C fokos forróviz kerül felszínre. Már sok ilyen termálkút működik Szegeden, a többi között ilyennel fütik a Szegedi Textilkombinátot, egy uj nagy városnegyedet, több mezőgazdasági termelőszövetkezet valóságos üveg- ház-városokban termel igy primőröket. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Szegeden létesíti az első geotermikus hőközpontot, s országos kísérleteket folytatnak a geotermikus energia komplex hasznosítására. A termálvizeket több helyen tekintélyes mennyiségű földgáz “kiséri”, s szegedi szakemberek kisér-, leteket folytatnak a földgáz leválasztására és hasznosítására. Szeged fejlődését tehát máris szinte meghatározzák a föld mélyében még benne rejlő,, de már jórészt ismert kincsek, s a leendő olajváros lakói, dolgozói közül egyre többen Ízlelgetik, sőt helyenként már használják is a bányászköszöntést: “Jószerencsét!” Miiyen lesz az idei haltermés? Az ország 40,000 holdat kitevő halastavain megkezdték az őszi halászatot, amely előreláthatólag november végére ér majd véget. A halgazdaságok és a halászat idei fejlődéséről, várható eredményeiről, terveiről Pékh Gyulától, az Országos Halászati Felügyelőség helyettes vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Elmondotta, hogy az idei haltermelés csak kismértékben haladja túl a múlt esztendeit. Az élővizek nyári magas vízállása sokáig akadályozta a halászatot, de ezeken a vizeken mégis sikerült kifogni a tervezett halmennyiséget. Kivétel a Balaton, itt az ismert halpusztulás miatt — mintegy 50 vagon hal hullott el — a Balatoni Halászati Vállalat az idei 150 vagonos tervét valószínűleg csak 120 vagonra teljesítheti. Nem kedvezett az idei időjárás a halastavak állományának sem. Kevés napot kaptak a vizek, s a várt jobb termés elmaradt. Miután itt még az őszi halászat kezdeténél tartanak, az idei teljes haltermést, a végleges adatok híján előzetesen 2,300 vagonra becsülik. Ez 25 vagonnal több a tavalyinál. A legkedvezőbb eredmények a termelőszövetkezeteknél várhatók. A közös gazdaságoknak mintegy 8,500—9,000 hold halastavuk van. Tavaly a tsz- talastavakból 237 vagon halat fogtak ki, s az idén 362 vagonra számitanak. A hazai halgazdálkodás fejlődését mutatja, hogy a harmincas évek végén Magyarországon évente 600—620 vagon volt az évi haltermés. Azóta ez csaknem megnégyszereződött, mégis az egy főre jutó haltermékfogyasztás nem mondható ideálisnak: évente személyenként mindössze két kiló. Összehasonlításul: Norvégiában 43, a Szovjetunióban 12.4, Franciaországban jelenleg 4.7 kiló az évi halfogyasztási átlag személyenként. A halászat fejlesztési terve célul tűzte ki, hogy a harmadik ötéves terv végére öt kilóra emelkedjék a magyar halfogyasztási átlag. Ennek megfelelően folytatják a halastavak építését. A távolabbi tervek szerint 1980-ra 100,000 hold halastó lesz az országban. Egyidejűleg arra törekednek, hogy a Balatont, a Velencei-tavat és a folyók holtágait intenzív haltermelő vizekké fejlesszék. A Balatonban például jelenleg évente és holdanként 12 —13 kiló a haltermés, ezt a következő években 42—43 kilóra kívánják növelni. A fejlesztés üteménél természetesen figyelembe kell venni, hogy a tavi halak — a vizek sertései — takarmányigényes állatok. Egy kiló halhús előállításához 2.1— 2.2 kiló keményitődus takarmányra van szükség, vagyis a halgazdálkodás fejlődését a takarmány- termelés fejlődésével is összhangba kell hozni. EZ A DIVAT MAGYARORSZÁGON A budapesti divatházak már augusztus végén megkezdték az őszi-téli divat bemutatását. Ebben az idényben megint nagyon divatosak az egyszínű mohair, vagy más fonallal kevert flausch szövetek, amelyeket a szabásvonalak mentén tüzésdisszel emelnek ki. A szőrme a télikabátokon főleg az archoz kerül; uj megoldás a hosszú, derék alá érő «őrme sálgallér. A poliuretán habra ragasztott szövetből és jerseyből kosztümöt és kabátot is mutattak be. Továbbra is divatos lesz nappalra a trencskójellegü kabát és kosztüm. A kosztümöknek igen sokféle variációját lehetett látni a budapesti divatbemutatókon. Mind k tött kelméből, mind könnyű, laza szövetekből \ kockás kártolt szövetekből különböző hosszúság kabáttal készült kosztümöket terveztek. Ezek nőknek mindennapra a legpraktikusabb öltözéke továbbra is kedvelt lesz a Chanel-zsáner ruha, kos tűm és kabát is. Újdonság a sportkosztümök k zott, hogy szoknya helyett nadrág készül a sport» kabátkához azonos anyagból és efölé még egy ug nevezett autókabát, mohair szövetből, amely té den felül ér és mind az utcára, mind sportcélok: nagyon megfelelő. A női ruhák vonalában lényeges változás ne, történt. Továbbra is az enyhén karcsúsított, ug nevezett princesz ruha, a derékben széles vág keskeny övvel ellátott bőszoknyás ruha és az in ruha dominál mind nappali, mind esti öltözékr A ruhák alapanyaga jacquard jersey, könnyű sz vet, laza szövésű kelme, mintás műszál szövet, fér mel átszőtt relief hatású selyem és jersey, bá sony, csipke, selyem kioké és otomán. Igen divatc lesz mind anyagban, mind színben a kettős ossz- tételű kombináció, tehát az ellentétes szin és fo ma megoldás. Alkalmi ruhák tervezésénél elsősorban azt ta tották szem előtt, hogy olyan ruhákat kreáljana; amelyek a mindennapi élet adta alkalmaknak me, felelnek, ne legyenek túl drágák és az egész té szezonban lehessen viselni. Természetesen kivét« ezek alól a nagyestélyi ruha, amely mind szinpa« ra, mind az első bálos lányok részére való. Néhány divatos színkombináció a kollekcióbó beige-fekete; penészzöld-barna-vörös; sárga-grafi szürke; fekete-lila; vörösbor-barna. A ruhákat kiegészítő, csizmák sokfajta ujdonsá, gal szolgálnak. A tendencia teljesen a kényelmi cipődivat felé irányul. Nappalra kizárólag nyújtó kerek orrú, alacsony sarkú cipőket és csizmák; terveztek, csak alkalmi ruhákhoz marad az al csony tüsarku cipő. A divatos cipők továbbra leginkább barna, mohazöld, grafitszürke, fekel bőrből, antilopból és lakkból készülnek. Az őszi-téli kalapok szépen keretezik az arco sok a féloldalasán felhajtott karimával készü kalap. A szőrmekucsmák helyett mindinkább el térbe lép a szőrme kalap és nagyon divatos a te tilanyagból készült, különlegesen szabott és me kötött kendő, amely gyakran a ruha vagy a kab. anyagából való. A Dunakanyar már a jövő évre készi Ezekben a napsugaras őszi napokban még se érdeklődő keresi fel a Duna-kanyart. Erről gy. ződhettek meg a sajtó és a televízió munkatárs is, akiknek bemutatták az épülő, fejlődő Dun; kanyart. Bár még jó néhány helyen megtalálni legutóbbi árvíz nyomait, a Duna-kanyar ism» megszépülve és teljes pompájával fogadja az é kezőket. Szentendrén, a Pap-szigeten szorgalmi munka folyik: az ezerszemélyes camping gon« noki épületét, valamint a szomszédos ABC áruh. zat építik. A Határ Csárda nemrég nyílt meg á építve, s aki megnézi Ízléses, magyaros szobája valamint éttermi és eszpresszó részét, elégede ten nyilatkozik a látottakról. Rövidesen befejez a leányfalui uj első osztályú camping építését i s még a tél beállta előtt elvégzik a tei’eprendezés hogy jövőre már egy kulturált tábor fogadja turistákat. Visegrád fejlődése is uj szakaszhoz érkezett; : öt kilométer hosszúságú, úgynevezett panorán ut megnyitásával a látogatók most már gépkocs val is megközelithetik a nagy villám i turistah zat és a kilátót, valamint a visegrádi fellegvára Kardos József, a Duna-kanyar Intéző Bizotts ga titkára a bemutató után elmondta, hogy a j lenleg folyó építkezésekkel együtt az idén min egy 24 millió forintot költöttek a kereskedelmi i a vendéglátóhálózat fejlesztésére, 13 milliót p dig az idegenforgalmi látványosságok szépítéséi’ szálláshelyek, campingek építésére. Elkészültek a Duna-kanyar fejlesztésének r gionális tervei is, amelyet májusban a Miniszte tanács jóváhagyott. A legnagyobb fejlesztés Visegrádon, Nagymaroson, a Kisoroszi szige csúcsnál, Esztergomban, Szentendrén, Vácot Leányfalun és Pilismaróton kerül sor. A terve nek megfelelően, folyamatosan fejlesztik a szi vonalas kereskedelmi és vendéglátóipari hálóz tot, a szállodák, turistaszállók, vadászházak, car pingek és különféle szórakozási lehetőségek Iá colatát. ■y" Halálos áldozata is volt a gumigyári tűznek. 1 eltakarítási munkák közben a ventillátor maradv nyainál elszenesedett holttestet találtak, Tóth Lás ló salgótarjáni lakosét, aki a fővárosban munkí szálláson élt. Az ügyben a vizsgálatot tovább föl tátják.
