Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-04 / 44. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 4, 1965 || SZÉLJEGYZETEK || Az idők változhatnak, a politikusok is megváltoztathatják taktikájukat, de Richard M. Nixon, volt alelnök és vesztes elnökjelölt mindig hü marad önmagához és legkedvesebb vesszőparipájához: a vörösfaláshoz. Legújabban a New Jersey-i kormányválasztási kampányban tett ki magáért, ugyanis követelte, hogy a Rutgers egyetem vezetősége bocsássa el Eugene D. Genovese profesz- szort, aki múlt áprilisban egy beszédében többek között azt is mondotta, hogy szívesen látná a Vietcong győzelmét Vietnamban. Bár a tény az, hogy a professzor nem katonai győzelemről beszélt, de ezt a kitételt azóta többször, egyéb jelentőségétől megfosztva, egymagában és helytelenül idézve használta fel a reakció a szólásszabadság elleni támadás céljára. Nixon sem mulasztotta el az alkalmat, hogy hazafias lmokkal tarkított kampánybeszédében támadást intézzen Hughes kormányzó ellen, amiért vu.t najiaiiuu uenovese professzor elmozdítását kérni. Kennedy szenátor egy héttel előbb Hughes uj- ravaiasztasa meiiett folytatott kampányt és védte a szólásszabadságot a Rutgers egyetemen. Hughes kormányzó Nixon támadására válaszolva kijeientetr.e: “Nem hiszem, hogy Mr. Nixon New Jerseyben nagyobb sikert fog aratni elcsépelt politikai eszközeivel, mint Kaliforniában, vagy bárhol másutt, ahova politikai ambíciói kergetik, megtisztelve érzem magam, hogy én is politikai céltáblája lettem.’’ • • • Hozzászoktunk ahhoz, hogy az amerikai elnökök feleségei öltözködésükben inspirálták a divatuji- tókat. így sokszor megtörtént, hogy a “First Lady-k" öltözködésének utánzásával egészen uj divatot vezettek be. Népszerű lett annakidején az “tieanor-blue", a Mrs. Kooseveit által kedvelt kék; ilyen színű ruhát viselt az elnökavatás utáni bálon is. Mrs. Jackie Kennedy ízléses öltözködésének befolyása még most is érezhető a női divatban. __ Ebből kiindulva, attól tartunk, hogy ezúttal Johnson elnök kezdett el valami újítást. Ugyanis mindezideig gúny és vicc tárgyát képezték azok, akik az operációjuk helyét mutogatták. Johnson elnök azonban, a sikeres epe- és vesekő-operációja után lefényképeztette magát, amint éppen pizsamáját felemelve az operációját mutogatta és ezt a képet a lapok az egész világon leközölték, egyes hírlapok az első oldalon. Ne legyünk meglepve, ha ebből is valami uj divat keletkezik! Talán zippereket raknak a férfiruhák egyes helyeire. Ezen csak egyet kell majd rántani és máris lehet mutogatni: "Want to see my operation?" Ki tudja, nem kerül-e sor erre is! A nép nem akar háborút! (Folytatás az első oldalról) nultak fel a vietnami háború ellen. Ennek létszámát a sajtó 10 ezerre becsülte.) Az egyes városi departmentek tagjai mellett felvonultak többek között az American Legion, a Veterans of Foreign Wars, a katonai iskolák növendékei, stb. Legtöbben William Buckley, konzervatív polgármester-jelölt választási jelvényét viselték. Néhány helyen verekedést kezdtek ellentüntetőkkel, akik vietnami háború-ellenes plakátokat tartottak. Néhányat összevertek azért, mert szót emeltek a bombázási uszítás ellen. Később az egyik áldozat. Mr. Rothfield, aki egyetlen szervezethez sem tartozik, ezt mondta: “Lehetetlen, hogy velem ilyesmi megtörténjen New York utcáin. . . velem, békés családapával... a Buckley legények szabadon garázdálkodhatnak az utcán... az egésznek barnainges jellege van.” (Ha még jól emlékszünk, a náciknak voltak barnainges csapataik.) Hol van Szabó László magyar diplomata? (Folytatás az első oldalról) hangzott el, hogy Szabó László gépkocsiba szállt és eltűnt, nyitva hagy jó néhány azonnal szembetűnő kérdést. Szabó Lászlót mindenki úgy ismerte, mint aki harmonikus házaséletet él, leányát rajongásig szereti. Hogyan lehetséges, hogy búcsú nélkül, autózás ürügyén egyszerűen megszökik tőlük, majd politikai menedékjogot kér? Különös az is, ha már politikai menedékjogot kért Londonban, mely tudvalévőén az Egyesült Királyság fővárosa, miért nem az angol hatóságokhoz, hanem éppen az amerikai nagykövetséghez fordult? És vajon miért nem jelentkezett mind a mai napig Szabó László családjánál, miért nem küldött személyes üzenetet, levelet, levelezőlapot feleségének és leányának hollétéről és hogylétéről? S ha elhagyta Angliát, hogyan hagyhatta el? És ha csak ennyi rejté’y lenne a Szabó-ügyben! A különböző jelentéseket egymás mellé rakva azonban annyi uj kérdés merül fel, hogy a kérdések láncolata végül is, ha nem is pontosan, de lényegében választ ad sok mindenre. A Szabó ügy naptára: Október 16., szombat: Délután háromnegyed hat tájban Szabó László beszáll az autóba, azt mondja, hogy vacsorára otthon lesz. A család a szomszédba megy televíziót nézni. Amikor hazamennek, látják, hogy a családapa több holmija nincs meg. Két bőrönd is eltűnt nyilvánvalóan abban vitték el a hiányzó ruhaneműt, személyes használati tárgyakat. Minden jel arra vall azonban, hogy nem Szabó László csomagolt össze. Annyi minden kimaradt a csomagolásból, hogy bizonyos: idegenek jártak, és csomagoltak Szabóék londoni lakásában. Október 18., hétfő: Este telefonál a londoni magyar követségre a Scotland Yard egyik tisztviselője. Közli, hogy már van valami eredmény Szabó keresésében, amit a londoni magyar nagykövetség közben természetesen többször sürgetett. Megtalálták Szabó László gépkocsiját. Az a diplomata, aki Szabónak átadta a kocsit, s megjegyezte a kilométeróra állását, megállapította, hogy a gépkocsival szombat este óta több mint 140 mérföldet tettek meg. A benzintank viszont szinültig van benzinnel. A londoni rendőrség nem közli, hogy hol akadtak rá az autóra, csak azt mondja meg, hogy hol található. Azt meg sem próbálja kinyomozni: hol járt a kocsi a több mint 140 mérföldes utón, s miként lehetséges, hogy valaki, mielőtt örökre elhagyja a kocsiját, előtte teljesen feltölteti benzinnel? Október 19., kedd: A brit külügyminisztérium osztályvezetője közli, amit feljebb irtunk. Ezzel a brit hatóságok — legalábbis ez a szándékuk — az ügyet a maguk részéről lezártnak tekintik. Ugyancsak ezen a napon, de néhány órával később, Washingtonban Me Closkey, a külügyminisztérium szóvivője nyilatkozik a Szabó ügyről. A hivatalos amerikai megnyilatkozás szerint az Egyesült Államok londoni nagykövetsége már néhány héttel előbb megkapta Szabó László kérelmét. Arról a szóvivő nem beszélt, hogy ezt a menedékjogot megadták-e vagy sem Szabó Lászlónak. Viszont a londoni amerikai követség eCTyik diolomatája hivatalosan közölte a sajtóval, hogy a kérelem ügyében még nincs döntés. Mc Closkey kijelentette: nem mondhatja meg, hol van az eltűnt magyar diD’omata, de nincs sem Angliában, sem az Egyesült Államokban. Ha Londonban valaki menedékjogot kér az amerikaiaktól, lehetséges, hogy egy harmadik országba szállítják? Milyen útlevéllel, milyen úti okmánnyal, s mi célból? A Daily Mail ezen a napon azt az értesülést szerzi és közli, hogy Szabó László Frankfurtban, Nyu- gat-Németországban van, ahol amerikai hírszerzők hallgatják ki. Újabb kérdés: a politikai menedékjogot, kért diplomatát miért éppen a Német Szövetségi Köztársaságba vitték? Talán azért, mert ott nincs magyar diplomáciai képviselet, s meg sem kísérelheti, hogy felvegye a kapcsolatot hazája meghatalmazottjaival? Azóta csend van a Szabó-ügyben. a BBC. az Amerika Hangja, a nagy nyugati lapok és hírügynökségek egyaránt óvakodnak attól, hogv ezt a számukra “sikeres ügyet” bolygassák Ugv látszik, a Szabó-ügy nem olyasmi, amivel nagyon dicsekedhetnének. Jobb számukra, ha 11 nvugati közvélemény minél kevesebbet gondolkodik rajta. Nemcsak Magyarország közvéleménye teszi fel a kérdések egész sorát, hanem •> sajtó is. Idézzük a Süddeutsche Zeitun p kó’-^ó-rait; “Miért hagyta el Szabó a családját7” “Szabad elhatározásából tette ezt?” “Mi történt szombat estétől hétfő délelőttig?” És végül a legelgondolkoztatóbb kérdés: “Vajon az ügy az angol és amerikai titkosszolgálat előre elkészített akciója volt-e?” Kérdések, amelyek válaszra várnak. Egy ember adhatná meg rájuk a választ. Szabó László. De őt nyolc napja senki sem látta, senki sem hallotta. A legfőbb kérdés tehát: Hol van a magyar diplomata? P. I. A közvélemény a tüntetések mellett A N. Y. Times október 24-i, vasárnapi számában 11 levél jelent meg, amelyeket az olvasók a szerkesztőhöz írtak. A Times megjegyezte, hogy a közölt levelek a vietnami háború elleni demonstrációkról beérkezett levelek “keresztmetszetét” képezik, vagyis megmutatják az arányt a tüntetések ellenzői és pártolói között. A 11 levél közül 9, egy vagy másféle érv alapján a tüntetések mellett szólalt fel. Voltak közöttük olyanok, amelyek ellenezték a sorozási kártyák elégetését és a sorozás elleni mozgalmat; voltak o’yanok is, amelyek mindentől függetlenül, a kormány politikájával szembeni ellenvélemény kinyilvánításának jogát védték a gyorsan megindult üldözési kísérlettel szemben. Mind a 9 levél Írója egészségesnek és a béke elősegítésében fontosnak találta a háboruellenes tiltakozásokat. A legtöbben aggodalmukat fejezték ki a szólásszabadság elfojtására megindult kampánnyal szemben. Ha a N. Y. Times-hoz beérkezett levelek valóban keresztmetszetét képezik az amerikai közvéleménynek, abból arra következtethetünk, hogy a tüntetések az amerikai többség véleményét fejezik ki. Ezért fontos a vietnami háború elleni tiltakozás minél erőteljesebb kinyilvánítása, mindaddig, amig Washingtonban a kormány hajlandó lesz a bombázásokat beszüntetni és komoly béketárgyalásokba bocsátkozni. Egyházzsinst határozat az antiszemitizmus ellen Az előítéletnek egyik oszlopát döntötte meg a katolikus egvázzsinat Rómában, amikor a zsidókat ártatlannak nyilvánította egy 500 év előtti, u.n. “‘rituális gyilkosság”-gal kapcsolatban. A németországi Trent érseke, Alessandro Gottardi, egy pásztorlevélben elismerte, hogy a zsidók ártatlanok voltak a 2 éves Trent-i Simon megyilko- lásában 1475-ben, amikor a “rituális gyilkosság” vádja alapján legkevesebb 12 zsidót megkinoztak és kivégeztek. Ezt a vallási babonát azóta is a zsidóüldözés céljára használták fel. Gottardi érsek pásztorlevelét ugyanaznap bocsátotta ki, amikor VI. Pál pápa a zsinat ülésén a zsidókat, mint népet felmentette Jézus keresztre- feszitésének bűne alól. A zsinat rituális ügyekkel foglalkozó testületé megtiltotta Simon nevének kegyeletes megemlékezését, vagy a névvel szentmise mondását, valamint ezen kegyszerek tiszteletben tartását. A ifan newyorki vezére öngyilkos lett A N. Y. Times riportere, McCandish Phillips a múlt héten felkereste Daniel Burros-t, a Ku Klux Klan New York-állami vezetőjét és tudatta vele, hogy olyan adatoknak van birtokában, amelyek kétségbevonhatatlanul bizonyítják zsidó származását. A Ku Klux Klan-nek a fajgyűlölet az alapelve, tevékenységei főleg néger-ellenesek és antiszemita jellegűek. Burros zsidó származásának nyilvánosságra hozatala egész karrierjét, sőt valószínűleg életét is veszélyeztette, ezért megfenyegette az újságírót, hogy megöli, ha cikkében erről emlitést tesz, A cikk megjelent a Times vasárnapi számában, amiben a riporter leírta, hogy Burros szülei zsidó szertartás szerint esküdtek, gyermekkorában egy zsidó templom héber tanfolyamára járt és később barmitzvah lett (konfirmált.) Egy időben az American Renaissance Party náci csoportja tagjának vallotta magát, barna inget viselt. Jelenleg a “Klan Láthatatlan Birodalmának Külön Megbízottja” volt. “The Free American” cimü lapja fajirtást hirdet, mint ami a legsikeresebben megoldja a “zsidó és néger problémákat”. Zsidó származását a legnagyobb titokban tartotta. Vasárnap, amikor a cikk a Times-ban megjelent, megvette a lap egy példányát, magával vitte a Klán pennsylvaniai vezérének lakására, ahol a vezér és két más Klan tag jelenlétében négy revolvergolyó véget vetett életének. Halálát a rendőrség látszólagos öngyilkosságnak tekinti. t T 1 a 4 I 1 k t k í ) 1 I c r i c i 1 b . 4 I ii a/j* A/VNeRIKAI ^ _ /ßfpitfifc&r* éSxcy Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York. N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act cf March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10.000, félévre §3.50. Minden más külföldi ország- 84 be egy évre 12 dollár, félévre §6.50.-^^a|5jS) joüNClL $ I
