Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-04 / 44. szám

F"t. a*; 2nd Class flatter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y Vol. XIV. No. 44. Thursday, November 4, 1965. AMERICAN MUnGARImN WORD, n iC„ I3J t. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 1-0397. mmmm m Vietnamba ! Szeretnénk szavuknál fogni mindazokat, akik "hazafias méítariankodásukban" amerika-ellenesnek, sőt árulónak ne­vezték a vietnami háború ellen tüntetőket. Szeretnénk né­hány kérdést feltenni azokhoz, akik a Vietnamban harcoló amerikaiak morális támogatására biztató levelek formájában kampányt szerveznek, hadd érezzék "azok a fiuk ott messze", hogy "az egész ország, egy emberként mögöttük van." Ha olyan szilárd a meggyőződésük a Johnson-korrrvány vietnami háborújának helyessége felől, hogy még annak két-j ségbe vonását is főbenjáró bűnnek tekintik, azt szeretnénk tudni, miért hangoskodnak ők itt miközöttünk és miért nin- j csenek ők is Vietnamban? Ajánljuk, menjenek, jelentkezze­nek katonai szolgálatra Vietnamban azok a Buckley-gombot viseli newyorki rendzavarok és az amerikai náci párt "haza­fias" tagjai, mindazok, akik provokálni igyekezték a béketün­tetőket, azok a "hazafias" egyetemisták, akik az egyetemi tanulmányaik révén elért 2-S klasszifikáció mögé bújva, a v'e'n'mi háború támogatására aláírásokat gyűjtenek, azok az American Legion és más hadviselt-szövetség tagok, akik akár- cí«k a színházi statiszták, a "népiég és katonaság"-ot szolgál­tatják a háborút támogató demonstrációkhoz; mint gyakorlott katonák, mért nem ajánlják fel szolgálatukat szent ügyük érdekében Vietnamban? Ha ezek mind mennének, akkor talán elég önként jelent­kező lenne a katonaságban, a tengerészeiben és a légierők­nél, s nem kellene erőszakkal besorozni az ország ifjúságának szinét-javát, amelynek többsége saját akarata ellenére kény­ig ■»>*•"i a «ororéhivata! vezetője beismerte, hogy a besorozottaknak csak egy jelentéktelen százaléka megy szi­ve . . K..VI.UI szcigaiatro, a többi szívesebben kimaradna belőle. Amikor azt az ajánlatot tesszük, hogy az illetők maguk menjenek Vietnamba, tisztában vagyunk avval, hogy nem hosszabbítjuk meg a vietnami háborút hatalmas önkéntes ar­madák felsorakoztatásával. Jól tudjuk, hogy ezek a hangos- kcdók, ezek a szuper-patrióták azt akarják, hogy helyettük más menjen, a mi fiataljaink menjenek a vietnami dzsunge­lokba az ottani r.épet ölni és ott magukat legyilkoltatni. Mert milyenek is azok a harcok, amelyekben résztvesz az amerikai katonaság és milyen ellenséggel áll szemben? Lássuk csak, mit ir a N. Y. Times dél-vietnami tudósító­ja, Charfe' Mohr, a lap október 28-i számában a Vietcong tá­madásairól P'eirre környékén: "Az embernek az a legerősebb e’ső benyomása Pleime-ben, hogy az amerikaiak milyen mély­séges hivatásos tisztelettel adóznak az ellenségnek, mint ka­tonáknak, akik között az észak-vietnami rendes hadsereg sok­száz *őnyi csapatai is ott voltak. "Beckwith őrnagy úgy beszélt a támadó csapatokról, mint 'a világ legjobb katonái, akiket valaha láttam, kivéve az ame­rikaiakat . .. Bárcsak a mieink közé sorozhatnánk őket,' mon­dotta. " 'Bárcsak tudnám, hogy milyen szert adnak be nekik, amitől igy harcolnak. Rendkívül meggyőződésesek és rendkí­vül odaadok'." "Az ostrom alatt levő táborban ijesztő volt a szenny . . . a v-'zeüátás ejtőernyőn érkezik és mosdásra, borotválkozásra nem e'ég. Minden éjjel patkányok tömegei szaladgálnak az alvó embereken és a tetvek beleeszik magukat mosatlan egyen ruháikba ... "Éjjel a homokzsákokhoz támaszkodva ültek, becsmérelték saját bátorságukat és igyekeztek egymáson tultenni, hogy in­kább milyen könnyű munkát vállalnának. "Eov nagycsontu és nem hivatalnok kinézésű káplár mondta: 'Nekem ebből már elég volt. Ezentúl én akarok lenni a világ leggyorsabb gépírója.' "Amikor az egyik ember komolyan panaszkodott a hábo­rúban levő ország súlyos terheiről, Beckwith őrnagy barátsá­gos dörmögé'sel közbeszólt: 'Fogd be a szád. Ez a munkánk, ezért kapunk fizetést.' 'Igazán?', mondta valaki a sötétben 'és ha nem tetszik a koszt, egyszerűen kisétálhatunk?' "Az ellenség veszélyén kívül sokszor a felmentő csapatok is veszélyeztetik a biztonságot. Például amikor nehéz, ellátás­sal te'i csomagokat repülőgépről dobtak le, az két katonát a-worütött és ai egyik csomag óriási lyukat szakított a labor épülc1, tetején. Az ostrom alatt a U.S. légierők, a tencerészet és a »-ya'ogsági renülők P!e:me hez elv kezel ejtették le a bambákat, hogy a táborban mindenüvé hullott belőlük a löve­dék. Ketten megsebesültek az amerikai bombáktól." "A bombázásoknak csak korlátozott hatásuk van. A vé­dők msidhoqynem büszkén beszéltek arról, hogy a bombák nem hallgattatták el az ellenség nehéz gépfegyvereit. 'Az öreg Charlie (Vietcong) tovább is ott áll a lövészlyukban és csak lövöldöz vissza a légierőkre', mondotta az egyik. (Folytatás a 15-ik oldalon) Országos b éketíintetés november 27-én A Political Action for Peace — mindazon csoportok részvé­telével és támogatásával, me­lyek ellenzik a vietnami hábo­rút —, Washingtonban béke felvonulást szervez meg no­vember 27-ére. Az égé z or­szágból odaözönlenek majd a különböző szervezetek tagjai és egyének, hogy monstre de­monstrációban követeljék az amerikai bombázások megszün tetését és a komoly béKe.ár- gyalások megkezdését. Felvo­nulás lesz a FeTiár Háztól a Washington Monumentig. To­vábbi részleteket a következő lapszámokban közlünk. Az ACLU David Miller vedo|e A N. Y. Civil Liberties Un­ion bejelentette, hogy elvállal­ja David J, Miller. 22 éves pa­cifista fiatalember védelmét, aki a vietnami háború elleni tüntetésképpen elégette soro- zási kártyáját. Az ACLU szó­vivője kijelentette, hogy "a szólásszabadság nemcsak a többségi véleményre vonatko­zik” és hogy ‘‘az amerikai po­litika elitéjése még nem jelent amerika-eilenességet.” Azt is mondotta, hogy az Egyesült Államok vietnami akciói elleni uitaKozÓKkal szemben kifejlő­dött reakció veszélyezteti a szólásszabadságot és más al­kotmányos jogokat. (Folytatás a 3-ik oldalon) A nép nem akar háború! Nem úgy sikerült a tüntetés New Yorkban mint ahogy azt kívánták A két héttel ezelőtti minden I eddiginél nagyobb háboruelle-! nes demonstráció ellensulyozá-: sára a vietnami háború támo- j gatói, Matthew J. Troy városi | tanácsos és a N.Y. Journal-1 American napilap kezdeménye j zésével felvonulást tartottak, amelyet a city council, a vá­rosi hivatalok és az ismert re­akciós szervezetek támogattak, i A soviniszta szervezetek teljes felsorakoztatásával azt várták, hogy 100 ezren vesznek részt a felvonulásban. Az idő is ki­fogástalan volt. Mégis, a rend­őrség erősen jóindulatú becs­lése szerint sem voltak 25 ezer nél többen. Ebből arra lehet következtetni, hogy mindösz- sze talán feleannyian lehettek, akik a városi vezetőség áldása és közreműködése mellett fel­vonultak. A N.Y. Times a tün­tetésről leadott rádiójelentés­ben úgy mondta, hogy “a mi szakértőink kevesebbre becsü­lik a tömeget.” (Két héttel az­előtt legkevesebb 25 ezren vo- (Folytatás a 2-ik oldalon) Emelik az alumínium-árakat Három nagy aluminium vál lalat, a Reynolds Metals Com pany, a Kaiser Aluminum Cor­poration és az Olin Mathieson Chemical Corporation bejelen­tette, hogy felemeli az alumi nium árát. Ennek a hire, a kormány szószólói szerint any- nyira feldühitette Johnson el­nököt, hogy “sziporkázott a méregtől.” Azonnal tanácsko­zásra hivta össze azokat a ve­zetőket, akiket a stratégiai ha­di anyagok felhalmozásával bí­zott meg, hogy a raktáron le­vő nagymennyiségű—akunmi— um piacra dobásával visszaszo­rítsa az áremelkedést. Az elnök azért folyamodott ehhez a lépéshez, hogy elejét vegye az infláció veszélyének. Ha a kormány valóban keresz­tül viszi az aluminium piacra dobását és evvel az alumínium árának leszállítását, felidézi Kennedy elnök 1962-es eré­lyes intézkedéseit, amikor el­nöki hatalommal megakadá­lyozta az acél árának emelke­dését. Megkezdődön a K.P. ügyének tárgyalása A héten kezdődött meg a McCarran törvény értelmében a második eljárás az amerikai Kommunista Párt ellen. No­vember elsején kellett volna elkezdődnie a tárgyalásnak, de az ülést egy nappal elhalasz­tották, mert William B. Jones szövetségi körzeti biró még tanú lmányozni akarta az ügyet. A pártot e törvény alapján már 1962-ben 120 ezer dollár pénzbírságra Ítélték, de a fel­lebbezési biróság érvénytelen­nek nyilvánította az Ítéletet, mert nem akadt jelentkező, aki aláírta volna a törvény ér­telmében a regisztrálási okira­tot. A kormány ezúttal állító­lag talált ilyen jelentkezőt. A párt elleni eljárás elnyomó jel­legű és alkotmány-ellenes. A védőügyvédek John Abt New Yorkból és Joseph Forer Washingtonból. rétében. Ez az első alkalom, hogy a Planned Parenthood Clinic a vidéki területen ki­terjeszti működését. .4 születés korlátozását Az FBI letartóztatta Jack Frank autómechanikust, a múlt héten elkövetett 400 ezer dolláros rablással kapcso­latban, amelyben a tettesek ágyulövéssel robbantották szét a Brink detektív ügynökség páncélszekrényét. szolgáló eszközöket a falusi A héten szerdán és csütörtö- lakosságbeli szülők rendelke- kön, Johnson elnök meghiva- zésére bocsátják York, Pa. sára kétnapos egészségügyi környékén, a kormány nyo- konferencia gyülésezik a Fe- morenyhitő programjának ke- hér Házban. HOL VAN SZAPÓ USZ1Ó MAGYAR DIPLOMATA? Két hete, hogy Szabó Lász­ló, a londoni magyar nagykö­vetség másodtitkára a követ­ség előtt gépkocsiba szállt, hogy mint kezdő vezető szabad idejében gyakorolja az autó­vezetést. Feleségétől és 16 éves leányától azzal búcsúzott, hogy legkésőbb vacsorára ott­hon lesz. A család azonban I nemcsak hiába várta aznap es- i te a családfőt, hanem mind a mai napig tulajdonképpen semmit sem tud róla. Azl ugyanis, amit a brit külügy- ; minisztérium osztályvezetője mondott a magyar nagykövet­ség egyik tisztviselőjének, sem a család, sem a magyar kor­mány nem nevezheti iejvilá?o­sitásnak. A brit külügyminisz­térium meghatalmazottja sze­rint ugyanis Szabó László po­litikai menedékjogot kért a londoni amerikai nagykövet- sédtől, s már el is hagyta Ang­liát. Ez a felvilágosítás, amely egyébként 65 órával azután (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents