Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-28 / 43. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 28, 1965 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. ————... ... rníTr. . ■ ■■ ..... . . • ■■■ ... .nrrm. HM"" ™'n raj« III Imim III I« ■ ■ i ■ ■ ■ nrw.iwi Planétánk fejlődése és az ember származása Nagyon sok könyv jelent meg már az ember származásával kapcsolatban. Tudományos szá­mítások szerint az ember több, mint két millió éve él a földön, mely idő alatt bizonyos átalaku­láson ment keresztül. Az első kezdetleges élet valószínűleg a föld lehűlése után a tropikus, me­leg tavakban hal formájában kezdődött. Több millió évre volt szükség ahhoz, hogy bizonyos emlősök, hüllők úgy átalakuljanak, hogy akár a vízben, akár a szárazföldön meg tudjanak élni. Bizonyíték arra, hogy éltek és fejlődtek, hogy a négylábú emlősök később majomemberré, vagy embermajommá alakultak, amelyek csodálatos találékonyságukkal és élni-akarásukkal uraivá váltak környezetüknek és csodákat müveitek. Minden fejlődés a földön emberi kéz munkájá­nak az eredménye, még az atombomba is, mellyel néhány óra leforgása alatt ki lehet irtani az egész emberiséget. Mivel a primitiv ember nem tudta felfogni a vi­harok, a villámlás, mennydörgés, stb. okait, babo­nássá vált, úgy képzelte, hogy bizonyos rossz szel­lemek okozzák azokat és hozzájuk fordult segít­ségért. Ezzel azután kezdetét vette a vallások és papok uralma. A világegyetem kiterjedését még senki nem tud­ta kiszámítani. Azt tudjuk, hogy a Nap 92 millió mérföldre van Földünktől. Ezt úgy számították ki, hogy a fényt használták mérőpálcának, amely 186 ezer mérföldes sebességgel halad másodpercen­ként és 9 £erc alatt éri el a Napot. Földünk a Naptól kapja melegét és világosságát, tehát az energiát. Ha a nap kihűlne, minden élet megszűn­ne a földön.. Ugyancsak ez történne, ha a Nap túl sok meleget adna Földünknek. Ez esetben min­den kiégne. A Hold, melynek átmérője 2,160 mérföld, 238,- 857 mérföldre van Földünktől. Csak annyit tudunk róla, hogy Földünk legközelebbi planétája. Le­fényképezett felületén látjuk, hogy mély kráterek, felrobbant meteorok által okozott mélyedések bo­rítják. Tudjuk, hogy a Hold vonzóereje okozza a tengerek apályát és dagályát a Földön. Hogy fel­jutunk-e valaha is a Holdba,"azt ma még nem le­het biztosan tudni. Azt sem tudjuk, hogy van-e rajta viz és levegő. Mindezeket megtudjuk, ha majd egyszer odajutunk... A Föld átmérője 7,918 mérföld, csak külső kér­gét ismerjük. Tudjuk, hogy minden 24 órában egyszer megfordul a tengelye körül és igy lesznek a nappalok és éjjelek. Azt is tudjuk, hogy a belse­jében rendkívül nagy hőség van, amely a vulkánok kitörését és a földrengéseket okozza. Földünk 365 és fél nap alatt teszi meg pályafu­tását a Nap körül. Ezt a tényt bizonyította be Ga­lilei, amikor 500 évvel ezelőtt eretnekséggel vá­dolva biráihoz odakiáltotta: S mégis mozog a Föld! Copernikus ideje előtt az ember abban a tévhit­ben élt, hogy a Föld a világegyetem központja és a Nap, a csillagok körülötte forognak. Most már tudatában vagyunk annak, hogy a Nap áll a csil­lagrendszerek középpontjában és Földünk forog a Nap körül, a tudósok számítása szerint állítólag több mint 1,080 mérföld sebességgel percenként. A tudósok a földünkön található legkeményebb anyagot, az urániumot használják arra, hogy ki­számítsák a Föld korát, amit több billió évre be­csülnek. A naprendszernek a Vénuszon , Jupite­ren és Marson kívül megszámlálhatatlan mennyi­gpSSSSl^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSftSSSS^SSSSSSRJj “PORSZEM í ! A VIHARBAN” ® Rácz László külmunkatársunk kitűnő könyve a 193 oldal, szép kötésben Ára $2.00 Megrendelhető a következő cimen: j MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 ségü bolygója van és csak a Marson figyeltek meg olyan jeleket, amelyek valamilyen életre mutat­nak. Hogy tényleg van-e élet rajta, az a jövő évez­redek titka. Nekünk, emberi lényeknek, akik e földön élünk,, az kellene, hogy célunk legyen, hogy egymást megbecsülve békében éljünk. Bárcsak minél előbb eljönne az idő, amikor ez valósággá válik. A “Humanist” c. magazinból. Frank L. Menyhért, San Diego, Cal. Nem akarnak tárgyalni MIAMI, Fia. — Ebben a búval bélelt világban szokva vagyunk ahhoz, hogy a szabad és “igazsá­gos” sajtóból csak úgy tudjuk meg az igazságot félig-meddig, ha megtanulunk a sorok között is ol­vasni. De hogy vagyunk olyan hírrel és hogyan tudjuk meg az igazságot belőle, ha az egyén írás­ban, vagy szóban hivatkozik valakire, vagy vala­mire, s az idézetnek csak a felét mondja el? John­son szeret a bibliából idézni, előszeretettel használ­ja a bibliának azt a mondását (nem vagyok biztos benne, hogy milyen apostol mondta), mely szerint: No most üljünk le és közösen és értelmesen tár­gyaljuk meg a dolgokat! (Ezt csinálja Santo Do- mingóban is?) De ez csak a fele az idézetnek, a másik felét elhallgatja, vagyis nem fejezi be. Ez pedig igy szól: "Ha jó akarat van benned és szó­fogadó vagy, akkor ehetsz az ország javaiból (vagy ahogyan Petőfi irta: a bőség szarujából.), de ha ellenkezel, lázongsz ellenem, úgy kard által fogsz elpusztulni!" Ugylátszik, hogy a Vietcong vezetői ismerik a bibliának ezen TELJES kitételét és ezért nem haj­landók Johnsonnal ilyen egyoldalú tárgyalásokba bocsátkozni. Fehér Lajos III is megtörténhetett ilyesmi SAN DIEGO, Cal. — Én is megkaptam a “Por­szem a viharban” c. könyvet, mely nagyon érde­kelt, miután én is több társammal együtt átvészel­tem olyan embertelen megkinzásokat az 1930-as razzia alkalmával. Tizenhatan voltunk begyömö­szölve egy cellába, köztünk 3 nő és a 24 óra alatt csak felváltva ülhettünk le. Zérón aluli hőmérsék­let mellett a fűtést teljesen elzárták, majd a vizet is. Schubert is köztünk volt. Hárman tüdőgyulla­dást kaptak és Hosszú John felesége, aki terhes állapotban volt, négy napra rá meghalt, majd a férje követte őt. Egy veterán, aki kisért bennün­ket, azt mondta, hogy bevisz minket a Delaware folyóba és a jég alá fog dugni. Tehát még ebben a hires szabad országban is megtörténhetett ilyes­mi. F. M. Üdvözlet Gsatorday Károlynak i Newark, N. J. — Szívből gratulálok Csatorday Károlynak az ENSZ politikai bizottsága elnöksé­gére való megválasztása alkalmával és üdvözlöm a szerkesztőséget, amely olyan kitűnő cikkeket irt ezzel kapcsolatban és szép interjút készített Csa­torday követtel. Pokol Miklós fliérf fontos a naptár? ELSINORE, Cal. — Nagy örömmel vesszük tu­domásul, hogy az 1966-ra szóló naptárunk rendes időben, január első napjaiban kezünkbe kerül. Va­lószínű, hogy a szerkesztőség követte Geréb egy­kori tanácsát, hogy a jó kalendáriumot “ground hog day”-kor kell megkezdeni. Nyugodt lelkiis­merettel merjük remélni, hogy a jövő évi naptá­runk olyan lesz, hogy bárkinek, rokonainknak, vagy barátainknak kezébe adhatjuk és nem kell pirulnunk. Sololdaluságánál fogva is túltett mindig bármilyen Amerikában megjelenő magyar kiadá­sokon. Tudomány, nevelés terén az első helyet foglalta el minden esetben. Talán még sohasem volt olyan szükséges a ta­nulás, mint jelenleg, ebben a fejetetejére állított világban. Nézzük csak úgy hirtelenében, hogy mi akadt a tollhegyre. A New York Times jelenti, hogy elnökünknek nagy gondot okoz a családi élet leromlása Amerikában. A statisztika kimutatja, hogy megközelítőleg egy negyed millió elválás történik az országban. Pontosabb megállapítás sze­rint, minden percre jut egy elválás. Ha ez vigasz­talás a részünkre, nemcsak nálunk, de a szocia­lista országokban is hasonló a helyzet ezen a té­ren, mondja a cikk. Megemlíti Lengyelországot, ahol a második világháború előtt az elválás isme­retlen volt, jelenleg 21 ezer elválás van évente. Perry Gongloff, newyorki szociológus szerint 250 ezer házasságon kívüli gyermek születik éven­te Amerikában. Angliában minden hetedik gyer­mek házasságon kívül születik. Egy másik megál­lapítás szerint Amerikában öt házasság közül négy­ben a menyasszony másállapotban megy az eskü­vőre. Érdemes megemlíteni, hogy ugyanezen idő­ben az egyik vallásos magazin, amely a háborúval szemben liberális álláspontot foglal el, ezt a társa­dalmi problémát átvette és cikket közöl: Why the Crisis? címmel (Mi okozza a bajt?). Hosszú magya­rázat után kifejti, hogy a baj ott van, hogy nem olvassák a bibliát. A szaporodás, mondja, isten parancsára történik, az isten az első embert úgy teremtette, hogy megparancsolta: szaporodjon, az­ért teremtette melléje az élettársat, a nőt. Hát ami a szaporodást illeti, nem lehet kifogása senki­nek, ami pedig a családot illeti, nem hiszem, hogy a bibliával azt valaha meg fogják oldani. Hanyatlik a hit az Egyesült Államokban, mond­ja a Gallup Poll (közvélemény-kutató intézet). Az utolsó tiz évben fogyott a hívők száma. Az európai államokban ez még feltűnőbben mutatkozik, mint nálunk. Maga a hit is változik. Ki mert volna gon­dolni arra, ami ma folyamatban van a vallást ille­tőleg. Már maguk a papok is tagadják a vallás alaptanait. Nyilvánvaló, hogy az eddigi vívmányok hatása alatt is tagadják, hogy a biblia isten szava; kijelentik, hogy a biblia ősi mesék gyűjteménye és mint ilyet, nem lehet komolyan venni. Változás állt be az egyházakban; a r. kát. egyház már ném latinul szolgáltat misét, hanem a nép nyelvén. Dr. B. Buell professzor (Loyola College) erélyesen támadja az egyházat, mert nem folytat szigorú harcot a békéért. Protestánsok részéről majdnem hihetetlen hangokat hallunk. Dr. R. J. Woodman lelkész kijelentette, hogy Krisztus soha­sem létezett, és a róla költött mesék el fognak tűnni, ha a mai emberek kihalnak. Az űrhajózás újabb milliók hitét renditette meg. Heves viták dúlnak e kérdések körül papi körökben. Sokan ma­kacsul védik a régi felfogást, sokan pedig erősen tagadják. Schubert Az emlékmúzeum könyvtárába helyezték ST. CATHARINES, Ont. — Tudatom önöket, hogy Zsuffa Tibor, a Monok-i Kossuth Muzeum igazgatója kézhez kapta a neki küldött “Porszem a viharban” c. könyvet. Azt Írja nekem címzett levelében, hogy “a könyvet átolvasás után az ön ajándékaként az emlékmúzeum könyvtárában he­lyezem el, ott van annak a helye. Ez is erősiti régi barátságunkat.” Kovács János Nagyváradra emlékezteti a könyv CHICAGO, 111. — Megkaptam a “Porszem a vi­harban” c. könyvet. A bevezetésben Rev. Gross László kitünően kifejezte, hogy miről van szó. Nagy érdeklődéssel olvastam el a könyvet, de a nagyváradi élmények különösen érdekeltek, mi­után Nagyváradon laktam 1902-től 1909-ig és ott dolgoztam, mint cipészmunkás; résztvettem a szak- szervezeti mozgalomban és a szocialista pártban. Többek között ismertem Csordás János cipészmun­kást, a párttagok közül Vántust, Pellét és Fried­ländert, dr. Rozvány Jenőt és a sok esetben emle­getett dr. Ágoston Péter akadémiai tanárt. Még olvasni is fájdalmas volt, amit Rácz László átélt a világháborúban és utána. Sok szerencsét kí­vánok neki és k. feleségének. Cikkeit is rendsze­resen olvasom a Magyar Szóban, sajnos, hogy nem tartózkodik Magyarországon, mert hasznos munkát végezhetne a szülőföldön. N. Farkas Rövidebb munkaidöf nyerlek a dohányipari munkások MONTREAL, Que. — Az Imperial Tobacco Co.- nál alkalmazott 3,500 munkás uj munkaszerződést kötött, mely szerint a szerződés három éve folya­mán 36 centes órabérjavitást kapnak. A szerződés azt is előírja, hogy a jelenlegi 37 és fél órás mun­kahetet 36t4-re csökkentik a második esztendőben. Húsz évi munkateljesítmény után a munkások négy heti szabadságra jogosak. Akik 27 évi munka­teljesítménnyel rendelkeznek, öt heti fizetett sza- szadságot kapnak. A vállalat módot ad a munkásoknak nagyobb szaktudás elsajátítására.

Next

/
Thumbnails
Contents