Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-28 / 43. szám
Thursday, October 28, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Lusztig a newyorki, Rose Pavloff a detroiti választásokról A newyorki Magyar Társaskörben a mult hét péntekjén élénk és érdekes előadást tartott Lusztig Imre munkástársunk, aki részletesen elemezte a newyorki választásokat. Ismertette a különböző jelöltek programját, az alkotmánymódosításokat, New York városának óriási problémáit, melyek közül kimagaslanak az oktatás, a lakás, a közlekedés, a bűnözés, a közbiztonság, a megkülönböztetés, a magas adók, a munkanélküliség, stb. kérdései. Megjegyezte, hogy ennek az óriási, 8 millió lakossal rendelkező városnak a polgármestere milyen fontos politikai súllyal rendelkezik országos viszonylatban. Mindezeket figyelembe véve, azt ajánlotta a jelenlévőknek, hogy John V. Lindsay-re szavazzanak, mert véleménye szerint Lindsay programja több lehetőséget nyújt New York lakosságának egy jobb élet megteremtésére. Úgy érzi, hogy Abraham D. Beam a demokrata pártgépezet lekötelezettje, élvezi a reakciós demokrata Buckley támoga tását és igy képtelen lesz kinyilvánitott progam- ját végrehajtani. Több érdekes hozzászólás volt Lusztig Imre előadásához. Többek között Roth Ernő kifejtette, hogy a város legfontosabb szakszervezeti csoportja, a Central Trades & Labor Council megtárgyalta a választási kérdést és úgy döntött, hogy Abraham D. Beam jelöltségét támogatja, mert Beam, mint a Wagner-adminisztráció fontos tagja, megválasztása esetén együttműködik majd a szakszervezeti mozgalommal a munkásság érdekében. • • • l detroiti választások előtt jól meg kell gon- ( ni, kire szavazzunk, mert a mai politika a leg- í tosabb az emberiség történelmében. Nemcsak o áboru, de a belföldi helyzet is az országnak f tos ügyét képezi. A mi életünk szorosan összeír g a néger nép életével. Politikailag azokat a jelöli íket kell pártolni, akik síkra szállnak az emberi érdekekért, mert csak igy lehet elejét venni a további összecsapásoknak. Ne gondoljuk, hogy amiért olyan csendben van a néger nép, nem fő valami a katlanban! A néger nép ezentúl nem tűri a lealázást. Ha békét akarunk, el kell fogadnunk az alkotmány által lefektetett törvényt, hogy minden ember egyenlőnek született. Ideje, hogy Detroitban néger polgárokat válasz- szanak a város vezetőségébe. A négerek a múltban mindig fehér polgárokra szavaztak, most kötelessége a fehér lakosságnak, hogy néger polgárokra is leadja szavazatát. Ha a négerek nem választhatnak meg kizárólagosan néger vezetőséget, úgy nem helyes, hogy a fehérek kizárólagosan fehér városi vezetőket válasszanak. A széthúzás sem a négereknek, sem a fehéreknek nem lenne hasznára, ellenkezőleg, fokozná az elkeseredést, ami köny nyen vérengzésre vezethet. Mivel egyazon országban élünk, problémáink is, kis különbségektől eltekintve, nagyjából egyformák. Ezért együtt kell küzdenünk- a jobb jövőért és ennek a harcnak egy része a szavazófülkében dől el. Válasszunk meg olyan vezetőket, akik minden polgár érdekét egyaránt képviselik. A Nationalities Coordinating Committee a következő jelölteket pártolja: Polgármesternek (for mayor) Jerome P. Cavanagh. A Common Council tagjainak: Ed Carey, Ed Connor, George Crockett, Nicholas Hood, Mel Ra- vitz, Henry J. Szimanski, Jackie Vaughn. Körzeti bíróknak: (for circuit judges): Robert L. Evans, Charles S. Farmer, Thomas J. Foley, Joe B. Sullivan. For traffic judge: John R. Kirwan. Szavazzunk november 2-án, kedden! A rhodesiai válság kritikus ponton A rhodesiai válság fordulóponthoz érkezett. Smith miniszterelnök — miután visszautasította Wilson ajánlatát egy nemzetközösségi békéltető bizottság Rhodesiába utazására — házi őrizetbe vétette Garfield Todd, volt rhodesiai miniszterelnököt, aki az afrikai nacionalista pártokkal rokonszenvező rhodesiai fehér liberálisok vezére. Toddot Edingburghba várták, ahol egy “teach- in vitanagygyülésen kellett volna felszólalnia. Smith attól tartott, hogy Todd, akinek szava Angliában súllyal esik a latba, rendkívül súlyos bírálatot mondhatott volna a rhodesiai állapotokról, ezért inkább a fővárostól 200 mérföldnyire fekvő farmjára deportáltatta. Wilson miniszterelnök válaszolt Smith legutóbbi levelére, és “kérve kérte”, hogy a 11-ik órában gondolja meg magát, és lépjen vissza a szakadék széléről. A brit kormány nyilatkozataiból kitűnik, hogy amennyiben Smith valóban kimondja az elszakadást, gazdasági szankciókat fognak ellene bejelenteni, ezek súlyosan érintik majd a rhodesiai dohányexportot, de ennél tovább nemigen mennek. Wilson a hét elején elutazott Rhodesiába, hogy személyesen próbálja békiteni a szakadást. A legfelsőbb bíróság előtt a szavazó törvény Az igazságügyminisztérium felkérte a legfelsőül bíróságot, hagyja helyben az 1965. évi szavazójogi törvény alkotmányosságát. Mindez ideig három déli állam szegült ellen a törvény követelményeinek. Nicholas deB. Katzenbach igazságügyminiszter a beadványban kérte, hogy a bíróság semmisítsen meg Alabamában, Mississippiben és LouisianáTASSZ-nyilatkozat a szovjet-kambodzsai viszonyról Az utóbbi napokban a külföldi sajtó hasábjain különböző közlemények jelentek meg Szihanuk herceg, kambodzsai államfő esedékes szovjetunióbeli látogatásával összefüggő kijelentéseiről. Egyes sajtószervek szemmel láthatólag céljuknak tekintették, hogy rontsák a Szovjetunió és Kambodzsa baráti viszonyát. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak közlésére: “Szihanuk herceg kambodzsai államfőt meghívták, hogy tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A Szovjetunió örömmel látná vendégül, kellő szinten készségesen szentelné neki a megfelelő figyelmet. Eeredetileg arról volt szó, hogy a látogatásra november elején kerül sor. A szovjet vezetők korábban előre nem látott elfoglaltságai azonban szükségessé tették, hogy javasolják Szihanuk hercegnek: más, mindkét fél számára alkalmas időpontban tegyen látogatást a Szovjetunióban. Ezt az időpontot a későbbiekben diplomáciai utón lehetne egyeztetni. Magától értetődik, hogy ez a javaslat korántsem jelent valamiféle változást a Szovjetunió Kambodzsa irányában tanúsított politikájában. A Szovjetunió mindenkor baráti kapcsolatokat tartott fenn és tart fenn ezzel az országgal: kész arra, hogy a jövőben tovább fejlessze és erősítse ezeket a kapcsolatokat.” Höttl csődben - Rajakowitsch szabadlábon Az ausztriai Bad Ausselben elárverezték Wilhelm Höttlnek, a hitleri biztonsági szolgálat egykori vezető munkatársának magániskoláját. Höttl, akinek kiadatását a háború alatt Magyarországon elkövetett cselekményei miatt a magyar kormány ismételten kérte, internátusában jó pénzért érettségi bizonyítványt adott a másutt megbukott diákoknak. Ugyanaznap Bécsben szabadon bocsátották Erich Rajakowitschot, az Eichmann-féle különleges zsidóirtó osztag hajdani munkatársát. Rajakowitsch 1963 márciusa óta volt fogságban. A bécsi bíróság idén tavasszal két és fél évi börtönre ítélte, amelyet — a vizsgálati fogság beszámításával — most kitöltött. Rajakowitsch szabadon bocsátása — mint a bécsi Kurier jelenti — mindenekelőtt Hollandiában váltott ki nagy felháborodást. A birodalmi biztonsági főhivatal egykori tisztjének ugyanis nagy része volt a holland zsidók deportálásában. ban nemrég hozott határozatokat, amelyek megakadályozzák, hogy 46 ezren — főleg négerek —• a szavazólistára kerüljenek. VI. PÁL PÁPA BÚCSÚBESZÉDE A RÓMAI REPÜLŐTÉREN A Magyar Szó az egyetlen amerikai magyar lap, amely vállalja azt a feladatot, hogy VI. Pál pápa békebeszédeit minden kihagyás és változtatás nélkül közölje. A Clevelandi Magyar-Amerikai Béke Liga kezdeményezésére vállaltuk ezt, amihez Tárcái Lajos fordítói munkájával járult hozzá. Minden olvasónkra komoly, céltudatos kötelezettség hárul ezzel, vagyis az, hogy a saját lapját elolvasás után adja át másoknak, hogy minél több amerikai magyar olvashassa VI. Pál pápa békebeszédeit, melyek végeredményben nem javasolnak mást, mint amit olyan régóta hangoztatnak a világ békes’zerető népei: éljünk békében egymás mellett és ha vannak ellentéteink, intézzük el azokat fegyverek nélkül békésen, emberi megértéssel, igazsággal. Lapunk szívesen küld mutatványszámokat ezekből a lapszámokból, ha olvasóink beküldik olyan ismerőseik és barátaik nevét és címét, akiknek el akarják juttatni a békebeszéd eket tartalmazó lapokat. A cikkek közlésével átvisszük a gyakorlatba azt az elvet, hogy felekezeti, faji és politikai különbség nélkül minden olvnn erőt egyesíteni kívánunk, amely egyetért azzal a felfogással, hogy “AZ EMBERISÉG VÉGET KELL. HOGY VESSEK A HABOKÉNAK V*GY ' íHBORUK VETNEK VÉGET AZ EMBERISÉGNEK.” ir Most, amikor uira ké ziilünk az Egyesült Nemzetek székhelyére, e nemzetközi szervezet alapításának 20. évfordulójára és amig Isten gondviselésére bízzuk béke- és jóakarat-küldetésünk kimenetelét, a világ minden népeihez küldjük nyílt, egyenes jókívánsággal telt üdvözletünket. Tudjuk, hogy reménnyel vannak eltelve e vállalkozásunk iránt. Az elmúlt néhány nap alatt sok nagyon kedves bizonyságot kaptunk erről. Találkozunk a különböző nemzetek tanult és bátor képviselőivel, akik azért gyűltek egybe, hogy az Egyesült Nemzetek keretében alkotó tanácskozást folytassanak. És amikor tanúbizonyságot teszünk mindnyájukhoz nagyrabecsülésünkről és jóakaratunkról, örömünk telik abban, hogy ebben a különös pillanatban bizodalmunkat és reményünket fejezhetjük ki. Bizonyossággal állíthatjuk, hogy vállalkozásunk éppen úgy, mint minden szó, amit kiejtünk az elkövetkező gyűléseken, kizárólag egy törekvést és egy célt szolgál; csakis azt, hogy bátorítsuk, támogassuk és megáldjuk a jóakaratu emberek ama törekvéseit, amelyek arra irányulnak, hogy oltalmazzák, biztosítsák és erősítsék az általános békét. Ez az a cél, amelyet magunkévá tettünk, amikor elfogadtuk a U.N. intézményének 20. évfordulóján hozzánk intézett szives és halasztást nem tűrő meghívását. A remény él bennünk, vagy helyesebben a bizonyosság, hogy úgy mondjam lépésünk, amelyet a magunk fogyatékosságának őszinte tudatában teszünk, valamint az isteni segítség bizodalmában, az emberek szivében készséges visszhangra talál, ahogy egyhangú és vigasztaló visszhangot váltott ki és pedig különösen azoknak a szivéből, akik az emberiség rendeltetését irányítják. A világ esedezik a békéért. A világnak szüksége van a békére. A világ követeli az igazi, állandó és tartós békét a háború szenvedései után. amely háború megzavarta századunkat, az emberrég pusztításának mérhetetlen fájdalmaival. A kölcsönös ellenségeskedésnek meg kell szűnnie. Az elkerülhetetlen ellentéteket igazságos és bátor tárgyalásokkal kell elintézni. A civilizált életnek rendes folyamatát és a gondolkodás és a művészet szabad megnyilatkozásának virágzását biztosítani kell. Csakis a béke biztosíthatja ezt. És békét kérünk, bár olyan hangon — ha fegyvertelenül is —, amely erőteljessé válik a Béke Hercege erejéből, akinek szolgája és képviselője vagyunk e földön. Békét kérünk az államok fejeitől, valamint a politikai vezérektől, a diplomatáktól, a közgazdászoktól, a pénzügyi nagyságoktól, a tudósoktól, a filozófusoktól, az íróktól és a publicistáktól. Mindezeket kérjük, járuljanak hozzá a béke nagy ügyéhez, amelynek mindenkire szüksége van, hogy mélyen és elpusztithatatlanul elhelyezhessük gyökereit napjainkban. Ebben a reményben és bizonyossággal kezdjük meg utunkat Isten nevében, bízván a Béke Királynőjében, akinek oltalmát kérjük. Áldásunk mindenkinek, a világ minden nemzete részére, az Ur mindenható oltalmát kérjük. Béke mindannyiotoknak. (Következik a pápa üzenete a különböző világrészek népeihez.) mi ii ii ii i ni mi im ......... . n un i — AMCRSKAI w '/fflptcfifczr* tSxzy Pi'bH'hfd every week by Hungarian Word. Inc. HO East 161 b Street. New Y'rk. N. Y. 10003. Telephone: AL I-OSÍK vnt ?nd ria^s t~»Pr. ai m<v> n-oer the of March 2, 1879. to the P.O. of New York. N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egvesült Állam--khan és Kanadában e?v évre S10 00 félévre 85.Au Mind n m-s k■’}*’ 1'r T- rCgjjm;-. 84 ba egv évre 12 dollár, félévre 10 f ’fnlz - _-,■ council}