Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-28 / 43. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y Vol. /vlv. No. 4j. inursaay, ocrouer 16, 19ó5. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 1-0397. MtHUWMKMMHIHtniUlHMMnMHMUUHIHHNtMntHnMMHtHttM»««) % _ (l Érdekfeszitö riportot olvashat f if e lapszámban E. H. Neuwald tollából, az \ j “ERDÉLYBEN JÁRTAM" f — Befejező közlemény — j| Tanulság - és válasz olvasónk levelére | Adja át a lapot annak kiolvasása után egy ismerősének, % hogy ő is megismerje az igazságot Erdélyről « MIT JELENTETTEK A TÜNTETÉSEK? "Szeretnünk kell a békét, magunkévá kell tennünk a béke ügyét." VI. Pál pápa Ne\y Yorkban, 1965 okt. 4-én. Tizenkét nappal VI. Pál pápa newyorki békemissziója után, amerikai polgárok tízezrei, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig több mint 100 városban a pápa békeintelme szellemében és saját meggyőződésük, lelkiismeretűk parancsa követésében "magukévá tették" a béke ügyét s tiltakozó felvonulásokban juttatták kifejezésre aggodalmukat Johnson elnök vietnami háborús politikájával szemben. Ha a Johnson-kormány valóban békeszerelő kormány lenne, aminőnek igyekeznek magukat feltüntetni, akkor örömmel, helyesléssel és megelégedéssel vették volna ezt tudomásul, mint "békepolitikájuk" ALÁTÁMASZTÁSÁT. A tüntetők végeredményben nem lettek mást, mint drámai módon kifejezésre juttatták a pápa ama másik intelmét — amelyet az Egyesült Nemzetekben tett és amelyet Johnson elnök személyes képviselője Goldberg ur is lelkesen tapsolt — hogy tudniillik: "... a népek egymás közti viszonyát az igazság, a törvény, a tárgyalás elve kell, hogy szabályozza, nem pedig kényszer, erőszak, háború." A tüntetők tehát azokért az elvekért tüntettek, amelyeket szavakban Johnson elnök és UN képviselője, Arthur Goldberg is magáévá tett. Hogyan értelmezzük tehát azt, hogy a tüntetéseket Humphrey aleinök, az egykori nagy "liberális", máris "KÜLFÖLDI ÖSSZEESKÜVÉSNEK" minősítette? Hogyan értelmezzük hát azt, hogy Stennis szenátor, Johnson elnök egyik déli kebelbarátja, máris kijelentette, hogy követelni fogja a háboruelle- nes tiltakozási mozgalom "GYÖKEREINEK KITÉPÉSÉT ÉS DARABOKRA ZÚZÁSÁT." Hogyan értelmezzük azt, hogy a New York Times washingtoni főembere, James Reston, akinek kapcsolatai a külügyminisztériummal közismerten szorosak, már a tüntetés utáni napon "LELKIISMERETLEN SOROZÁSKERÜLÖKNEK, MINDENRE KAPHATÓ BÉRENCEKNEK" nevezte az amerikai egyetemi tanárok, diákok, anyák és egyszerű polgárok ezreit, akik kitéve magukat a félfasiszta csőcselék inzultusainak és a letartóztatás veszélyének, végigvonultak Amerika legnagyobb városainak utcáin, visszhangozva a katolikus egyház fejének alig 12 nappal azelőtt tett intelmét — éppúgy mint az emberiség békeszerető többségének jelszavait. Hogyan lehet elnökünk állítólagos béketörekvéseit összeegyeztetni az aleinök abbeli álláspontjával, hoay aki a békéért emeli fel szavát, az "külföldi összeesküvő"? Mi lesz a békeszerető emberiség véleménye arról a kormányról, melynek egyik befolyásos tagja NEM A HÁBORÚ, HANEM A BÉKE! GYÖKEREIT AKARJA KITÉPNI AMERIKA FÖLDJÉRŐL ÉS DARABOKRA ZÚZNI? Ha mást nem tettek a multheti országos tüntetések, mint azt, hogy még határozottabban leleplezték a Johnson-kormány háborús arculatát, már akkor is roppant szolgálatot tettek Amerika népének és a béke ügyének. De többet tettek ennél. Bebizonyították, hogy az amerikai népnek legalább is egy része már tudatában van a II. világháború egyik legnagyobb tanulságának, hogy EGY NÉP, AMELY NEM TILTAKOZIK URALKODÓ OSZTÁLYA IGAZSÁGTALAN, EMBERTELEN POLITIKÁJA ELLEN, MAGA IS FELELŐSSÉ VÁLIK ANNAK BŰNEIÉRT. Akik résztvettek a szombati tüntetéseken és akik meg fogják érteni annak mélységes jelentőségét és intelmét, levezekellek a múlt és a jövő bűneiért. l FULBRIGHT A BOMBÁZÁSOK FELFÜGGESZTÉSÉT KÉRI J. W. Fulbright (Ark. dem.) szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, a "Meet the Press” rádió és tv programon adott interjúban felhívta a kormányt, hogy egy időre függessze fel Észak-Vietnam bombázását és evvel teremtsen kedvezőbb hangulatot a béketárgyalások lehetőségére. Fulbright szenátor már márciusban hasonló ajánlatot tett! és akkor a U.S. négy napra felfüggesztette a bombázásokat. Ezúttal úgy nyilatkozott, hogy a négy nap bármiféle béketárgyalás előkészítésére nagyon kevés időt adott. Azt ajánlotta, hogy hosszabb időre kell megszüntetni a bombázásokat. ha komolyan akarunk alkalmat teremteni a tárgyalásokhoz. Fulbright szenátor megemlítette, hogy a Szovjetunió és más országok reménytelennek tartják a béketárgyalásokat mindaddig, amig a bombázások tartanak. “Az a véleményem, hogy szavuknál kell fog ni őket; megtehetjük, hogy hosszabb időre beszüntetjük a bombázást.” (Egyesek szerint ez alatt a szenátor néhány hetet gondolt.) “Ha nem reagál- 1 (Folytatás a 2-ik oldalon) EGYMÁST VIZSGÁLJÁK AZ AMERIKAELLENESEK Ez év március 26-án Johnson elnök rádióbeszédben felszólította a Ku-Klux-Klan tagjait, hogy hagyják ott szervezetüket és “térjenek vissza a t i s ztességes társadalomba”, mielőtt túl késő. Azok, akik tudnak és szeretnek a sorok között olvasni, ebből azt érthették — ha akar- i ták —, hogy Johnson elnök szerint a déli társadalom “t i s z tességes társadalom”, egyedül a Ku-Klux-Klan tagjai a tisztességtelenek. Ezen persze lehetne vitatkozni. Johnson elnök Ku-Klux-Klan 1 -ellenes támadását az az alat tomos, gyáva és brutális gyilkosság váltotta ki, melynek egy a polgárjogi mozgalomban aktiv részt vevő fehér asszony, Mrs. Viola Liuzzo lett az áldozata az elnöki beszédet megelőző napon. Ez természetesen csak egyike volt a brutális gaztetteknek, amelyeket a déli fajgyűlölők az elmúlt évek folyamán a néger nép és az érdekükben tevékenykedő fehér polgárok ellen elkövettek. Ezer és ezer gyilkosság, gyújtogatás, bombázás, kínzás.terheli az emberi mivoltukból kivetkőzött fajgyűlölők lelkiismeretét, akiknek nagy része, talán többsége, tagja lehetett a Ku-Klux- Klannak. A tény az, hogy a washingtoni kormány egész mostanáig szemet hunyt a Ku-Klux- Klan gyilkos tevékenysége fölött és csak akkor lépett a cselekvés mezejére, amikor a (Folytatás a 2-ik oldalon) New yorki szakszervezeti tagok a békéért tartanak gyűlést a Woodstosk Hotelben Október 28-án, most csütörtökön este 6 órától 8.30-ig nagyszabású békegyülés lesz a Woodstock Hotelben. 135 W. 43rd Street címen a Trade Unionist for Peace rendezésében. Előadók: Prof. Marvin Gettleman, Vietnam kiváló ismerője és szakértője a háború hátterének, Sumner Rosen, az AFL County & Municipal Employees District 37. kulturális direktora. Lesz szórakoztató program. Mindenkit szívesen látnak. VOLT SS LEGÉNYEK NYÍLTAN GYÜLEKEZHETNEK Rendsburg-ban, Nyugat-Né- metországban Hitler testőrségének, a Waffen SS-nek volt tagjai nyílt gyűlést tartottak. Kitörő éljenzéssel fogadták Eugene Schlotter volt tábornokukat, aki beszédében kijelentette: “Kegyelettel emlékszünk meg volt bajtársainkról, akik a haza legsötétebb órájában érette harcoltak... és akik a hazáért és a szabadságért haltak meg.” A háború után a Szövetségesek bírósága amerikai hadifoglyok m e g g y i lkolásáért Schlotter-t bűnösnek találta és börtönbüntetésre Ítélte. Az egész világ tiltakozását idézte elő, amikor 1955-ben szabadon bocsátották. Később a nyugatnémet bíróság is rövid időre elitélte Ernst Roehm és társai meggyilkolásában való részességéért. Az utóbbiak állítólag merényletet készítettek elő Hitler ellen 1934-ben. Schlotter jelenleg állami nyugdíjból él. (Folytatás a 2-ik oldalon) A Morrissey-ügy "A történelem széljegy-; zeteiből néha többet lehet; tanulni, mint a szövegből." — Ismeretlen Krónikás A washingtoni kongresszust, j elsősorban a szenátus tagjait és általában a nagyközönséget, az elmúlt héten olyan ese-j mény tartotta izgalomban,; amelyről rendes körülmények í között alig vesz a közvélemény ! tudomást: egy szövetségi bírói1 kinevezés hirtelen és váratlan! elejtésének körülményei. Mint tudjuk, a szövetségi bíróságok tagjait, kezdve a kerületi bíróságoktól, a fellebbezési bíróságokon keresztül a legmagasabbrangu Legfelsőbb Törvényszékig, az elnök nevezi ki — a szenátus jóváhagyásával. A jóváhagyás legtöbb alkalommal csupán formalitás, bár időnkint heves viták fejlődnek ki. Csak a legritkább esetben fordult elő, hogy az elnöknek vissza kellett vonn: egy bírósági kinevezési javaslatot. (Például, amikor Roose- veltnek vissza kellett vonnia Parker jelölését a bányászunió ellenzése miatt.) Az elnök rendszerint ama állam szenátorának javaslatára eszközli a kinevezést, melynek területén a jelölt működne. I Néhány héttel ezelőtt Massachusetts állam fiatal — és hozzátehetjük fenntartás nélkül, éretlen és csupán csa’ádi kapcsolatai révén megválasztott — szenátora, Edward Kennedy megkérte Johson elnököt, hogy a Bostonban megüresedett egyik szövetségi bírósági állásra egy Francis X. Morrissey nevű “városi bírót” nevezzen ki. Mr. Morrissey-nek egyetlen kvalifikációja volt a szövetsé- ! gi bíróságra. Az, hogy régi barátja a Kennedy családnak, különösen az öreg Kennedy(Foíytatás a 3-ik oldalon)
