Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-21 / 42. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 21, 1965 A CLEVELANDI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL A magyar tehetség, értelem és kedvesség vi­lághírre tett szert — mondja Molnár Albert — két hónapos magyarországi látogatás össze­foglalt benyomásaként. Molnár Albert, a II. Világháború menekültje, aki 1945-ben hagyta el Magyarországot és öt évet töltött Németországban, 15 éve pedig az Egyesült Államokban él, Amerikában született 8 éves leá­nyával két hónapot töltött Magyarországon. Ez a látogatás Molnár Albertnek harmadik utazása volt szülőhazánkban. Szappanos Ferenc társasuta- aásának egyik utasa volt. Szűk baráti körben számolt be élményeiről. Az- aal kezdte beszámolóját, hogy Magyarország cso­dás országgá fejlődött. Olyan rend, fegyelem, tisztaság, közbiztonság és szigorúan betartott egészségügy van Magyarországon, amit egyetlen európai ország sem múl felül. — A munkából hazatérő nők olyan biztonság­ban vannak az utcán, mint saját lakásukban. Na­gyon ritka eset, hogy bárki egy nőt az utcán meg merne szólítani. Bele van nevelve az emberekbe a nők iránti nagy tisztelet. Ugyanez áll a forga­lomra is. Rendőrök csak a nagyon forgalmas ke- resztútaknál vannak, egyébként nagyon kevés rendőr őrködik a forgalom zavartalanságán és biztonságán. Az emberek polgári kötelességüknek érzik, hogy minden szabályt betartsanak. Minden­hol forgalmi feliratok vannak, utasítások, ame­lyeket szentirásképen betartanak. Mondhatom, hogy mindenki rendőr, mert mindenki nemcsak önmagára vigyáz, de mindenki másra is, hogy a forgalmi szabályt meg ne sértse. Ezt a magyar értelem és elért fegyelem teszi lehetővé. A ren­dőrök meg olyan udvariasak, hogy öröm tőlük fel­világosítást kérni. — Mindenki kedves — folytatta Molnár Albert. Olyan kedves a rokon, a barát, az ismerős, az ide­gen, hogy joggal állítom: talán az egész világon nincsen olyan kedves ország és olyan kedves nép, mint a mai Magyarország és a mai átnevelt ma­gyar nép. Nincsenek már nagy urak. A grófok, bárók letűntek. Nincsenek elő- és születési jogok. Senkisem élhet másnak a munkájából. Az embe­rekben a közösség érzete kifejlődött. Senkisem vallhatja magát gazdagnak, de nem is szegény senkt aki akar dolgozni. Mindenki ur és részese a közös országnak. Az emberek nemcsak a gyom­ruknak élnek, de a fejüknek is. Éppen olyan fon­tos a szellemi táplálkozás, mint a testi. Mindenki olvas, tanul, nemcsak a társadalom magasabb ré­tegei. Olyan müveit a mai magyar munkás, mint pár évtizeddel ezelőtt az iskolázott ember volt. — Sokat vesztett Magyarország területéből, természeti kincseiből, a pótolhatatlannak vélt sok- sok veszteségért félig legalább is kárpótlásul fel­fedezték a legnagyobb magyar kincset: a magyar nép csodálatos értelmét és tehetségét. — A legalsóbb néprétegekből a századokon ke­resztül elnyomott magyar nép soraiból tudósok, tanárok, orvosok, hivatalnokok és főképpen világ­hírre emelkedő mérnökök kerültek ki, akiknek képzettségével a magyar ipar termékei és szolgá­lata behatol a világ legmesszebbfekvő országaiba. .Velem egyidőben volt Magyarországon a eleve­BEJELENTÉS! A Clevelandi Magyar-Amerikai Béke Liga határozatban mondotta ki, hogy a MAGYAR SZÓT feladja el hivatalos közlönyének, rrég pedig fizzál &i indokolással, begy a Magyar Szó ez \f: egyetlen amerikai magyar lap, amely a béke- ff. óit, a békés egymás mellett elésért harcol. | A C evelandi Magyar-Amerikai Béke Liga \ jövő' heti számunktól kezdve néhány szám- % ban, folytatásokban közli-VI. Pál papa három % béke beszédét magyar i yeíven. A Liga kéri az amerikai haladó gondoiko- ft tíásu magyarokat, hogy aki teheti, rendeljen % a Magyar Szó e számaiból barátai között való % kiosztásra. Annyi áldozatot a haladás minden hívének legalább is meg kell hoznia, hogy a t pápa béke-bezzédérek terjesztő éve! segít az j emberi megértés, a békás élet megvalósitásá- | ban. ^ landi Petrus Sándor, a Petrus Machinery, Inc. tu­lajdonosa. Stuttgartból jött át, ahol gépeket akart venni, de az ajánlottakat nem találta meg­felelőknek, ellenben a magyar gépeket elsőrendű­nek ismerte el és meg is vette. Szavait idézem: “Sohasem hittem volna — mondotta Petrus Sán­dor—, hogy a magyarok olyan gépeket tuljanak alkotni, amelyek még a német gépeket is felül­múlják.’’ Ez az eredménye annak, hogy mindenki igyek­szik az általános, közös cél megvalósításában: Magyarország tehetséget, alkotó képességét az egész világon elismertetni. Egy érdekes jelenetet mondott el Molnár Al­bert. — Borszerető ember vagyok és Budapesten betértem egy borozóba, amely este 9-től reggel 5-ig van nyitva. Jó zene is van. Olyan hely, mint Rabb Jóska Clevelandi Gypsy Cellar-ja. — Az egyik felében a helyiségnek egy nagyobb osztrák társaság mulat. A zenekarral az osztrák himnuszt és osztrák dalokat huzatnak és énekel­nek is hozzá. Senkisem ütközik meg rajta. Régen- te ebből még verekedés is lett volna. Hogy is mer­nek nyilvánosan más himnuszt játszani, mint a magyart? Majd rövid időre rá a zenekar átvonul egy másik asztali csoporthoz, amelynek tagjai szlovákok. Azok meg szlovák dalokat huzatnak és énekelnek. A dallamuk ugyan magyar. Vettem bátorságot, hogy mindkét csoportnál megérdek­lődjem, mi hozta őket Magyarországra? — Az osztrák asztaloknál igy nyilatkoztak: A magyarok olyan kedvesek, hogy az ember azt sem tudja, hogyan viszonozza. A szlovák asztal­nál pedig ezt a magyarázatot kaptam: — A ma­gyar bornak, a magyar zenének és a magyar ked­vességnek nincsen párja. Úgy fogadnak bennün­ket, mint testvéreket. Az nem felel meg a té­nyeknek, ha azt mondjuk, hogy úgy érezzük ma­gunkat, mint otthon. Még sokkal jobban, ez az igazság. — Megszűnt a gyűlölködés a magyarok és más népek között és kivétel nélkül minden népcsoport szereti a magyart. — Én pedig a magam részéről — mondotta Molnár Albert —, nem törődöm azzal, milyen rendszer van Magyarországon, örülök, hogy nin­csen nélkülöző, szegény és nem bánt, hogy nin­csenek már tulgazdagok. Minden nap a magyar kedvességben úsztam és a magyar értelem sike­res munkálkodásában gyönyörködtem. Egy kis incidensem is volt. Kis leányomat megkérdezték, hogyan szereti Magyarországot? ő maga gyer­meki őszinteségével megmondta: nem szeretem. Erre faggatták. — Tán nem szép Magyarország? Tán nem vol­tak elég kedvesek? —De igen — volt a válasz. — Hát akkor miért nem szereted kisleányom Magyarországot? — Mert ahányszor hallgatom a rádiót, mindig Amerikát támadják. A magyar rádió minden leadásában kritizálja Amerika vietnami háborúját. A kisleányom ne­heztelt ezért. Megmondta és ezzel könnyebbített lelkén. T. A Clevelandi Béke Liga vezetőségének gyűlése A Clevelandi Magyar Béke Liga vezetősége október 9-én, szombaton este Tárcái Lajos leányának ottho­nában gyűlést tartott. Stimetz János, a Béke Liga el­nöke gyászára való tekintettel kimentette magát. — Nem tudok még elmenni, mert csak átsirnám a gyűlést, amelyen mindig drága feleségemmel együtt vettem részt. Delbó Pál titkár és neje, a Béke Liga ellenőre is kimentette magát. Gázömlést észleltek otthonukban és a gázembert várták. Az értekezlet első felszólalója Tárcái Lajos volt, aki azt javasolta, hogy a Magyar Béke Liga ne kezdjen semnrféle külön akciót, érié be azzal, h~ev a folya­matban lévő és tervbevett béketörekvéseket ismerte­ti a magyarság minél szélesebb köréivé’. , Kalinay Gyula, hegedűművész, a Kulturbizottság elnöke rámutat tt arra. hogy ° Mas'vv " ' lói­nak nincsen közlönye, ami nélkül evedméhvev-1 elér­ni nem lehet. Mielőtt bármit is határozunk a t fii­juk meg, Imgyan juttathatjuk el javaslatainkat és. hafárczatainkat a magyarsághoz. E felszóVásra Far­kas Béla, a Béke Liga pénztárnoka javasolta, hogy a Clevelandi Magyar Béke Liga fogadja el a Magyar Szót hivatalos lapjának, mart más magyar lao úgy­sem nyitja meg hasábjait a Béke Liga hírei közlésére. A magyar tömegek még VI. Pál pápa békebezéde után is a békés egymás me;le+t élés ellen vannak. Tárcái Lajos ezután bejelentette, hagy semmi kifo­gása nincs Farkas Bé’a javaslata ellert és ha magun­kévá tesszük a javaslatot, akkor használjuk fel a Ma­gyar Szó hasábjait arra, hegy szószerint leközöl­jük a pápa három békebeszédét: 1. amelyet elindu­lásakor mondott; 2 amelyet a UN előtt mondott; 3. amellyel Rómába érkezése után a Vatikáni Zsinaton a gyülésező püspököknek a szivébe oltotta a Béke nagy és szent ügyét. Farkas Béla erre azt a megjegy­zést tette, hogy ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha Tárcái Lajos elvállalja a pápa beszédeinek a le­fordítását. Tárcái Lajos kijelentette, hogy szívesen vállalja és azt a szöveget használja, amely a cleve­landi Catholic Bulletin e heti számában megjelent. Mondjuk akkor ki határozatban — mondta —, amit Farkas Béla javasolt, hogy a Magyar Szót a Cleve­landi Magyar Béke Liga hivatalos közlönyének is­merjük el és e szolgálatáért $100-t szavazunk meg. Farkas Béla javasolta, hogy $25-t továbbítsunk ez ér­tekezletről való beszámolóval, a többit a közeljövőben tartandó kártya-délután jövedelméből és adakozá­sokból hozzuk össze. A javaslatot elfogadták a jelen­lévők. Egyéb határozatok Farkas Béla javasolta, hogy a Béke Liga üdvözölje Csatorday Károlyt, Magyarország UN követét, akit egyhangúlag megválasztottak a UN egyik legfonto­sabb bizottsága, a politikai bizottság elnökévé. Ugyan­csak javasolta, hogy a Béke Liga üdvözölje Mrs. Cyrus Eatont, aki előadást tartott a Kivanis Klub meghí­vására. Az értekezlet határozatképpen elfogadta, hogy ösz- szeköttetést keres Akron, Pittsburgh, Detroit és később Chicago haladó gondolkodású magyarságával alkal­mi közös akciók megindítására a béke érdekében. Ka­linay Gyula e javaslathoz való hozzászólásában kifej­tette: kár lenne energiánkat vesztegetni az amerikai magyar csoportok és tényezők béke-ellenes tevékeny­ségeinek ellensúlyozására. A leghelyesebb magatartás a részünkre nem figyelembe venni őket és egyre erő­sebbé, tenni a békemozgalmat a magyarság körében. A pápa nyílt állásfoglalása a béke mellett még célta­lanabbá tette erőlködésüket a béke ellen és a békével várható békés egymás mellett élés eszméjének a megzavarására. Szóba került az értekezleten a clevelandi Bartók Béla mellszobor is. A Béke Liga a Californiába köl­tözött Cincár Gyula indítványára Bartók Béla ünne­pélyt tartott 1964 nyarán Szalai István, biztosítási ember kertjében, amelyen Nt. Brachna Gábor, evan­gélikus lelkész volt az ünnepi szónok. A Béke Liga Ünnepélyének és gyűjtésének eredményeképpen Cin­cár Gyula és Kalinay Gyula $151-t adott át Szalai Istvánnak a Bartók Béla mellszoborra. A Bartók Béla szobor-mozgalom egyáltalában nem hallat magáról. Ijedtében elaludt. A kezdeményezők megijedtek Bar­tók Béla emlékétől, aki bátor kiállással a nácik és nyilasok engesztelhetetlen ellensége volt. Jogosan merül fel a kérdés: akarják-e felállítani a Bartók Béla mellszobrot, vagy sem? Ha meghátrál­nak, akkor adják vissza az eddig gyűjtött összegeket. Úgy tudjuk, 1,700 dollár gyűlt eddig egybe. A Béke Liga levélben kér felvilágosítást Judge Louis M. Pet- rash-tól, aki a Bartók Béla szobor-bizottság elnöke. A Clevelandi Magyar-Amerikai Béke Liga kéri tag­jait, hogy küldjék be évi $1 dollár tagsági dijukat Farkas Béla pénztárnok cimére, 2987 East 102nd St., Cleveland, O. 44104. Tudósitó Pápay Sándor Egy régi harcos dőlt ki a sorból Pápay Sándorral, aki 75 éves korában az Elgin, Ill.-i St. Joseph Hcs- pitalban a napokban elhunyt. Pápay Sándor 1890-ben született Orosházán, 1907- ben jött az Egyesült Államokba és Elginben telepedett le, ahol mint festő és diszitő dolgozott. Gyászolja megtört szivü özvegye, Viktoria, leánya Mrs. Joseph Simonini, három nővére: Mrs. Joseph Pitus Elginben, Mrs. Steven Selli és Mrs. Anton An- toli Magyarországon és két unokája. öntudatos, harcos munkásember volt egész életé­ben és feleségével együtt hűséges olvasója, támogató­ja és épitője a magyar munkás sajtónak. Elhunytá- val egy igaz, becsületes munkás távozott az élők sorá­ból. Őszinte részvétünket küldjük kedves Pápay mun­kástársnőnknek, valamint családjának a szerető férj, édesapa, nagyapa és testvér elhunyta alkalmával. Fápay munkástársunk emlékét örökké megőrizzük. Fiafkos Johit T ~—Nvasó'a és támogatója veit Futk.s John, aki 70 éves k;rában 1965 aug. 1-én Y^oungst. wn, O.- tan ehur.yt. Gyász'Íja fe’esége, £ kinek ős-'int^t részvétünket kü'djük. Emlékét mindig megőrizzük. • Ismét kapható a MAGYAR SZŐ New Brunswick, N. J.-ben örömmel tudatúik, hogy azok, akik New Bruns- wicken és környékén laknak, ismét megvehetik a Ma­gyar Szót a>z újságárusnál. A lap a következő elmen Brunswick. N. J. — Kérjük olvasóinkat, tudassák er- kapható: H. Plagans candystore, 6 Fench Street, .New ről'clyan ismerőseiket, akik a Magyar Szó a'zelőtt is az újságárusnál vásárolták.

Next

/
Thumbnails
Contents