Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-21 / 42. szám

Thursday, October 21, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Egy fiatal gyár Nyíregyházán A Nyíregyházi Konzervgyár fehér épülete kar­csú és méltóságteljes, mint egy óceánjáró. Oldalán- fedélzetén piros dáliák. Szinte látom mögöttük az utazó emberek integető kezeit. De a kezek nem integetnek, hanem dolgoznak a barack, uborka, borsó, paradicsom, alma hegyei között. A hason­latból csak az utazó emberek jelölés pontos: az uj gyár mágnesként vonzza a magához Szabolcs-Szat- már fölös munkaerejének egy részét. Müszakkez- det előtt több mint kétezer ember ül vonatra, au­tóbuszra, motorra, kerékpárra, hogy a szabolcsi homokból, a szatmár-beregi síkságról, az Ecsedi- láp nyálkás földjeiről vagy a megyeszékhely tá­gas körzetéből a fehér gyárba ingázzon. Emberek uj környezetben Az ipar, ha lassabban is, mint máshol, betör, hó­dit, honosodik a távoli országcsücskében is. Ho­gyan formál tájat és embert, hogyan alakit tuda­tot és szokásvilágot — erről máskor szóljunk. For­dítsunk a kérdésen: mit jelent a homokból nőtt uj gyár számára a frissen toborzott munkaerő? Az ember, aki a földről lép az ipari üzem falai közé, gépekkel, munkarenddel ismerkedik, uj közösség szokásaival barátkozik, hogy lépésről lépésre szak­tudást szerezzen, ipari munkássá váljék. .. Bajdik Andrással, az üzemgazdasági osztály ve­zetőjével, a pártvezetőség tagjával ülök szemben. Ráncolja a homlokát, lassan, tagoltan mondja: — Az uj gyár megindítása s sajátos viszonyok között az átlagosnál nagyobb erőfeszítést követelt és követel mindenkitől. Hiszen nemcsak a fizikai dolgozók kerültek uj környezetbe, hanem a gyár vezetőinek zöme is más munkaterületről csöppent a konzervgyártás titkai-feladatai közé. A vezető garnitúrából csupán 13 ember dolgozott már ha­sonló területen. A főkönyvelőnk például az Épü­letanyag Ellátó Vállalattól jött, a számviteli osz­tályvezető a Köüzleti Üzemi Vállalattól, magam pedig a Hajdúsági Iparmüvektől kerültem a kon­zervgyárba. A vezetőknek tehát, miközben maguk is ismerkedtek az uj technológiával, a sajátos fel­adatokkal, ezzel párhuzamosan kellett a szinte ki­vétel nélkül a mezőgazdaságból toborzott munkás­gárdával megindítani a termelést, s ipari kollektí­vát kialakítani. járáshoz, mint a konzervipar. A gyár pontosán ki­dolgozott terv szerint szerződést köt a szövetkeze­tekkel, állami gazdaságokkal: ennyi és ennyi zöld­ségfélét, gyümölcsöt termelnek fajtánként, ilyen és ilyen ütemezésben, minőségben. S mi történik, ha rossz az idő, később érik a gyümölcs, gyenge a nyersanyag minősége? Ha felborul a megszerkesz­tett rend, s a kiszámíthatatlan időjárás egy tollvo­nással keresztülhúzza az ember készítette terve­ket? A mostoha időjárás is legyőzhető Mi történik akkor? Az ember tehetetlen? — Ennyire azért nem vagyunk kiszolgáltatva az időjárásnak, de ha olyannyira kedvezőtlen, mint az idén volt, akkor nagyon megnehezíti a mun­kánkat — mondja Selei Jenő, a gyár főmérnöke. — Ez évben például a paradicsom hallatlan ké­sőn érett be, és gyenge minőségű. Szabolcsban ráadásul a fitoftóra is pusztított benne. Emiatt a tervezett 2,200 vagonnyi különböző paradicsomké- szitményből csak 1,000 vagonra számíthatunk. Je­lentős a kiesés csemegeuborkából is: a tervnek csupán 60—70 százalékát tudjuk megtermelni. E két főtermék kiesése veszélyezteti éves tervünk teljesítését. (Fitoftóra = burgonyavész, amely a paradicsomot is pusztítja.1 — Mit tett, mit tehet a vezetés a veszteség pót­lásáért? — A váratlan körülmények rugalmasságot, ta­lálékonyságot követelnek a vezetéstől. Igaz, faj­tánként, készítményenként már nem teljesíthet­jük a tervet, de forintértékben igen. Ami elveszett a zöldség oldalán, behozzuk a gyümölcsféleségek­nél. Itt tág lehetőség nyílik arra, hogy fokozott munkaerő-ráfordítással a legmagasabb értékű sár­gabaracknál például megfelelő válogatással a II. vagy III. osztályú nyersanyagból kiválogatjuk az első osztályút, s igy ugyanabból az anyagból nem­csak dzsemet, hanem értékesebb befőttet is készít­hetünk. Azután itt, Szabolcs-Szatmár megyében nagyszerű lehetőség nyílik azonos fajtájú almából kiváló minőségű almasüritmények készítésére. Ez­zel még sok mindent pótolhatunk. .. Az emberek megteszik amit megtehetnek Túl a kísérleti éven — Azzal kezdtük, hogy a felvett munkásokat egyhetes tanfolyamon ismertettük meg a munka­renddel, alapvető követelményekkel, fizetési fel­tételekkel és munkafolyamatokkal. Azután hozzá­láttunk a csoportvezetők kineveléséhez, s kidol­goztuk a szakmunkásképzés részletes tervét. Je­lenleg 110 ipari tanulónk van, s 1970-ig 40 fővel gyarapodik a szakmunkásgárdánk. Terv szerint történik a betanított munkások továbbképzése is. A pártvezetőség és a szakszervezet rendszerese- sen foglalkozik a munkafegyelem és a termelés kérdéseivel. Eredmény? A 2,300 fizikai dolgozó közül ez évben, napi átlagban már csak 5 késés fordul elő. Kialakult a törzsgárdánk, amelyre min­den körülmények között számíthatunk. Az eredmény ennél is nagyobb. A Nyíregyházi Konzervgyár termelési terve a tavalyi kísérleti évben, 700 vagonos termelést irányzott elő. A gyár kollektívája 1,400 vagon konzervet termelt. A többletet exportra küldhették. Az össztermék 96.9 százaléka első osztályú áru volt — reklamáció nélkül. Az első ütközetet megnyerték. Az idén nehezebb ellenfél tört rájuk: az időjárás. Győznek vagy alulmaradnak? Kevés iparág kapcsolódik olyan szorosan az idő­FORDULJON BIZALOMMAL I JOSEPH BROWNFIELD I CÉGHEZ I AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE \ Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási s ügyek és biztosítások n rt Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- g t rak, hanglemezek magyarországi beszerzői * J Kérjen árjegyzéket! Uj cim: 1484 THIRD AVENUE \ New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 $ __Sj — Említette a rugalmas vezetést. A főmérnök elérti a kérdést, azonnal válaszol: — Példát mondok rá. A MÉK a borsószezon második felében váratlanul felkínált egy nagy té­tel zöldborsót, amire nem számítottunk. Máskor esetleg elutasítjuk e kínálatot, most azonnal fo­gadtuk a szállítmányt, ezért a tervezett 180 vagon helyett 240 vagon zöldborsókonzervet gyártottunk. Ez egyszerűnek látszik, pedig bonyolult üzemszer­vezési feladatot rótt a vezetésre. Most tehát min­dent megteszünk az olyan magasfoku műszaki készenlétért, hogy bármilyen váratlan szállítás ese­tén a lehető legnagyobb kapacitással feldolgozzuk a nyersanyagot. — Milyen feladatot ró ez a műszaki gárdára? — Egyrészt éjjel-nappali inspekciót, hogy elhá­ríthassák a váratlan akadályokat. Másrészt a maxi­mális technikai biztosítást és hibamegelőzést. Ta­valy például gyakran elromlott a nagy teljesítmé­nyű import palacktöltő gép. Ez a veszély az idén fokozottan jelentkezett, mert tükrös levek helyett rostos paradicsom ivólevet kell töltenünk vele. Mérnökeink és technikusaink időben megoldották a gép dugulásmentes üzemeltetését. Ez azonban csak egyetlen példa. Hasonló alapossággal bizto­sították az almaprésgép hidraulikus rendszerének működését, amelynek zavarai miatt a' múlt évben sok kiesésünk volt. — Tehát, amit az emberek megtehetnek. .. A főmérnök gyors mozdulattal félbeszakít: — Az elején a fiatal gyár problémáiról beszél­gettünk. Az emberekről, akik most formálódnak üzemi kolleKtivává. Hadd tegyem hozzá: ennek előnye is van. Olyan lesz a közösség, amilyenné neveljük! És máris elég erős ahhoz, hogy behozza az elmaradást. Az év december 31-én zárul... Vége szakad a beszélgetésnek, külföldi küldött­ség érkezik. A fehér köpenyes főmérnök mutatja meg a gyárat nekik. Az igazgató egy másik dele­gációval tárgyal. A Nyíregyházi Konzervgyár hire áttört az országhatáron. Termékeit ismerik-várják a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK-ban, Nyugat-Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában. Várható termelési ér­téke: évi 205 millió forint. Ez évben mostoha kö­rülmények között dolgozik. Teljesiti kötelezettsé­gét? Nem találkoztam olyan emberrel, aki kétel­kedne benne. H F 11 Elkészült a dél-pesti szennyvíztisztító telep A gyárakkal sűrűn beépített Dél-Pestről eddig a szennyvíz egy árkon át közvetlenül jutott a so- soksári Duna-ágba, és hosszú ideig tizedelte a fo­lyó halállományát. A horgászok és a soroksári Du- na-ág környéki telektulajdonosok állandóan szor­galmazták, hogy csak tisztítás után engedjék be a Dél-Pesten összegyűlt szennyvizet a Duna-ágba. Tíz éve meg is kezdték az ország legnagyobb szennyvíztisztító telepének építését, a munkálatok azonban nagyon vontatottan haladtak; most végre elkészült a telep, s megkezdődtek az üzemi pró­bák. A próbaüzemelés után, e#reláthatólag néhány hét múlva a telepet átadják rendeltetésének, s megkezdődik a folyamatos szennyvíztisztítás. Iskolai szemléltetőeszközök exportja Az Iskolai Taneszközök Gyára az idei tanévben is sok szemléltetőeszközt készít exportra Csehszlo­vákiában, Jugoszláviában, Olaszországban, Vene­zuelában, Izraelban, Angliában, Hollandiában, Finnországban, Ausztriában, Svájcban egyaránt népszerűek a magyar iskolai taneszközök. Az idén mintegy hatmillió forint értékű anya­got — eredeti állati csontvázakat, kitömött álla­tokat, biológiai, technológiai dobozos készítménye­ket, folyadékos készítményeket, biológiai prepará­tumokat, műanyag készítményeket, műanyagba ágyazott rovarok csontvázait, stb. — szállítanak külföldre; a szemléltetőeszközök 80 százaléka bio­lógiai, a többi fizikai készítmény. Régi pogrom leletei a budai várban Magyar archeológusok megtalálták egy 300 év előtti pogrom leleteit Budán. A pogromot Savoyai Jenő herceg vezénylete alatt német csapatok haj­tották végre 1689-ben. Savoyai a Habsburg császá­rok szolgálatában állott és 1686-ban az ő csapatai űzték ki a törököket Budavárából. Csapatainak egy része brandenburgi német seregekből állt. A történelmi adatok szerint 1461-ben Buda­váron egy zsinagógát építettek fel. Ezt a budai zsidók egész 1526-ig, a Mohácsi Vész-ig látogatták, akkor a törökök a budai zsidóságot Kisázsiába de­portálták. 1541-ben megengedték, hogy visszatér­jenek és attól kezdve újra a régi templomban imád koztak, egész 1686-ig, amikor Savoyai hadserege visszafoglalta Budát. A zsidó lakosság közül szá­zan a templomba menekültek, ezeket a branden­burgi csapatok megölték és a templomot elpusztí­tották. A budapesti zenei verseny győzteseinek hanglemezei A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a tervek szerint már jövő hónap elején forgalomba hozza a 8. budapesti zenei verseny győzteseinek műsorá­ból készült hanglemezeket. A lemezek érdekessé­ge, hogy a hangszeres müvek közül több olyan uj kompozíciót is tartalmaznak, amelyeket ezúttal első Ízben vettek fel. így például a francia Michel Portai, a klarinetverseny első dijának nyertese Weiner Leó Ballada klarinétra és zongorára cí­mű, hanglemezen még nem szereplő müvét ját­szotta. Valerij Popov, a fagottverseny szovjet győztese, Petrovics Emil Passacaglia in blues és Jurovszky Humoros induló cimü szerzeményét tolmácsolja ezúttal először hanglemezen. Kovács Loránd fuvolaművész szintén olyan müveket ad elő — köztük Sárközy István Sonata da camara cimü alkotását —, amelyek eddig még nem szere­peltek hanglemezen. A Magyar Fúvósötös, amely a kvintettek versenyének első diját nyerte, a fel­vételek során Láng István Fúvósötösét tolmácsol­ta. Az Erkel Ferenc énekverseny győztesei viszont már jól ismert müvek kitűnő tolmácsolását nyúj­tották a hanglemez stúdióban. Hamary Julia Var- rasdy Emmi zongorakiséretével Haydn, Brahms és Kodály egy-egy dalát énekelte hanglemezre. Az áriaverseny első dijának nyertese, a román. Vasile Martinoiu Rossini A sevillai borbély cimü vigoperájából Figaró belépőjét, Verdi Álarcosbál­jának III. felvonásából Lima gróf áriáját adta elő. Paulos Raptis görög származású lengyel tenorista Parasztbecsület c. dalműből a Búcsú az anyától áriát és a Bohémélet I. felvonásából Rodolfo áriá­ját, mig Lengyelország másik díjnyertese: Tere­sa May-Czyzowska Gounod Faust cimü operájából énekelt, két. áriát. .

Next

/
Thumbnails
Contents