Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-21 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 21, 1965 A HÁBORÚS BŰNÖS KÜLONITMÉNYPARANCSNOK ÉS TÁRSAI PERE B’PESTEN Möst tárgyalja a budapesti Fővárosi Biróság büntető tanácsa a háborús bűntettel vádolt Bene János Ferenc és két társa, Kiss Árpád, valamint dr. Stirling Károly ügyét. Húsz évvel ezelőtt a Stirling által szervezett és a Bene parancsnoksága alatt ailt gyülevész különítmény Kassa körül terrorcselekmények egész sorát hajtotta végre. Partizánokat, azok hozzátartozóit vagy általuk “gyanús egyéneknek” nevezett ártatlan embereket brutálisan megkinoztak, majd közuiuK toDDet meggyiiKoitak. Bizonyíthatóan tiz gyilkosság terheli őket. Az egyik kivégzésben részt vett az akkor még fiatalkorú Kiss Árpád is, aki önként jelentkezett a bandába. Csak ma számit bűnnek? A vádirat felolvasása után Bene, a különítmény volt vezetője igy védekezett: — Amit elkövettem, az ma bűnnek számit, de akkor hazafias cselekedetnek éreztem. Ebből az állításból kiindulva igyekezett megmagyarázni borzalmas tetteit, “legendásan kemény viselkedését.” Bene gyakran hangoztatta a tárgyalóteremben, hogy alakulata reguláris egység volt, s ezért ő csak végrehajtotta a “fentről jött utasításokat.” Volt vezéréhez gyorsan csatlakozott Kiss Árpád is, aki miután a kivégzőosztagban játszott szerepéről kérdezték, vállvonogatások után, lakonikusan közölte: — Parancsra tettem mindent. Engem beosztottak az osztagba. A tények, a vallomások azonban ezeket, a háborús bűnösök által sokszor használt kifogásokat ismételten megcáfolták. Kiderült, hogy Bene az ítéletek kihirdetésénél minden esetben első személyben beszélt. A könyörtelenül végrehajtott “felsőbb parancsot” Bene akarata, elképzelése és kegyetlensége jelentette. Tagad, "nem emlékszik" Amikor Bene látta, hogy körmönfont magyarázkodásai nem tévesztik meg a bíróságot, a legegyszerűbb eszközhöz folyamodott. “Memóriája kihagyott”, s egyre gyakrabban mondta: — Nem emlékszem egészen tisztán. Ugyanezt válaszolta a szembesítéseknél is. Sokszor mozdulatlan, rideg arccal, szenvtelenül tagadott. A terrorkülönitmény szellemi szervezője Stirling Károly sem tett másképp. Minden kérdésre monoton hangon, “nem tudom”-mal válaszolt. Sőt egyszer még el sem hangzott a tanácsvezető bíró kérdése, ő máris tagadott. A tárgyalás egyik legmegrázóbb mozzanata volt, amikor a biróság Benéék egyik hármas gyilkosságának körülményeit tisztázta. 1945 január elején egy partizánalakulat megtámadta a nyilas banditákat, s felrobbantotta a hangzatos nevű I. Magyar Petőfi Rohamdandár egyik raktárát. Több foglyot is ejtettek. Ezeket a partizánok később szabadon engedték. Közülük hárman visszatértek az egységhez. Ekkor azonban Bene utasítására “haditörvényszék” elé állították őket, mert “csak azért tértek vissza, hogy a partizánoktól kapott méreggel eltegyék láb alól az egység tagjait.” Mindhármukat megkinozták, majd kivégezték. (Az exhumálás adatai szerint, kegyetlen kínzások nyomait lehetett felfedezni a kivégzetteken.) A kivégzést a háromszoros pálinkaadagtól feltüzelt keretlegények január 7-én —- nem véletlen! —, Szá- lasi születésnapján hajtották végre. Az emberi érzésekből teljesen kivetkőzött Bene az egyik kivégzésnél “igyekezett humánusan bánni az elitélttel.” A tárgyaláson kiderült, hogy Bene a szerencsétlen embert a sor szélén, néhány másodperccel a kivégzőosztag halált jelentő tüze előtt, itallal és cigarettával kínálta, majd a már reménykedő emberre tekintve adott parancsot a tüzelésre. A gyilkos ma is közömbös, cinikus Egy másik alkalommal, 1944 dec. elején, a tanúvallomások szerint két elfogott partizánt rettenetesen megkinoztak. Amikor egyikük egy óvatlan pillanatban inkább az öngyilkosságot választotta, semhogy tovább kínlódjon a banditák kezei között, Bene a hir hallatára “dühös lett, és kivégeztette a még életben levő társát.” Bene megdöbbentő vallatási módszerét részletesen ecsetelték a tanuk. A kínzások mellett, mint mondták, sajátos, “lélektani eszközöket” is alkalmazott: revolveréből körüllövöldözte a falhoz állított embereket, s közben “érdeklődött”. Az egyik ilyen kihallgatás után a hozzátartozói után tudakozódó állapotos fiatalasszonyt hasba lőtte. A nő később belehalt sérüléseibe. A fiatalasszony társa túlélte a borzalmakat, és 1965. október 6-án a biróság előtt elevenítette fel a történteket. Részletesen, a húsz évvel ezelőtti eseményekről még most is el-elcsukló hangon emlékezve beszélt, és vádlón mutatott Benére, aki azonban ebben a pillanatban is hü maradt önmagához: közömbösen nézte a siró nőt. Az elsőrendű vádlott, Bene János Ferenc, nemcsak a múltbeli szörnyű tetteivel keltett megdob benést a teremben, hanem a tárgyaláson tanusitoti viselkedésével is. Amikor felemelkedett a vádlottak padjáról és előrelépett, hogy vallomásait megtegye, úgy viselkedett, mintha most is a nyilas egyenruhában mozogna. Félhangosan cinikus megjegyzéseket tett, fel-felnevetett, s teljesen érzéketlen volt a tanuk és a hozzátartozók felidézett szenvedései hallatára. A bizonyítási eljárás .rövidesen befejeződik. Most a perbeszédekre, majd az Ítélethozatalra kerül sor. Sz. F. Könyv - 40 város közreműködésével Az UNESCO támogatásával készül “A Világ Corvinái” cimü album Nemzetközi együttműködéssel készül Magyar- országon egyik igen érdekesnek Ígérkező kiadvány: “A világ Corvinái” cimü album. A tervezett mii színes lapon mutatja majd be a legszebb külföldi Corvinákat. Mátyás király hires könyvtárának darabjai a világ 11 országában, 40 város köz- és magán- könyvtáraiban féltve őrzött Corvinák a kulturhis- tória kiemelkedő értékei. Mátyás — egyes adatok szerint —évente 33 ezer aranyat költött könyvtárának gyarapítására, s a kutatók becslései szerint mintegy 500 művészien festett kódexet gyűjtött össze. Halála után a Corvinák szerte szóródtak a világban, s a fennmaradt, ma ismeretes 175 hiteles Corvin kódex közül csak 44 van magyar könyvtárak tulajdonában. (Angliában például 6, Ausztriában 34, Csehszlovákiában 4, Franciaországban 7, az NDK-ban 9, az NSZK-ban 9, Olaszországban 37, az USA-ban 5, a Vatikánban 4 Corvinát őriznek.) “A világ Corvinái” cimü album az UNESCO támogatásával készül, két magyar könyvkiadó gondozásában. A könyv előkészítői több évig tartó levelezéssel valamennyi külföldi Corvináról megszerezték a mikrofilmeket, s e filmek alapján választják ki a legszebb kódex oldalakat, amelyek színes facsimiléjét teszik közzé a terjedelmes albumban. Bécs, Firenze, Róma, Párizs, London, Brüsszel, München, Tokió, Chicago, Varsó és 30 más város könyvtáraiban, speciális nyersanyagra 13x18-as méretű színes diapozitivet készítenek az ott őrzött Corvinák kiválasztott oldalairól. A könyvtár kézirattárosa egybeveti a felvételt s az eredeti lappal ellenőrzi, hogy a diapozitiven nem sikkadtak-e el a kódexlap részletszépségei, s visz- szaktildi a filmet. Amikor — offset eljárással —■ elkészülnek a próbanyomatok, azokat ismét kiküldik az illető könyvtárak kézirattárosainak, akik korrigálják az esetleges árnyalati eltéréseket. “A világ Corvinái” előreláthatólag 1966 karácsonyán kerül az üzletekbe mintegy 5,000 példányban. Beállványozzák a Szabadság-hidai A Szabadság-hidon a rendkívül nagy igénybevétel miatt a szegecsek ezrei meglazultak, kikoptak, egyes hídelemek megrozsdásodtak, ezért nagyobb felújítás vált szükségessé. Az északi oldalon a járdán és az ivén embermagasságig már kicserélték a szegecseket, és a hét végén ezt a járdát újból átadták a gyalogosforgalomnak. Előreláthatólag október végéig, a déli járdát zárják le, ott látnak munkához a hídépítők. A magasba nyúló kapuzatok és az ivek felújítására be kell állványozni az egész hídszerkezetet. A hidat három ütemben javítják fel. Előbb az északi, azt követően a déli magas szerkezeteket javítják és festik. A hídszerkezetről előreláthatólag 1966 végére kerül le az állványerdő, 1967-ben a pályaszint alatt dolgoznak függesztett állványon, ez azonban már egyáltalán nem zavarja a hídon a forgalmat. Az év első S hónapjában 50 millió forint értékű társadalmi munka a fővárosban Budapest lakossága az idén mintegy 60 millió forint értékű olyan városfejlesztési feladat elvégzését vállalta; annyit, amennyire a fővárosnak sem építőkapacitása, sem anyagi fedezete nincs. A munkák szervezésére és irányítására fővárosi szinten és a kerületekben társadalmi bizottságok alakultak, s a tanácsok a lakosság felajánlásait mindenütt beillesztették a kerületfejlesztési tervekbe. A hosszan tartó esőzés eleinte zavarta a programot, és különösen a szabadtéri építkezéseken okozott többször fennakadást, az év második felében azonban a kiesést pótolni tudták,s a harmadik negyedév végéig már mintegy 50 millió forint értékű feladatot végeztek el. A teljesítésben a VIII. kerület társadalmi munkásai járnak az élen: az év végéig több mint 5 millió forint értékű segítséget nyújtanak a Józsefváros fejlesztéséhez. Eddig több tízezer négyzetméter pihenőparkot, utcakertet létesítettek, 36,000 tő virágot ültettek el a Baross uca és Mező Imre ut szegélyén, elvégezték az esedékes karbantartást az egészségügyi és oktatási intézményekben. A peremkerületekben, ahol az idén 50 kilométer hosszúságban bővül a vízhálózat, a csövek lefektetéséhez szükséges árkokat a legtöbb helyen a lakosság ássa ki. Pestlőrincen eddig 7 kilométer hosszú árok készült el, s az épülő KISZ- lakótelep gázcsöveinek fektetését is a lakosság segítségével oldották meg. A társadalmi munkák sorában egyre több körzetben vállalják az önkéntes segítők lakóépületek felújítását. A VII. kerületiek például az idén több mint 4 millió forint értékű munkával 39 lakóépületet hoznak rendbe. A kerületi házkezelési igazgatóság elhatározta, hogy a kiemelkedő teljesítményt elérő társadalmi munkások lakásában soron kiviil elvégezteti az esedékes karbantartást, a cserépkályha építését, a parkettázást, mozaiklapozást és egyéb javításokat. RÖVIDEN ^ Rákóczi emlékünnepséget rendeztek a francia- országi magyarok a Yerres község határában lévő grosbois-i Rákóczi-emlékmünél. Idén volt 250 éve hogy a Nagyságos Fejedelem a versaillesi királyi udvart elhagyva, a kamalduli szerzetesek Gros- bois-ban lévő kolostorába vonult vissza és ott két évet töltött végleges törökországi letelepedése előtt. Grosbois-ban temették el II. Rákóczi Ferenc szivét. Ot~J> is* Mátyás király főiskolájának maradványait találták a budai Várban a Hess András téren lévő XIII. századbeli Domokos-kolostor és templom feltárási munkái közben. A napvilágra került leletekből kitűnik, hogy a középkorban magas fokú tudományos és művészeti élet folyt a kolostorban. A rendnek Mátyás idejében főiskolája működött ezen a helyen, két egyetemi-teológiai és filozófiai fakultással. iS A Budapesti Ruggyantaárugyár régi épülete szeptember 18-án hajnalban kigyulladt és leégett. A tűzoltóknak még 20-án és 21-én is oltaniok kellett egyes elszigetelt, nehezen hozzáférhető tüz- gócokat. A mintegy 3 és félmilliós épületkár mellett műszerek, villamos berendezések mentek tönk re és leégett, illetve használhatatlanná vált több mint 300 tonna kaucsuk. A mentési munkáknál a gyár dolgozói és a tűzoltók közül többen megsebesültek. u* "Légből kapott" vendég. Ez év áprilisában a bajai termelőszövetkezet egyik tagja léggömböt talált a határban. A rajta levő fémdobozkában egy levél volt, amelyben Maria Concetta Perin olasz kislány kerékpárt kért a jószándéku emberektől, mivel — mint Írja — félárva gyermek, távol lakik az iskolától s édesanyjának erre nincs pénze. A termelőszövetkezet elküldte a kerékpárt neki, ugyanakkor meghívták Bajára az olasz kislányt. A “légből kapott” vendég meg is érkezett a városba és szeptember végéig maradt a bajaiak vendége. ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ!-1Q_
