Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-14 / 41. szám
Thursday, October 14, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: SZOCIALISTA TUDÓSOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS Egyetemi tanárok, diákok és más hivatásbeliek, majdnem ezer főt kitevő létszámmal vettek részt a Szocialista Tudósok Konferenciá-ján szept. 11. és 12-én, a newyorki Columbia Univer- sity-n. A tradicionális társadalom-tudományi értekezletek színvonalát messze fölülmúlták a felolvasott tézisek. A hallgatóság érdeklődő figyelemmel kisérte s nagy számmal résztvett a vitákban. A legfőbb beszámolót Conor Cruise O’Brien az ENSZ kongói missziójának volt feje, jelenleg a NY University professzora tartotta. Jelentésének tárgya a modern imperializmus volt. Értekezésében kifejtette, hogy amikor Hobson és Lenin az imperializmust meghatározták, annak létezését senki nem vonta kétségbe, hiszen az imperialisták maguk hencegtek vele. Azóta óriási gazdasági és politikai változások mentek végbe, de az “imperializmus” fogalma megmaradt. A kommunisták ezt a kifejezést használják a nyugati országok és kevéssé fejlett országok közötti viszony megnevezésére. Az amerikaiak a USSR és Keleteurópa közötti viszonyokra szeretik alkalmazni ezt az elnevezést. Ennek ugyan kevés hatása van propaganda szempontjából, mert a népek tapasztalata ennek valóságát meghazudtolja. Tény az, hogy a nyugat azért szegül ellen a kommunistáknak, mert azok forradalmárok és nem imperialisták. A gyarmatok helyett most uj elnevezések születtek meg, mint az OAS, a Nemzetközösség s a Francia Unió. Az egész világon látható a szines- népek politikai és gazdasági elnyomatása a fehér államok által. ■ Nemcsak a múlt bűnei miatt fél az arfrikai nép az imperializmustól. Az algériaiak azt látják, hogy a U.S. ma ugyanezt teszi Vietnamban, amit a franciák tettek velük a múltban. A múltbeli, burkolt imperializmussal szemben, ma a U.S. fennen hirdeti elkövetett atrocitásait. Az elnyomásban még mindig fontos szerepet játszik a gazdasági inditóok, de kevésbé fontos a • Megjegyzés Koszigin beszédével • : kapcsolatban • Az amerikai sajtó arra használja fel Alexei 2 • Koszigin szovjet vezető szeptember 27-i be- ? • szódét, hogy újabb tirádát indítson meg a • 2 szovjet gazdaságban állítólagosán bekövetke- • • zett krízisről. Az újságcikkek csak halványan • • emlékeztetnek arra, amit Koszigin valójában 2 • mondott és azt gyakran teljesen meghamisít- * • ják. 2 • Például: Stuart H. Leery, a N. Y. Herald • 2 Tribune-ben (szept. 28) ezt irta: "Megjegyez- • • te, hogy az ország bevétele és a munkások • • reálbére ténylegesen csökkent az utóbbi évek • • alatt." Majd újból (szept. 30): "Koszigin el- * • nők reméli, hogy megállíthatja a jelen irány- £ • zatot, amelyben a nemzeti jövedelem és a J • munkások reálbére csökken és a munkanél- * 2 küliség növekszik." • 2 Koszigin valójában ezeket mondotta: "Az • • utóbbi években a nemzeti jövedelem és gaz- • • dasági termelés, rubelenként a BERUHÁ- « • ZOTT vagyon szerint valamelyest csökkent." 2 2 Vagyis, az elmúlt 7 év alatt az ipari terme- 2 2 lés 84%-kal emelkedett, nem 80%-kal, mint • 2 a most végződő 7 éves terv megszabta, de a • 2 beruházott vagyon 100%-kal gyarapodott. A a • termelés a megszokottnál gyorsabban növeke- a • dett, habár a NÖVEKEDÉS lassabban történt 2 a az időszak végső szakaszában, mint az elején. 2 a Kosziginnek az a célkitűzése, hogy megfor- 2 2 ditsa ezen indexek ARÁNYLAGOS növekedé- • 2 sét. Azt akarja elérni, hogy az iparban a ter- a 2 melés GYORSABBAN növekedjen, mint a be- a • ruházott vagyon. a a . Más helyen a lakosság reálbére növekedé- 2 a sének csökkenéséről beszélt, ami azt jelenti, 2 2 hogy a reálbérek nem évi 5%-kal, hanem va- 2 2 larrivel kisebb arányban emelkedtek, DE • 2 MÉGIS EMELKEDTEK. 2 Természetesen egy szót sem említett mun- a a kanélküliségről, de ajánlotta, hogy tegyék 2 a érdemessé és kifizetővé háziasszonyoknak és 2 a másoknak, akik eddig nem dolgoztak a nem- 2 2 zetgazdaságban, hogy ezentúl ők is ennek ke- • 2 rétén belül dolgozhassanak. • Ennek a beszédnek részleteivel egy későb- a • bi cikkben foglalkozik majd Victor Perlő. mai uj imperializmusban, mint a politikai mativum, amely mindenek felett a kommunizmus befolyását, vagy hatalomra jutását igyekszik megakadályozni. Ha bármely kormányban olyan megnyilvánulások észlelhetők, amiket a US “kommunista” befolyásnak tekint, a US minden erejét beveti ellene. így a kommunizmus megakadályozása szükségszerűen imperialista doktrína lett. A US a régi imperializmus helyébe lépett. Evvel most a vérontásnak sokkal nagyobb kockázata áll fenn, mint a múlt században. Vajon ez valóban megfelel az Egyesült Államok valóságos nemzeti érdekeinek? Lehetséges az Egyesült Államok politikáját megváltoztatni? O’Brien ezekkel a kérdésekkel zárta beszédét. A panelisták, Said Shah, a Plattsburg, NY University-ről és Timothy Harding, a Los Angeles-! California State College-ról, bizonyítékokat soroltak fői, amelyek megmutatják, hogy még ma is a nagyhatalmak rendkívül magas haszonra vágyó befektetői képezik az imperializmus alapjait. Shah azt is mondotta, hogy az imperialisták, mialatt Indiát látszólag “segítik”, a valóságban háromszor annyi összeget visznek ki onnan, mint amennyit ott befektetnek. Harding szembeszállt O’Brien álláspontjával, amely szerint az imperialisták egyes esetekben minden látható gazdasági előny nélkül gyakorolnak hatalmat gyér lakosságú és kincsekben szegény országok felett. Osztályszemszögükből tekintve, az amerikai imperialisták feljogosítva érzik magukat, hogy birodalmuk leggyöngébb láncszemének merősitésére óriási összegeket költsenek (lásd Vietnam, Dominikai Köztársaság), hogy a gigantikus hasznot hozó hálózatot teljes egészében épen tartsák. Különben is, a költségek nagyobb része a közönség zsebéből kerül ki, a hasznot a US nagyvállalatok kebelezik be. Az imperializmus politikai terjeszkedése elválaszthatatlan a gazdasági előnyöktől. Mozgató eréje gazdasági, ideológiája az anti-kommunizmus alapjain nyugszik. Befejezésül O’Brien kifejtette, hogy megérti a gazdasági tényezők szerepét, csupán a gazdasági determinizmus régi elgondolásainak kirívó hibáit kívánta helyrehozni és kihangsúlyozta a politikai és a pszichológiai tényezők fontosságát. O’Brien és egyes más panelisták az “imperializmus Hobson.Lenin teóriáját” idejétmúltnak tekintették, mint amely tulnagy hangsúlyt helyez a gazdasági tényezőkre. A közönség soraiból Eugene Genovese a Rutgers egyetemről ellenvetéssel járult hozzá és megjegyezte, hogy alapvető kérdésekben Lenin nem értett egyett Hobsonnal és Lenin kiemelte az imperializmus politikai jelentőségét. Lenin legkiemelkedőbb teóriája meghatározta az imperializmust, mint a kapitalizmus egyik fejlődési fokát, amelyben egyben jellemezte ezen rendszer gazdasági, politikai és katonai tulajdonságait világviszonylatban, úgy a fejlett országokon belül, mint a fejletlen országokban és az országok közötti viszonylatokban is. Gyöngesége volt a konferenciának, hogy ezt az átfogó megközelítést nem érintette és a jelenkori imperializmus megvizsgálásában nem ebből az alapgondolatból indult ki. Az is hiba volt, hogy a konferencia nem használta fel a modern imperializmusról ezen az alapon felépített nagyvonalú tanulmányokat, mint Palme Dutt és e cikk írójának tanulmányait. A kínaiak lelőttek egy amerikai repülőt Négy amerikai vadászrepülőgép Dél-Kina térségében behatolt Kina légiterébe, s ezzel katonai provokációt követett el — jelenti az Uj Kina hírügynökség. — A kínai népi felszabadító hadsereg légierejének gépei azonnal üldözőbe vették a behatolókat, és egy amerikai vadászgépet lelőttek. A másik három gép elmenekült. Washingtonban a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy “nem tud a kínai bejelentésről, idézte maga elé. Kihallgatását azzal indokolták, bodzsai államfővel. Kubitschek visszatért Braziliába A száműzetésből visszatért volt brazíliai elnököt, Kubitscheket egy katonai vizsgáló bizottság idézte maga elé. Kihallgatását azzal indokolták, hogy az illegális kommunista párt “felforgató” tevékenységét kutatják. Kubitschek visszatérése egybeesett két politikai elvbarátjának választási sikerével. Tizenegy brazíliai állam tartott kormányzói választást. VÉRENGZÉS SANTO DOMINGOBAN t A következő sorok Drew Pearson, a N. Y. Post washingtoni tudósitója augusztus 13-án megjelent cikkének kivonatai. A U.S. által kinevezett dominikai katonai diktátor, Antonio Imbert generális kormánya által elkövetett atrocitásokról borzalmas jelentést nyújtottak be az Organization of American States-hez. A mindez ideig bizalmas jelentés egyik másolatát sikerült e rovatnak kézhez kapnia és igy nyilvánosságra hozhatja annak elrettentő tartalmát. A jelentés megmutatja, az Imbert-kormány hogyan fogott el politikai okok miatt rendszeresen polgári egyéneket, hogyan szállította a sötétség beálltával egyik börtönből a másikba, hogyan állította falhoz és lőtte agyon őket. Az ezekről keringő hírek nyomán az OAS három köztiszteletben álló kriminológust bízott meg, akik a Dominikai Köztársaságba mentek, kiásták az egyes holttesteket és arra a tagadhatatlan megállapításra jutottak, hogy ott tömeggyilkosságokat követtek el és a lakosság többsége rettenetes félelmében nem mert erről jelentést tenni. A bizottság nem tudta megállapítani, hány embert gyil koltak meg de az Imbert generális felügyelete alatt álló egyik börtönben, az akkori 5 ezer fogoly helyén most csak 500 van. Imbert generálist az amerikai követség választót ta ki a katonai junta vezetőjéül, közvetlenül az amerikai tengerészgyalogság partraszállása után. Csakis azok és a U.S. segély tudta uralmon tartani. Az oda összpontosított amerikai segély, élelmiszer, orvosság és készpénz formájában, sokmillió dollárt tett ki. Egy hónapig tartó alapos vizsgálatok után a bizottság a következő bizalmas jelentést adta ki: “A rendőrség, sok esetben a katonaság, egymáá után tartóztatott le polgári egyéneket. Minden ellenőrzés nélkül rendőrségi vagy katonai központokba szállították őket. “Rendszeresen a foglyokat a fővárosból a La Victoria felé vezető utón szállították, néha éjfél előtt, de soha nem érkeztek meg rendeltetési helyükre. “Leggyakrabban a Yuca hidat választották a 2 éjjeli kivégzések színhelyéül. Oda érkeztek egymás után a jármüvek a foglyokkal, soknak közülük a keze vagy karja hátrakötve. Leszállították őket, azután puskákból és gépfegyverekből eredő sortüzzel kivégezték, a töltényeket felszedték. “A vérengzés végrehajtása után a jármüvek a gyilkosokkal együtt visszafordultak a főváros felé. A holttestek ott maradtak, egyeseket a folyó vize mosott el. “A szomszédok hallották a jármüvek megérkezését, a leszállítást, a halkan kiadott parancsszavakat, a lövések sorozatát és a Santo Domingo felé visszatérő kocsik zaját. Egyesek elmondották, hogy sokszor, a kivégzési parancsban arra is utasítást adtak, hogy az áldozatokat ne temessék eL Az áldozatok mind civilek voltak.” A tömeggyilkosságokért való felelősség megállapításában az OAS által kinevezett bizottság a bizalmas jelentésben közvetlenül Imbert generálist és kormányát vádolja. Hitler Adolf ideje óta ez egyike a legmegdöbbentőbb jelentéseknek elkövetett atrocitásokról, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az Egyesült Államokat is felelősség terheli. *★★*★★★* *★★★★★★★★★★★★★★★★★★★*★★*★★★★★★★# A Kínai Népköztársaság megalakulásának 16. évfordulója alkalmából a pekingi szovjet nagykövetségen filmbemutatót rendeztek. A bemutatón Vang Ping-nan kínai külügyminiszter-helyettes és más személyiségek voltak jelen. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1966-os MAGYAR NAPTÁR előállításához. — Mellékelek $....................................................-tKérem, nyomtassanak részemre .................... példányt a naptárból, melyért itt küldök $....................-t. Név:........................................................................ Cim: ...................................................................... Város:..........................................Állam:............. • SSUI
