Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-08 / 27. szám
Thursday, July 8, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felszabadult Magyarország történetéből A konszolidáció-és uj munkastílus 1 (Folytatás) A FELEJTHETETLEN MÁJUS 1. Március 29-én már megbocsátást tanúsít a népi rend: törvényerejű rendelet jelenik meg a külföldre távozott személyek hazatérésének megkönnyítéséről. 1957 április 11-én megjelent a lapokban a magyar római katolikus püspöki kar közleménye. A magyar püspöki kar és kormány megbízottai között az egyházat és az államot érdeklő kérdések rendezésére megbeszélések folynak, melynek során a püspöki kar kinyilvánítja: “Támogatja a kormányt a magyar nép jólétére irányuló törekvésében, hazánk és a világ békéjének előmozdításáért. Egyúttal elitéi minden olyan törekvést, amely a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen irányul. Kérjük a Mindenható áldását a békés törekvések sikeréhez.” 1957 Május 1. A budapesti tömegtüntetés és a vidéki városok, falvak ünnepségei a politikai konszolidáció egyik kiemelkedő állomása. Mintegy 500 ezer ember vett részt a Hősök terén rendezett nagygyűlésen. Az 1957 nyarával kezdődő időszaknak az a fő jellegzetessége, hogy a kormány sorra-rendre veszi a legfontosabb társadalmi kérdéseket, és megvizsgálja a lakosság különböző osztályainak, rétegeinek gondjait, igényeit. A MUNKÁSOSZTÁLY 1958 októberében megjelenik a Központi Bizottság határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról. A határozat sajátossága, hogy a Központi Bizottság ülése elé a tanulmányt — mert ez sokkal több volt, mint jelentés ■— kétezer pártmunkás készítette elő, huzamosabb ideig tartó tanulmányozás és mintegy 45,000 munkással történt beszélgetés alapján. A határozat a munkásosztály életének minden területével foglalkozik. Az uj munkastílus jellegzetessége, hogy e fontos határozat végrehajtására éveken át az érdekelt szervek újra s újra visszatértek, megvizsgálták végrehajtását. A PARASZTSÁG Már 1957 nyarán napvilágot látnak az agrárpolitika tézisei, amelyek részletesen foglalkoznak a parasztságot érdeklő mindenfajta kérdéssel. Meghatározza ez a dokumentum a mezőgazdaság szocialista átépítésének irányelveit is: “Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk helyeselje és támogassa a szocialista átalakítást, meg kell szüntetnünk az elmúlt évek hibáit, a mezőgazdaság szocialista átalakitásához nélkülözhetetlen nagyarányú állami támogatás jelentőségének a meg nem értését, a meglevő beruházási keretek helytelen felhasználását, az erőszakoskodásokat stb. Emellett világosan és kézzelfoghatóan be kell bizonyítani dolgozó parasztságunknak a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fölényét a kisgazdaságokkal szemben.” Ezt az agrárpolitikát még a mai napig is következetesen alkalmazzák. AZ ÉRTELMISÉG Nem volt könnyű a helyes értelmiségi politika kialakítása sem. A kormány következetes álláspontja — kemény kézzel bánt el azokkal, akik az ellenforradalom oldalára álltak, de visszautasította az értelmiséget mindenestül ellenforradalminak megbélyegző nézeteket — meghozta a gyümölcsét. Már 1958 nyarán kidolgozta a párt művelődési politikájának irányelveit, amelyeknek nagy jelentőségük volt a nézetek tisztázásában. ELŐZETES VITÁK Az uj munkastílus, politikai stilus egyik jellegzetes vonása, hogy a határozatokat, a törvényjavaslatokat , a rendeleteket meghozataluk előtt széles körű vitára bocsátották. 3957 decemberében ilyen előkészítés után fogad ták el a népi ellenőrzésről és a polgári perrendtartásról szóló törvényt. Hasonló e lőkészités után került sor az uj büntető törvénykönyv elfogadására, majd a talán legjelentősebb alkotásra az oktatási reform végrehajtására. 3958 novemberében az országgyűlési és tanácsválasztásokon hat és fél millió választó járult az urnák elé, az összes szavazópolgárok 98.4 százaléka. 28,651 ellenszavazat hijjával mindnyájan a Hazafias Népfront jelöltjeit választották meg. . .“A VIII. kerület 135. szavázókörzetében este a szavazatok összeszámlálásakor az egyik borítékból nemcsak a szavazólapok hullottak ki, hanem egy kis levélke is. Persze kíváncsian olvasták el a sorokat: ‘T. szavazó Bizottság! Ezúton köszönöm meg a Magyar Népköztársaságnak, hogy részemre lehetővé tette hazatérésemet. Már többször szavaztam, de most adom ie első meggyőződéses szavazatom a képviselőjelöltekre.’ ’’(Népszabadság, 1958. nov. 18.) A népgazdaság újra éled A gazdasági élet 1956-ban megindult a lejtőn, amelynek nem lehetett látni a végét. “Budapest utcáin hosszú embersorok kígyóznak az üzletek előtt. A rendkívüli helyzetben hirtelen felszökött a vásárlási láz. Már nemcsak az élelmiszerekért sorakoznak órákon át az emberek, hanem a háztartási, ruházati és más cikkekért is. Van vevője mindennek.” Ezt írja a Népszabadság 1956. november 17-én majd december 21-én szinte az előbbi gondolatsort folytatja: “Budapest utcáin áll a zsibvásár. Az egyes cikkek ára napról napra emelkedik. Például: az a cérna, ami az üzletekben 8.40 forintba került, a zsibvásáron már 30 forint... Egy csomag Kos- suthért 5—6 forintot kérnek. A tojás árát is felemelték 5 forintra a piacokon...” inflációs veszély Az infláció elkerülhetetlennek látszik. A keresetek nőnek, a termelés viszont szünetel. Hatszorosára nőtt a Csehszlovákiából importált villa- mos-energia-mennyiség, hogy a kórházak és a lakosság minimális igényeit kielégíthessék. A novemberben és decemberben kifizetett munkabérek több mint 80 százaléka mögött nincs termelés. A lakosság 900 millió forintnyi lakbérrel adóval, villany- gaz és telefondijjal tartozik az államnak. A takarékbetét állománya 1060 millióról 570 millió forintra csökkent 1956 végéig. A nagy- és kiskereskedelem árukészlete 14.1 milliárdról 8.7 milliárd forintra apadt, Kapitalista rendszerben ilyen körülmények között az árak meredeken emelkednek. Az emberek azonban tudják, Magyarországon másfajta törvények érvényesülnek. íme egy párbeszéd a cipőbolt előtti hosszú, tömött sorban: —Mondja csak — szólítja meg egy asszony a szomszédját—, még nem emelték a cipő árát? — Miért emelték volna? — hangzott a válasz. — Hiszen ez állami üzlet! Nehéz, szinte kilátástalan gazdasági helyzetben köszönt be az 1957-es uj esztendő. Újévi gondok — újévi remények cimü cikkében írja a Népszabadság: “Infláció veszélye fenyeget és már a közeljövőben jelentős munkanélküliséggel lehet számolni. .. A veszély sajnos, reális valóság, hiszen már több mint két hónapja alig termeltek valamit a gyárak, de munkabért még a normálisnál is többet fizettek. Ez pedig az infláció szülőanyja. S a termelés normális menetét ma is gátolja a szén, az áram hiánya. Az ország gazdasági egyensúlya megbomlott, de immár nem a sztrájk, a nyomasztó energiahiány bénit. A forradalmi munkás-paraszt kormány 1957. január 6-i nyilatkozata a legfontosabb feladatokról ezeket mondja: “Gazdaságunk kulcskérdése ma a széntermelés növelése. A kormány segitsége mellett e feladat elvégzése, az ezzel kapcsolatos felelősség is elsősorban a bányászokra hárul. Addig is, amig a széntermelés jelentős mértékben nem emelkedik, kénytelenek leszünk az energia hiány következtében egyes üzemek termelését korlátozni, másokét átmenetileg leállítani.” Széncsata 1957 Nem csak a kormány, az ellenforradalom is a bányászokra összpontosítja erőfeszítéseit. Cikksorozatunkat a következők készítették: Almási István, Faragó Jenő, Földes István, György István, Kovács József, Máté György, Nemes János, Oroszi István, Pintér István, Rózsa László, Szabó L. István, Tamás István és Tóth Benedek. A sorozat cikkeinek lerövidítéséért a Magyar Szó szerkesztősége felelős. “A magyar bányászok ismét beszüntették a munkát. Újabb komoly kudarccal sutjva a düle- dező Kádár-kormánynak a munka megindítását célzó, kétségbeesett erőfeszítéseit.” (Daily Mail, London, 1956 december 29.) Tatabányán decemöer utolsó napjaiban valóban elterjedt a hir: január elsejétől 10 napos sztrájk lesz. “...Nehéz megállapitani, hogy a hir honnan eredt. Van, aki 90 napos sztrájkról beszél. Mik a sztrájk inditó okai? Az első — mondják—: nincs Kossuth cigaretta, a másik ez': sztrájkolunk a munkanélküliség ellen.” (Népszabadság, 1957. január 3.) A munkások azonban rácáfoltak a rémhirter- jesztőkre. Az év első munkanapján 4790 bányász jelent meg munkahelyén, s 343 vagon szenet küldött a felszínre. Az ország ismét az egykori széncsaták hőseihez fordul. Ezúttal — a súlyos gazdasági helyzet ellenére — nemcsak kért, hanem adott is. A bányászkeresetek az átlagosnál gyorsabban, 33 százalékkal növekedtek. Országos mozgalom indult 10,000 bányászlakás elkészítésére. (S egy év alatt 1957-ben több bányászlakás épült állami erőből,, mint azt megelőzően tiz év alatt.) Naponta ismertette a sajtó a szénbányászat eredményeit. A lapok első oldalán keretben megjelenik egy szám, amire figyel az ország. Kisebb ingadozásokkal lankadatlanul emelkedik a szénbányászat termelése. Széntermelés: 1956. december 30: 21,820, 1957. január 5: 37660, 1957. január 12; 47,720, 1957. decemberi napiátlag 74,690 tonna. . i . ■ ; V" Miközben egyes nyugati országok a gazdasági nyomás eszközeihez folyamodnak, visszavonva a már engedélyezett hiteleket, leállítva a folyamatban levő szállításokat, egymás után érkeznek a baráti országok segélyszállitmányai. “A baráti országokból 1488 vagon cement, 766 vagon mész. 279 vagon üveg, 118 vagon hullámlemez, 55 vagon gipsz és nagy mennyiségű faáru érkezett Magyarországra.” (Népszabadság 1957. február 27.) Az ország viharos iramban megindult a gazdasági konszolidáció utján. Nehézségeinket nem a dolgozó tömegek rovására, hanem a népjólét fokozatos emelésével oldották meg. Mert... mert a cipőbolt, a kereskedelem, a bank, a bánya, az ipar a közlekedés az államé, a népé. . (Folytatjuk) I “PORSZEM 1 1 A VIHARBAN" j y, Rácz László külmunkatársunk kitűnő könyve % 193 oldal, szép kötésben í Ára $2.00 í Megrendelhető i I a MAGYAR SZÓ kiadóhivatalában « Magyar Szó Kiadóhivatala jf 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg Rácz László PORSZEM % A VIHARBAN c. könyvét .............. példányban. Mellékelek érte: $..............................-t. i Név:.................................................................... ® Cim: . ® $ Város:......................................Állam:............ * I I
