Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-14 / 41. szám
4 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 14, 1965 Száztíz napig tartott a sztrájk BOWLING GREEN, Ky. — A Dexter Co. tulajdonosai lezárták üzemüket Detroit, Mich.-ben és elköltöztették a gyárat Bowling Greenbe, abban a hitben, hogy ott nyílt üzemet tarthatnak fenn és a szakszervezet beavatkozása nélkül gyárthatnak. Az uj üzem munkásai azonban a Sheet Metal Workers Unionhoz csatlakoztak, sztrájkba léptek és 110 napig tartó harc után győzelemmel tértek vissza a munkába. A sztrájk folyamán a munkáltatók sztrájktörőket alkalmaztak, akik a város rendőrségének segítségével próbálták a sztrájkot leverni, de ez nem sikerült. A munkaszerződés “zárt üzemet” biztosit a munkásoknak, minden sztrájkolót visszaállítottak a munkába, előnyös, a munkáltató és a munkások által ellenőrzött nyugdíjalapot teremt és minden munkást 28 cent átlag béremelésre jogosít. A sztrájk jelentősége, hogy egy déli államban zajlott le. Növekszik a munkanélküliség SAN FRANCISCO, Cal. — E város három napilapjának tulajdonosai egyezményre jutottak, melynek következtében mind a három lap alacsonyabb munkáslétszámmal fogja elvégezni úgy a nyomdai, mint az irodai munkát. A munkáltatók közti egyezménynek az a következménye, hogy 800 munkás munkája van veszélyben. A szakszervezetek lépéseket tesznek a munkások megvédésére. Visszatérnek a munkába a NABISCO alkamazottai NEW YORK, N. Y. — A National Biscuit Co. 9,000 munkása, két heti sztrájk után, győzelemmel tért vissza a munkába. Az uj szerződés részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de az American Bakery and Confectionary Workers Union vezetői elfogadásra ajánlották azt a tagságnak. Szervező kampányt indítanak a tanítók WASHINGTON, D. C. — Az AFL-CIO szakszervezetek közreműködésével, az American Federation of Teachers egymillió dollárt fordít a szervezetlen tanítók megszervezésére. A szervezési kampányt California, Michigan, Illinois és Louisiana államokban összpontosítják, ahol a tanítók nagy része jelenleg a National Education Association-ba tartozik, amely nem tesz semmit a tanítók megszervezése érdekében. Charles Cogan, az American Federation of Teachers országos elnöke, igy nyilatkozott az ügyben: “Azt hiszem, hogy mi több eredményt tudunk felmutatni és tettekkel tudjuk bizonyítani, hogy a tanítók fizetésemelését és munkaviszonyainak megjavítását a mi szervezetünk segítségével jobban lehet előmozdítani.” Az AFT az utóbbi pár hónapban nagy sikereket ért el a szervezetlenek megszervezése terén New York, Los Angeles, Detroit, Newark és más városokban. Hat szakszervezel a GE ellen WASHINGTON, D. C. — A General Electric Co. üzemeiben dolgozó munkások nagy része hat különböző szakszervezetbe tartozik. E hat szervezet: International Electrical Workers Union, International Brotherhood of Electrical Workers Union, International Association of Machinists, Allied Industrial Workers, American Federation of Technical Eingineers és a United Auto Workers Union, — elhatározta, hogy egységesen lép fel a GE vállalat ellen és követelni fogja a munkások nyugdijjárulékának felemelését. Az AFL-CIO e hat szervezete egyenként próbált célt elérni a társulatnál, de eredmény nélkül. Most megkísérlik egyesült erővel kiharcolni a munkások követelését. Az acélmunkásoké a legmagasabb bér WASHINGTON, D. C. — A kormány hivatalos adatai szerint az ipari munkások közül az acélmunkások kapják a legmagasabb órabért. Az uj szerződés értelmében a 400,000 kohómunkás $3.46 (három dollár negyvenhat cent) átlag órabért kap, ami átlag egy dollárral több mint más iparok átlagbérei. A petroleumiparban dolgozók $3.37-et, az autógumigyárban dolgozók $3.35-öt, az üveggyárban dolgozók $3.34-et kapnak óránként. Végétért a fém-munkások sztrájkja SEATTLE, Wash. — A Boeing Co. munkásai megnyerték a három hétig tartó sztrájkot. A három éves uj munkaszerződés magasabb munkabéreket és nagyobb nyugdijat biztosit a dolgozóknak. A munkások az International Machinist Union tagjai. Ki az igazi ellenség? “Mert nem a haladás, nem a tudomány az ellenség; nem, az igazi ellenség ... az ember." VI. Pál pápa beszédéből, melyet az ENSZ előtt mondott. Nagy érdeklődéssel néztem a pápa beszéde elé és nem is csalódtam. Sok jelentős, mélyenszántó elgondolást tartalmazott. A fentidézett mondatot a New York Times riportereinek sztrájkjával kapcsolatban kívántam megemlíteni. Immár harmadik hete tart a sztrájk. Akik felületesen figyelik a harcot, azt kérdezhetik: miért a hosszú harc? A riporterek átlagosnál magasabb fizetést kapnak és minden elképzelhető mellékjuttatásban részesülnek, beleértve a nyugdijat, orvosi, kórházi költséget, stb.? Mindez igaz. A harc CSUPÁN azért folyik, mert a New York Times többszörös milliomos tulajdonosai nem hajlandók olyan szerződést aláírni, amely az uj komputerek beállítása mellett biztosítja az újságírók és a többi alkalmazottak munkáját. A probléma egyszerű. Profit az ujságkirálynak, vagy munkalehetőség a munkásoknak. A technika, a tudomány komputereket állít rendelkezésükre, ezek meggyorsítják és megkönnyítik az elvégzendő munkát és lehetővé teszik, hogy nyolc, hét, vagy hat óra munka helyett, csupán négy. órát dolgozzanak. Egyszerű és előnyös. De az ujságkirá- lyok nem igy gondolkoznak; ők a technika és a tudomány gyümölcsét csupán saját élvezetükre akarják kihasználni. . . a munkások rovására. Mi persze úgy látjuk, hogy a GAZDASÁGI RENDSZER és a RENDSZER ELŐNYEIT ÉLVEZŐK azok, akik embertársaik ellenségei. A pápa csak az egyént látja és nem a rendszert. Úgy látjuk, hogy a Newspaper Guild oldalán van az igazság és a New York Times tulajdonosai azok, akik önzők, akik bűnösök abban, hogy a technika és a tudomány fejlődését csupán egy kis csoport még gazdagabbá tételére akarják felhasználni és ezzel nyomorba, bizonytalanságba sodorják munkásaik egy részét. A New York Times elleni harcnak az adja meg a nagy jelentőségét, hogy ugyanez a problémája az ország minden egyes bérért dolgozó egyénének. Csak idő kérdése, mikor lesznek kénytelenek az acél-, autó, szövő, gumi és más iparokban dolgozó munkások szembenézni ezzel a problémával. Az amerikai munkások legnagyobb és legégetőbb problémája a munkalehetőség megteremtése, a munkanélküliség kiküszöbölése. A Newspaper Guild harca a New York Times ellen a probléma egyik fázisa csupán. L. I. HÍREK ír AUTÓVÁROSBÓL Száz család kilakoltatása A szennyvízcsatorna összefolyik az ivóvízzel Detroit nyomortanyáján. Férgekkel teli lakásokban laknak a szegény családok, akikkel nem törődik senki. A Welfare hivatalból kimentek megvizsgálni a panaszokat, az egészségügyi irodában is jelentést tettek, de senki sem segített. Hat hepatitis-beteget szállítottak a kórházba szeptember 9-ig, 100 család van kitéve ennek a súlyos betegségnek. Kilakoltatják őket lakásaikból, mert a betegség terjedésétől félnek. Az egészségügyi tanácsos-helyettes, dr. Anderson azt mondta, hogy mindenkit beoltanak. Úgy ő, mint más városi hivatalnokok megvizsgálták az épületet, a lakók kis csoportokban összeverődtek és a városi hatóságokat okozták helyzetükért. Sokan nem akartak elköltözni, mert nagy családok nem igen kapnak lakást, amit meg is tudnak fizetni. A sokgyermekes családoknak nem könnyű házigazdát találni, aki beveszi őket. Aki nem kap lakást, azt a Welfare Shelterben fogják elhelyezni. Mr. Carr sürgönyt küldött a kormányzóhoz, Romneyhoz, hogy állítsa meg a kilakoltatást. Ha szükséges, még az elnökhöz is folyamodik, mondta. A pincében a szennycsatornából feljött a viz, ott állt 14 hónapja, panaszkodtak és még sem tettek semmit. Hét gyermeke van, nem tud lakást kapni. Más lakók is panaszkodtak, hogy patkányok szaladgálnak a szobákban és a toiletekből a viz a mosdókba ömlik. Az egyik lakó 18 dollárt fizet hetenként egy 3 hálószobás lakásért. A padlón lyuk van, ott jönnek fel a patkányok. Egy másik lakó 4 szobában lakik, három gyermekkel és hetenként 15 dollárt fizet. Kijelentette, hogy csak a házbért szedik, de nem javítanak semmit. A házigazda be sem megy a házba, hogy megnézze mik a panaszok. Most pedig az egészségügyi hivatal azt akarja, hogy a lakók kiköltözzenek. Pedig jobb lenne, ha a házigazdának időt adnának, hogy rendbehozza a dolgokat. A házigazda egy nagy társulat a 20757 Syracuse- on, Warren James King a tulajdonos, aki azt mond ta, eladja a házat még akkor is, ha vészit rajta, mert a lakók gyorsabban lerombolnak mindent, mint ahogy azt megjavítják. Furcsa dolog, hogy ez a Mr. King nem látta, amikor megvette, hogy milyen az épület, s kik laknak benne? Bizonyára csak azt nézte, hogy állandó lakók, nagy családok és az üzlet jól jövedelmez; felveszi a házbért, de semmit nem csináltat meg, nem takarittat és igy azután a lakókra lehet fogni mindent. R. Povloff Epton jelölt lett a Harlemben A newyorki Harlem és a West Side északi részének dolgozói eredményt értek el a novemberi választás előkészítő kampányában, amikor az állami szenátusi tisztségre Bili Epton-t jelöltették. A jelöltetési kérvényeken 6 hét alatt több mint 8 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Bili Epton a Progressive Labor Party harlemi elnöke és a harlemi tűrhetetlen gettó-állapotok elleni számos megmozdulás egyik vezetője, mint független jelölt szerepel majd a novemberi szavazólistán. Húsz év óta ez az első eset, hogy a közönség a nép soraiból eredő jelöltre szavazhat. ^Járóddá (omliztoóitáó MIT NEM FIZET MEG A MEDICARE? A Medicare, amelynek legtöbb rendelkezése 1966 julius 1-én lép életbe, nem fogja fizetni a következő költségeket: 1. Amelyek tulmagasak vagy nem voltak szükségesek a betegség megállapításához, kezeléséhez, vagy a szervek helyes működésének a helyreállításához. 2. Amelyeket a beteg vagy nevében más személy, nem volt köteles megfizetni. 3. Amelyeket a törvény értelmében más kormányhivatal fizet. 4. Amelyek nem az Egyesült Államok területén merültek fel, kivéve hirtelen baleset okozta kórházi költségeket. 5. Amelyeket a biztosítás kezdete utáni háború okozott. 6. Amelyeket nem az egészség, hanem csak kényelem érdekében vállaltak. 7. Amelyek általános egészségügyi vizsgálatra, szemüvegek előírására vagy kicserélésére, hallóeszközök beszerzésére vagy javítására és védőoltásokra vonatkoznak. 8. Ortopéd cipők vagy járóeszközök vásárlását vagy javítását. 9. Gondozói vagy őrizeti ellátást. 10. Magán ápolónők diját és orvosságokat, melyeket nem a kórházban használnak. 11. Kozmetikai sebészet, kivéve, ha valamely szervnek baleset okozta sérüléseit kell helyreállítani. a szerv helyes működése érdekében. 12. Olyan költségeket, amelyeket közeli rokonok, vagy hozzátartozók számítanak fel. 13. Fogak kezelését, eltávolítását, vagy helyettesítését. 14. Olyan költségeket, amelyeket a “workmen’s compensation law” — munkások kötelező balesetbiztosítása — fedez. 15. Amelyek olyan időben merültek fel, amikor az idegen állampolgár társadalombiztosítási járadéka felfüggesztés alatt állott. KMBBBIlWMBBIffil
