Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-07 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 7, 1965 M ^TaJvCxx. KOMLÓS JÁNOS: ÉS AZ SEGÍT? j — Bocsánat a zavarásért. Néhány felvilágosítást kérnék, nemrég érkeztem a Marsról. — Eszerint van élet a Marson? •— Miért ne lenne? — Mi itt a Földön folyton azon töprengünk, van-e élet a Marson. — Érdekes. Amióta megérkeztem, folyton azon töprengek, lesz-e élet a Földön. — Furcsa dolgokat mond. — Ugyanis nem értek néhány furcsaságot. Hallom például, hogy Johnson, az Egyesült Államok elnöke tengerészgyalogosokat küldött Dominikába. Miért tette ezt? — Mert Dominikában egy katonai klikk megdöntötte a polgári demokratikus rendszert, és elkergette az alkotmányos elnököt, aki Amerikabar át volt. — Értem, Johnson tehát azért küldött tengerészgyalogságot, hogy visszahelyezzék az elnököt. — Nem. Erre nem volt szüksége. Dominikában ugyanis népfelkelés tört ki, amely követelte, hogy állítsák vissza a polgári demokráciát, és helyezzék vissza az elnököt. — Értem. Johnson tehát azért küldött tengerészgyalogosokat, hogy támogassák a felkelést. — Nem. Erre nem volt szüksége. A felkelés győzött. — Értem. Johnson tehát azért küldött tengerészgyalogságot, hogy a forradalmárok terveik kivitelezését biztosítsák. — Nem. Hanem, hogy a rendet biztosítsák. — De hiszen győzött a felkelés, tehát helyreállt az alkotmányos rend. \ — Győzött a felkelés, de nem állt helyre az alkotmányos rend. A felkelést ugyanis utóbb leHogyan számolják a veszteségeket Lapunk “Tisztelt Szerkesztőség” oldalán közöljük Taylor Szabó József levelét, melyben említést tesz szept. 2-i cikkünkről, melyet ugylátszik ő félreértett. Nem volt szándékunkban lekicsinyelni a háború súlyosságát, csak választ akartunk adni Mc Namara és Bundy kijelentéseire, melyek szerint az amerikai nép támogatja a vietnami háborút. Tény az, hogy a délvietnami nép nagyon megszenvedi ezt az igazságtalan háborút, sok ártatlan ember elpusztul, de hogy ténylegesen milyen veszteségeket szenved az NLF, azt senki sem tudja. Alant közlünk néhány ismertetést arról, hogy miként írnak erről a kérdésről a különböző hírlapok. A N. Y. Herald Tribune aug. 20-án (a Chulai-i ütközettel kapcsolatban): A Vietcong halottak száma, a holtestek megszámlálása után 552-t tett ki. Másik 50 halottat a levegőből figyeltek meg. Az UPI a tengerészgyalogság egyik szószólóját idézte, aki 1,000 gerilla sebesültről jelentett. A múltban a gerilla sebesültek számát úgy becsülték fel, hogy a halottak számát megduplázták. A Wall Street Journal aug. 24-én (Philip Geye- lin cikke): A katonai hatóságok szerint a légi erők rendkívül komplikált módon számítják ki a bombázások eredményét. Számításba veszik a bombázott területet, azután azt, hogy mennyi embernek kellett ott tartózkodnia és mennyi bombának kellett oda leesnie. “Azután a két ismeretlen számot összeteszik, ebből egy ismert számot kapnak, amit azután Amerikai Magyar Szó 130 East lóth Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1966-os MAGYAR NAPTÁR előállításához. — Mellékelek $...............................-t. Kérem, nyomtassanak részemre ..................... példányt a naptárból, melyért itt küldök $.......................-t. Név:............................................................................ Cim: .......................................................................... Város: ............................................Állam:............. verték. — Kik verték le? — Az amerikai tengerészgyalogosok. — Ne mondja. És miért? — Mert Johnson féltette a Dominikában tartózkodó amerikai állampolgárok életét. — Az Amerika-barát felkelőktől? — Igen. Johnson ugyanis attól félt, hogy az Amerika-barát felkelők Amerika-ellenessé lehetnek. — De miért lennének azzá?------ Mert hogy Johnson odaküldte ellenük az amerikai tengerészgyalogságot. — De uram, éppen erről van szó! Miért küld amerikai tengerészgyalogosokat az Amerika-barát elnök visszahozataláért küzdő Amerika-barát felkelők ellen az amerikai elnök? — Mert Johnson attól félt, hogy megharagszanak a felkelők, ha megtudják, hogy az elnöküket nem engedi visszatérni, sőt házi őrizetben tartja. — De miért tette ezt? — Mert féltette az alkotmányosságot. — De uram, én csak a Marsról jöttem, nem a tébolydából! Miért féltette az alkotmányos elnöktől az alkotmányosságot?------ Mert féltette a szabadságot. — Az elnöktől? — A kommunistáktól. Johnson ugyanis attól félt, hogy a polgári demokratikus felkelés a kommunisták kezébe kerül, akik majd egyszer átváltoztathatják a polgári demokráciát, ezért az amerikai tengerészgyalogosokkal sürgősen szétverette a polgári demokráciát. — De miért gonaolta Johnson, hogy a felkelés a kommunisták kezébe megy át? — Eleinte ugyanis volt egy olyan hir, hogy az utcán kommunisták is láthatók. — Milyen minőségben? Mint felkelők, vagy mint járókelők? — Ezt nem sikerült tisztázni, mert Johnson azonnal odaküldte a tengerészgyalogságot. — És hány kommunistát láttak az utcán? — Húszat vagy harmincat, de az amerikai nagy követ szerint volt az ötven is. — És hány tengerészgyalogost küldött ellenük Johnson? — Huszonháromezret. — Miért fél ennyire Johnson a kommunistáktól? — Mert szerinte a nyomor a kommunistáknak segít, és Dominikában nagy a nyomor. Ezért akarja Johnson a kommunistákat megszüntetni. — De miért nem a nyomort akarja megszüntetni? — Mert nem akar a társadalom alkotmányos rendje ellen erőszakot elkövetni. Ezért végezteti ki az alkotmányosság híveit. Johnson ugyanis a szabadságot védelmezi. — így persze Dominikában megmaradt a nyomor. — így persze meg. — És ez ismét a kommunistáknak segít Johnson koncepciója szerint. — No persze. De vannak még tengerészgyalogosok! — És csak Dominikában nagy a nyomor? — Nem. Egész Közép- és Dél-Amerikában. — De akkor ez is a kommunistáknak segít Johnson koncepciója szerint. — No persze. De vannak még tengerészgyalogosok! — És csak Közép- és Dél-Amerikában nagy a nyomor, vagy másutt is? — Másutt is. Meg is mondta Johnson, hogy “a kommunisták tevékenységének a nyomai az egész világon megfigyelhetők.” — Ne mondja. Fantasztikus! Eszerint az egész világhelyzet a kommunistáknak segít. — Na persze. De vannak még tengerészgyalogosok! — De, bár én a Marsról jöttem, úgy gondolom, hogy ha Johnson módszere nem szünteti meg a nyomort, amely a kommunistáknak segít, úgy végső soron Johnson módszere is... Mi lesz, ha egy szép napon kiderül, hogy Johnson ily módon maga is a kommunistáknak segít? Mit tesz akkor önmaga ellen Johnson? — Hogy mit tesz majd önmaga ellen? Ez csak nem gond! Lesznek akkor is tengerészgyalogosok! hetenként eljuttatnak Washingtonba”, mondotta az egyik saigoni tiszt kétségbeesetten. A N. Y. Tribune augusztus 26-án ^Arnold Beichman cikke): Saigoni-amerikai tudósítók állandóan viaskodnak az amerikai katonai főhadiszállással a veszteségek számának kibocsátása felett, melyek egyes újságírók szerint készakarva félrevezetők. A tegnapi tájékoztatáson pl. a múlt heti halálozásokról úgy jelentettek, hogy 8.4 Vietcong halottal szemben egy amerikai, vagy délvietnami katona esett el. Azt mondták, hogy eddig ez a legmagasabb arányszám a háborúban. . . Amikor az újságírók éles kérdéseket tettek fel a katonai szószólóhoz, a U.S. Information Service tisztviselője megpiron- gatta az újságírókat, hogy úgy viselkednek, mintha főkönyvelők lennének. . . De a kérdezősködés következtében a halottak arányszáma alaposan lecsökkent: három, vagy négyre az eggyel szemben. Újabb eljárás a Kommunista Párt ellen Az Internal Security Act (McCarran Act) paragrafusainak értelmében az Amerikai Kommunista Párt négy év alatt már másodszor kerül a bíróság elé. Ezúttal a tárgyalást október 20-ái'a tűzték ki a washingtoni körzeti bíróságon. A második vádirat éppúgy mint az első 1961- ben, abból indult ki, hogy a KP nem volt hajlandó a McCarran törvény értelmében regisztrálni. Az ilyen regisztrálással azt kellene elismernie, hogy részese egy világ-összeesküvésnek, amely a US kormányát terrorizmus, szabotázs s kémkedés által akarja megdönteni. A US fellebbezési bíróság megmásította a KP ellen hozott első Ítéletet 1963 decemberben. A határozatban azonban a bíróság kimondotta, hogy ha a kormány tud találni egy személyt, aki mint párttag hajlandó regisztrálni, abban az esetben egy alsóbb bíróság újra eljárást indíthat a párt ellen.A legfelsőbb bíróság ez év júniusában nem volt hajlandó tárgyalás alá venni a fellebbezési bíróság határozatát, ezért ez érvényben maradt. Egy másik esetben 1964 júniusban a legfelsőbb bíróság a McCarran törvénynek az állítólagos kommunistákra vonatkozó útlevél-tilalmát alkotmányellenesnek nyilvánította. Múlt február végén pedig az igazságügyminisztérium újból megindította az eljárást a KP ellen. Beismerte a McCarran törvény igazi célját az igazságügyminisztérium Internal Security osztályának egyik főhivatalnoka, Mr. Walter Yeagley. A NY Times vasárnapi melléklete 1964 október 25-én idézte Mr. Yeagley kijelentését:. .célunk az, hogy megbontsuk a párt egyensúlyát.. .hogy zaklatással tagságának létszámát csökkentsük..., lehet, hogy az Internal Security törvényt nem lehet végrehajtani.” Amikor ez a törvény életbe lépett 1950-ben, a hatóságok azonnal elkezdtek koncentrációs táborokról gondoskodni és a kormány nagy összegeket utalt ki ezek felépítésére és előkészítésére. Olyanok számára állították föl ezeket, akikről “feltételezhető, hogy valószinüleg másokkal ösz- szeesküvésbe lépnek kémkedés és szabotázs végrehajtására.” A McCarran törvény meghatározása, hogy ki kommunista, könnyen alkalmazható bárkire, aki a kormány politikáját ellenzi. Meghatározza, hogy kommunista az, aki “nem tér el eléggé a Kommunista Párt irányvonalától.” Ilyenképpen bárki, aki kritizálja a kormány vietnami vagy dominikai politikáját, vagy aktivan részt vesz a polgárjogi, a diák,- vagy a militáns szakszervezeti mozgalomban, könnyen összeütközésbe kerülhet a McCarran törvénnyel és előre kiszemelt lakója lehet a koncentrációs tábornak. Éppen ideje, hogy ezt a törvényt egyszer és mindenkorra eltöröljék. Küldjünk tiltakozást az elnökhöz és követeljük, hogy a McCarran törvény értelmében bárminemű eljárást beszüntessenek. FORDULJON BIZALOMMAL ! JOSEPH BROWNFIELD j jj CÉGHEZ AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE { Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási j ügyek és biztosítások Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá* J rak, hanglemezek magyarországi beszerzői i Kérjen árjegyzéket! Í Uj cim: 1484 THIRD AVENUE New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 $ AVV%\VWVVV\%\V\\MkV\VVWVVVW^V<SyV<
